Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

1989, október 20. Kelet-MagykíorMíg s Hit 9*61 a Ribántxki-alccióhox ? A kacifántos nevű romanesco Nosztalgia a hatalom iránt Nyers Rezsi oklnzíi isterjnja a Kelet-Magyirorszíg olvasóiul; Pörkölt tejfölösen, brokkoliból A ttimotó csak kóstolgatja, az olasz ▼•vő csettint A televízió jóvoltából az egész ország láthatta, hogy hétfőn, az Országgyűlés kezdetét megelőző napon Budapesten összeültek a magukat továbbra is MSZ- MP-tagoknak tartó kom­munisták, az úgynevezett Bibánszki-félc csoport tag­jai, s az ötvenes évekre emlékeztető hangulatban, kifacsart logikával megtar­tott nagy beszéd után dön­töttek az MSZMP jogfoly­tonossága és XIV. kong­resszusának összehívása mellett. Mit is lehetett vol­na másnap a Parlament fo­lyosóján Nyers Rezsi­től, az MSZP elnökétől kér­dezni: — Mit szól Ribánsz- kiék akciójához? — óhatatlan volt. hogy a híradás felnagyítsa a jelen­tőségét. mert abban a te­remben valóban telt ház volt, sokan voltak különböző rao- tíváltságú emberek. volt párttagok. Tudomásom sze­rint jelentős részük olyan, aki az új párt politikai ha­tározatával teljesen egyetért és egy másik része a politi­kai határozatokkal sem ért egyet. És voltak kíváncsis­kodók is. — Ha ez a párt megalakul, jogilag van-e akadálya, hogy MSZMP néven szerepeljen? — Azt hiszem, hogy van akadálya, de megalakulhat egyébként nem pont ezen a néven, de hasonló elnevezés­sel. Jogfolytonosságra nincs lehetőség, mert a kongresz- szust már nem lehet folytat­ni. Csak akkor lett volna le­hetőség. "ha ezt az aktust a kongresszuson csinálják meg. Igen ám. de kongresszusi küldött nagyon kevés volt köztük. Tehát ott nem tud­ták elérni a pártszakadást. A nyíregyházi reformkor tagjai' október 17-én gyűltek össze, s egy felhívást fogad­tak el. Ebben többek között a következők szerepelnek: „Ügy értékeljük, hogy az MSZP kongresszusának befe­jeztével egyidejűleg a re­formkörök — így a nyíregy­házi is — betöltötték külde­tésüket, azonban politikai fe­lelősségünk ezzel nem ért vé­get. Az űj pártban a k^:ábbi- aktól eltérően lehetőség van a nézetek szabad kifejtésére, ezek során továbbra is meg­határozóak a reformtörekvé­sek. Ennek jegyében elsődle­ges feladatunknak tekintjük — Grósz Károly személye mennyire komoly, mint fő­titkárjelölt? — Ezt nem tudom megítél­ni. Grósz elvtárssal, miután elbúcsúztunk a pártközpont­ban és a kongresszus alatt is. beszélgettünk. Ö azt mondta,- hogy velünk tart a pártban. Egységet nem akar elfogad­ni. de a párton belül marad. Most már nem tudom, mit gondoljak az újságot olvas­ván. tehát nem tudom hova tenni. — És mit szól Berecz Já­nos, aki az MSZP kongresz- szvsán az összefogás az MSZMP-ért platform vezér­egyénisége volt, most pedig a háta mögött szervezik az MSZMP-t? — Ilyen alapon nem lehet Magyar Szocialista Munkás­pártot szervezni. Ez nem egyéb, mint nosztalgia a ha­talom iránt, az egy központ­ból irányított párt iránt. A régi harcosoknak ez a nosz­talgiája ma már nem elég a korszerű politizáláshoz. Na­gyon sajnálom, hogy ezzel nyilvánosság elé léptek. — Igaz-e, hogy Grósz Ká­roly lesz a vezetőjük? — Nem vagyok kapcsolat­ban Grósz Károllyal, nem tu­dom. mit csinál. Elsősorban