Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. október 16. Ülésezett a HNF előrehozott kongressznsa lllyés-szobor Beregszászon (Folytatás az 1. oldalrőt) zetek segíthetik, mint a HNF, az egyházak, a MI- SZOT, az Üj Márciusi Front, a Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalom. A miniszterelnök ezután a parlament feladataira is ki­tért. Történelmi fontosságú­nak minősítette az Ország­gyűlés jövő heti ülését, ame­lyen alkotmányos sorskérdé­sekben kell dönteni. A miniszterelnök figyel­meztetett: a reformok meg­valósításának útját járva ar­ra van szükség, hogy a lobo­gói ne lobbanjon el szalma- lángként, ne belső kiégéshez vezessen, hanem nemes, or­szágépítő célokat szolgáló lelkesedéssé váljék. A vita további részében nagy ellenérzést váltott ki dr. Rutt- ner Györgynek, a Fiatal Ügy­védek Klubja képviselőjének egyik hasonlata: miszerint a népfront az elmúlt évtizedek­ben mintegy a „pótmama” sze­repét töltötte be, vigyázott a gyerekre, amig a szülők szín­házba mentek. Azonban a szü­lők most hazajöttek, a gyerek is felnőtt közben, s a pótma­mára nincsen szükség már. Nem haragszunk rá, nem kell elzavarni, hiszen korábban na­gyon fontos volt. A pótmamá­nak azonban az új helyzetben meg kell találnia a maga való­ban hazafias feladatát: segíte­nie kell meglevő apparátusá­val, Infrastruktúrájával a többpártrendszer kialakítását, valódi működését. Egy felszólaló ehhez kapcso­lódóan szükségesnek tartotta megjegyezni: a mozgalomnak volt egy „pótnagypapája” is, aki nélkül a pluralizmus és a többpártrendszer nem létez­hetne: Pozsgay Imre! Pozsgay Imre állammi­niszter. az MSZP elnökségé­nek tagja, a Hazafias Nép­front korábbi főtitkára, dél­után szólalt fel. Hangoztatta: egy új párt. a Magyar Szo­cialista Párt képviseletében is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az MSZP múlt heti kongresszusáról szólva rámutatott: az új párt meg­alakulása fordulat értékű, nagy horderejű történelmi eseménye ennek az ország­nak, világos bizonyítvány ar­ról, hogy a pártállam és ál­lampárt konstrukció lebom­lott. szétesett. Ezzel együtt az új magyar államiság megte­remtésének lehetősége áll előttünk. Pozsgay Imre köszöntötte a kongresszust a Demokra­tikus Magyarországért Moz­galom egyik vezetőjeként is. Leszögezte, hogy az új moz­galom nem kíván versenytár­sa lenni a népfrontnak, ha­nem — a magyar közélet sa­játos dimenziójaként — vá­lasztási szövetséget ajánl ne­ki a közelgő politikai ese­ményeken, az új magyar ál­lamiság megteremtéséhez. Ezután így folytatta: bár­miként is végződjék az al­kotmányozás az Országgyű­lés jövő heti ülésszakán, mindig lesznek olyan társa­dalmi csoportjai a nemzet­nek. az országnak, amelyek úgy érezhetik, hogy nem jut­nak méltó képviselethez akár a parlamentben, akár az ön- kormányzatokban. Ezért az ilyenfajta választási szövet­ségnek abban kell megnyil­vánulnia, hogy megteremt­hessék a maguk képviseletét azok-a független személyisé­gek, akik már jelenlétükkel is valamiféle üzenetet hor­doznak a parlamentarizmus­ban. . ,Y. •".