Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

1989. szeptember 11. Seiet-Mafjarenwie 3 Itt a 11-277! Válaszol1 Bojté Gizella újságíró Rendeletszünetben Forgalmi érték lesz a lakások ára? Szeptemberben eldől a tanácsi ingatlanok ártákesftásének sorsa Először 1982-ben született rendelet arról, hogy el lehet adni a tanácsi lakásokat. Ezt előbb 1985-ben, aztán 1988-ban módosították és elkészült most egy újabb módosítás is, sőt Nyíregyházán a tanács testületé meg­szavazta, ám a megyei tanács illetékesei néhány passzusát megóvták, így a rende­let nem lett érvényes. Most tehát a régi rendelet már nem érvényes, az új pedig még nem lépett hatályba, s közben 888 csa­lád várja, bogy megkapja a jó hírt: meg­veheti a most bérelt tanácsi lakást. Létezik-e kecskeszakcsoport és ha igen, hol, mert szeret­nénk kecskéket vásárolni és értékesíteni —, volt a kérdés Borsi Miklóstól, Kállósemjén, Üjszőlő út 30. szám alatti la­kosunktól, de kecsketej ügy­ben keresik az illetékest üj- fehértón is. — Felkutattam minden olyan gazdálkodó szervet, in­tézményt, ahol foglalkozhat­nak a kecskékkel, de nem sok sikerrel jártam. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán, a TESZÖV-nél elmond­ták, hogy a megyében nincs kecskeszakcsoport, nem tud­nak arról, hogy magángaz­dálkodók ilyen állatok tartá­sával foglalkoznának. A tej­ipari vállalatnál Sztojka László, termelési osztályve­zető azt javasolta, tartsanak inkább tehenet, a kecsketar­tásnak nincs hagyománya Magyarországon. Kecslkete- jet ők nem vásárolnak, bár nagyon tápláló és jó minő­ségű, de nehezen kezelhető és sokba kerül. Ügy látszik egy „kecskeügy” nem csinál nyarat, bár a KSH felméré­se alapján több mint ezer kecske van a megyében ... Debreceni Istvánné Nyíregy­házáról írja: szívesen vásá­rolja lapunkat, annál is inkább, mert sok hasznos információ­hoz jut. De most sérelmesnek találja, hogy nem közöltük a gépkocsinyeremény-betétkönyv augusztusi sorsolásának ered­ményjegyzékét. — Az országos sorsolás augusztus 31-én volt Buda­pesten. Az OTP fiókjai kö­rülbelül tíz nap múlva kap­ják meg a nyertes számokat. A Kelet-Magyarország olda­lain ezeket mindig leközöl­tük. A megyében több mint 50 ezer betéttulajdonos van. Ha az OTP megküldi a kö­zel 80 nyertes számot, azon­nal közzétesszük. Egyébként nagyon sokféle listát, nye­reményjegyzék ismertetését várják lapunktól az olvasók. Mindegyiknek nem tudunk eleget tenni, csak a hirdetés­résznél, a költségeket pedig több cég nem vállalja. A tsz-be bevitt föld vissza­szerezhető-e? — kérdezi Orosz Pál Nagykállóból. — Elvileg a tulajdonosnak vissza lehet adni a tsz hasz­nálatába adott földet, tud­tam meg Kondora Zsuzsától? a szerkesztőség egyik jogá­szától. Erről kizárólag a tsz alapszabályzatában kell dön­teni, a módosításról 19t)0 márciusáig a közgyűlés hatá­rozhat. Az adott körülmé­nyek, viszonyok határozzák meg, hogy a gazdálkodás mi­lyen formában ésszerű. A föld tehát csak abban az esetben igényelhető vissza, ha a tsz alapszabályzata így rendelkezik és a tagsági vi­szony megszűnik. Mindezt a földtörvény módosítása szabályozza. Kovács Józsefné és még né- hányan arról érdeklődtek, hogy a nyíregyházi városi tv őszi— téli műsorajánlatában nem szerepelt a közkedvelt talk- show műsor. Ez azt jelentené, hogy elmarad? Fiderikusz Sándor, az elő­adás vezetője telefonon el­mondta, hogy tudomása sze­rint a művelődési központ tervezi a folytatást, leg­alábbis ezzel váltak el júni­usban, már