Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. október 25. Nemzetközi visszhang Hazánk történelmi eseményei A Magyar Köztársaság ün­nepélyes kikiáltása, az októ­ber 23-i megemlékezések nemzetközi hullámverése to­vább tart. Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emel­ték ki, amelyek a Szovjetuni­ót érintik. Egy terjedelmes összefoglalóban, amely min­den részletre, így az MDF el­nökjelöltjének, Für Lajosnak egykori szovjet letartóztatá­sára is kiterjed, a Komszo- molszkaja Pravda tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: A Parlament ' előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a Szovjetunió említé­sét, míg az Egyesült Államok nevét taps kö^öntötte. — Tu­dom, hogy korántsem minden magyar reagált volna hason­lóan — írja. — Országunk­nak a magyarok körében sok őszinte és hűséges barátja van. Ugyanakkor a tömeg füttye határozott jelzés ar­ról, hogy az országban ter­jed a szocialistaellenes es szovjetellenes hangulat. Az NSZK-ban a Frankfur­ter Allgemeine Zeitünk ked­den úgy értékelte a köztár­saság kikiáltását, hogy az felér a második világháború utáni államforma-változással, •nemkülönben a magyar— osztrák kiegyezéssel. — Az állam új neve és az alkot­mány megújítása nem keve­sebbet jelez, mint az egypár- ti uralom és a belpolitikai szovjet befolyás végét — vé­lekedik. A tekintélyes újság „Im­máron a maga ura” című írásában rámutat: a magyar nép döntő lépéssel ért köze­lebb ahhoz a céljához, hogy Felhívás a munkásokhoz Az MSZP alapító kongresszu­sán új, baloldali szocialista párt született. A Munkástago­zat Ideiglenes Koordinációs Tanácsa felhívja az MSZMP- tag munkásokat: erősítsék meg tagságukat az új pártban, amelyben tartósan helye van minden baloldali, az átfogó reformok iránt érdeklődő el­kötelezett elvtársunknak — hangsúlyozza többek között a Munkástagozat Ideiglenes Koor­dinációs Tanácsa. Építsük ki saját poli­tikai érdekképviseletünket! Nfc engedjük, hogy nevünkben mások cselekedjenek, hogy ki­f r . .. sajátítsák szervezeteinket, hogy ránk hivatkozzanak, mi­közben saját érdekeikért küz­denek. Cselekedjünk! Azokat válasz- szűk meg szószólóinknak, akik mindig értünk álltak ki. Akik munkájukkal vívták ki eddig is megbecsülésünket, akik ér­dekeinkért eddig is bárkivel szembeszálltak .. . Várjuk az alakuló munkás­tagozatok jelentkezését az alábbi címen: Szili Sándor, az MSZP Elnökségének tagja. 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Egy kisgazdapárti tag véleménye Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét sajnálatosan, de indokol­tan a halmozottan hátrányos, helyzetű település szimbólumán. val illetik. Vajon meg fog-e sza­badulni belátható időn belül ettől a nem éppen szívderítő jel­zőtől? Annak, hogy idejutottunk,- van egy döntő oka. Elsősorban a földrajzi adottsága, ugyanis a legtávolabbra esik fővárosunk­tól, a fejlett nyugattól, azonkí­vül tipikusan agrár jellegű. Ebben az agrárágazatban na­gyon sokan nem találták meg számításukat, elsősorban az alacsonyabban képzett kétkezi munkaerő. Ennek tudható be az elvándorlás, az ingázók óri­ási tömege. Akik maradtak, megközelí­tőleg a létminimum szintjén él­nek. Van az ingázóknak még egy sajnálatos eshetősége: fö­löttük lóg Damokles kardjaként a' létszámcsökkentés valamint az ipari vállalatok csődje, a szanálás lehetősége. Sem az egyik, sem a másik . rétegnek