Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. október 19. II képviselők elfogadták az alkotmány módosítását Rendkívüli kormányülés A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány- felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán. — Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. — A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben. — A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rá bízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hi-' itelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyi- két-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd az Ország- gyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmány- módosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges • támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal. 5 ellenében. 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. ' Nyilatkozat a tulajdonreformról A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. „A politikai egyeztető tárgyalások gazdasági középszintű fóruma aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását, és különböző szervezeti formákban történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A visszaélések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garan- . ciális intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnali megtételére szólít fel. A gazdasági irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizsgálatnak vessenek alá, az indokolt esetben kezdeményezzék a felelősségrevonást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják e folyamatok ellenőrzésében a társadalmi nyilvánosság széles körű biztosítását” — jélenti ki a három tárgyaló fél a nyilatkozatban. Törvényjavaslat a pártok működésérül Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló- törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igaz- ségügy-miniszter terjesztette elő. Bevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — a politikai megállapodásokkal összhangban — az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvény-javaslatban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az „A” változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek párt- szervezetet. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erőik és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget is be- tölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tagságot — betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől. A „B” változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalapítást és működtetést az egy- párti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztség viselésének szabályozása megegyezik az „A” változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B” változat szerzett többséget az MSZP- kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatkozásában nem szabályozza a párttagság tilalmát. Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szavazással a munkahelyek depoliti- zálását támogatta. Ügy foglalt állást, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosítják, díj ellenében. A jogi bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében és az ügyészségeken a törvény hatályba lépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munkahelyeken az országgyűlési- képviselő-választások előtt legalább 90 nappal kell megszüntetni a pártszervezeteket. Elhalasztóit szavazás A vitáhan 13 képviselő szólalt fel, köztük ketteln megyénkből. Szűcs Gyula vásárosnamé- nyi képviselő — a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely párt vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működését is. Tevékenységük fedezete csupán a tagdíjból, illetve a nyereségérdekeltségben működő gazdasági egységek támogatásából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzájárulást. Márton János, a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk. A többpártrendszer létrejöttét ellenző megnyilvánulások egyik legdurvább dokumentumaként említette a képviselő a magyar nyilaskeresztes párt uszító hangú felhívását, amelyet a mostani ülésen juttattak el a képviselőiknek. Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie a pártok működéséről, gazdálkodásáról szőlő törvényjavaslatról. Az al- kótmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határozathozatal - idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis á jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor István halasztási javaslatával. A parlament szerdai munkanapja — amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — ezzel végétért. Csütörtökön tehát a határozathozatallal, majd az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Ország- gyűlés munkája. Mezey Károly felszólalása: Esélyegyenlőséget a pártoknak A pártok működéséről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt Mezey Károly kisvárdai főorvos a Szabolcs-Szatmár megye 18- as választókerületének képviselője. A független képviselők nevében a II. paragrafussal foglalkozott mindössze, amelyiknek A és B variációja révén dönteni kell arról, működjenek-e pártszervezetek a munkahelyeken vagy sem. Elmondta, hogy amikor az Országgyűlés tíz hónappal ezelőtt megalkotta az egyesülési törvényt, elvileg eldöntötte, hogy Magyarországon többpártrendszer