mint a művelő­dési központ igazgatójától. Az már akkor is biztos volt, hogy nem két, hanem egy előadásra kerül sor alkal­manként. A műsorvezető már egy hónapja megküldte a szerződés tervezetét, viszont még választ nem kapott. A megyei művelődési központ­ban Kiss Géza osztályveze­tő arról tájékoztatott, hogy a szerződési ajánlat néhány pontjában még egyeztetni akarnak, de valószínű, hogy ebben az évben is indul a show-műsor. Mi lett a sorsa a Nemzeti Színház építésére gyűjtött pénznek? — telefonált Nagy Mihály Nyíregyházáról. Szinetár Miklóst, a Magyar Televízió elnökhelyettesét kérdeztem meg, akit a Mi­nisztertanács felhatalmazott, hogy az adomány sorsát fel­ügyelje. Válaszában elmond­ta, hogy a Nemzeti Színház építésére 1988. január 31-ig 256 millió forint jött össze. Az Állami Fejlesztési Intézet kezeli a pénzt. Versenytár­gyalás keretében döntöttek arról, hogy a színház építé­sének kezdetéig milyen hasz­nos célra fordítsák ezt az r jzeget. Leggazdaságosabb ajánlatnak tartották, ha 21 százalékos átlagkamatra kü­lönböző pénzintézeteknél fektetik be az adományokat. A múlt évben további 10 millió folyt be, ezt 23 száza­lékos kamattal helyezték el. így várhatóan 1990. decem­ber 31-ig 420 millió forint lesz a Nemzeti Színház épí­tésére. Az E-misszió Szabolcs-Szat- már megyei Természetvédelmi Egyesület tagjai’ örömmel ér­tesültek a tv-híradóban arról, hogy Budapesten az autók ki­pufogócsövére kísérletképpen szűrőket szereltek. Ha valaki a saját kocsijára szeretne vásá­rolni, hová fordulhat? A Hungária Biztosító szpon­zorálta a szűrőberendezést. Az Épületfenntartó Vállalat Budapesten korlátolt mennyi­ségben gyártja. A szűrőbe­rendezés 600 forintba kerül, a cseréhez szükséges betét pedig száz forintba. Valószí­nűleg autósboltokban, a sza­bad kereskedelemben lehel; majd 'kapni, addig is a gyár­tócégnél, Budapest XIX.,. Baross u. 81. szám alatt lehet érdeklődni. — És várják még ennél sokkal többen is reményked­ve — mondja Tóth János, az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat igazgatója —, mert a korábbi tanácsrendelet túl­ságosan leszűkítette az elad­ható épületek körét azzal, hogy övezeteket állapított meg lakásszámhoz, épület­szintszámhoz kötötte az el­adást. A belső gyűrűben, te­hát a város központjában nem lehetett négynél több lakást magában foglaló épü­letet eladni, de voltak olyan városkörzetek is, például az Öz köz, ahol egy lakásos épü­let eladását is megtiltotta. Ráfizetés a tanácsnak — A vételár szempontjá­ból viszont kedvező volt a rendelet a vevőnek — egé­szíti ki Fekete Ferenc, a vá­rosi tanács műszaki osztá­lyának vezetője —, mert a tanács kezét központi rende­let kötötte. Például egy ti­zenkét lakásos épületet — ha tizenöt éve épült vagy azóta nem újították fel — a for­galmi érték 30 százalékáért lehetett eladni, ha idősebb volt a lakás, vagy még ré­gebben újították fel, akkor pedig csak a forgalmi érték tizenöt százalékát kérhették érte, de befizetni ennek a mélyen érték alatti összeg­nek is csak egy kis részét kellett. Nem volt tehát érde­ke a tanácsnak az állami la­kások eladása, sőt inkább ahhoz fűződött érdeke, hogy megmaradjon az állami tu­lajdon és így több lakással jobb lakásgazdálkodást lehe­tett kialakítani. Az érdekek tehát össze­ütköztek: aki venni akart, nem értette, miért nem hajt­ja végre a tanács a minisz­tertanácsi rendeletet, mi­közben a tanácsi magatartás tulajdonképpen találkozott azok igazságérzetével