népi jelent ez perspektívát. Ugyanakkor megyénkben fej­lett iparról szinte nem is beszél­hetünk. A Kádár-korszak me­gyei iparosodását egyrészt későn kezdte el, másrészt erősen amor­tizált., idejemúlt gépparkkal. Egyetlen megoldás a magán- szektor intenzív felfuttatása, ugyanis a? emberi adottságok megvannak (bár erősen csök­kent munkaerkölccsel). Szükséges volna a másik fontos tényező, az újrakezdés állami támogatása megfelelő adózási feltételekkel. Meggyő­ződésem szerint a sok fizetés- képtelen, állami dotációra szo­rult termelőszövetkezetek állami támogatását kell megszüntet­ni, illetve radikálisan csökken­teni. Azonkívül indokolt volna ,a gazdálkodni vágyóknak az ősi jussuk, a föld magánkézbe adása. Az FKGP egyik Békés' megyei gyűlésének jelszava: földet vissza akarunk. Ügy gondolom, ezek nem csupán pusztába ki­áltott szavak, sőt meggyőző­désem, ezek fokozatosan és részben meg Is fognak való­sulni. Ez nem azt jelenti, hogy a jól gazdálkodó tsz-ek és az ott számításukat megtaláló dolgozók nem Kellenek. Viszont az országban működő 2—300 termelőszövetkezet, melyek veszteségesek, fizetésképtele­nek, komoly inflációnövelő té­nyezőt jelentenek. (Azonkívül a sok nyereséges iparvállalat az agrárolló szükséges szűkíté­sével azonnal veszteséges len­ne!) Á kiutat a lehetőségekhez és adottságokhoz kell megkeresni. A legnagyobb lehetőség me­gyénkben a föld és az abból származó nyereségorientált jö­vedelem. Ezt pedig szerintem az egyéni gazdálkodás tudja megvalósítani. Annál az egy­szerű oknál fogvá, hogy az egyénileg gazdálkodó nem le­het veszteséges, ezt nem tudja magának megengedni. így lehet megyénk még az „ország élés­kamrája”, s marad esélye arra, hogy a „3—H-s” megalázó ti­tulusa kikerüljön a köztudat­ból. Angyal Gyula Árpád Tiszarád MŰSZAKI OSZTÁLY ÁRUAJÁNLATA! Olaj radiátorok 3 000 Ft-tól — 5 500 Ft-ig Hősugárzók 1 350 Ft-tól — 1 580 Ft-ig Hőtárolós kályha 12 500 Ft. Mosogatógép 40 500 Ft Panasonic írógép KX—R315 73 900 Ft R300 49000 Ft-tól — 149 000 Ft-ig Televíziók: Orion Difit 2000 99 500 Ft Thomson TXT 43 400 Ft Waltham 39 900 Ft ITT 51 500 Ft Mecsek fekete-fehér 9 500 Ft Videó lejátszók 26 800 Ft Videó rekorderek 32 900 Ft-tól — 36 500 Ft-ig Műsoros kazetták, hanglemezek nagy választékban! Mikrohullámú sütők: 10 900 Ft 16 990 Ft 21000 Ft 500 Ft feletti vásárlás esetén sorsjegyet kap! jogilag, szociális szempont­ból és gazdaságilag is olyan biztos államban éljen, ame­lyet maga kormányoz, nem pedig más hatalmak igazgat­nak. A történelem soha nem kényeztette el a magyarságot, de a magyarok sem hagyták magukat bármikor is legyűr­ni. Jelszavuk az a közmon­dásuk. hogy „gyáva népnek nincs hazája”. Hétfőn nagy kockázatot vállaltak. mert népük hagyományaihoz azért az is hozzátartozik, hogy az idegen hatalmak gonosz já­tékot űznek vele — így a konzervatív újság, amely egy­ben külön politikai portré- vázlatot közöl Szűrös Má­tyásról. Az NSZK többi mérvadó napilapja is a Kossuth Lajos téri eseményről szóló első ol­dalas tudósításokkal, fényké­pes beszámolókkal jelent meg, előző este pedig a nagy nyugatnémet tévétársaság az éjszakai órákig híradásaik egyik vezető témájaként ke­zelték a Magyar Köztársaság kikiáltásának történelmi je­lentőségét. TELEX Sevardnadze Varsóban Kedden délelőtt Varsóba érkezett Eduard Sevardnad­ze, a Szovjetunió külügymi­nisztere, aki a lengyel kor­mány