Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
1989. október 18. Kelet-Magyarország 3-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A holland igazgató szerint Megosztott szívvel nem lehet! Ajándékokkal megrakodva érkezett minap Berkeszre, a nevelőotthonba egy kedves vendég, akit az otthonból húszán már nagyon jól ismernek: a hollandiai Gerard van Dooremolen. Foglalkozása igazgató, életkora harminchét év, különös ismertetőjele. hogy szereti a gyermekeket, s kitűnően ért a nyelvükön. Az utóbbit nyáron magyar gyerekeken is kipróbálhatta, hisz vendégül látta a berkeszi, állami gondozottakból álló Széltoló együttest és néhány tehetséges tornásztársukat. Két hetet töltöttek a magyarok a vezetése alatt álló zwollei Ambelg gyermekotthonban. melynek nevét most hálából, az igazgató érkezésének tiszteletére hivatalosan is felvette az együttes. — Önnek van már némi tapasztalata a magyar gyermekvédelemről. Miben látja a különbséget az itteni, s a hollandiai állami gondozás között? — Magyarországon a nevelők nem tudnak személyes /kapcsolatot kialakítani a gyerekkkel. Egy nevelőnek 1 ugyanis csak egy szíve van, amit nem oszthat meg harminc. vagy még több gondozott között. Nincs családias légkör, hiszen egy családban általában nemcsak azonos nemű gyermekek élnek, mint az itteni intézetekben. — Húsz évvel ezelőtt Hollandiában is hasonlóak voltak a gyermeknevelés elvei, mint a magyaroknál. Aztán rájöttünk, hogy a cél csak kisebb csoportokban valósítható meg. ezért szerte az országban újfajta otthonok alakultak. Ezek több. nyolc-tíz házból állnak, s egy-egy házban különböző korú és nemű gyermekek élnek. A mi intézetünkben például nyolc gyerek lakik egy épületben, öt pedagógussal. — Ki fedezi az intézettek neveltetését9 — Az Ambelget annak idején az egyház alapította, de ma már az állam fedezi a költségeit. No és természetesen a szülők, bár ők nem túl nagy összegekkel: akinek jövedelme eléri a kétezer gouldent. az százat fizet be havonta a gyermekéért. Itt ugyanis zömében olyanokkal foglalkozunk, akik „kezelhetetlenek”, szüleik már képtelenek voltak boldogulni velük. Kevesebb az igazi állami gondozott, akinek meghaltak a hozzátartozói, vagy a bíróság jónak látta kiemelni őket — a szülők magatartása miatt — a családi környezetből. — Nagykorúságukig valamennyien az otthon lakói maradnak? — Szó sincs róla, egy gyermek általában csak két évet tölt nálunk, s az a célunk, hogy ennél hosszabb időre ne is legyenek bentlakók. Ennek érdekében persze igen kemény nevelőmunkát kell kifejtenünk, nemcsak a gondozottakkal. hanem szüleikkel szemben is. A mi pedagógusaink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel, ami bizonv meglehetősen keserves feladat, ha mondjuk az apa alkoholista. Az ilyennel például meg kell értetnünk. hogyha nem jár el rendszeresen a drog- és alkoholcentrumba — ahol elvonókúrán esik át —. nem kaphatja vissza a gyermekét. — Intézetükben hat és tizennyolc év közötti fiúk és lányok cinek. Mi a helyzet a hat év alattiakkal és a tizennyolc év fölöttiekkel? — Az iskolás kornál kisebb állami gondozottak olyan otthonokban laknak, mint Magyarországon. Nagyobb csoportokban foglalkoznak velük szakképzett gondozónők. A tizennyolc év fölöttiek pedig elhagyják az otthont. miután megtanítottuk velük, hogyan álljanak meg a saját lábukon. Tizenöt évesen a gyerekeink átkerülnek a másik igazgatóhoz (Gerard a főigazgató, egyik igazgatójához tartoznak a hat és tizenöt év közöttiek, a másikhoz az ennél idősebbek. — A szerző megjegyzése), akinek felügyelete alatt elsajátítanak valamilyen pénzkereső foglalkozást, megtanulnak főzni, gondoskodni magukról. Amikor elérik a tizennyolcadik évüket, a városban bérelnek maguknak egy szobát a munkadíjukból, s mi már csak egy-két hónapig követjük nyomon sorsukat. amíg tökéletesen be nem illeszkednek. — Ön nem egyedül érkezett Magyarországra, magával hozta a feleségét és néhány kollégáját Munkatársait látva felmerül az emberben a kérdés: Hollandiában nincsenek idősebb nevelőtanárok? — A nevelő és a tanár fogalmát először is válasszuk szét. A mi otthonunkban a kilencvennyolc gyerekkel harminchat nevelő foglalkozik. Tartozik hozzánk egy iskola. ahová nemcsak az intézetlek járnak, hanem a városból más gyerekek is, itt pedig száz tanár van. A nevelőink valóban