Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. október 18. Az Alkotnám módosítása rögzíti a jogállam alapvető feltételeit (Folytatás az 1. oldalról) Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli, egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének; a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az Országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől. A kormány eddig is érvényesítette és a jövőben még inkább érvényesíti a szociális értékeket és az alapvető emberi és polgári szabadság- jogokat. A nemzet kormányának tekintjük magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az' új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását, ' amelynek programja a kormány stratégiai irányvonalával har- ' monizál. — A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan hálád, előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormá/iy nevében kérem ehhez a parlament, és ■ Önökön keresztül -a magyar ■ nép támogatását — mondotta végezetül a miniszterelnök. Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m.. 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jó hírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit. A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan kelet-közép-európai- ságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek — jelentette ki Nyers Rezső. Kulcsár Kálmán expozéja az Alkotmány módosításáról Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosító indítványok közel száz ja- ' vaslatot tartalmaztak. Mindezekre tekintettel általános és részletes vitát kell tartani az Alkotmány módosítására benyújtott törvény- javaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra. . Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az Alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány állal most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg, támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte. A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvényjavaslatok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják ■& közjogi döntési centrum (köz- társasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az állam kormányzásában. Kulcsár Kálmán rámutatott : az Alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat — elfogadása esetén — az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új Alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új Alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. Ezek: a népszuverenitáselvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése .az állam- szervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciák újszellemű felfogása; az alkotmányvédelem inA Szabad Demokraták Szövetsége és a FIDESZ kivonult a nemzeti kerekasztal mellől, mert nem voltak képesek elviselni. hogy a többiek — az ellenzéki pártok, az MSZMP és a kormány — ha kompromisszumok árán is, de elfogadták a nemzet sorskérdéseiről szóló törvénytervezeteket. A kivonulást nem csend, hanem aláírásgyűjtések követték, s mire a parlament összeült, kétszázezerre nőtt az aláírók száma. Vajon mit írtak alá? E körül kerekedett élénk vita, sőt itt-ott már nem is vita, Király Zoltán független és az SZDSZ-be átlépett dr. Bállá Éva budapesti képviselő között. Az eddig ellenzéki körökbe sorolt Király Zoltán igazolta független voltát, s ezúttal a jobboldalként ismert SZDSZ és FIDESZ akciója ellen emelte magasra a hangját. Mert szerinte nem tisztességes eszközökkel szervezték az aláírókat, csalással jutottak ennyi megtévesztett ember névjegyéhez. Az utcákon, aluljárókban leszólított embereknek ugyanis csak azt mondták: a munkásőrség megszüntetéséről és a munkahelyeken működő pártszervezetek megszüntetéséről kívánnak szavazást, és ehhez kérik az aláirásokat, a papírra pedig a köztársaságielnök-válawtfis időpontjának elhalasztása, és a pártvagyon ügye is oda került. Bállá Éva kikérte szervezete nevében, de vagy ő nem volt meggyőző, vagy a képviselők nem zárták a szívükbe, leszavazták, illetve megszavazták, hogy a parlament az aláírások miatt ne vegye le napirendről a kormány által már beterjesztett és sürgősségi tárgyalást kérő jelzővel ellátott javaslatát a munkásőrség megszüntetéséről és a már korábban elfogadott napirendről, a pártvagyonról. És mivel a párttörvény is ezen az ülésszakon kerül a képviselők asztalára, abban is döntés születik: maradnak-e a munkahelyeken, vagy a lakóterületi politizálás lesz mostantól a természetes. Az első szavazáson vesztett a jobboldal, a képviselők .alkalmazkodtak a felgyorsult élethez, de nem hagyták magukat elsodorni a felgyorsult időtől. Erre a vitára mondta Németh Miklós kormányfő: ha a parlament a pártok harcának színtere lesz, mielőtt megtudnánk, melyik milyen erőt képvisel, melyik mögött milyen tömegek állnak, az az ország érdekit veszélyeztetné. Dönteni tehát történelmi öntudattal és nem sértett önérzettel kell. Balogh József A negyedik szöglet tézményes garanciáinak biztosítása. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország par- lamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe — a köztársasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állam- polgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és — ugyancsak új intézményként — az Állampolgári Jogok Ország- gyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, „Alapvető jogok és kötelességek” címen — folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpárt- elvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint: „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piac- gazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül”. A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem fogadja el. Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az Alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Egy lemondás Király Zoltán — akit a szociáldemokrata párt szegedi szervezete jelölt köztársasági elnöknek — nem kíván részt venni az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, mert a Parlamentben kedden elmondott, az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát kritizáló észrevételeiért többen azzal vádolták, hogy felszólalását már a választási jelölésre készülve mondta el. Király Zoltán az Országgyűlés keddi munkanapjának végén az MTI munkatársának elmondta: veszni hagyja az elnökjelöltséget. de vállalnia kell ezt a döntést, hogy a jövőben ilyen vád ne érhesse, ne próbálják meg így lejáratni. Király Zoltán mindazonáltal nem zárta ki, hogy induljon az elnökválasztási küzdelemben, ha legalább százezer aláírás (tehát a szükségesnek a kétszerese) összegyűlik, s így javasolják köztársasági elnöknek. Vita a törvényjavaslatról • ■ • Az általános vitában 11 képviselő szólalt fel. Dr. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte: az Alkotmány módosításának. elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények — Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék — létrehozását. A törvényszöveg vitája során azonban a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerékasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köz- társasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményéként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggél kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. A képviselői összeférhetet-. lenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy. a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályt célszerű az egyéb törvényi rendelkezésekkel azonos módon megállapítani. Eszerint: az Országgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a képviselők több mint fele jelien van. A törvényhozó testület a határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. Pásztohy András, a szent- gáloskéri Béke Mg. Tsz. elnöke leszögezte: az új Alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztartási tulajdontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Mándity Marin, a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára a magyarországi nemzetiségek véleményét összegezve hangsúlyozta, hogy a nemzetiségeik jogait tartalmazó szövegtervezet nem nyújt elegendő teret a nemzetiségi jogoknak, nem követi a nemzetiségek hagyományait. társadalmi, politikai fejlődésüket. A nemzetiségek fontosnak tartják, hogy az Alkotmány — a népfelség elvét követve — egyértelműen mondja ki: a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részei a társadalomnak, az ország népének, a hatalom birtokosának, következésképp államalkotó tényezők. Balia Éva, a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa a köztársaságielnök-választással összefüggésben úgy vélekedett: nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselőválasztások előitt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. A törvényjavaslat részletes Vitájában 13 képviselő mondta el véleményét. Köztük ördög Ferenc, a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium tanára az alkotmánymódosítás részletes vitájában javasolta: az anyakönyvezésre vonatkozó rendelet a Magyarországon élő nemzetiségek számára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásában, hanem az írásmód megválasztásában is adjon szabadságot. Sebők János honvéd vezérőrnagy kifogásolta, hogy a rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, a rendkívüli intézkedések bevezetéséről a Honvédelmi Tanács döntsön az Országgyűlés kétharmados, minősített szavazati töbhsége helyett. Leszögezte: nem lehet átadni a fegyveres erők irányítását más külföldi szervnek, a VSZ Egyesített Fegyveres Erői Parancsnokságának csak ajánlása van erre vonatkozóan, a kormányok dolga, hogy azt elfogadják-e vagy sem. Tallóssy Frigyes jogtanácsos kifejtette: köztársasági elnököt csak a nemzet egésze választhat. Figyelmeztetett arra is, ha amellett döntenek. hogy ne legyen elnök- választás, az azt is jelenti, hogy a beterjesztett alkotmánytörvényt elfogadva legközelebb garantáltan csak az Országgyűlés választhat köz- társasági elnököt, és ettől kezdve időtlen időkön keresztül. Lékai Gusztáv, a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója szerint a jövőben el kellene kerülni azt a gyakorlatot, hogy a politikai érdekegyeztetések nyomán született megállapodások szöveghűek legyenek. Csak elvi megállapodásokra kellene korlátozódniuk e megbeszéléseknek, ha ezt a részt vevő felek egyébként elfogadják. Raffay Ernő, a József Attila Tudományegyetem adjunktusa egy hagy horderejű alkotmánymódosító indítványt tett. Javasolta: kerüljön be a Magyar. Köztársaság leendő Alkotmányába, hogy az ország területén idegen hadseregek, Illetve idegen, külföldi' politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. A képviselő ezt azzal indokolta,- hogy egy nemzet nem képes érdekeit pontosan, precízen kifejteni, ha területén idegen csapatok állomásoznak. A soros elnök bejelentette: a módosító és kiegészítő javaslatokat kiadja véleményezésre a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, amely a munkanap végeztével ülést tart. Már e napirendi pont vitáját nem érintve Hámori Csaba bejelentette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportjának megalakulását. Mint mondotta: a csoportba várják mindazokat a képviselőket, akik egyetértenek az MSZP célkitűzéseivel, de természetesen nem számítanak azokra, akik továbbra sem képesek szakítani államszocialista felfogásukkal. Az Országgyűlés szerdán elsőként várhatóan az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatról dönt.