azért nem, mert több. mint egy évet kapott, mint fő­titkár, hogy egy pártot irá­nyítson és bebizonyosodott, hogy erre képtelen. Én elhi­szem Ribánszkinak, hogy tár­gyaltak. és biztos bátorítást is kapott Ribánszki tőle. — Berecz Jánost nem lát­tuk sem az MSZP-ben. sem a szerveződő MSZMP-ben. Mi az ön véleménye az ő terveiről? — Tudomásom szerint más egészséges erők is mozognak abban az irányban, hogy esetleg az MSZMP nevével, az MSZP tagjainak toborzá­sát és új szervezési kezde­ményezéseket. Ezért felhívjuk a reformkor eddigi résztvevő­it és a Magyar Szocialista Pártba belépni szándékozó pártonkívülieket, kezdjük el a gondolati egységen, az azo­nos érdeken és szándékon alapuló pártszervezet megte­remtését városunkban. Egyúttal bejelentjük, hogy a nyíregyházi Reformkor alapszervezetté alakult át, mely működését a csatlako­zók igényének megfelelően gyakorolja. A következő ösz- szejövetelünk időpontja októ­ber 25. szerda, 17 óra, helye: MSZP Oktatási Igazgatóság, Sóstói u.” de később egy munkások és agrárdolgozók pártja kon­cepciójával lépjenek fel. Két- három hónap alatt megszer­vezhető és lehet hívni oda azokat az MSZMP-tagokat, akik megriadnak attól az ültrabaloldaliságtól, de nem kívánnak az MSZP-be belép­ni, amely már kinyilvánítot­ta: az olasz pártokkal együtt munkacsoportot hozott létre abból a célból, hogy a Szo­cialista Internacionáléba be­lépjen. Ezzel nagyon furcsa helyzet áll elő. mert a Szo­cialista Internacionáléba egy országból egy párt léphet be és Magyarországról a szoci­áldemokrata párt már tagja. Most új szociáldemokrata alakulat jöhet létre, amely­ben a reformkommunisták­nak helye nincs. Ügy gondo­lom, azért, hogy az ilyen, munkások és agrárdolgozók pártjának van jövője, mint egy markáns baloldali párt­nak. — Itt lennének a reform­kommunisták? — Igen, itt lennének a re­formkommunisták is. de szé­lesebb körben, mondjuk a szövetkezeti dolgozókkal együtt. Eddig még minden fórumon az a legfőbb bírálat az új párt programjával szemben, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom mellett nem áll ki, tehát úgy érzik a szövetkezeti mozgalom dol­gozói, hogy nincs politikai képviselőjük. A munkások és agrárdolgozók pártja azzal a tartalommal lép fel, amit de­mokratikus szocializmusnak nevezünk, de legfőképpen a közösségi tulajdon védelme és hatékony működése mel­lett áll ki. — Az Országgyűlésen lét­rejött az MSZP frakciója, ön szerint milyen erőt képvisel­het? — Lehet, hogy eléri az öt­ven százalék plusz egy főt, de nem biztos. Tehát a' volt MSZMP-tag képviselők tá­mogatásával is számolni kell. Cseles dolog • volt ez egyéb­ként. mert csak azt kellett aláírni, hogy a háromoldalú megállapodáshoz változat­lanul tartják magukat, s köz­ben ezzel az aláírással ala­kult meg az MSZP-frakció. Amikor megláttuk, hogy az elnök meg az agronómus úr sorában lévő növények kétszer akkorára nőnek, meg terebélyesebbek is mint a miérik. mondtuk ne­kik, hogy persze ma­guknak könnyű, kétma- rékkal. szórták rá a műtrá­gyát — meséli a vasmegyeri határban a tiszarádi Nagy Antalné. — Azután láttuk, hogy milyen fura növény ez, csak hasonlít a mi sorunk­ban lévő brokkolira. Olyan kacifántos neve van, hogy alig tudom megjegyezni. > hitilpar Nyugatra szállít — Romanesco — segíti ki Makara Imre, a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet elnökhelyettese, majd be­megy a .sorok közé, hogy mu­tatóba hozzon nekünk egyet. A brokkoli egyik fajtája Olaszországból érkezett és kísérletképpen kilenc sorba ültették el. Mintha apró csi­gaházakat szorosan egymás mellé ragasztottak volna, úgy néz ki a kéttenyémyi ro­manesco. Színe világossággá, íze nyersen a zsenge karalá­béhoz hasonlít. — Egy holland cégtől kap­tuk a magokat, de ahogy lá­tom későn ültettük ki — magyarázza az elnökhelyet­tes. — A július eleje helyett kedvezőbb lenne a június közepe, mer.t október dere­kán, amikor reggelente fagy, alig találtam egy szép kifej­lett romanescót a sor köze­pén. Ezeket a hütőiparnak szállítjuk, amely fagyasztott állapotban fogja ajánlani a nyugati piacnak. Ezzel már egy kicsit a jövőre is gondo­lunk. Ugyancsak hasonló ter­veink vannak a fodros kellel és a vörös brokkolival — mutat a távolabbi sorokra. — Ezek csak kísérletek, eb­ből idén egy fillér hasznunk sincs, de ha lefut a brokkoli és a piac vevő az újdonsá­gokra, akkor áttérünk ezekre is. A hazai fogyasztók egye­lőre nem ismerik és nem is igénylik. — Hogy lehet ezt megen­ni? — kérdezi a sor szélén álló Nagy Antal. — A fele­ségem a brokkolit elkészí­tette már rántva és pörkölt­nek, de én inkább maradok' a húsnál. — ősszel csak ezeken élek — vág le egy darabot Maka­ra Imre, majd felénk is nyújt belőle. — A hűtőipar koc­kákra vágja, lefagyasztja és így exportálja. Nyugaton ha a házigazda igazán kedves­kedni akar vendégének, ak­kor ezt a csemegét szolgálja fel köretként vagy előétel­ként. Inkább a vitrinbe tenné Nagy Antal sógornője, aiki segít a 800 négyszögöl brok­koli leszedésénél, nézegeti, forgatgatja az újdonságot, de sehogy sem tud megbékélni a romanescóval. Sokat hallat magáról mos­tanában a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Tár­saság. A további tevékeny munka érdekében a társaság október 21-én, szombaton 11 Nem egy kiállításon kopt* lencsevégre fotósunk est * növényi termést. Így néz ki az Olaszországból hozott ro­manesco. A hoszá tartozó használati utasítás csak any- nyi: rövid ideig csodálni, az­tán gyorsan megenni, mert romlandó! — Nem főzném meg soha az uramnak — mondja —, jobban szereti néha a pá­linkalevest, meg a borfőze­léket. Inkább a vitrinbe ten­ném, annyira gyönyörű a for­mája — emeli a nap felé. Nem sokáig csodálják a nö­vényt, mert nekik is sok munkájuk van még. Folya­matosan szedik, hetente két­szer is a brokkolit, mire a mínusz ötfokos fagyok be­állnak, az oldalhajtásokról is le tudják vágni a 800 négy­szögölről a közel 50 mázsás termést. A brokkoli évek óta jód jövedelmez számukra, tisztán 40—50 ezer forint hasznot hoz. — A hazai hűtőipar az ed­digieknél még több brokkolit és karfiolt kér tőlünk — magyarázza a Nivában az el­nökhelyettes, ahogy elhala­dunk a sorok között. — Bár a háromezer hektáros szántó- területből brokkolit 65, míg karfiolt 55 hektáron ter­mesztünk, a hűtőipar kép­viselőin kívül a vevők a hé­ten egymásnak adták a ki­lincset. A kereslet akkora, hogy a 650 illetve 550 ton­nás termésnek a többszörö­sét is el lehetne adni. R maszek Volvóval jött Tegnap egy pesti maszek jött az óriás Volvójával, de csak tizenöt forintos árat ígért, mondván, hogy sa­ját hűtőiben betárolja a növényt és télen 35 —40 forintért adja tovább kilogrammját. A hűtőipar is 17 forintot fizet, de ez évek óta biztos piac. Az előrelé­pés az lehetne, ha mi bérel­nénk hűtőt és közvetlenül exportálnánk a brokkolit és a karfiolt, így a téesz és a tagok is jobban járnának. Már csak azért is, mert Vas- megyeren, Beszterecen és- Ti- szarádon szinte mindenki foglalkozik növénytermesz­téssel, emiatt nem tudjuk na­gyobb területen termeszteni a nyugatra szánt két nö­vényt. Nem akarjuk ráerő­szakolni a tagokra, hogy do­hány vagy kukorica helyett csak brokkolit vagy karfiolt termeszthetnek. Azt viszont ők is látják, hogy ezzel a két növénnyel egyáltalán nincse­nek értékesítési gondjaink, nem úgy mint korábban a krumplival. (máthé—szilágyi) órától Nyíregyházán Z Haza­fias Népfront nagytermében közgyűlést tart, amelyen a további tervek megbeszélése mellett odaítélik a Társasági Emlékérmeket is. Balogh József Szálkái noteszlapok Megszűnt a suszteréi, azaz a cipész kátéesz, a közel huszonkétezres városban befejezettnek nyilvánította te­vékenységét. Valamikor közel száz cipész és csizmadia is^ tisztességesen megélt a helységben, a szövetkezet vi­rágzása idején voltak talán hatvanon is... A szálkái cipészek, csizmadiák munkája mindig híres volt. Senki nem tudott a környéken díszesebb gojzer- varrottat készíteni, mint pl. Nagy Laci bácsi, vagy Kiss Peri, de messze vidékekről is ide jöttek ortopédcipöt csináltatni; a méretes lábbeliket nemcsak a gazdagok tudták megfizetni... Most már mindez csak emlék és múltba révedezés. Tanulóvezető-kocsi robog a városon keresztül. Ijedt arcú hölgy a volánnál mereven néz előre, mellette az ok­tató — menet közben! — újságot olvas! Így is le­het...?!? Ez még az elmúlt tanév vége előtt történt. A helyi könyvtárban két igen-igen csinos maturáns kislány Kaffka Margittól kérte A per című müvet. A szép könyv­tárosnő a meglepetéstől majd’ leült. Mellesleg a lányok később sikeresen érettségiztek. Magyar irodalomból is... „Gyermek! — valahányszor e ház küszöbét átléped — gondolj büszkeséggel a hősökre, kik életüket áldozták a hazáért.” Fenti sorok olvashatók egyik szálkái iskola külső fa­lán elhelyezett márványtáblán. Amikor a húszas-har- mincas’ években mozgalom indult az első világháborús hősök emlékeinek megörökítésére, a szalkaiak egészen különleges módon oldották meg az elképzeléseket: az országban először és egyedül egy iskolát építettek, a Hősök iskoláját. Hallom, hogy kisdiákok most kutatják iskolájuk múlt­ját. Gyűjtik az adatokat, visszaemlékezéseket, megma­radt dokumentumokat. Évtizedek óta most koszorúztak először a Hősök iskolája emlékfalán. (nyéki) A KÉV kivitelezésében lassan befejezéséhez közeleg az új Szipa-csatorna híd Csarodánál. Elkészülte után az út nagyobb teherbírásánál fogva alkalmas lesz a növekvő kamionforgalom lebonyolítására. (Balázs Attila felvétele) MSZP-hírek Reformkor helyett városi alapszervezet így néz ki a romanesco termése. Aki bemutatja. Makara Imre, a vasmegyeri tsz elnökhelyettese. ■' 1 ;

Next

/
Thumbnails
Contents