Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

1989. október 21. U Kelet a Uagyarorszái hétvégi melléklete ii Egy kis ipartörténet Szerémi herceg Odescalchy Zoárdné, szül. gróf Lányai Pálma ,,thuzséri lakos nagyhalászi birtokos" a ,.Nagysziget" -i birtokán kendergyár építésére kap engedélyt 1905-ben, a termelés 1906-ban kezdődik meg. Gépeket és szakembereket Németországból hoznak. Az üzemeltetéséhez az energiát gőzgépek szolgáltatják. A foglalkoztatott munkások száma 50—60fó. A munkaidő napi 12 óra—gyerekeknek is. 1909-ben a gyárat villamosítják. A Kendergyár mellé kötélgyártó részleg épül. A herceg 1916-ban burgonyaszárító- és liszt gyárat alakít, mely halálával (1917.) megszűnik. Beteg Péter és fia zöldség- és mentaszárító üzemet létesít 1938-ban—ez az üzem 1944-ig működik. Ugyanabban az évben Sorossi Sándor konzervüzemet indít, — ez 1942-ben leég. 1941-től a kendergyár új tulajdonosa a Szegedi Kenderfonógyár RT. AII. világháború alatt az üzem tönkremegy, majd rendbehozzák, 1948-ban államosítják, azután a rostkikészítő és termeltető vállalathoz kerül. Később matracüzemmel és pozdorja lemezüzemmel bővül. A budapesti Kender- Juta és (újabban Polite.xtil) Vállalathoz 1970-től tartozik. Jelenleg több mint ezer dolgozót foglalkoztat. Árbevétele tavaly felülmúlta a 750 milliót. Termékeit — polietilén és polipropilénből feldolgozott szövött zsákokat, zacskókat és fóliákat—40 százalékban tőkés piacon értékesíti, Ausztriában, az USA-ban, Nigériában. r Új házsor a peremrészen HANGULAT JELENTÉS — KÉRDŐJELEKKEL Hogyan élünk? Aligha van ma ennél izgalmasabb kérdés: miként alakulnak az életkörülmények anyagiakban, életszínvonalban, szellemiségben. Nagyhalászban is erről beszélnek a legtöbbet az em­berek. —‘ Nehezen érünk el eredmé­nyeket, sikereket — fogalmaz tömören Bodzás Erzsébet a nagy­halászi nagyközségi tanács vb. tit­kára. — A jól ellátott települések kategóriájába sorolták bennünket, de nagyón sok még a sáros út, és sok a gond a külterületeken is. Szerencsére jelentős a társadalmi munka, a tsz és a kenderjuta gyár is sokat segít... Hallani persze ennél elkesere­dettebb véleményeket, illetve ese­tenként mások optimistábban fo­galmaznak. Vannak, akik úgy vé­lik, és az emberek egy része úgy érzékeli, nem történtek itt jelentős változások. Igaz, sok az új épület, különösen a település szélein, a peremrészeken, és az új házak már mind fürdőszobások, komforto­sak. Ezzel együtt viszont, eladó- sódnak az emberek, nagy a törlesz­tőrészlet, hiszen szinte mindenki OTP-kölcsönre épít. A szép új házak mellett különösen feltűnő, milyen „lerobbant” középületek vannak a centrumban, ott a falu csaknem úgy néz ki, mint huszonöt évvel ezelőtt. Mások véleménye szerint vi­szont az utóbbi tíz évben az új ta­nácsi vezetés révén sokkal na­gyobbat lépett előre a település, mint azelőtt akár húsz éven keresz­tül. így látja ezt Horváth Pál az iskola igazgatója is. — Sajnos, az iskolás gyerekek hangulatából, viselkedéséből azt érezzük, hogy nagyon nehezen élünk, megélhetési gondokkal küszködnek a családok — teszi hozzá Petro, Józsefné az iskola igazgatóhelyettese. — Rengeteget dolgoznak a gyerekek szülei az alapvető dolgok előteremtése mian is, nincs idő a családi együtt- létre. Pedig a gyerekeknek nagyon használtra, ■ ha töbtíet lehetnének együtt szeretetben a szüleikkel, a családdal. • így látszik az iskolából nézve az átlagos halászi családok élete. Más oldalról közelítve hasonlóan vélekedik a közhangulatról az az információs jelentés, melyet a Kender-, Juta és Politextil Vállalat helybéli gyárának szakszervezeti bizottság készített a felettesek tá­jékoztatására. Ebből idézünk: — Dolgozóink hangulata nem- jó. Elkeseredettek az emberek. Kevés a pénz, sok családnak a legszükségesebbre sem jut. Az emberek félnek a jövőtől. Nem tudni, mi következik. Nincs stabi­litás. Nincs előrelátás. Nagy a káosz. Ugyanez a „hangulatjelentés” hívja fel a figyelmet arra, hogy véges a dolgozók munkabírása, tűréshatára, és újabban rohamo­san nő a csökkent munkaképessé­gű dolgozók száma. Ki fogjá eltar­tani a gyerekeket és az öregeket, ha a temérdek munkába belerop­pan a középgeneráció? Nagy bajnak kell lenni, ha ezt szóvá teszik, hiszen közismert a halászi emberek fantasztikus tűrő­képessége és szorgalma. A halászi ember mindig leleményes volt, tudta, hol kereshet száz forinttal többet, elment akár a Dunántúlra is, ha ott adódott jobb lehetőség. — Mi foglalkoztatja a halászi népet? — kérdez vissza Móré Gyuláné, kender-jutagyári varro­dai-segédmunkás, két gyermek édesanyja, jelenleg gyed-en lévő kismama. — Az, hogy mindenben háttér­be szorultunk, és nem tudunk ren­desen megélni. Azt képzelik, a falusinak minden jó úgy, ahogy van? Nehézségek árán lehet csak hozzájutni egyes bolti cikkekhez, az élelmiszerellátás nem megfele- lő, a városban még bébiételek között is lehet válogatni. Fizetjük a tehót és továbbrais sárban járnak a gyerekeink. Vesszük a drága permetezőszert, meg a drága-ta­karmányt, de most már szinte semmi haszon nincs a háztáji gaz­dálkodáson... Közben hat-bétszáz forint egy kicsi gyermek cipője. Szóval az emberek nagyon el van- . nak keseredve. És nem tudjuk, mi jöhet még ezután... Nehezen, egyre nehezebben él Egy az új gépek közül a zsákgyárban a halászi átlagember, de valójában hogyan is? Erről készített átfogó vizsgálatot a közelmúltban az MSZMP nagyközségi bizottsága számára a helyi gazdaságpolitikai bizottság Kovács Sándor elnökle­tével. Ennek következtetései tük­rözik a leghívebben a valóságos ál­lapotokat. Nagyhalászra jellemzően sok a külterületi település, ahol a falusi­hoz viszonyítva még fokozottab­ban hátrányos helyzetben élnek az emberek (minden ötödik ember él tanyán). A népesség korábban fogyott, az utóbbi években megállt az elvándorlási folyamat. Tavaly 59 halottja és 103 újszülöttje volt a falunak. Erőteljesen nő a cigányok száma, a lakosok több mint tíz százaléka az, de a 14 évért aluliak között már több mint 17 százalék a cigány. Az aktív foglalkoztatottak több mint a fele a helybeli üzemekben, intézményekben dolgozik — ugyanakkor az is tény, hogy a helyi munkakörökből elég sokat idejá­rok töltenek be, kevesebb lenne- indokolt. A több mint hatezer ha­lászi közül naponta utazik, ingázik a munkahelyére, főleg Nyíregyhá­zára több mint ezer dolgozó. A település legnagyobb munkahelye a zsákgyár, a legtöbben, főleg nők, ott találnak munkát, három mű­szakban, vagy folyamatos terme­léssel, ami az életmódot és a szoká­sokat erősen befolyásolja. Na­gyobb létszámot tesz ki a tsz, illet­ve az ÁFÉSZ tagsága, és szinte minden szakma képviselői megta­lálhatók — férfi szabó kellene még, hallani a halásziaktól, és hozzáteszik: deháf, ki csináltat ma férfiöltönyt? A mentafeldolgozás- iól egykor híres Herbária ma alig harminc eyibemek ad kenyeret. A termelő üzemek-közül, a leg­jobban zsákgyár és a vasipari szö­vetkezet fizet, tavaly 85 ezer forin­ton felül volt az átlagbér. A falúé* ennél jóval kevesebb: átlágbari 53 ezer. Nyolcvanan részesülnek rendszeres szociális segélyezés­ben, ők havi 1800 forintot kapnak. Nincsen sehol... és több mint kétszázan fordultak tavaly esetenkénti segélyért a ta­nácshoz, nekik két és félezreket adtak. Különösen nehéz körülmé­nyek között élnék a nyugdíjasok — majdnem ezren vannak a köz­ségben, akiknek az átlagjövedel-. műk alig haladja meg egy főre jutóan a négyezer forintos létmini­mumot. Az így kialakult helyzetben ér­zékelhető, hogy az emberek sze­lektálnak, mire költsenek. Élelem­re, és ruhára kell, gyógyszerre muszáj. Tavaly két és fél millió forintot költöttek gyógyszerre a halászi lakosok. Jellemző az a helyzet, hogy tartós fogyasztási cikkekre nem tudnak költeni, sőt a lakásépítésbe belevágó fiatalok is gyakran kerülnek abba a helyzet­be, hogy beköltöznek ugyan, de az építkezést befejezni nem tudják, illetve egyébre már nem "telik. A múlt évben elkezdett 92 lakásból csak 50 készült el. Nagyhalászban csak minden hatodik családnak van autója, és igen kevés a komo­lyabb értékű termelőberendezés is. Feltűnően nagy azoknak a csalá­doknak a száma, ahol a televízió is luxusnak számít—a mai világban, amikor azt hinnénk, nem lehet meglenni tévé nélkül. A statisztika a nagyközséghez tartozó Tiszate- lekkeí együtt készült, eszerint a két településen élő 2784 családnak (Nagyhalászban 6062 lakos) ösz- szesen 1530 tévé-készüléke van. Újságokból 1300 érkezik naponta a postára, hetilapokból összesen 1200 jár. Az újságárak emelkedé­se miatt az előfizetők közül csak­nem minden harmadik visszalé­pett, 30 százalékkal csökkentek az előfizetések. Az életmódban az utóbbi egy­két évben bekövetkezett változá­sok a legszembetűnőbben az egészségügyben jelentkeznek. Az emberek egészségi állapota kimu­tathatóan romlik az újabb és.újabb terhek alatt: személyi jövedelema­dó, TEHÓ, alacsony bérek, eg'yre emelkedő árak, újabb és újabb áremelések, infláció -4- és bár Nagyhalászban megoldott az alap­vető egészségügyi ellátás, sokan idejekorán tönkremennék. Meg­nőtt a iartósan táppénzen lévők száma, valamint a csökkent műm kaképességűeké, illetve a rokkant- nyugdíjasoké. A helyi gyógyszer- tár havi forgalma most 400 ezer forint, az a tapasztalat, hogy ^ inkább a kispénzű emberek be­tegszenek meg hamarabb. .igen lényeges kiemelni,' hogy a lakosságunk döntő többsé­ge munkaszerető, törekvő, többet akaró állampolgárokból áll —- így összegezte a felmérés tapasztala­tait Kovács Sándor. — Nem min­dig értik meg az ellenük ható intéz­kedéseket, és ezekre mindig túl­munkával reagálnak. Vannak he­lyi feladatok abban, hogy erre fokozottabb figyelmet fordítsunk, a település politikai