Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
1989. október 21 Kelet-Magyarország 3 Nem hisznek se Ivánnak, se Inénak „A kommunisztikus eszmék vonzóak...” Beszélgetés egy baloldali párt szemzőjével Tegnapi számunkban hírt adtunk arról a felhívásról, melyet az MSZMP Ideiglenes Szervező Bizottsága az Országos Sajtószolgálat útján juttatott el az MSZMP-ta- gokhoz. A párt talpraállítá- sa, megszervezését célul .tűző testületnek tagja Szulics Imre, a búji tsz elnöke. — Nemcsak tagja vagyok ennek a csoportnak, hanem a felhívás szövegezésében, a hatórás kemény vitán is részt vettem. O Milyen motívumok vannak a hátterében ennek a döntésnek? — Én öt perc alatt nem tudok muzulmánná válni. Az MSZP polgári párt, tehát keli valódi baloldali pártnak is lenni. O Hány tagra , számítanak? — Ügy tizenötezerre. Becslésem szerint az MSZMP-ta- gok hét-nyolc százaléka fog belépni hozzánk. A belépőkre, a régiekre és az újakra olyan két hét időtartamig várunk. Fizettem én elég párttagdíjat, az MSZP az én pénzemen ne járjon Merőivel. Elképesztőnek találom, hogy huszonnégy órán belül ennyien tudtak „kabátot cserélni”. Az MSZP-t egyébként fölöslegesnek tartom, mert programja, elvei és a Szociáldemokrata Párt programja és elvei 'között nincs lényeges különbség. O Kiket várnak a soraikba? — Bárkit, aki céljainkkal egyetért. Főként a kétkezi munkásokra és a szocialista szektorban foglalkoztatott parasztságra számítunk. Tudjuk jól, hogy törpepárt leszünk, nem is számítunk többre. O Közvetlen környezetében hatott-e a hír az emberekre? — Szerintem még nem is tudják. De én senkit nem is kényszerítek a belépésre, nem agitálok. Ha Bújon egyedül leszek, akkor sem állok át. Én 1946-ban születtem, ebben a rendszerben nevelkedtem. O Az önök MSZMP-je milyen hagyományokat akar folytatni és miktől határolja el magát? — A kommunisztikus eszmék mindig is vonzóak maradnak az emberek számára, még akkor is, ha a negyven év alatt elkövetett bűnökkel alaposan le is járatták azokat. A mi MSZMP-nk gyökeresen megújuló lesz. A régi MSZMP-vezetőkre nem tartunk igényt, de nekünk Tiem kellenek a túlzó, szélsőséges, vad, sztálinista, ortodox internacionalistái?: sem. Szakítunk a demokratikus centralizmussal. Mi magyar SZMP akarunk lenni, azaz se Ivánnak, sem Joe-nak nem hiszünk. — A jogfolytonosság alapján jogot formálunk a párt- vágyon egy részére, igényt -tartunk az infrastruktúrára. O Ki tekinthető vezéregyéniségüknek? Berecz Jánosnak például van-e valami köze ehhez az MSZMP-újjá- szervezésliez? — Nincs még vezető személyiségünk. Udvarhelyi Lászlót bíztuk meg a szóvivői szereppel. Törekvéseink függetlenek Berecz Jánostól. O Mi a véleménye az Országgyűlés döntéséről, hogy pártok munkahelyen nem szerveződhetnek? — Csak helyeselni tudom, lakóterületen, szabad időben politizálni, az a mi célunk is. O Akarnak-e majd indulni a választásokon? — Természetesen, de erről részleteket mondani még korai lenne. O Milyen lesz szervezeti felépítésük? — Tevékenységünket csak társadalmi funkciójú tisztségviselőkkel tudjuk elképzelni és szűk apparátussal. A közeljövőben megalakul a megyei ideiglenes szervező bizottság is. A lakóhelyi alap- szervezetek szerveződése alulról is, felülről is fog történni. O Végül is milyen lesz az újjáalakuló MSZMP? — Baloidalibb lesz minden baloldali párttól. Ha más célt nem fogunk elérni, csak azt, hogy „tréningben fogjuk tartam” az új polgári pártokat, hogy jól sáfárkodjanak, akkor eredményes lesz újjászerveződésünk. Szőke Judit FÉLTIK AZ ÁLLASUKAT AZ EMBEREK, EZÉRT ÍROTT MA- LASZT MARAD A SZABAD VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS, MONDTA BAK SÁNDOR KÉTGYEREKES MŰVEZETŐ A NYÍREGYHÁZI PAPÍRGYÁRBAN, AKI CSEPELRŐL KÖLTÖZÖTT A NYÍRSÉGBE, MEGSZERVEZNI AZ ERREFELÉ SOHA NEM LÁTOTT PAPlRFELDOLGOZÁST. BAR KÉT PERC MÜLVA POLITIZÁLNAK, HA LEÁLLÍTJÁK A GÉPET. EDDIG PUSMOGTAK, MA MAR EGYRE HANGOSABBAN FEJTIK KI VÉLEMÉNYÜKET, PEDIG JOGGAL HISZIK SOKAN, HOGY ÁLLÁSUKKAL JÁTSZANAK. Mennyibe kerül nekünk a kö r Éhes hassal mit ér a jogállam: Vélemények a parlamenti ülés után Hogy reagáltak az emberek a Parlamentben elfogadott új törvényekre és a Magyar Köztársaság név elfogadására? — ezzel a kérdéssel kopogtattunk a nyírségi ipar papírgyárában. Hal á rszatképteien parlament? — Én csak tagja voltam a pártnak, de nem újítom meg a tagságomat — fejti ki megingathatatlan véleményét Bak Sándor. — De másikba sem lépek, mert nem látok markáns arculatot egyik szerveződésünknél sem. Egyébként érdekes ország- gyűlésünk van nekünk. Humorosnak tartom, hogy határozatképtelen legyen a parlament, pedig mi állítólag azért küldtük oda a képviselőinket. hogy értünk, az érdekünkben hozzanak jó törvényeket. Nem tetszik, hogy nagy az öncélú politikai harc, de a gazdasági élet szekerét egyik sem akarja kimozdítani a kátyúból. Megetettek az adóval, hogy fizessünk és akkor az ország adósságát — mások hibájából, közösen — rendezhetjük. Most már látszik, még mélyebbre jutottunk. Engem sokkal jobban aggaszt most. hogy a nép a tűrőképessége végéhez ért. Messzemenően egyetértek azzal. hogy a munkahelyen ne politizáljunk, hanem dolgozzunk, de ha abból nem élünk meg, kinek higgyünk?! — Én nem néztem még a tévében sem a parlamenti ülést, csak a munkatársakkal beszélgettünk a köztársaságról. a pártok új szérű működéséről. Tudja, van nekem éppen elég gondom a három gyermekem felnevelésével és egyre nehezebb Döntés után a parlamenti folyosón Munkásőr a munkásőrségről H a súlyát tekintve nem is tartozott a legnagyobb témák közé, hangulatot befolyásoló hatása miatt mégis egyik legfontosabb döntése volt a Parlamentnek a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetése. Már két nappal előtte nyílt levelet olvashattak a képviselők erről, amelyben a II. kerületi munkásőrség első százada tiltakozik a megszüntetés terve ellen. „Szép, demokratikus” szavakat használtak a levél szerzői, nincs bekezdés visszautasítjuk, elítéljük, követeljük szavak nélkül. „Mi úgy ítéljük meg, hogy a jelén helyzetben a társadalomnak szüksége van a munkásőrségre. Az esküben hittel — akár életünk feláldozásával — vállalt elkötelezettségünknek csak mint fegyveres erők része tudunk maradéktalanul eleget tenni.” — írták levelükben. Vajon hogyan ítéli meg ezt Bíró Miklós, aki Mátészalka és a környék egy részének képviselője, gyárigazgató és egyben munkásőr. — Az ember könnyen abba a hibába eshet, hogy egy kis nosztalgiával vezessen végig egy gondolatmenetet a munkásőrség szükségességéről. Én úgy érzem, aki ebben a testületben benne volt, az ezt a gondolatmenetet elfogadja, aki nem volt tagja a testületnek, az nem. Annyi tény, hogy én a hetvenes árvíz idején lettem munkásőr. Nem volt rangom, mindig úgy mondtam, hogy simaparolinos munkásőr vagyok. Jó kollektíva jött össze a gyárban és a testület lényegében jó ideig együtt tartotta ezt a kollektívát. _________ — Amikor megjelentek azok az elképzelések, hogy meg kell szüntetni a munkásőrséget, már akkor a szakaszon belül mi is foglalkoztunk ezzel. Mielőtt eljöttem az Országgyűlésre és tudtam, hogy napirendre kerül, beszélgettem választópolgárokkal, a gyárban munkatársaimmal, beszélgettem munkásőrökkel és nem a hivatásos állománnyal, hanem olyanokkal, akikkel szabad szambátokon, vasárnapokon, szabadidőben együtt szolgáltunk. Az volt a vélemény — és én ugyanezzel jöttem ide —, hogy ezt a testületet valamilyen módon átmenteni ima már nem szabad. — A kormánynak jól átgondolt az elképzelése, hogy a munkásőrséget meg kell szüntetni. Volt hivatása, nem volt hivatása, betöltötte, nem töltötte be, amit szántak neki, ez lehet társadalmi vita kérdése. Mivel azonban a munkásőrök nagy része társadalmi munkában végezte ezt a tevékenységet, 'helyes megköszönni ezt testületileg és ezután megszüntetni. Ebben a jelenlegi társadalmi mozgásban a demokrácia alakulása szerint nincs szükség arra, hogy a hadsereg egységein és a Belügyiminisztérium szervem kívül legyenek bármilyen testületek, amelyék fegyverrel rendelkeznék. A békés átmenet időszakára és remélem később is, amikor már megtörténik a többpártrendszer, a demokrácia elképzeléseink szerinti kialakulása, akkor a hadseregnek és a BM-nek lesz az a feladata és remélem az a technikai és egyéb feltétele, hogy a rendet fenntartsa. _______________________________Balogh József előteremteni a forintot a megélhetéshez — így Lippai Ferencné berakó, betanított munkás. — Eszemben sincs bármelyik pártba belépni, én a család megélhetéséért és összetartásáért vagyok felelős. Ezt viszont vállalom ... A tízszemélyes gépen a legutolsó helyről — asztaírakó segédmunkásból — az elsőre, gépvezetőnek került 15 év alatt Csernus Emil. Az MSZ- MP-re esküdött fel. hat éve munkásőr, ám most már a szakszervezetben bízik. Fáié létbizonytalanság — Ügy látom, a munkások csak a szakszervezettől remélhetnek valamit. A munkáspárt szerintem nemcsak nevében hagyta ki a melósokat, hanem a figyelmet sem érezzük. Most azért szégyenkezzem, mert nem voltam refes, munkakerülő, börtöntöltelék, hanem munkásőrként éjszaka vigyáztam a más kocsi ját, járőröztem a rendőrökkel és most az arcomba vágják, hogy ingyenélő?! Vagy a köztársaság név bevezetése. Mennyibe fog ez nekünk kerülni? A fémpénzeket talán beolvasztják, hogy új címkével lássák el? Én nem a frázisoktól, a név- változtatástól várok újat, hanem azt szeretném, hogy nyugodtan dolgozzuk le a napot és a család tisztesen éljen meg belőle. — Ha én bejövök, már három emberre keresek a gyárban — állítja Kocsis Gyula pártokon kívüli gépvezető. — Olyan jól állunk, hogy ezt megengedhetjük? Tudok olyan munkanélküli segélyezettről. aki a Kossuth téren Marlborót szív. a Vesz- szősnél ebédel és nevet a markába. Itt most az amerikai közös vállalatról suttognak. örül a dolgozó, hogy jön a tőkés, mert mindenütt sokszorosára nőtt a bér. ahol vegyes vállalat alakult. De rettegnek sokan, mert az elbocsátás mindig együtt jár ezzel. Otthon szorongatnak, hogy mi lesz velünk, idebenn nem mondanak semmi konkrétat. hát rettegve jövünk be. A sokoldalúak járnak jól, mert ha útilaput kötnek valahol a sarka alá, előveheti a másik szakmáját. Nem hibáztatok személy szerint senkit, de a létbizonytalanság fáj és megaláz. Mire nőnek fel a gyerekeink? N megfordított kBpönyeg — Én sem újítom meg a párttagságomat, ezt feltétlen írja meg — folytatta hangos töprengését Simkó Mihfily karbantartó. — Kit érdekel az, hogy nekem lesz-e holnap erőm bejönni, megszerezhetem-e a mindennapi kenyeret. hozzájutok-e az egészségügyhöz, a kultúrához, szóval a létfenntartást