is, akik saját zsebükből oldot­ták meg lakásgondjukat, s százezreket, milliókat köl-, töttek lakásvásárlásra, vagy építésre. Szigorúbb feltételek a belső gyűrűben — Az új rendelet-tervezet fel akarja oldani ezt a merev .korlátot — mondja dr. Papp Mária jogi csoportvezető —, tehát a területi, szintszám, a lakásszámkorlátot és számos olyan kikötést is megváltoz­tat, amely a lakás felépíté­sétől vagy felújításától eltelt időre vonatkozik. — Lesznek természetesen kikötések mai ismereteink szerint, amelyek lakásgazdál­kodási, vagy városképi szem­pontból fontosak — egészíti ki Fekete Ferenc —, s válto­zatlanul nem tartanánk elfo­gadhatónak azoknak a laká­soknak az eladását, amelyek földszintjén nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek, pél­dául üzletek, intézmények vannak. Dr. Papp Mária a vétel­árakkal folytatja. A kikötés most csak annyi, hogy nem lehet magasabb a vételár a forgalmi értéknél, ami gya­korlatilag a napi piaci árral azonos. — Ez a szabályozás viszont elveszi, illetve jelentősen le­csökkenti a vételi kedvet — folytatja Tóth János. — Már­pedig nem csak a vállalat, hanem a város érdeke is. hogy a gazdaságtalanul fenn­tartható, kis lakásszámú épü­letet el kellene adni. Véle­ményem szerint úgy lesz ha­tásos ez a rendelet, ha a vá­ros belső gyűrűjében szigo­rúbb feltételeket szab mint a peremterületeken, és ha különbséget tesz a családi jellegű épületek és a több­lakásos épületekben lévő la­kások ára között. A mosta­ni terv szerint a centrumon kívüli gyűrűben a forgalmi érték nyolcvan százaléka az ár, a csökkentett díjövezetben pedig hatván százalék, meg­lehetősen kis különbség és ami nem csábít a lakások megvételére. Lassú ügyintézés a lakásvásár­lásnál Baracsi Ferenc, a lakás­gazdálkodási és ingatlanköz­vetítési osztály vezetője azt mondja: minden bizonnyal a régi feltételek ismeretében kérték a múlt év novembere óta a lakók Nyíregyházán 59 épületben 888 lakás megvá­sárlásának lehetőségét, ám ha megismerik a most készü­lő új tanácsrendeletet, nyil­ván többen visszalépnek majd. Ugyanakkor lesznek új igénylők is. Ehhez jó tudni, hogy ha valaki meg akarja venni a tanácsi lakást, mi a teendője. Mindenekelőtt egy kérvényt kell benyújtania az Ingatlan- kezelő és Szolgáltató Válla­lathoz. Az előkészítés, a fel­mérés, a tulajdonjog tisztá­zása után a tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik a kérelmet, s ha nincs különö­sebb gond, akkor körülbelül hét hónap múlva meg is ve­heti az igénylő a lakást. Csak látszólag hosszú ez az idő, de sok lakáson van jel­zálog, végrehajtási bejegyzés, haszonélvezet, ezeket tisztáz­ni kell, aztán a forgalmi érték megállapításához készített becslés után kilencven napig lehet válaszolni, hogy elfo­gadják e a vételárat, de a Földhivatalnál egy bejegyez­tetés ideje is harminc nap, s ezek miatt gyorsan telik az idő. Ha minden rendben van, akkor kell a tíz százalékot befizetni (lehet többet is, és akkor kedvezményt adnak), és ezután jöhot a szerződés- kötés. A hitelt három száza­lékos kamatra 25—35 év tör­lesztési határidőre adják. Te­hát ha a forgalmi értéken is kínálják a lakásokat, még mindig kedvezőbb anyagi fel­tételek között lehet hozzá­jutni, mint akár szabadpiacon vásárolni, vagy építeni. Balogh József A VÁLLALKOZÓK OR­SZÁGOS SZÖVETSÉGE és a Független Kisgazda Párt megyei képviselői szeptem­ber 8-án megbeszélést tartot­tak. Egyetértettek abban, hogy az agrár- és az ipari kisvállalkozások a magyar