Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
Az Országgyűlésen Németh Miklós javaslata egyöntetű támogatást kapott: október 23-a ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. Október 23-a a nemzeti megbékélés napja Hz MDF II. országos gyűlése A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemed pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tagságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum elnökségének tagja köszöntötte. Az ülésteremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője, valamint a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás,első munkanapján a küldöt- döttek a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgattak meg. ezenkívül kiegészítések hangzottak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet választási-stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. Nagygyűlés Nyíregyházán Ne legyen politikai csatatér a falu A választási törvény megteremtette a békés átmenet lehetőségét Jogutód nélkül megszüntették a munkásőrséget Az eredetileg tervezett 9 órához képest egy órás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. A vitaösszefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemlé- letileg beleilleszteni ezt a kérdéskört a már elfogadott, a parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette: ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E megállapodás szellemében gondolkodva nem a Tisztelt Ház lealácsonyítása, hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Ezután- Horváth Jstván belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában, felvetődött kérdésekre, javaslatokra. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 ország- gyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152-vel szemben — egyéni választókerületben, 152-t megyei, fővárosi választókerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredékszavazatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán indulhasson; a tervezet szerint egy személy egyidejűleg négy helyen is jelölhető volt. Az Országgyűlés a képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Horváth István belügyminiszter az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartotta. így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel, s így nincs káegészíteni- vaiónk. A vitában négyen szóltak hozzá. A Parlamentben október Pozsgay Imre beszél. 21-án folytatta munkáját az Országgyűlés. — Képűnkön Nagygyűlést tartott tegnap Nyíregyházán az Agrárre- farmkörök Egyesülésének megyei szervezete. Bodzás Árpád, a Szabolos-Szatmár- Bereg megyei ideiglenes bizottság nevében üdvözölte a Krúdy moziban összegyűlt mintegy félezer embert, valamint Nagy Tamást az országos választmány elnökét és Vándor Péter titkárt. Fél évvel az országos zászlóbontás után megyénkben is sóik eredményt tudhat maga mögött egyesületünk — mondotta egyebek között Bodzás Árpád. — Választ szeretnénk adni arra, hogy mi is napjaink valóságos kérdése parasztságunk számára. Az MSZMP szétszéledt, utódja még nem kapott erőre, eközben indult meg a harc a volksokért, a hatalomért. Gazdasági programja, azonban — amely a falunak elfogadható lennie —, egyik politikai szerveződésnek sincs Erős azoknak a hangja, akik az eddigi eredményeinket kétségbe vonják, és szét akarják rombolni. Nagy hiba lenne éppen most érdekképviseletünket engedni szétoszlani. Nagy Tamás, aki délután Debrecenben vett részt hasonló rendezvényen és az ország más részeiben is folytatja a szervezőmunkát, hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben a vidék nélkül valóban elszegényedtünk és tönkrementünk volna. Ennek ellenére a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nem képviselte a szövetkezeti. mozgalmak kellő súlyán. — A hatalom csak saját igazságát ismerte negyven évig — mondta az előadó. — Ettől szenved most tízmillió magyar. Ma azt mondják: gyengék vagytok! Ez nem igaz. Az agrárreformkörök egyesülete soraiba várja mindazokat, aikik látják, hogy az agrárvilágban van kibontakozási lehetőség, és vállalni tudják a vidék helyének, szerepének megjelenítését. Nem kérdezzük senkitől, milyen a világnézete, egy dologra koncentrálunk, és ez nem más, mint a holnapi teendő. Programja ugyanis minden pártnak van már, de csak a múltat firtatják benne és a távolabbi jövőre gondolnak. Nekünk viszont ma is, holnap is cselekednünk kell a mezőgazdaságban. Nem alakulunk párttá, mert senkit