Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. október 18, fll^S TISZnVflSVnRIBDN 5SSSSSSS ^^^^^^^SjssssssSSSSSSSSSSSSSSSSSäSSSSSSSSSSSSSSSSSSSäääääSSäSSSSSSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSSSä^SSSSSSSSSSSSSSSSS® EGYMÁS NÉLKÜL NEM LÉTEZNEK Robbanás utáni egyetértés A gyár nem titkolódzik többé A robbanáskor kialakult pánikhangulat egy sor prob­lémára hívta fel a figyelmet: a lakosság szinte semmit nem tud a gyárban tárolt veszé­lyes anyagokról és az ezek el­leni védekezésről. A helyi polgári védelmet nem arra készítik fel, hogy ilyen eset­ben hatékonyan szervezze meg a mentést, hanem még mindig arra, mit kell tennie egy nyugatról érkező bom­batámadáskor. Nincs kiépít­ve a hiteles információ to­vábbadásának láncolata sem. A napokban a. Város- és Érdekvédő Közösségi Akció­kor, a helyi MDF csoportja valamint a Bölcs Baglyok (dr. Legány András vezeté­sével alakult fiatal termé­szetvédők) környezetvédő sé­tát szerveztek, amely végén petíciót nyújtottak át á gyár vezetésének. Ebben az Alka­loida által gyártott és tárolt valamint a környezetbe en­gedett anyagok tulajdonsá­gáról, mennyiségéről, kezel­hetőségéről és egy ipari ka­tasztrófa megelőzésének módjáról várnak információ­A múlt hónapban az Alkaloida Vegyészeti Gyár­ban történt vegyi robbanás óta mindennapos téma a városban a hasonló esetek elleni védekzés, a környezett szennyezés elkerülése. Egyre több szó esik a gyár és a város kapcsolatáról, hiszen a kettőt egymástól nem le­het elválasztani. Tiszavasvári nem létezik az Alkaloida nélkül, de ugyanez fordítva is igaz. Előbbi a munka­erőt adja a gyárnak, utóbbi megélhetést nyújt az ott élőknek. Az egyik hangágyút, amelyen keresztül az esetleges üzemi baleset után akár öt perccel informálhatnák a lakossá­got, az Alkaloida gyárkapujára szerelnék. kát. Emellett kérik egy kül­ső, pártatlan szakértői testü­let létrehozását, amely meg­vizsgálná a biztonsági, a személyi és technikai feltéte­leket. Hangágyú a gyárnál és a tanácsnál Mindezzel egy olyan kép­zeletbeli kaput akarnak le­dönteni, amely napjainkig ott tornyosul a gyár és a vá­ros lakossága között. Az utó­pia, hogy a gyárat telepítsék ki a lakott területtől legalább egy kilométerre, hiszen en­nek finanszírozását senki sem vállalná. Ebben a hely­zetben, amikor a bérházak ott tornyosulnak a gyár tő­szomszédságában, a bölcsődés gyerekek a kerítéstől nem messze játszadoznak, az együttélés módját kell meg­találni. És itt már nehéz len­ne határt húzni, hogy egy robbanás, egy üzemzavar meddig a gyár belügye és mennyire tartozik a városra. Ezek többnyire tabutémák voltak, amelyekről ezentúl a város vezetése ugyanúgy szeretne informálódni, mint az egyszerű honpolgár. Ezért, is szorgalmazza a városi tanács az úgynevezett városi katasztrófa-elhárítási operatív bizottság felállítá­sát, amelynek vezetésével Simon József vb-titkárt bíz­ták meg. Pártoktól mentes, szakemberekből álló kis lét­számú testület lenne, amely­nek feladata a váratlan ese­ményekre való felkészítés, a lakosság tájékoztatása kü­lönböző fórumokon. Tagjai a városi polgárvédelmi tiszt, főorvos, főállatorvos, a ta­nács műszaki osztályvezetője, egv híradástechnikai szak­ember, és az Alkaloida egyik vegyészmérnöke. A tervezett két hangágyú (egy-egy a gyárnál illetve a tanácsnál) közül egy várhatóan decem­ber végére megérkezik a vá­rasba. Ezekkel a gyors in- formálódást oldanák meg. Hincs egészség­károsodás A robbanás okozta pánik még most sem múlt el telje­sen. Egyesek azt hangoztat­ják, hogy a gyár a szennye­ző anyagokkal elpusztítja a város lakosságát. Mások -a raktárban tárolt gázálarcok azonnali kiosztását követe­lik, mondván, egy váratlanul bekövetkezett robbanás után csak így védekezhetnek a szennyeződés ellen. Még az elmúlt héten is azokról a ma­radandó egészségkárosodást szenvedett gyári dolgozókról beszéltek az emberek az ut­cán, akik a robbanáskor sé­rültek meg súlyosan. Erről valamint a gyár által kibo­Enyém a vár, tied