* Reagált azokra a vélemé­nyekre is, miszerint szemé­lyét a legmagasabb méltóság­ra is elfogadná a nép. ha ki­lépne a pártból. Pozsgay Im­re kijelentette: „Nem tudok megfelelni ennek a követel­ménynek! Én a magam mél­tóságát sohasem valamiféle pártoskodásban teremtet­tem meg. Soha nem hittem, hogy egy párthoz tartozás olyan, mint valamiféle lakás­bérlemény. amelyet aszerint hagyok el és aszerint váltok, amiként azt a politikai for­dulatok kívánják. Ezért úgy hiszem — mondotta —, épp a közmegegyezés, a nemzeti együttműködés jegyében hin­ni, bízni olyan módon lehet egymásban, ha tudjuk, kik vagyunk, honnét jöttünk, s a becsület vonalát nem a pár­tok vagy a pártonkívüliség vonalán húzzuk meg. Mert az valahol a gerinc mellett és a jellem vonalán húzódik meg.” Végezetül hangsúlyozta: akkor gazdag egy mozgalom, ha a benne lévők, illetve an­nak vezetői kölcsönzik szá­mára a tekintélyt. A szombaton félbemaradt vitával folytatta vasárnapi munkanapját a Hazafias Népfront kongresszusa. Szót kért Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, akit több felszólaló a HNF köz- társaságielnök-jelöltjének ja­vasolt az előző napon. A népfront-mozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF pár­tokon felülemelkedve — de azokkal együttműködve — alkalmas erő lehet az integ­rálásra, a progresszív erők összefogására. A kongresszus korábbi felszólalóihoz hason­lóan a miniszter is nagy fon­tosságot tulajdonított az ön- kormányzatoknak. Emlékeztetett arra, hogy a békés átmenet politikai „já­tékszabályait” megállapító sarkalatos törvények előké­szítésében a népfront nagy segítséget nyújtott. A minisz­terelnökhöz hasonlóan ő is azt kérte, hogy az országgyű­lés álljon e törvények mellé, mert ezek nélkül nem lesz kibontakozás. A Hazafias Népfront kong­resszusának vitájában mind­untalan visszatérő önkor­mányzatok kiépítésének le­hetőségeivel foglalkozott el­sősorban felszólalásában Hor­váth István belügyminiszter is. Többek között annak a vé­leményének adott hangot: az állam felépítésében a közép­szint nem mellőzhető. A vita zárásaként Kuko- relli István összegezte a más­fél nap során felvetődött gon­dolatokat, javaslatokat. A délutáni órákban — mintegy három órás vita után — a küldöttek elfogad­ták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront közpon­ti vezető testületéi: a kong­resszus, az országos tanács és az országos elnökség, míg a tisztségviselőik: elnök, ügyve­zető elnök, hét alelnök, ügy­vezető titkár, valamint két titkár. v A kongresszus a Hazafias Népfront köztársaságielnök- jelöltjévé — nyílt szavazással — 411 szavazattal Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29-en tartózkodtak a szavazástól. (Folytatás az 1. oldalról) Szűrös Mátyás^ az Ország- gyűlés elnöke szombaton kár­pátaljai meghívásnak tett eleget. Ungváron felkereste a Hungarológiai Központot, azt a frissen felújított csinos vil­laépületet, ahol gazdagon fel­szerelt könyvtár, konferen­ciaterem és olvasószobák so­ra várja majd a magyar sza­kos egyetemi hallgatókat. A Hungarológiai Központ szomszédságában a Vár utca 8-ban kedves invitálásnak engedett a parlament elnöke: itt lakik Balia D. Károly ungvári költő, A hatodik síp című új magyar nyelvű iro­dalmi folyóirat főszerkesztő­je, aki megajándékozta a vendéget a lap első számá­nak a példányával. Majd a küldöttség Munkácsra hajta­tott: megtekintette a Rá­kóczi-kastélyt. Majd követ­kezett a fő úticél, Beregszász; a város tanácsa és az Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub Szűrös Mátyást kérte fel' a költő mellszobrának leleple­zésére. Ezt a bronzszobrot adományozta a Kőbányai Sörgyár kollektívája a