nem akarunk kirekeszteni. hanem összegyűjteni szeretnénk azokat, akik szívükön viselik a föld, a szövetkezet és a falu sorsát. Nemzeti agrárkerek- asztált akarunk szervezni, mert a háromoldalú tárgyalásokon a magyar mezőgazdaság egyezség tárgya volt, az abból élők pedig ennek a paktumnak az áldozatai. Nem akarjuk, hogy a falu politikai csatatér legyen, mert akkor valóban csődbe jut az ország. Nem értünk egyet a választási szisztéma jelenlegi tervezetével, mert ez csak arra alkalmas, hogy Budapestről töltődjék fel a parlament és a vidék Magyarország képviselet nélkül maradjon. A nagygyűlés hozzászólói véleményükkel tették teljesebbé az elhangzottakat. Az Országgyűlés pénteken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s m gimkább a magyar nemzet ára'kozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett na-, pirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tettek viszont a képviselők annak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakás sával tovább építhető jogszabályi keretéket teremtsenek a demokratikus Magyarország fejlődéséhez. Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik legvitatottabb kérdésiben, az eljövendő szabad választások törvényi szabályozásában kellett valamiféle kompromisszumra jutni. Ezt a megegyezést igyekezett előrelandíteni felszólalásával Pozsgay Imre álliamminiszter, szorgalmazva, hogy a T. Ház tagjai a békés átmenet azon erőivel fogjanak össze, amelyek felül tudnak emelkedni a pártszempontokon. A Az Országgyűlés 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvénymódosítására vonatkozó javaslatát — jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi végül megszületett kompra* misszum valamit módosított az egyéni, a területi választókerületekben, illetve az országosan összesített szavazatok alapján megszerezhető mandátumok arányán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de lényegét tekintve nem érintette a háromoldalú tárgyalások megállapodásába foglalt koncepciót. E döntés után már gyorsabban haladt előre a munka; csupán rövidebb vita előzté meg a köztársasági elnök választásáról szóló törvény elfogadását, majd a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról intézkedő törvény szentesítését. A képviselők csaknem egyöntetűen szükségesnek tartották az 1956 után igaztalanul elítéltek, hátrányt szenve- í dettelf teljes rehabilitálását. | arról azonban már megosz- í lottak a vélemények, hogy október 23-a miként, milyen ! jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem köny- j vébe. V • ___________I minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében* terjesztette elő e törvényjavaslatot. Fialva a munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a munkásőrség fenntartása ma már nem indo(Folytatás a 4. oldalon) Bemutatkozik az alkotikizisség A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola képző- és iparművészeti tagozatának oktatói mutatkoznak be alkotásaikkal azon a tárlaton, amely pénteken délután nyílt meg a megyeszékhelyen a Pál Gyula-teremben. A szakközépiskola muzsikusnövendékeinek rövid produkciója után Nagy Miklós, a Váci Mihály művelődési központ igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket, és emlékeztetett rá, milyen fontos esemény volt a város életében, amikor három évvel ezelőtt létrejött a Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti, majd egy évvel később képző- és ipar- művészeti tagozata. Ezt követően Baja Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese méltatta az alkotóközösség bemutatkozásának jelen- tőségét.'hiszen — mint mondta — nagyon régen volt ehhez hasonló művészi össze- szövetkezés a város életében. A közönség előtt most bemutatkozó festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek személyében nemcsak a művésztanárt — az iskola- alapítót is becsüljük, legyenek bár ennek a városnak, vagy az ország más vidékének a szülöttei. A kiállítást a műfaji sok- arcúság jellemzi: festményekben, érmekben, kisplasztikákban, fotókban, textilből készült alkotásokban, művé- . szí igénnyel és gondossággal formált használati tárgyakban, az alkalmazott -grafika szép darabjaiban gyönyörködhet, a látogató. A tizenhárom művész tárlata november 7-ig lesz nyitva Nyíregyházán, a Lenin téri kiállítóteremben. Baja Ferenc városi tanácselnök-helyettes megnyitja a kiállítást. XL VI. évfolyam, 256. szám ÄRA: 5,30 FORINT 19«». október 21., s som bat