a lekvár! Önfeledt játék iskolai szü­netben csátott anyagok egészségká­rosító hatásáról kérdeztük dr. Malinák Gyula orvost. — Mindössze két dolgozót szállítottak a nyíregyházi kórhába mérgezési tünet«; k gyanújával, de a vizsgálatok után elengedték ókéit. Egy másik dolgozónál allergiás tünetek mutatkoztak, ezek viszont már korábban is je­lentkeztek nála. Olyan, aki akár átmenetileg is egészség- károsodást szenvedett volna, nem volt. A gyár által kibo­csátott gőzök nem okoznak egészségkárosodást, de kelle­metlen szagukkal, bűzükkel undorkeltőek. A híg ammó­niához, trágyához hasonlító szag sokakban allergiát vált­hat ki. Ezek alapján általá­nosít a lakosság, amely nö­veli a pánikhangulatot. De a gázok nem mérgezőek. Sok­kal súlyosabb gondot jelen­tenek a gyár területén tárolt oldószerek és vegyületek, el­sősorban a metilklorid, ö * %.% c Mozaik a várositól . 9 ,c O A Nyírségi ősz ren­dezvénysorozat keretében ki- ra'katversenyt is meghirdet­tek a szervezőik. Az első dí­ját megosztva a nyíregyházi Centrum Áruház és a tisza­vasvári Áfész tíszalöki áru­házának kirakatrendezői nyerték. Ezt követte egy szakácsparádé Tiszavasvári- han, amelyen a résztvevők között egy tízezer forintos aranyláncot sorsoltak ki. A szerencse Gulyás Lajosnénak kedvezett. O Egynapos tapasztalat- cserére Egerbe utazott a vá­rosi Vöröskereszt vezetősé­ge és a térség harminchét alapszervezeténék titkára. A kapcsolatteremtés lehető­séget adott a hevesi megye­székhely Vöröskereszt váro­si szervezetének megismer­kedésével, majd az ottani­akkal mátrai kirándulásra indultak a szabolcsiak. (tornai) amelynek október végi vég­leges elszállítására ígéretet tett a gyár vezetése. Ebben a helyzetben az Lenne a helyes, ha városgyűlést kezdemé­nyezne az Alkaloida, ahol az egyszerű kétkezi munkás nyelvén mondanák el a köz­érdekű információkat. Elemzik a mintákat Katasztrófa, üzemi baleset, üzemzavar. A három foga­lom értelmezése sem egyér­telmű. H. Kovács László, a gyár műszaki igazgatóhelyet­tese üzemi balesetnek minő­síti az elmúlt hónapban tör­tént vegyi robbanást. Az okok keresése azóta is tart. Adminisztrációs hibák miatt a gazdasági igazgatóhelyet­tes irányítása alá tartozók­nál fegyelmi vizsgálat .álla­pítja meg a felelőst. A gyár laborjában az elmúlt csü­törtökön kis méretben utá­nozták a robbanást, amely­nek vegyi elemzése még tart. Ugyancsak analizálják a rob­banáskor és az utána be­gyűjtött mintákat. Mindezek nemcsak a kellő elővigyáza­tosságra, hanem egy esetle­ges ismételt robbanásnál a védekezésre hívják fel a fi­gyelmet. Ebben a gyár úgy próbál partner lenni, hogy egy ismertetőanyagot készít a veszélyes hulladékokról és a gyárban tárolt anyagokról, valamint a termelés során légitérbe kibocsátott gázokról. Tovább folytatódik a kisfák telepítése a városban, ame­lyet már korábban és na­gyobb szómban el kellett vol­na kezdeni. A fák lombjai jelentős védelmet nyújthat­nának egy ilyen robbanásnál. A gyár „vasfüggönye” lassan kezd fellehbenni, a la­kosság viszont szeretné ezt felgyorsítani. Már csak azért is, mert Alkaloida nincs Ti­szavasvári nélkül, és a vá­rosnak is sokat jelent a gyár, de ehhez elengedhetetlen a partneri kapcsolat._________ Licit hat pavilonra Tizennyolc kisiparos ma délután «két órakor a városi tanácson licitá­lással dönti el annak a hat pavilonnak a sorsát, ' amelynek hasznosítására pályázatot írt ki a ta­nács . műszaki osztálya. Az egyenként harminc négyzetméteres pavilono- kat a Kossuth úton, az Áfész-bolt és az OTP-la- kások közé építik. A végrehajtó bizottság nem akart ebben dönteni, hi­szen utólag részrehaj­lással vádolhatták volna meg őket. Ehelyett a 840 forint négyzetméte­renkénti árat 440 forintra csökkentette és kihirdette a licitálást. A nyertesek építőközösségi társulást alakítanak, amelynek munkálataihoz a tanács is hozzájárul. Az oldalt összeáüíiöüa: MÁTHÉ CSABA A városiasodé Tiszavasvári a nemrégiben átadott ta­nácsházáról kitekintve. (Tárnái felv.) * Ócska-udvar Befejezetlen életművet vett át apósától. Gombás Sán­dortól veje, Balogh László nyugdíjas igazgató. Az egy­kori történetkutató Hunyadi Józseffel együtt a második világháborúig megírta Tiszabüd és Büdszentmihály tör­ténetét. Mellettük a városban Lévai Sándor nyugdíjas tanácselnök is foglalkozik a város történelmével. Gom­bás halálakor megmaradt és feldolgozatlan kéziratokat hagyott vejére, aki nyugdíjba vonulása után azon fá­radozik, hogy rendbe rakja, kiegészítse az írásokat. Olyan műemlék történetét meséli el találkozásunkkor, amely manapság már csak az idősebb generáció emlékei között él. A köznép egykor Ócska-udvarnak keresztelte el a Hősök útja és az Arany János utca sarkától a bölcsődéig elterülő régi uradalmi kastélyt. Építésének időpontjáról nincsenek hiteles adatok, körülbelül az 1700-as évek elejére tehető. A támfalas, harmincszor negyven méteres építmény L-alakban épült fel. Kőpil­lérekkel támasztották meg, a belsejében szabadkéményt építettek. A köznyelv a kastélynak azért adta a nevet, mert egyre jobban málladozott, omladozott. Grófok, nagybirtokosok osztoztak rajta, amelynek az volt az érdekessége, hogy az új tulajdonos mindig lefa­ragott belőle. Utolsó tulajdonosa, a Szabó család már csak egy húszszor tíz méteres építményt vásárolhatott meg, amelyből ők is bontottak le egy darabot. A többit rendben tartották, míg végül az ötvenes évek elején tel­jesen lebontották és építettek helyette egy másikat. Az Ócska-udvar története ezzel befejeződött. Márványtábla hősöknek és áldozatoknak Eddig száz kisiparos, kis­kereskedő tagja van Tisza- vasváriban a Magyar Magán- vállalkozók Uniójának. Az október 12-i alakuló ülésen Szabó Lajost, Fekete Józse­fet, Takács Lajost (Tiszadob és Tiszadada képviseletében), Fazekas Imrét (Tiszalökről) választották meg elnökségi tagoknak. Vasárnap Debre­cenben pedig a tervek sze­rint megalakul az unió ti­szántúli területi szervezete. Az új párt tiszavasvári tagjai a városi tanác'csal kö­zösen október 23-án megko­szorúzza a világháborús em­lékművet. Előbbiek vállal­koztak arra, hogy márvány­táblán örökítik meg a máso­dik világháborúban meghalt hősök és áldozatok neveit. Mint Szabó Lajos elmond­ta, a havi 27 forintos tagdíj jelképes, de ezért hatékony, érdekképviseletet várnak. (Céljaikról hétfői számunk­ban írtunk.) Az unió helyi képviselői igényt tartanak az egykori ipartestületi székház­ra. amely jelenleg műszaki bolt. Az egykor az iparosok által társadalmi munkában felépített székházban már­ványtáblákon örökítették, meg a készítők neveit, amelyet azóta levettek a falról és le­takarva egy sarokba tettek. A székház sorsáról a közel­jövőben szeretnének dönteni a városi tanács vezetőivel közösen. Rendbontók a diszkóban . Nem felhőtlen a kapcsolat a városi művelődési központ és a városi tanács között. Előbbi ugyanis helyet adott a Város- és Érdekvédő Kö­zösségi Akciókömek, amely­nek lapja, a Büdszentmihály többször támadta a tanács apparátusát. A művelődési ház szerény, évi kétmilliós anyagi lehetőségei is vitára adnak okot. A művelődési Iház lehetőségeiről és szerve­ző munkájáról ezért kérdez­tük Stevanyik András igaz­gatót. — ósz elején tíz tanfo­lyami csoportot indítottunk. Az amatőr művészeti együt­tesek száma ifjúsági ének­karral és jazzbalettcsoport- tal bővült. Kedvezően fogad­ták a városban lakók a Szentmíhályi vásár hagyo­mányainak felélesztését. Júniusban rendeztük meg a Vasvári Magazint, egy élő újságot, amelynek folytatá­sa, reméljük, több érdeklődő előtt novemberben lesz. — Újdonság, hogy a me­gyei moziüzemá vállalattal közösen üzemeltetjük a he­tente öt nap működő mozit, ezzel nőtt a látogatottság. A diszkót a gyakori verekedé­sek, rendbontások miatt megszüntettük. Most újra in­dítjuk kéthetenként, amikor szombatonként este kilenctől hajnal egyig- lehet táncolni. Szeretnénk továbbra is ki­szűrni a rendbontókat, mert újabb incidensek esetleg a diszkó végleges megszünteté­sét jelentőié.

Next

/
Thumbnails
Contents