meghívásának tesz" most eleget. Ö a legmaga­sabb rangú szovjet politi­kus, aki Lengyelországba látogat azóta, hogy a Szoli­daritás vezetésével megala­kul az új lengyel koalíciós kormány. Kohl-nyilatkozat Nem akarok beavatkozni Magyarország belső viszo­nyaiba, de mint az NSZK állampolgára kijelenthetem, hogy megindultan és rokon- szenvvel figyeltem a Magyar Köztársaság kikiáltásáról hétfő este sugárzott tévéké­peket. Örülök egyben annak, hogy decemberben személye­sen is alkalmam lesz Buda­pesten tartózkodni — jelen­tette ki kedd délutáni sajtó- értekezletén kérdésekre vá­laszolva Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár. A tízmilliomodik utas (Folytatás az 1: oldalról) megijedtünk, azt hittük, va­lami baj van. Homokra me­gyünk az ismerőseinkhez. Én különben nagyon ritkán jö­vök, inkább á férjem látogat­ja őket. Heizer György ezredes, a nyírbátori határkerület pa­rancsnoka arról tájékoztatott,, hogy idén ugrásszerűen meg­növekedett a nyolc határát­kelőhely forgalma. A tava­lyinak háromszorosa, az 1976-osnak pedig tízszerese. Már-már a határt súrolja az áteresztő képesség, ami az itt dolgozóknak fokozott szel­lemi és fizikai megterhelést jelent. A vezérlő elv azonban az, hogy ez szolgáltatás, tehát várni kell az utast, s a lehető leggyorsabban, tortúra nélkül kell átengedni a határon, és a lehető legjobb benyomást kell nyújtani hazánkról és a határőrökről. Az ellenőrzés már a refor­mok szellemében zajlik, mu­tatja, hogy eltűnt a sorompó és csák kevesen hordanak fegyvert, azt is biztonsági okokból. A kishatármenti forgalom­ban eddig 5,6 millióan lép­ték át a határt, holott mind­össze 3—400 ezerre számítot­tak, és erre is készültek fel. A legnagyobb teher Záhony „vállait” húzza, hiszen a kis- határátlépővel rendelkezők nyolcvan százaléka is ezt a város választja. A határőrkerület forgalma már vetekszik a soproni és hegyeshalmi átkelővel, le­hagyta a zalaegerszegit és a szombathelyit. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy volt nap Záhonyban, hogy száz­ezren kívántak ki- és beutaz­ni, de egy átlagos nap for­galma is meghaladja a 40 ezret. Éppen ezért kívánatos len­ne, ha sikerülne valamit vál­toztatni a helyzeten. Már ké­szült egy tervezet, de még nem sikerült tárgyalni róla a szovjet féllel. Egyrészt sze­retnénk megegyezni a nyitva­tartási idő meghosszabbítá­sáról, valamint elérni, hogy a kishatárátlépőknél is lehes­sen utazni „nagy” útlevéllel. Ez tehermentesítené Záhonyt. Gondot jelent még az is — illetve meghosszabbítja a várakozási időt —, hogy kes­keny a záhonyi híd, és a ma­gyar fél hiába igyekszik gyor­san átengedni a járműveket, ha a túlsó oldalon nagy a tor­lódás, vagy a szovjetek nem fogadnak utast. Cs. K. Nyers Rezső levele a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak Kedves Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kong­resszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt ven­ni Magyarország politikai életében. E döntéssel létre­jött a Magyar Szocialista Párt. Az új párt annyit őriz meg a régiből, amennyi ér­téket tagjai hordoznak: munkásmozgalmi gyökere­it, szolidaritását a társa­dalom munkából élő tag­jaival, vonzódását az igaz­sághoz, ellenszenvét a szü­letési és vagyani előjogok­kal szemben. Mégis más párt, mint elődje. Alapvető értéknek a munkát, a sza­badságot, az igazságosságot és a demokráciát