mind fiatalok, hiszen hogyan találnák meg másképp a gyerekekkel a közös hangot? Hogy állnának be például futballozni velük, vagy ügyességi versenyeket játszani, miképp érthetnék meg gondjaikat-ba- jaikat? Aki aztán „kiöregszik” ebből a szakmából, az a pedagógus képesítésével elmegy valamilyen más helyre, ahol emberekkel foglalkozhat. Megbecsült munka egyébként a miénk, ami többek között meglátszik a fizetésünkön is. — A nyáron nemcsak berkesziek utaztak ki Hollandiába. hanem onnan is jöttek ide állami gondozottak. Mi a tervük, szeretnék-e fenntartani ezt a kapcsolatot? — A magyar gyerekek roppant kedvesek voltak, s mondhatom, a Széltolóknak igen nagy sikere volt nálunk országszerte, amerre felléptek. A mieink megszerették őket, megismerkedtek a magyar szokásokkal, ezért azt szeretnénk, ha minden évben ellátogatna hozzánk Szabolcs-Szatmárból húsz-húsz gyerek. — Szívesen küldeném én is Magyarországra az otthonbelieket, de ez már bonyolultabb, mert szülői beleegyezés szükséges hozzá. Akik eljöttek, sokat meséltek Budapestről, a szép fürdőhelyekről, a kitűnő sportlehetőségekről. Bár be kell vallanom, azért panaszkodtak is, az útviszonyokra: érthetetlennek tartották, hogy a magyaroknál egy harminc kilométeres utat csaknem egy óra hossza alatt lehet megtenni... Bartha Andrea Pilótaképzés A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola másodéves pilóta szakos hallgatói az elméleti képzés után 94 óra gyakorlati repülésen vesznek részt. A kiképzés ezekben a napokban történik, a MÉM repülőgépes szolgálat nyíregyházi repülőterén. A Z 42—M gép fülkéjében Borsós Gyula másodéves hallgató az útvonalrepülést beszéli meg Molnár Tamás oktatóval. (Elek Emil (elv.) Egy hónappal az átadás előtt Tejtermelésre szakosodnak A beregi rétek adják az alapot Az MSZP-n belül Mikásiapt Záhonyban Nagy fába vágta a fejszéjét a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet és könv- nyen megtörténhet, hogy a görcsös fa kicsorbitja a pengét! — sokan így vélekedtek a csereszeri szanvasmanha- tenyésztő-telep felújításáról és bővítéséről a községben. Az átadáshoz közeledve azonban már egyre kevesebb a hitetlenkedő... Ez év elején kezdtek hozzá az építők a már „kinőtt” és elavult műszaki állapotú telep rekontsrukció- jához. A tervek szerint november 30-ig kell elkészülnie annak a korszerű technikával felszerelt és minden igényt kielégítő épületegyüttesnek, ami közel 500 szarvasmarha nagyüzemi tenyésztéséhez kínál megfelelő körülményeket. Amikor az állattenyésztés sokhelyütt alig kifizetődő és inkább veszteségbe hajlik mint nyereségbe, nagy merészségre vall ilyen célra közel 40 millió forintot beruházni, Girászin Jánost, a termelőszövetkezet általános főmérnökét bízták meg a munkák irányításával, koordinálásával. Szavaiból kitűnik, hogy Tarpán bizakodóak az állattenyésztés jövőjét illetően. Az építkezést megelőzően már korábban elkezdődött a kedvező fajtaszerkezet kialakítása, amire lehet majd alapozni a későbbiekben. Ennék érdekéiben a magyar tarka és a Iholsteinfríz egvedeit keresztezték egymással, hogy egy jól tejelő állomány jöhessen létre a Beregben, — A beruházás a tervezett ütemben hidad — mondja a műszaki vezető — jelenleg nincs tehát lemaradás. Elkészültünk már az istállók térbetonozásával, a bekótő- utakra és a belső karámokra is szilárd burkolat került. A két istálló végén megépültek a trágyatálcák és a villanyszerelés is befejeződött. Végéhez közeledik a felhaj tóuta'k betonozása és a fejőház előtt is készült a talajegyengetés és a terep- rendezés után. Megépültek a szennyvíztároló aknák, jelenleg a 200 köbméteres tű- zivíztároló építésén fáradoznak a kivitelezők. Folytatódik a külső karámrendszer részét képező oszlopok és korlátok szerelése is. A még hátralévő munka- folyamatok a fejőház és az istállók környékére összpontosulnak, így nem lehet az építők számára közömbös az időjárás, hiszen az eső, a késő őszi idő jelentősen Visz- szafoghatja a munkák ütemét. Egyre többet emlegetik a hónapok óta itt dolgozók a november végi átadási határidőt, mert nem szeretnének a csúszás miatt szégyenkezni. A beruházás komoly változásokat készít elő a termelőszövetkezetben, új alapokra helyezve a szarvasmarha-tenyésztés jövőjét, amelynek mindenképpen nyereséggel kell párosulnia. A záhonyi vasutas és városi intézmények, hivatalok, üzemek, kirendeltségek volt MSZMP tagjai megalakították a munkástagozatot. A munikástagozat — más, számunkra elfogadható baloldali párt hiányában — a Magyar Szocialista Párt keretein belül 'kíván tevékenykedni. Elfogadják az új típusú párt szellemiségét, alapszabályát, programnyilatkozatát. Soraikba kívánják tömöríteni a bérből és fizetésből élő alkotó munkát végzőket, a fizikai munkástól’ az értelmiségig. Véleményük zserínt nem engedhetik meg, hogy azok akik a társadalmi teherviselés súlyát kényszerűségből viselik, végleg kikerüljenek a politikai érdekszférából. Ugyanis napjaink gazdasági átalakulása, a piacgazdaság megteremtése idején kiszolgáltatottságuk és érdekérvényesítési lehetőségük hiánya miatt ma még tehetetlen szenvedői a politikának. Céljuk, hogy soraikat egyesítve, politikai eszközökkel érvényesítsék érdekeiket, melyben az értékteremtő munka becsületének, az igazi esélyegyenlőségnek a szociális és létbiztonság megteremtésének az emberi értékek tiszteletben tartásának megvalósulásáért tevékenykednek. Együtt kívánnak működni a tisztességes mun- ikát végzőkkel, azokkal, akik társadalmunk felemelkedésének egyetlen esélyét a demokratikus szocializmusban látják. (cs. zs.) Egy küldött tapasztalatairól „Változtassunk!" S zékely József, a Volán - helyközi forgalomvezetője, a Szabolcs Volán Vállalat és a MÁV nyíregyházi küldötte volt az MSZMP kongresszusán. Arról kérdeztük, milyenek voltak a benyomásai, s hogyan fogadták a kongresz- szust saját szűkebb környezetében? — A kongresszus fő erényének tartom, hogy a hibákat őszintén, jobbító szándékkal tárta fel — az időnként éles, szélsőséges megnyilatkozások ellenére. A légkör az elsőtől az utolsó percig laza, kötetleu, közvetlen volt. Nem volt mentes az indulati megnyilvánulásoktól, a bekiabálásoktól sem. Ami a végzett munkát illeti: véleményem szerint az alapszabály és a programnyilatkozat sokkal jobb lett, bár nem mondom, hogy nem lehetett volna még tökéletesebb, de ez megfelel az új párt politikai érettségének. — Sok minden nem tetszett, például Keserű Imre egy-két nyers megfogalmazása, mindamellett, hogy az általa elmondottak zömével egyetértek. Azonban hiányolom, hogy neveket ő sem mondott. A hangulatot általában az jellemezte, hogy azok voltak népszerűek, akik azok is akartak lenni — akár jópofáskodás árán is. Sokszor érzelmi-indulati elemek döntöttek az észérvek helyett. — Az látszott kezdettől fogva, hogy az eldöntötték végrehajtása óriási munka lesz, csak mi, küldöttek ehhez kevesen vagyunk. Oda- tartozásomat aláírásommal én is regisztráltam, bár nem titkolom, vívódás eredménye volt. — Még frissen a hatásol- alatt tájékoztattam az alapszervezeti titkárokat — saját régi szervezetemben —, próbáltam a hátteret is érzékeltetni. Az a benyomásom — de magam sem vagyok ezzel másképp —, valamennyi időnek el kell telnie ahhoz, hogy minden ember saját magában feldolgozhassa az eseményeket. — A munkások úgy érzik, „elvették tőlük” a pártjukat — a munkás szó kikerülése miatt. Ez azonban nagy tévedés, illetve azok tévedtek, akik eddig azt hitték, hogy az MSZMP a munkások pártja volt. Pedig ez nem tény, nem gyakorlat, hanem pusztán deklaráció volt. Szerintem a Magyar Szocialista Pártban helye van az értelmiséginek, a munkásnak, a mezőgazdaságban dolgozónak, a diákoknak és a nyugdíjasoknak is. — A bírálókról csakany- nyit: most még azok is kritizálják azt az MSZP-t, akik az MSZMP-ért sem tettek semmit. A választóink többsége azzal bocsátott el bennünket, hogy változtassunk! Megtettük. Épp ezért a döntések nem a tagság feje fölött születtek. Ezért a széles akaratból létrejött szocialista pártért szerintem érdemes dolgozni. — Sokan nem tudják, nem akarják tudomásul venni, hogy október 7-ével az MSZMP megszűnt, lezáródott egy korszak. Akinek MSZMP-alapítási igénye van, az azt újra létrehozhatja. Mindenkinek szuverén joga, hogy azonosul-e a Magyar Szocialista Párttal vagy nem, belép-e vagy nem. De anélkül sem bírálni, sem a belépésről bizton dönteni nem lehet, míg alaposan meg nem ismerkedtek a két alapdokumentummal — ehhez pedig el kell azokat olvasni. — Október 31-ig nagyon kevés időnk van. Aki a két alapdokumentumot megértette, rátalált bennük a demokrácia garanciáira, az ne sokat gondolkodjon..., lépjen be közénk! Sz. J.