a legalacsonyabb szinten tudja garantálni az állam, ahol különben legfőbb érték az ember ... Minden a miénk, hirdették meg pár évtizede, a mienk volt a munka, egy szűk rétegé a haszon. Én is a munkásszolidaritásban, a szakszervezti erőkben bízom, de miként bízzak a vegyes vállalatnál jól kere'ső. másutt a munkahelyéért aggódó ember összefogásában? Szóval, torkig vagyok azzal, hogy mást mondunk és mást teszünk. * Hepp János függetlenített szakszervezeti bizottsági titkár' egyelőre azért vár a párttagsága megújításával, hogy a párt tisztázza a viszonyát a szakszervezethez. Elhangzott a partneri kapcsolat. de mit mondjon akkor, amikor Pozsgay és Németh a szakszervezet figyelmeztető sztrájkja esetén nem megfelelően reagált. Most fordított Pozsgay a köpönyegen ? Nyíregyházán miért nem szólhattak hozzá az előadói beszédéhez a minap? Sorolja az érveit, a kételyeit az szb-titkár. Lehet itt demokratikus jogállam, szocializmus. de attól mi még éhezhetünk — mondta. Szerinte a munkások nélkül nem lehet véghez vinni a reformot. ezt hiányolta mind a parlament, mind korábban a pártkongresszus hangadóitól. Tóth Kornélia Jegyzet A zsák pénz megmaradt Igencsak lelombozódtak a résztvevők szerdán Debrecenben a belga üzletemberekkel folytatott tárgyalás után. Azt örömmel vette mindenki, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink örvendetesen bővülnek, a nyugati országok delegációi sorra érkeznek a Magyar Gazdasági Kamara Észak-Alföldi Bizottságának szervezésében. A kamara klasszikus feladata valóban az, hogy a hazai és külföldi üzletembereket, banki szakembereket ösz- szehozza. Honfitársaink viszont még mindig tévhitben ringatják magukat. Azt hiszik, hogy ezekre a találkozókra zsákban hozzák és a résztvevők között szétöntik a pénzt, a technológiát azon melegében átadják, ezekhez gépi berendezéseket és még a piacot is tálcán nyújtják Azt már szinte senki nem veszi figyelembe, hogy Belgium az Európai Gazdasági Közösség országaiból az elsőrangú minőségi árut veszi meg, ahol garantált a határidő, ízléses a csomagolás és első osztályú a termék. Ezzel kell, kellene nekünk versenyezni, hogy az EGK óriás tortájából kihasíthassunk magunknak is egy szeletkét. Ezen a találkozón a belgák puhatolóztak a magyar gazdaságról, egyfajta kiadványok tömegét vihették magukkal a belga üzletemberek a tárgyalások után és több száz névjegy is gazdát cserélt. Ezekből válogatnak majd hazautazásuk után a vendégek és ha fantáziát látnak valamelyik cégben akkor megkezdődhet a tortúra. Első szempont, hogy tudunk-e legalább olyan minőséget produkálni, mint az EGK országai. Ezután a tőkemozgás kérdése kerül napirendre, Az udvariassági látogatás azért nem haszontalanul múlt el a résztvevő szabolcsi cégek számára. Hallhatták, hogy a belgák a minőségre még kényesebbek, mint a nyugatnémetek, a csomagolásban elsőrangút kérnek. Elsősorban az élelmiszeripari termékeket gyártók reménykedhetnek a jövőbeni kapcsolatteremtésre, a gépipariak már kevésbé. Az egyik szabolcsi résztvevő úgy fogalmazott, a pénzeszsák csak akkor nyílik ki számunkra, ha átugorjak saját árnyékunkat és rászoktatjuk magunkat a precíz, pontos, minőségi munkára. (máthc) Ungváron a magyar Művelődési Minisztérium nyolcmillió forintos költségével elkészült a Hungarológiai Központ. Az intézet működésére kijelölt régi villát felújította és műszakilag átadta a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Az intézet ünnepélyes avatására a terv szerint november elején kerül sor. (N. L. felv.)