moráljának megőrzésére. Ehhez kapcsolódva a legna­gyobb helyi üzemben. a zsák­gyárban Szabó Imréné szb-titkár számol be azokról a „hangulatjaví­tó” akciókról, amelyekkel a lehe­tőségünkhöz képest igyekeznek dolgozóikon segíteni. Nem első­sorban gyári, vagy talán nem is szakszervezeti feladat, sokkal in­kább kereskedelmi tevékenység, amit alkalmanként folytatnak, amikor különböző vásárokat ren­deznek. Jó kapcsolataikat felhasz­nálva termelőüzemekből termelői áron megkapott és értékesített cik­keket forgalmaznak, pl. 50^-70 forintért lehetett kapni szép gyer­mekpulóvereket, rendszeresen jön a „kilósbolt”, volt már paplankiá­rusítás és tüzelőértékesítés is. Ezek az akciók persze rugalmas vezetői szemléletet igényelnek, ami itt a gyárban adott. Termelésjavító ha­tású lehet a jobb közhangulat, a gyárvezetés ezzel erősíti a munka­helyhez tartozás érzését, a ragasz­kodást a dolgozókban, mert egyál­talán nem mindegy, hogyan megy be a dolgozó a munkahelyére. • Hozzátartozott valamikor úgy harminc éve Nagyhalászban, a ha­lásziak életmódjához a rendszeres színházi élet. Telt házak voltak a Déryné színház előadásain, Bánk bánt,- Leányvásárt, stb. játszottak. Hol vannak azok az idők! Az Álla­mi Népi Együttesre még éppen hogy el lehetett adni a jegyeket, de egyébként nem is nagyon kísérletezik Csonka Ottó a műve­lődési ház vezetője a felnőtekkei. Most kárba veszett idő volna! El­lenben a gyermekeknek igen szí­nes, gazdag a választék, tartalmas művelődési lehetőségek közül vá­laszthatnak. A táncqsoport próbá­ján három gyermek mondta el, mi szeretne lenni, ha majd felpő. A harmadikos Nagy-Béla ács szeret­ne lenni, mivelhogy az édesapja is az. Szabó Csilla és Zelei Andrea ‘ negyedikesek..- Szerintük a leg­szebb pálya a tanáré, aki sok min­dent tud, és sok mindenre meg tadja tanítani a gyerekeket, meg a felnőtteket. Ha felninek, szeremé­nek boldogan élni. . -Bárcsák nekik, az ő generáció­juknak már sikerülne... Baraksó Erzsébet Négy tantermes, tornatermes új iskolát kapnak a közeljövőben az iskolások. Balázs A **’’a felvételei Huszonhat éve költöztünk el Nagyhalászból, a szülőfalumból, a gyermekkor „tündérszigetéről”. A civilizá­ciót akkor a Béni József utcában, meg az egész Házhelyen a vezetékes néprádió jelentette, a postáról lehetett bekapcsolni, szólt, egész nap, és csak a Petőfi adását közvetítette. P etrólámpánál írtunk a házi feladatainkat, azzal világított a környéken minden család, villanyunk még nem volt. És vízvezeték sem volt, és el se tudtuk képzelni, hogy esetleg lehetne fürdőszobánk. Vagy porszívónk, vagv fagyasztóládánk. De azóta sem ízleltem olyan gyümölcsöket, mint amilyenek a halászi kertben termettek, nincsey, 0lvan illat, mint amilyen a ház háta mögül a érkezett, és nincsen sehol olyan holdvilág és ‘,2tkrázóan hófehér Tejut, mait a halászi é^alcában, ha moziból jövet, a homokgödörnél kísértetekről teáivá hazafelé igyekeztünk. Van myjjr villany a régi házban, szilárd út készült a házban lévő élelmiszerbolt ajtajáig, és vezetékes víz is van az utcában: De az a szép, tágas világ összezsugorodott—ez már nem az az utca, nem az a ház, nem az a kert... FTÜKÖrJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents