Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-24 / 252. szám
1989. október 24. Kelet-Magyarorwág T KÖZGAZDASÁG TECHNIKA TUDOMÁNY Csehszlovák atomreaktor Bulgáriának. Egy bolgár megrendelésre készülő WER—1000- es, atomerőműhöz szolgáló reaktor belső egy-, ségének végső szerelési munkálatait végzik a csehszlovákiai Plzenben, a Skoda Gépipari Vállalat özemében. A reaktort ez év szeptemberében szállítják le a megrendelőnek, a KGST-együtt- működés keretében. A BÉKÉSEBB VILÁGÉRT R hadiipar és a tudomány felelőssége százaléka elég lenne már az elrettentéshez. Hiszen a szembenálló felek birtokában annyi nukleáris fegyver van, hogy 50—100-szor elegendő lenne az egész emberiség kipusztítására a földön. — A biztonságra persze valódi igény van, minden kis és nagy hatalom szeretné magát biztonságban érezni. Mit javasolnak erre például a békéért dolgozó tudósok? — Már említettem, először azt a tudatot kell erősíteni, hogy a fegyverkezés növekedése a biztonság csökkenését idézi elő. De a biztonság ma nem lehet egy-egy ország biztonsága, csak közös biztonság lehet, amelyet az országok együttesen szavatolnak. Ez mindenképp új gondolkodásmódot igényel az egyes emberektől is. Einsteinnek van egy híres mondása: „Ne felejtsd el, hogy ember vagy, a többit azonban felejtsd el!” Ez azt jelenti, hogy minden különbség másodlagos, ami az emberek között van, csak a közös vonások a fontosak. Nyilván el kell felejteni azt az ellenségképet is, amely ezekből a különbségekből építkezett. — Még van egy nagyon gyakran hangoztatott nézet. A világon a már említett mennyiségű kutató, de azoknál jóval számosabb munkás, tcciff^ nikus és mérnök dolgozik a hadiiparban. Mi lesz velük, hiszen ők aztán igazán a hadiipar fenntartásában érdekeltek? — Annyi más, békés feladat van a világon, amit meg kellene oldani, annyi munka, amit el kellene végezni! Hogy mást ne mondjak, az emberiség éhezik, szűkölködik energiában, szennyezi a környezetet. Tudományos módszerek kellenek a leszerelési egyezmények technikai ellenőrzéséhez is. — Közismert a Béke Nobel - díjjal kitüntetett Orvosok a Békéért Mozgalom, amelynek keretében sok egyéni Nobel - díjas is dolgozik. Kevésbé ismert egy újabb mozgalom, a Mérnökök a békéért. Az elmúlt évben négy magyar Kutató — közöttük ön is — illetve műszaki szakember közös pályaműve a kaliforniai Nuclear Age (Nukleáris kor) alapítvány 50 ezer dolláros diját nyerte el. Ebben kimutatták, hogy a nukleáris korban csak nukleáris háború lehet, ugyanis hiába kezdődik hagyományos eszközökkel, elöbb-utóbb a vesztésre álló fél nukleáris fegyvert vet be, illetve olyan sok atomerőmű van már a világon, hogy az Btrtaji Dénes azokat szükségszerűen leromboló hagyományos fegyverzet nyomán — sokszoros mértékben, mint Csernobilnái — a kiszabaduló radioaktív anyagok halálra Ítélnék a Földet. Miért éppen a mérnöktársadalmat célozták meg a béke érdekében? — Azért, mert a mérnökök és a természettudományos szakemberek a legszélesebb és bizonyos értelemben meghatározó rétege a mai értelmiségnek. Ezért gondoltunk arra, hogy az Orvosok a békéért mozgalom mintájára meg kell szerveznünk a Mérnökök a Békéért Mozgalmat is. A pályadíjként kapott ötvenezer dollár egy részéből jövőre világtalálkozót szervezünk. Ezen a világ minden részéből idejövő mérnökök és kutatók tárgyalják meg, mit tehetnek a békéért, a leszerelésért, a háború nélküli világért. — Nemrég olvastam egy — harmincas években megjelent — könyvben, s ez azóta is bebizonyosodott, hogy a fegyverek addig-addig gyűlnek, amíg egy napon maguktól fognak elsülni. — Nem a fegyver az igazán veszélyes, mert ember kell hozzá, aki megcsinálja és használja. Nem a fegyver igazán veszélyes, hanem az a gondolkodás, amely azt létrehozza és ellenségképeket fabrikál. Amelyik azt mondja, hogy csak akkor vagyok biztonságban, ha a másikat megsemmisítem. A gyűlölködés, a fanatizmus, a más emberek és más nézetekkel szembeni türelmetlenség a veszélyes. Ezek helyett kell új gondolkodásmód, amely nek lényege a másik ember felé fordulás, és az erőszak kiküszöbölése. G. I. Hasznosításra váró kutatási eredmények Talajjavítás meszezéssel, mélylazítással Modern üzem Csengerben Tenyésztés programvezérléssel A Szabolcs Húsipari Vállalat leányvállalatának csen- geri üzeme teljesen megújul. Befejezték a sertéstelepen a gázvezeték-rendszer megépítését, számítógép vezérlésű fűtés-szellőzés biztosítja az. egyenletes klímát. Erre egy- gyüttesen 12 millió forintot fordítottak. A modernizálás kezdeti sikerei máris mutatkoznak. A ráfizetéses 1987-es esztendő után 1988-ban már 2 milliós ágazati nyereséget produkáltak, s a korábbi esztendők igen magas 20 százalékos malacelhullást tavaly év végére 10 százalék alá szorították. Csengerben a telepen egy év alatt 22 ezer malac születik. Ebből 10 ezret nevelnek fel, a meglevő 9 ezer hízó és 1 ezer vemhes koca, amelyeket a háztáji gazdaságokba helyeznek ki. Ez az állomány a korszerű beruházás-technológia eredményeként minőségileg jelentősen javul. Mint arról Ka- pitor Zoltán a csengeri üzem vezetője tájékoztatott: minőségi váltás történt az állatállományban. Többször keresztezett fajtát állítottak át magyar nagyfehér és magyar lapáj fajtára. Az elletés és a malacok utónevelése infra- lámpás eljárással történik. Idén felújították a telep teljes technológiáját, a koca- és a hízókarámrendszert, a íi- aztatókat és a malac-utóneve- lőket. Ezekre 15 milliót költöttek. Céljuk a hármasmentes vemhes kocák kihelyezése a térség háztáji gazdaságaiba. Csaknem 600—800 kistermelőnek juttatnak 1500 kiváló minőségű vemhes kocát az üzemből. Októbertől Csenger- ben számítógépes tenyésztésre térnek át. Ehhez megérkeztek a szükséges gépek. így biztosítják a jövőben a minőség javulását és a jövedelmező tenyésztést, (fk.) Nyárfatermesztés szakszerűen Szeminárium indul az erdőgazdálkodás javításáért Az ország több mint 120 ezer hektár nyárfaerdejének igen nagy hányada található a tiszántúli területen. A nyárfa- erdők fafajai, az erdők megjelenési formái változatosak. Ennek megfelelően eltérőek a gazdasági eredmények is. Itt, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyárfa termesztése főként azt a célt szolgálja, hogy legyen elegendő alapanyag az almaexporthoz szükséges nagymennyiségű ládakészítéshez. Évente több millió exportláda készül és az üzemek többsége alapanyagból, ládagyártásból önellátásra rendezkedett be. A nyárfatermesztés — ezen belül a nemesnyár termesztése — az erdőterület növelése, tehát térségi, üzemi gazdasági érdek. Tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági üzemek — élve a termékszerkezet-váltás adta lehetőséggel — ma már nagyobb mértékben erdősítenek, mint korábban. A nyárfaerdőket zömmel olyan területeken telepítik, amelynek termőképessége alacsony, más haszonnövénnyel azokon a földeken jövedelmezően gazdálkodni nem lehet. A rossz, vagy gyenge termőtalajokon az erdő jövedelmező lehet, ha a termesztéstechnológia a körülményeket figyelembe véve megfelelő. Sajnos az utóbbi 10—15 év tanulságai igazolják, hogy az indokolt termékszerkezet-váltás nem jár együtt a szakszerű erdősítéssel, faápolással. így nem csoda, ha a végtermék hasznosításánál a kívánatosnál kisebb a fatömeg, gyengébb a minőség. Gyanítható, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a nyárfatermesztés szakszerűtlensége a szakember hiányára vezethető vissza. Szükség lenne — már korábban is szükség lett volna —• egy olyan képzési formára, amellyel a szakemberhiány áthidalható, megoldható. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola továbbképzési osztálya most egy olyan szemináriumot szervez, amelynek témája a nyárfatermesztés ökológiai fettételei, a fajta, a szaporítóanyag, a termesztéstechnológia és minden, ami a nyárfával kapcsolatos. Erre a szemináriumra október 12-ig lehet jelentkezni. A szemináriumot három olyan naptári időpontra tervezik, amely figyelembe veszi a nyárfa fejlődési szakaszait. Az első szeminárium október 18-án lesz, amikor a résztvevőknek tanulmányúton mutatják be, hogy a nyárfa a különböző terinG helye ken hogyan viselkedik, fejlődik. Ezt követi majd novemberben egy háromnapos elméleti konferencia és végül 1990 májusában kétnapos elméleti és gyakorlati bemutató lesz. A szeminárium vezetői, előadói a FEFAG szakemberei lesznek és dr. Tóth Béla, akik a ,,Nyár termesztése és hasznosítása” című szakkönyv szerzői. A nyárfa sokhasznú, jól jövedelmező növény, ebben a megyében, ha jól gazdálkodnak vele, kincset érhet. A jó gazdálkodáshoz a szeminárium minden bizonnyal haszonnal hozzájárul. Az elmúlt években az Agrár- gazdasági Kutató Intézet, a MÉM és az MTA támogatásával, nagyszabású elemző munkát készített Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agroökológiai helyzetéről, és ennek hasznosítási lehetőségeiről. Ebben a munkában vett részt Láng István is, aki a talajok vizsgálatával, a javítás lehetőségeivel foglalkozik. A ky tatás néhány részletével, eredményével szeretnénk az alábbiakban megismertetni az olvasót. Megyénk mezőgazdasági területén 28 féle talajtípus, illetve altípus található. Uralkodó talajféleség a Nyírségre jellemző ko- várványos barna erdőtalaj, a rozsdabarna erdőtalaj, a futóhomok, kisebb-nagyobb mértékben a humuszos homoktalajok, valamint a hidromorf talajok. A talajtani és hidrológiai adottságok alapján megyénket 10 kistájra bontották, és ezeken a területeken külön-külön végezték el a vizsgálatokat. A kistájak a következők : Tiszavasvári, Rétközi, Alsó-Nyírségi, Szatmári, Ecsedi- láp, Tiszaháti, Mátészalkai, Középső-Nyírségi, Felső-Nyírségi és Nyírbátori kistáj. A talajsavanyúság legerősebb a Rétközi, Tiszaháti, Szatmári és Ecsedi-láp kistájban, itt nagy- adagú melioratív meszezésre van szükség, másutt elég a mész- trágyázás. A 3—4 évenkénti mésztrágyázást a megvalósuló kémiai talajjavítást követően a talajerő-gazdálkodás részének célszerű tekinteni. Az erősen kötött területeken a rnélylazítás alapvető fontosságú. A homokjavítás lápfölddel, istállótrágyával és zöldtrágyával történhet. A homokok savanyú- ak, nemcsak szerves anyagban szegények, ezért a melioratív meszezést gyümölcsösök telepítésekor és szántóföldön is célszerű alkalmazni. Ez nemcsak a termésátlagot növeli, hanem a termés minőségét is javítja, főleg a cukorrépánál, lucernánál, hüvelyeseknél, kukoricánál, őszi búzánál, árpánál és napraforgónál. Az lenne a kedvező a jövőA megye mezőgazdasági területének 28 százaléka 3—4 évenként mélylazítást igényel. Ilyen területeket főleg a Szatmári, Tiszaháti és Rétközi kistájakban találhatunk. A kukorica, cukorrépa, napraforgó igencsak meghálálja a mélylazítást. A termelést korlátozó tényezők egyike a magas talajvíz, illetve az ebből adódó túlnedvesedése a talajoknak. Ahol a talajok jó termő- képeségűek, gqndoskodhi kell a víz elvezetéséről, másutt az erdősítés, vagy gyepesítés lehet a megoldás. A megyében lévő, zömében jó minőségű vízkészlet kedvező potenciális adottságot jelenthet. A csapadék talajban A többi alföldi megyéhez viszonyítva nálunk magasabb a csapadékösszeg, és alacsonyabb az átlagos hőmérséklet. Megfelelő rövidebb tenyészidejű fajtákkal, technológiával, szervezéssel és érdekeltséggel azonban jó hozamok érhetők el. Ha ténylegesen bekövetkezne egy globális felmelegedési dőszak és gyakoribbak lesznek az aszályok, akkor az országnak erre a térségére tevődné aí a mezőgazdasagi termelés súlypontja. Mi az, amit azonban még tenni kell a jelenben? Legfontosabb megnyerni az embereket a másként gondolkodásra, a természet és a piac újszerű követelmény- rendszerének gyakorlati megvalósítására. Szükségszerű a valódi vállalkozások általános elterjesztése és a tulajdonviszonyok fokozatos változtatása, hogy a hosszú távú vagyonérdekeltség előtérbe kerüljön. Elkerülhetetlen a kialakult szervezeti rendszer gyökeres átalakítása, a nagyüzem szervező, gazdálkodó, vagyongyarapító tevékenységi körének újszerű kialakítása. Szilágyi Zsuzsa — Hadd legyek az ördög ügyvédje! Nemcsak militarista körökben, hanem szélesebb társadalmi rétegekben is él az a felfogás, hogy az emberiség sokat köszönhet a hadiiparnak és az azt megalapozó kutatásnak. Hiszen — mondják — a háborúk mindig is felgyorsították a kutatás fejlődését is, mert az emberiség sohasem vetett be annyi szellemi energiát, mint amikor arról volt szó, hogy egy-egy állam legyőzze a szomszédját. — Én meg hadd vigyem abszurdumig ezt az okfejtést! Az orvostudományi kutatás bizonyára sokat „köszönhetne” a koncentrációs táborokban végzett kísérleteknek, hiszen addig sohasem végezhettek hasonlóakat a történelemben. Igaz, hogy hátborzongató ez a kijelentés? Nos, legalább annyira hátborzongató az előző állítás is. Egyszerűen nem engedhető meg, hogy az» emberiség vesztét okozó fegyverkezés mellék- terméke legyen csak, ami előbbre viszi az emberiséget. — Nemcsak jámbor óhaj ez? Hiszen amíg kutatók légiója dolgozik" háborús kutatásokon, óhatatlan, hogy ők érik el az új eredmények zömét. — Igaz, hogy a jelenleg dolgozó kutatók negyven százaléka hadiipari kutatásokat végez, s tudnunk kell azt is, hogy a világ eddig élt kutatóinak kilencven százaléka napjainkban dolgozik. S iszonyatos összegeket áldoznak fel, évi több mint 100 milliárd dollárt költ a világ erre. És milyen drága a katonai kutatás, olyan drága a gyártás terméke is. Egy harci repülőgép például 100— 200 millió dollár körül van, egy harckocsi is jó néhány millió dollár. A hadiipar pazarolja az anyagot és az energiát, termékei hamar elavulnak, és újakkal, modernebbekkel szükséges pótolni őket. Külön kell hangsúlyozni, hogy a további nukleáris és más modern tömegpusztító fegyverek meglétével nem biztonságunk, hanem a veszélyeztetettségünk növekszik. — Pedig a hadiipar embereinek az a másik érve, hogy kell a fegyver, hogy elrettentse az ellenfelet a támadástól. — Eddig minden fegyverkező ezt mondta, de a történelmen végignézve láthatjuk, mennyire sikerült elrettenteni a mindenkori támadókat. A szakemberek azt mondják, hogy a modern fegyverek töredéke, az atomfegyverek egy ZSEBTELEFON. Jackie Hlles, a Bell-South, Philips <s Kingston távközlési egyesülés alkalmazottja balkezében a cég új, 142 gramm súlyú zsebtelefonját mutatja be egy londoni sajtótájékoztatón. A csöppség bolti ára 100 és 150 font között lesz. Jackie jobbjában egy ma közhasználatú telefonkészüléket tart. Még mindig nem talált meghallgatásra a kor parancsa. „Kovácsoljatok ekevasat a kardokból!” Pedig az emberiségnek jóval nagyobb szüksége van ekevasakra, mint kardokra. Mennyi tudást von el például a fontos problémák megoldása elől a szigorúan titkos hadiipari kutatás! Erről beszélgettünk Berényi Dénes akadémikussal, a nemzetközi Pugwash bizottság magyar tagjával, a kaliforniai Nuclear Age (Nukleáris kor) alapítvány egyik magyar kitüntetettjével. — A természethez való közelség egyre inkább bevonul az emberek tudatába, a korábban hangoztatott iparszerű mezőgazdaságot egyre inkább a környezetkímélő mezőgazdasági rendszerek kialakulása váltja föl. Szükségszerű volt azonban az a felgyorsított fejlődés, ami megteremtette az élelmiszer- gazdaság alapjait, de az elképzelések, célkitűzések változnak, a mennyiség helyett a minőség, a tömeg helyett a nagyobb érték kerül előtérbe. — Ezeket a gondolatokat a nemrég megkezdődött műszaki és közgazdasági hónap eseményeire megyénkbe látogató Láng István akadémikus fogalmazta meg a tudományos tanácskozáson elhangzott előadásában.