kár­pátaljaiaknak. Beregszász központjában a hangulatos terek, sétálóutcák találkozásánál a kora dél­utáni órákra ezrek gyűltek össze. Köztük sokan a kör­nyező falvakból: Bégányból, Bátyúból, Jánosiból, Bereg- ből. A benei kulturális szö­vetséget fiatal népviseletbe öltözött lányok képviselték: piros mentével, fehér szok­nyával. zöld köténnyel. A Magyarországról érkezett vendégek között láttuk Illyés Máriát, a költő lányát. Csoóri Sándort, Czine Mihályt. Halkan énekelte a sokaság a Himnuszt. Oszter Sándor színművész elszavalta Illyés Gyula Ars poeticáját, majd a köszöntők következtek, köz­Medgyessy Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se vasárnap hivatalos láto­gatásra Thaiföldre érkezett. Kíséretében van Gombocz Zoltán kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár és Bényei József külügyminisz­ter-helyettes. Medgyessy Pé­tert a bangkoki repülőtéren Pong Szaraszin thaiföldi mi­niszterelnök-helyettes fo­gadta. A magyar küldöttség az érkezés után Pattaya városá­ba utazott. Medgyessy Péter tűk Veress Gáboré, a bereg­szászi járás pártbizottságá­nak első titkáráé. — Kedves beregszásziak! Barátaim! Elvtársak! Ezer­nyelvű kárpátaljaiak! — kezdte nagy tetszést aratva beszédét Szűrös Mátyás, majd így folytatta: — Azoknak a nevében szólhatok ezen az ünnepi baráti találkozón, akik — mindegy, hogy mi­lyen volt a széljárás — min­dig is egyetemes magyarság­ban gondolkodtak, s mert jó magyarok akartak lenni, min­dig is tudomásul vették a reális földrajzi, történelmi és politika körülményeket. A továbbiakban hangsúlyozta: a peresztrojka nyomán ki­bontakozó fordulat után Kár­pátalja európai példája le­het a soknépű együttélésnek. Szűrös Mátyás aláhúzta: — A magyar nép és a kor­mány nagy megelégedésére szolgál, hogy a megújuló szovjet politika — és ezen belül Ukrajna — egyre ked­vezőbb feltételeket teremt a kárpátaljai magyarság és a magyar anyanemzet közötti kapcsolatok bővítéséhez. Hozzátette: a szándék közös, sok minden megoldható. Mindezt bizonyítja kapcso­lataink továbib élénkítése. A Kárpátalján élő lakosok gyorsabb kiszolgálása érde­kében konzuli képviselet lét­rehozását tervezzük Ungvá­ron. Végezetül a magyar Or­szággyűlés elnöke rámuta­tott: Illyés Gyula, korunk nagy költője, ezen a tájon is otthonra lelt. Mint annyi más nagyja a magyarságnak, ő is azt tartotta: az a magyar, aki vállalja magyarságát, él­jen bárhol is a világban. A most felavatandó szobor a magyarországi és a kárpátal­jai magyarok, ukránok és mások összefogásának szim­bóluma. megtekintette Thaiföld egyik kiemelt beruházási területét, az úgynevezett keleti tenger­parti fejlesztési övezetet. Megismerkedett az ottani gázfeldolgozó művek és a petrolkémiai komplexum te­vékenységével, üzletmeneté­vel. Medgyessy Péter thaiföldi látogatása hétfőn Bangkok­ban folytatódik. A tárgyalá­sok középpontjában hazánk és Thaiföld gazdasági kap­csolatai továbbfejlesztésének kérdései állnak. Medgyessy Péter Thaiföldön 1989. október 16., hétfő NYÍREGYHÁZI RADIO 17.00 Hétnyitó. Hétfői infor­mációs, zenés magazin — 18,00 —18,30 Hírek, tudósítások — Lapszemle — Műsorelőzetes. Szere.; Szobqszlai Tibor MAGYAR TV 1 /. 9.00 Képújság — 9,00 Tévétor­na nyugdíjasoknak — 9,10 Hár­mas csatorna. Sors. IV/2. rész: Kiismerhető? (ism.) — 9,55 Gyémántdíjasok fesztiválja '88* belga könnyűzenei film — 10,25 A Hét (ism.) — 11,25 Delta — tudományos híradó (ism.) — 11,50 Képújság — 16,30 Hírek — 16,35 Déli videoújság — a sze­gedi körzeti stúdió műsora — 16,45 Stiri — hírek román nyel­ven — 16,55 Kuckó — 17,40 Há­rom nap tévéműsora — 17,45 Számadás — gazdasági negyed­óra — 18,00 Egy szó, mint száz nyelvi fejtörőjáték — 18,45 Reklám — 18,50 Esti mese: Pa­macs és barátai. Csehszlovák rajzfilm — 19,00 Üj cim-cim. Irodalmi rejtvényműsor gyere­keknek: Dickens — 19,20 Rek­lám — 19,30 Híradó — 20,00 Reklám — 20,05 Mezei Máriára emlékezünk 80. születésnapján FF — 21,15 Panoráma — világ- politika percről percre — 22,00 Reklám — 22,05 Unokáink is látni fogják ... — újra a világ- kiállításról — 22,45 Híradó 3 TV 2 Radványi Dorottyával és Aigner Szilárddal 17.00 Képújság — 17,15 TV 2, benne: reklám, riportok, idő­járás, zene — 17,45 Torpedó — telefonos játék — 18,00 Hétfőn hatkor —■ 18,25 Gyerekeknek! Nils Holgersson csodálatos uta- zása a vadludakkal. NSZK rajzfilmsorozat: Éhség (ism.) — 18,50 TV 2 — 19,00 A Forsyte Saga. Angol családregény. XXVI/16. rész: A családi eskü­vő (ism.) FF — 19,50 TV 2 — 20.00 Körzeti tévéstúdiók mű­sora : Budapest, Pécs, Szeged — 20,55 TV 2 — 21,00 Híradó 2 — •21,20 TV 2 — 21,30 Telesport — Kb. 23,00 TV 2, Napzárta NYÍREGYHÁZI városi TELEVÍZIÓ (Csak a kábelhálózatra kapcsolt lakásokban) 20,00 Mese — Visszapillantó: Végtisztesség Nyíregyházán — Pályázat az emlékműre — Ti- szalöki emlékoszlopavató — Ke­rékasztal a nyilvánosságról — Kongresszus után — NYÍR- DlSZ-napok — Karikatúra-bi- ennálé — Költözött a piac — Shell-kút Nyíregyházán — Rek­lám — Fórum az állami laká­sok eladásáról — Kulturális programajánlat — Sport. (A műsor ideje alatt hívható tele­fonszám: 13-275). ^ MALOMKERT (A fenti műsort ebben a vá­rosrészben október 18-án, szer­dán 20,00 órától ismétlik meg.) 20.00 Az októberi Rádiókabaré legérdekesebb hatvan perce SZOVJET TV 4,30 120 perc — 6,30 Labdarú­gószemle — 7,05 A barát (film) — 8,25 Ezt ti tudjátok — 9,25 Zenés közvetítés Kijévből — 10.10 V. Kobrin filmrendező — 13,35 Dokumentumfilmek — 14,15 Bolgár kamarazene — 15.00 Objektív — 15,45 Gyerekek órája — 16,45 Világhíradó ­17.00 Mi és a gazdaság — 17,45 Esztrádműsor — 18,00 Aktuális interjú — 18,20 Klasszikus ze­ne — 19,00 Híradó — 19,40 A Belügyminisztérium jelenti — 19,50 Dal—’89 — 21,10 Világhír­adó — 21,25 A Taganka színház — 22,00 Don César de Basan (tévéfilm, 1—2. rész) — 0,15 Hí­rek — 0,20 A. Dnyisev énekel SZLOVÁK TV 2 16,25 Német nyelvtanfolyam gyerekeknek — 16,50 Tévéállat- kert — 17,00 A nap percei — 17,20 Látogatás a cirkuszban — 18.00 Rajzfilm — 18,30 A hét eseményei magyar nyelven — 19.10 Torna — 19,20 Híradó — 20.00 Sportvisszhangok — 21,00 Publicisztikai film fiatalokról — 21,30 Híradó — 22,00 Világhír7 adó — 22,15 Az új pacifik (an­gol dokumentumsorozat) SUPER CHANNEL 7,00, 7,09, 7,39 Hírek, üzleti hí­rek — 7,05, 7,30, 7,58 Időjárás — 8.00 Egyveleg — 15,30 Nino Fi— retto zenés műsora — 16,30 Hul­lámhosszon — 18,30 Ot the Wall — 19,30 Időlánc. Soroza­tokból — 20,00 Turistamagazin — 20,30 Utazás Japánba — 21,00 Túlélés. Brit természetfilm — — 22,00 Hírek, időjárás — 22,10 Természetfilm — 23,10 A jeges­medve birodalma — 0,10 Hírek, időjárás — 0,20 Coca-Cola Eu- rochart — 1,20 Időlánc — 1,50 Egyveleg — 2,00 Műsorzárás 16. Hétfő, 15,30 ÉNEKES MA- DAR. Csíky. 