tartja. Tu­datában van annak, hogy a társadalom különböző gon­dolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek jo­guk van saját nézeteik nyil­vános hirdetéséhez; eluta­sítja a hatalom mindenfaj­ta monopóliumát; elfogad­hatatlannak tartja, ha bár­mely csoport politikai ellen­feleit ki akarja szorítani a közéletből; semmilyen kö­rülmények között nem tart­ja elfogadhatónak erőszak alkalmazását politikai cé­lok érdekében. Felvilágosult, demokrati­kus, baloldali szocialista pártot akarunk, amely filo­zófiájának, politikájának meggyőződéssel szerez hí­veket. A fizikai és szellemi munkások, a munkavállalók politikai érdekeit képviseli. Pártfogolja a vállalkozás szabadságát. Demokratikus szocializmust akar, amely nem lehet sem sztálinista szocializmus, sem restaurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlőségéért, a szocialis­ta biztonságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív min­denkit, aki felfogásával, a kongresszus által elfogadott programnyilatkozattal és a párt alapszabályával egyet­ért. Hívja a reformokért tenni kész kommunistákat, a szociáldemokrata, balol­dali humanista gondolko­dású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a programját elfogadó, vallá­sos világnézetűeket is. Csak azokat kívánja távol tarta­ni magától, akik a szélsősé­ges megoldások, a társada­lom életébe való erőszakos beavatkozás hívei. Az MSZP számára az egység a műkö­dőképesség, az akcióképes­ség feltétele, s nem jelent kötelezően azonos gondol­kodást. Ebben a pártban az alapszabály teszi lehetővé a különböző eszmeáramlatok létezését, s a belső vitákat senki sem rekesztheti be diktátumokkal. Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándé­kainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkozatá­val fenntartja-e, megerősí­ti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy. az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok meggyőzödéses tagjá­nak. Megértem kétségeiket is, hiszen az új párt jelle­gét még csak dokumentu­mai körvonalazzák. E kör­vonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki valóságos szocialista tarta­lommal. Magam sem könnyű szív­vel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárá­sával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke, s a szocia­lista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tag­ságának fenntartása mellett dönt, s együtt dolgozhatunk a Magyar Szocialista Párt­ban az emberek jólétéért, értelmes és szép jövőjéért. Remélem, hogy ha másképp dönt is, pártoló tagjaink vagy párton kívüli támoga­tóink, szövetségeseink kö­zött tudhatjuk önt a jövő­ben is. Tudnia kell: pártunk később is, mindenkor nyit­va áll a tisztességes szándé­kú, szocialista gondolkodá­sú emberek előtt. Üdvözlettel Nyers Rezső az MSZP elnöke Míívelödésszociolégiai vizsgálat Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanekkor naponta tíz­tíz látogatót személyesen kérdeznek meg a ház tevé­kenységéről, az épület „hasz­nálhatóságáról”, a válaszadó saját igényeiről, ’ véleményé­ről. Hasonló módon felmérés készül a nyíregyháziak köré­Magyar Demokrata Fórum Egyeztető bizottságot alakítottak Létrehozták a Magyar De­mokrata Fórum Szabplcs- Szatmár-Beregi Egyeztető Bizottságát október 23-án, Máriapócson, ahol öt szerve­zet képviselője volt jelen. Kidolgoztak egy alapszabály­zatot, miszerint működésü­ket úgy képzelik el, hogy a jelentkező gondok, problé­mák határozzák meg felada­taikat és nem a lerögzített „papírszabályok”. Az egyeztető bizottság megalapítását az tette szük­ségessé, hogy a napi társa­dalmi, politikai események túlmutatnak a helyi szerve­zetek munkáján, ezért fontos egymás tájékoztatása, segíté­se. Jelenleg rendezetlen ál­lapot uralkodik a szervezetek között és a nyilvánosság tá­jékoztatásában is. Ez össze­visszaságot szül, amelyből sértődések, félreértések ke­letkezhetnek. Egyelőre a bizottság élére nem választottak senkit, majd a legalkalmasabb sze­mélynek adnak bizalmat. A szövetség munkáját laza fel­állásban képzelik el, nem akarják, hogy kialakuljon valamilyen hierarchia, sze­mélyi irányítottság. ’’Alulról akarjuk tolni a szekeret” — jegyezte meg Köbli Attila a máriapócsi demokrata fórum tagja, aki az információt ad­ta. Az egyeztető bizottság sza­bályzatát megküldik a me­gyében a Magyar Demokra­ta Fórum helyi szervezetei­nek és várják a visszajelzé­süket. (bojté) ben: november elseje és har- mincadika között lakásán ke­resnek fel 300 olyan embert, aki életkora, neme, iskolai végzettsége szerint reprezen­tálja a város 116 ezer lakó­ját. Végül a vizsgálat negye­dik szakaszában a megye- székhely 32 vezető értelmisé­gijével készül interjú a vá­ros kulturális életéről és a művelődési központ ebben betöltött, illetve betöltendő szerepéről, feladatáról. A válaszadás természete­sen önkéntes, mindazonáltal a szakemberek remélik, ér­deklődésüket senki sem fog­ja zaklatásnak venni, s a megkérdezettek segítik vála­szaikkal, véleményük kifej­tésével a népművelők mun­káját: csak így lehet gyöke­resen felszámolni azt a gya­korlatot, hogy a népművelők „kitalálnak” különféle prog­ramokat, s ahhoz keresnek érdeklődőket, közönséget — miközben ezzel a talpáról a fejére áll az egész közműve­lődés, hiszen a valóságban ennek éppen fordítva kell működnie. A most kezdődő felmérés eredményeit számí­tógép segítségével összegzik, s a következő évi munkater­vet már az eredmények, ta­pasztalatok ismeretében fog­ják összeállítani a művelő­dési központ munkatársai. (gm) (Folytatás az 1. oldalról) minden esztendőben valami látványosat, az .ünnepi ese­ményekhez méltót produkál­ni, mint ahogyan — újabb példa — annak sincs realitá­sa, hogy minden októberben átadhassanak egy-egy új há­zat, létesítményt a múzeum­faluban. Az egyhónapos program helyett ezért döntöttek a szakemberek a régészeti nap mellett, annál is inkább, mert így végre több figyelmet szentelhetnek a gyerekeknek, a múzeumok leglelkesebb lá­togatóinak is. Valóságos „kí­vánságműsort” rendeztek számukra a múzeum mun­katársai: volt diavetítés, rajzoltak, agyagoztak, kezük­be vehették azokat a lelete­ket, amelyek az ásatások so­rán bukkantak elő, és ter­mészetesen megtekinthették a kiállításokat. Köztük ezt a kis kamaratárlatot, amelyet kifejezetten ebből az alka­lomból készítettek a múzeo- lógusok, s amely egy ásatás minden kellékét bemutatja. Délután ‘ a középiskoláso­kat, főiskolásokat és az ér­deklődő felnőtteket várták a Jósa András Múzeumba, ahol Pappné Kurucz Katalin és Istvánovits Eszter régész, Szathmáry László antropo­lógus, Németh Péter, a mú­zeum igazgatója, továbbá Varga Béla, a vajai múzeum vezetője állt az érdeklődők rendelkezésére, hogy tájé­koztasson munkája legújabb eredményeiről. fi

Next

/
Thumbnails
Contents