lesz. Nem véletlen, hogy az emberi jogokról rendelkező új törvényeink sorát az egyesülés szabadságának törvénybe foglalásával kezdtük. Az azonos politikai nézetű emberek pártokba tömörülése bizonyítja azt, hogy a népakarat érvényesüljön az ország kormányzásában, jövőjének meghatározásában. A népakarat érvényesülése szenved csorbát akkor, ha a pártok között nincs esélyegyenlőség, ha közülük valamelyik előnnyel, előjogokkal rendelkezik. Ilyen előjog lenne az MSZP részére, ha az Országgyűlés a törvényjavaslat II. paragrafusának B változatát fogadná el és ezzel lehetővé tenné a pártok működését a munkahelyeken. Minden átlagos igazság- érzettel rendelkező ember előtt nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk a pártok közötti esélyegyenlőségről, ha azt mondjuk: maradjanak meg a pártszervezetek a munkahelyeken, de az új pártok is szervezkedhetnek ott. Nem kell bizonyítani, hogy a negyven év alatt kiépített munkahelyi párt- szervezetek mellé „beengedni” az összes többi pártot az esélyegyenlőség karikatúrája. A következőket mondta: — Nyers pártelnök úr szavai a kongresszusi küldöttek között nagy tetszést arattak, amikor elmesélte esetét a joviális kapitalista partnerrel. Az illető azt állította, hogy ő még örülne is, ha a párt a munkahelyeken marad, mert segíti megszervezni a munkát. Erről három dolog jut eszembe. Először: a tőkés társ véleménye nem biztos hogy általánosítható; másodszor: félek, hogy csalódni fog, mert a párt eddig is ott volt a munkahelyeken, de nem az volt a jellemző, hogy jól megszervezte a munkát; harmadszor: új irányítás alatt álló munkahelyeken biztos, hogy nem fogja a termelést javítani, ha az esélyegyenlőséget úgy akarjuk megvalósítani, hogy a többi tíz-tizenöt párt is bevonul oda. Ugyancsak a pártkongresszuson hangzott el, hogy sehol nincs olyan törvény, ami nem engedné meg, hogy munkahelyeken pártszervezeték működjenek. Lehet, hogy így van, de az is igaz; sehol sem azzal a problémával állnak szemben, hogy a pártállamból demokratikus jogállamot csináljanak békés eszközökkel. Ért ma nálunk az uralmon lévő párt jobbik fele is akarja. így elképzelhetetlen, hogy a változást őszintén akarók ne a pártszervezetek munkahelyről való kivonulása mellett voksoljanak. — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a pártkongresz- szuson szavazással döntöttek arról, hogy a párt maradjon a munkahelyeken. Ezt természetesen csak szándéknak kell tekintenünk, mert ez — tekintve a küszöbön álló többpártrendszert — nem egy párt bel- ügye! Az egész nemzetet érdekli, hogy demokratikus többpártrendszert hozunk-e létre, vagy — Orwellel szólva — lesznek egyenlőbbek a többinél. Mivel a kongresszuson igen nagy többséggel szavaztak a munkahelyen maradás mellett, sokan úgy vélik, hogy a 75 százalékban volt MSZMP-tagokból álló Országgyűlés ugyanilyen döntésre jut. Én azonban úgy gondolom, hogy ez az Országgyűlés, amelyik ugyan a monolitikus rendszerből eredt, az elmúlt években, de különösen az egy év óta hozott döntéseivel, elkötelezte magát a gyökeres fordulat mellett és tagjainak többsége felül tud emelkedni puszta pártérdekek látszatán,-a nemzet jövőjét tartva mindenek felett szem előtt. Ez annál kevésbé eshet nehezére, mivel az MSZP radikális reformerői szintén a demokratikus haladás hívei. Mezey Károly a független képviselők csoportja nevében kérte képviselő társait: az A változattal értsenek egyet. Ez a kérdés a sarkalatos törvény leghegyesebb sarka, de az A változat melletti döntés egybeesik a nemzet többségének akaratával. Mmkatársmk jelenítse Emelkedett hangulatban Meleg napokat élnek át az ország vezetői is a parlament ülésén. Azért is, mert mindenre figyelniük kell, meg azért is, mert ha lenne néhány szabad percük, mi, újságírók nem hagyunk békét nekik. Az első napon három ismert politikust sikerült szóra bírni. Szűrös Mátyástól arról érdeklődtem: hogy érzi magát az elnöki székben, a vita kereszttüzében, olyan pillanatokban, amikor nem csak merőben ellentétes vélemények hangzanak el, hanem — mint Király Zoltán és Bállá Éva között volt — inkább ellenségeskedő veszekedés. — Én üdvözlöm ezt az emelkedett hangulatot — mondta Szűrös Mátyás. — Érzem, hogy a teremben lévő képviselők valóban megszokták, tudják, hogy történelmi felelősség van rajtuk, amikor döntenek, amikor eldöntik, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek. Felszólalásaikban napjainkat olyan történelmi időszakokkal hasonlítják össze, mint például a múlt századbeli utolsó rendi országgyűlés, amely tulajdonképpen megteremtette a polgári demokrácia törvényes kereteit. Tehát valóban arról van szó. hogy most nagy a felelősség, most rakjuk le a parlamenti demokrácia törvényes alapjait, a hatalom- megosztás történik itt most meg, törvényekben, amikor szétválik a törvényhozói, a végrehajtói, a független bírói hatalom és ehhez kapcsolódik a gazdasági intézmény- rendszer, valamint az önkormányzat. Erről valószínű, kevesebb szó esik, holott ez rendkívül fontos. Erre majd külön törvénytervezet keretében térünk vissza. — Összességében tehát örülök annak, hogy ilyen nagy felelősség tükröződik ezekben a megnyilvánulásokban és van egyfajta emelkedett hangulat, amely jó dolog, mert itt valóban a nemzet ügyéről, az ország sorsáról van szó. Balogh József