19,30 RIBILLIÖ BECSBEN. Vasvári. Cél: bejutni az országgyűlésbe Pártot alapítanak a kisiparosok Szinte se szeri se száma azoknak a pártoknak, ame­lyek az utóbbi hetekben, hó­napokban alakultak meg ha­zánkban. A kisiparosak, kis­kereskedők is úgy döntöttek, hogy mivel az elmúlt évtize­dekben nem tudták hallatni hangjukat a kormányzati szerveknél, megalakítják pártjukat, a Magyar Magán­vállalkozók Unióját. Amikor felvetődött a gon­dolat, hogy politikai képvise­letre van szülkség, a KIOSZ vezetősége több pártot meg­keresett, hogy vállalják fel a vállalkozók érdekelt Is. A pártok azonban nem nagyon érdeklőditek e réteg iránt, csupán szavazatokat láttak a magánvállalkozókban. Így hát nem maradt más hátra, s önálló politikai szervezete­ket hoznak létre a kisiparo­sok és a kiskereskedők. Mint Pózmán Róbert, a KIOSZ megyei titkárhelyettese el­mondta, július 27-én Kapu- várott bontott zászlót a Ma­gyar Magánvállalkozók Unió­ja. Egyelőre még egyesület­ként működik az Unió, s majd október 22-én a debre­ceni országos nagygyűlésen mondják ki a párttá szerve­ződést. A mozgalom célja, hogy képviselői részt vegye­nek a törvényelőkészítő és -alkotó munkában, ennek érdekében indulni fognak a választásokon. Olyan adópo­litikára és adórendszerre tö­rekednek, amely élénkíti a vállalkozásokat. Az Unió sze­rint szükség van korszerű hitelpolitikára is, amely alapvetően ösztönzi a mű­szaki fejlesztést és beruhá­zást. Követelik azt, hogy a külföldi* bankok és magán­vállalkozások által nyújtott hitelek, támogatások valóban a magyar vállalkozókhoz jus­sanak el. Csak azt a társa­dalombiztosítási reformot hajlandók elfogadni, amely­ben elkülöníthető az úgyne­vezett mindenkinek kötelező, ugyanakkor az önkéntesség elvein nyugvó biztosítás. Sok olvasóban felmerülhet a kérdés, mi lesz akkor a KlOSZ-szal. Az elképzelések szerint a KIOSZ mint érdek- védelmi szerv, átalakul me­nedzsertípusú ügyintéző szer­vezetté, amely jogi, műszaki, iparalapítási tanácsadással foglalkozik majd. A kisiparo­sok továbbra is a tagjai ma­radnak a KIOSZ-nak, az Unióba pedig mindazok be­léphetnek, akik a pogrammal egyetértenek. Szgbolcs-Szatmár-Bereg megyében az első helyi cso­port Tiszavas vári ban alakult meg október 12-én közel száz fővel. A tagok többek között vállalták, hogy a hősi emlék­műre márványtáblát készí­tenek, amelyen megörökítik a II. világháborúban elhuny­tak nevét is. (mml) Együtt megyünk a pontonhídon! Tisztelettel köszönöm a Kelet- Magyarország Szerkesztőségének, hogy a kiteljesedő sajtónyilvánosság és a hiteles közlés érdeké­ben szó szerint közli néhány sor aimat. Az „Üzenet Beregből” cí­mű írásra néhány kiigazítás. Csak azért most kerül sor az írásra, mert telefonon ígéretet kaptam, hogy interjú formájában megkér­deznek ebben az ügyben, ez elmaradt, helyette e rövid ’írás. Három hónappal ezelőtt aján­lottam MDF-es barátaimnak Kis­várdán, hogy egy pontonhíd el­helyezésével oldani kellene Be- reg szörnyű elzárását. Egyből el­fogadták és jónak tartották. Fo­lyamatos tárgyalás, térképnézés, majd június közepén egy baráti beszélgetés nyomán a tiszaszal- kai tanács egy komoly beosztott­jával üzentünk, hogy ne kezdjék el a komplejárót építeni, hanem tartalékolják a 1,5 millió forin­tot, mert reménységünk van a pontonhíd megépítésére. MDF-es megbízottunk augusz­tus első napjaiban a megyei ta­nács illetékes osztályvezetőjével tárgyalt. Megállapítják, hogy az ötlet nagyon jó és felkarolják. Augusztus végéig jelentkeznek bejárásra s az a kérésük, hogy a mi országgyűlési képviselőnk, dr. Mezei Károly, és a naményi körzetből Szűcs Gyula is legyen ott. ök előre leszólnak az idő­pontról telefonon nekünk. Három—négy nap múlva szülő­falumban találkoztam Szűcs Gyulával, s elmondtam az ör­vendetes hírt, s ő szószerint így felélt: „Jól van, Sanyikám, öirü- lük neki, s amiben tudok amíg még itt vagyok, segítek. Szólja­tok Karcsinak is”. Napok, he­tek telneik el s nem jön telefon. Szóban Nyíregyházán ugyan megemlítik képviselőnknek, hogy az Országgyűlésnél Berecz Jánost, megyénk egyik képvise­lőjét kell megnyerni az ügy tá­mogatására. MDF gyűlésen újra sürgetem, küldjük el a nyílt le­velet, bár három hónappal ez­előtt tettük volna, amikor ágál­tam érte! Azért kellett ezt leírnom, mert barátaim még most is említik, halljuk, belekaszáltatok a pon­tonhíd ügyébe. Igen, a kaszá­lás az megtörtént, de a rend nem mi felénk dől. Nagyra becsülésemet fejezem ki a Kelet-Magyarországnak, hogy lehozta ezt a reflexiót. Tisztelettel: Szűcs M. Sándor, Nyírlövő Kevesen tudják, hogy a pócspetri ügynek van egy máig tisz­tázatlan mellékszála. Tóthégető György ennek földerítésére vállalkozott s erről ír a Világ c. hetüap 17. számában. A pócs­petri „rendőrgyilkosság” másnapján, 1948. június 4-én reggel szállították a nyíregyházi kórházba az előző esti tumultusban megsérült Királyfalvi Miklóst és Takács Lászlót. A sebesülte­ket a sebészeti osztályon dr. Eisert Árpád látta el. A sérültek bekötözése után egy Pestről jött rendőr közölte az orvossal, hogy Királyfalvira esett a gyanú, akinek része van a rendőr megölésében, tehát elvinné. Az orvos hozzájárult, mert Király- falvi sérülése igen könnyű volt. Az ügy akkor vesz fordulatot, amikor dr. Körmendy-Ékes György főorvost felmentik állásá­ból, azzal a váddal, hogy a gyilkost fedezni igyekezett azáltal, hogy jelentéktelen sérülésére hatalmas kötést helyezett. A fő­orvos alibit igazolt, visszahelyezték állásába, de kérték, hogy Eisertet tiltsa el a kórházban végzett mindennemű tevékeny­ségtől. Honnan ered a túlkötözés vádja? A Szabad Nép június 6-i számának 3. oldalán található „Vér tapad a fekete reakció kezéhez” című cikk írója elmondta Királyfalviról, hogy bekö- töztette dulakodás közben arcán ejtett karcolást és mint a tün­tetés egyik áldozata, beszállíttatta magát a nyíregyházi kór­házba. Másnap elhozták Nyíregyházáról, levették az arcáról a hatalmas kötést, amely alatt jelentéktelen kis seb volt. Persze mire eljött az éjszaka, bevallotta a gyilkosságot. Az, hogy el­ment a kórházba, beillett az orvosok elleni koncepcióba. Az egyik feltételezés szerint a kórház jó búvóhely lett volna a számára, a másik szerint Takács rendőr őrvezető halála után, a kórházba került sérülteket ellátó orvos volt az egyetlen, aki tudhatta, mi és hogyan történt a faluban 3-án este. E feltéte­lezés szerint dr. Eisert ellen azért kellett eljárást indítani, il­letve dr. Körmendy-Ékest, bár tévedésből(?), utcára tenni —, hogy megértessék vele, milyen egzisztenciális bizonytalanságba kerülhetnek pillanatok alatt, s hogy kiknek a kezében van a sorsuk. ryyys hallgassunk n nézzünk megH Kl!enaer.''?|tól*ll*HMFi6BHE55nflE5B3®apy' jjßy' jBBIBHBHMBMHMKnDl

Next

/
Thumbnails
Contents