gazdasági élet döntő' ténye­zői lehetnek. Ehhez azonban esélyegyenlőséget kell te­remteni részükre. Megálla­podtak abban, hogy együtt­működnek többek között az oktatásban, a vállalkozás feltételeinek létrehozásában. Munkájuk koordinálásához létrehoztak egy vállalkozási irodát. VMröket minden mennyiségben, és egyéb, a háztartásban hasznos műanyagtermékeket állít elő a műanyag- és fény­képész ipari szövetkezet műanyagüzeme. (B. A. felv.) Mint jó szomszédok, né­ha-néha osztozunk egymás magányában. Ez úgy tör­ténik, hogy ülünk a kis­asztalnál, az asztalon a bo­ros és szódás üveg, jröccs a poharakban és megy ne­künk a tévé. Most éppen a lottószámokat húzzák. Sto- hanek szeme gúvad, a lé­legzetét visszafojtja, aztán kissé dühösen és lehangol- tan kijelenti: — A meggazdagodás egy héttel elhalasztva. Nem lettem tizenhétmilliomos. Ez az én formám. Ezek a fakezűek megint mellé­nyúltak. — Oda se neki — mon­dom — marad a remény. Tisztán, vagy szódával? — Tisztán. Nem sajnálom, de a bor jobban fogy, mint a szóda és most, hogy a borok árát is felemelték ... Na min­degy. Amíg töltök, Stoha- nek megkérdezi: — Tud maga ugatni? — Már hogy tudnék? — Rikácsolni, mint a pa­pagáj? — Madárnak néz? MW (Nagy M-el) — Akkor magát hamaro­san kirabolják... Következett a mese. Nem a televízióban. Stohanek mondta. Állítólag egy is­merősének az ismerősét egy hét alatt két­szer látogatták meg a betörők, de nem vittek el semmit, mert a kutya uga­tott, a papagáj rikácsolt és eliszkolt a banda. Le­het, hogy így volt, de én akkor sem veszek kutyát, nem tartok papagájt. Ugat­ni sem fogok, ugat helyet­tem más. Amíg ezt megbe­széljük, múlik az idő és be­jön a lakásba a képer­nyőn a Hírháttér: — Most aztán figyel­jünk — kéri Stohanek — mert ez égy kabaré. — Nem kabaré. Ez a legkomolyabb belpolitikai műsor. — Magának. Én viszont halálra röhögöm magam, ha elkezdik . megmagyarázni, hogy mitől megy fel ennek vagy annak az ára, vagy hogy miért jó, ha annyi a párt, hogy már a számát sem tudjuk. Tényleg, hány párt van már? — Ne kérdezzen, figyel­jen! Éppen a wattról van szó. Egy úriember szuggesz- tíven magyarázza, hogy az a néhány millió Mega- Watt, amit nem kaptunk meg, az smafu. Az energia- ellátás ettől még nem ren­dült meg, sőt. Ha kétszer annyi Mega-Watt hiányoz­na, azt is kibírnánk. Más­részt ott van a képernyőn az osztrák szakember is és mondja ő is a maga Mega­wattját. Izgalmas és lebi­lincselő a téma. Éppen ar­ra gondolok, hogy ül a képernyő előtt tízmillió ma­gyar, megannyi Mega-Watt- szakértő, hiszen nálunk már a csecsemő is Mega-Wat­tot szop magába az anya­tejjel, amikor az én buta szomszédom megkérdezi: — Mi az, hogy Mega- Watt? Egyáltalán, mi az, hogy watt? — A watt :— mondom — az Sí mértékrendszerben a teljesítmény és gyakorlat egysége. Származtató egyen­lete egy Watt egyenlő egy joule per egy S, és mi­vel egy joule egyenlő ... — Ne mondja tovább! — Stohanek valósággal bele­röhög a magyarázatomba. — Hát nem mondtam, hogy ez egy kabaré. Ül az ország a tévé előtt, lesik a dumát nagy áhítattal és azt sem tudják, mi az, hogy egy Mega-Watt. Erre van pénz? Egy élvezetes mű­sorra nincs? Kikapcsolom a tévét. Ag­gódom Stohanekért. Még halálra röhögi magát itt nekem, holott ezen a bulin csak sírni kellene. Megisz- szuk a maradék rizlinget és nyomás az ágyikóba. Szerencsére ott már nem kell a Watt, a teljesít­mény. Legalábbis Stohanek- nek. Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents