Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
12 1989. szeptember 9. Várdai kamlireceptek Szálkái batyusleves Hozzávalók: 50 dkg tyúkhús, 25 dkg marhalábszár (mócsing), 20 dkg sárgarépa, 10 dkg gyökér, 10 dkg karalábé, egy darabka zeller, 3 tojás, 10 dkg liszt, 10 dkg gomba, só, delikát, 1 csokor petrezselyemzöld, őrölt bors, 5 dkg vörshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csík kelkáposz. ta. Elkészítése: A tyúktúst •marhahússal hideg vízben kevés sóval feltesszük főni. Amikor félig puhára főtt, zöldségfélékkel gazdagítjuk. Az egészet lassú tűzön puhára főzzük. Amikor elkészült, kiszedjük belőle a hűsdkat. A tyúkot kicsontozzuk, feldaraboljuk, és az egészet ledaráljuk. Sóval, borssal apróra vágott, ledinsztelt gombával, petrezselyemmel ízesítjük, és elkeverve a tojással tölteléket készítünk belőle. A lisztből a tojással, csipet sóval tésztát gyúrunk, kinyújtjuk, 3 cm-es négyszögekre vágjuk és a hústölte\<r.Skkel megtöltjük. A tészta széleit tojással megkenve batyu alakúra formázzuk, és átszűrt húslevesben megfőzzük. Beletesszük a zöldségeket is, és forrón tálaljuk. Zöldborsós pirított csirkemáj • Hozzávalók: 75 dkg csirkemáj (csomagolt), 20 dkg vöröshagyma, 1 dkg piros- paprika, bors, majoránna, só, 15 dkg zöldpaprika, 10 dkg paradicsom, 10 dkg zöldbor- sókonzerv ívagy mirelit), 8 dkg zsír, vagy olaj. Elkészítése A csirkemájról a szívek« leszedjük, kettévágjuk, közben a vöröshagymát vékonyan szeleteljük, olajban vagy zsírban megpirítjuk, rátesszük az előre -feldarabolt szíveket, lassan párolva sütjük, közben zöldpaprikát, paradicsomot kockára vágjuk, rátesz- szük az alapra, fűszerezzük pirospaprikával, borssal. Ha kezd puhulni, hozzáadjuk a feldarabolt csirkemájat, s összeforraljuk az egészet. A végén beletesszük a konzerv zöldborsót, vagy az előre megfőzött mirelit borsót. Áttört pehelyburgonyával tálaljuk. Nyáron jégben hűtött kovászos uborkát, télen ecetes almapaprikát adunk savanyúságként hozzá. Csirkecomb Várdai módra Hozzávalók: 5 db egész előhűtött csirkecomb, só a mártáshoz, 5 dkg füstölt szalonna, 1 fej^ vöröshagyma, 2 db jonatánalma, 1 evőkanál mazsola, 1/2 dl étolaj, 1 dl tejszín, 1 dkg liszt, só, currypor ízlés szerint. Köretnek: 2 db alma, 2 db körte, 5 dkg vaj,'25 dkg rizs, só, 1/2 dl olaj, 1 csomag petrezselyemzöld. Elkészítés: A megtisztított, megmosott, pároláshoz előkészített csirkecombot feldaraboljuk, megsózzuk. Egy teflonlábasban forró olajban kockára vágott szalonnát pirítunk, finomra vágott hagymát megfonnyasztunk, majd hozzáadjuk a kockára vágott almát, körtét, mazsolát. Ráhelyezzük a feldarabolt combokat, curryporral meghintjük és feleresztjük vízzel, vagy tyúkhús levével (lehet tyúkhúskockából is. ) Amikor a csirkecombokat fedő alatt puhára pároltuk, kiszedjük egy jénai tálba. A mártást kevés tejszínes liszttel gyengén besűrítjük, összeforraljuk, majd ha szükséges, megsózzuk és finom szűrőn a combokra szűrjük! Köretnek adhatunk mellé párolt almát és rizst! Párizsi divat LOUIS FÉRAUD: A testre simuló selyemruha, könnyű anyagból készült nagy gallérral. LOUIS FÉRAUD: Baszkkabát, félhosszú szoknyával. A kabáton sok a kézimunka (jobbra fent). , LOUIS FÉRAUD: Fekete és fehér együttes, a bő, kasmír szoknya elöl valamivel hosz- szabb. Rövidített névjegyünk; II monogram A divatban ismét reneszánszát éli a monogram. Ezért is mutatjuk be ezt a szép formátumú ABC-t, amelyet az egyszerű, de annál mutatósabb keresztszemes öltéssel hímezhetünk ruhára, blúzra, kézitáskára, oldaltarisznyára, gyermekholmikra, tornazsákra stb. Ám a teljes ABC kivarrásával érdekes falikép, subatechnikával gyerekágy elé kis lábszőnyeg, vagy az ágyra párna lehet belőle. Kisebb munkához vászonkong- rét és perié hímzőfonalat válasszunk, faliképhez, szőnyeghez inkább műszálas szőnyegkongrét és vastagabb fonalat. Készülhet egy színnel is, de vidámabb a hatás, ha a betűk színeit váltogatjuk. Jogi tanácsadó A ráépítésről A nagy építkezési lázban bizony előfordul, hogy nem mindenki tartja be a mezsgyéjét, és akarva-akaratlan olyan területre rakja fészkét, arai nem illeti meg. Ráépítésként tartja számon a polgári jog azt az esetet, amikor valaki saját anyagával a más tulajdonában lévő földterületre épít. (Ez az eset fordítottja' a beépítésnek, amikor valaki idegen anyaggal saját földjére épít.) Izgalmas kérdés, ml történik olyap esetben, amikor a ráépítés megtörtént. Tulajdonostársak lesznek-e kényszerűségből a felek vagy sem. A törvény különbséget tesz a jóhiszemű és rosszhiszemű ráépítő között, és eszerint határozza meg a ráépítés jogkövetkezményeit. Rosszhiszemű a ráépítő, ha tudja, vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy építkezésre nem jogosult: vagy azért, mert a földtulajdonos az építkezésbe nem egyezett bele, vagy a tulajdonos nincs olyan helyzetben, hogy az építkezés ellen tiltakozzék. A rosszhiszemű ráépítővei azonos a helyzete annak is, akinek az építkezés ellen a földtudajdonos olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítenek az eredeti állapot visszaállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. Ezekben az esetekben a ráépítés folytán létrejött épület vagy épületrész tulajdonjogát a földtulajdonos (az ingaUan tulajdonosa) szerzi meg, függetlenül attól, hogy milyen értékű építkezés történt. A tulajdonos nem köteles a ráépítő teljes kártalanítására, de 6 sem gazdagodhat jogalap nélkül, tehát a gazdagodás erejéig kártalanítani kell a ráépítót. Előfordulhat olyan eset, amikor méltánytalanság éri a földtulajdonost, ha bármiféle fizetésre köteleznék. Neki az lenne az előnyösebb, ha a ráépítő vinné a földet is. Van lehetőség arra, is, hogy a bíróság a ráépítót a telek megvásárlására kötelez- |zé. Ha azonban a telektulajdonos kéri a létrejött épület megosztását, és ennek nincs a jogszabályban akadálya (például műszaki szempontok szerint), akkor az eset és a felek méltányos érdekeinek mérlegelésével megoszthatja a ráépített ingatlant. Sőt a földtulajdonos kérelmére a ráépítő megszerezheti az épület tulajdonjogát, és a telken földhasználati jog Illeti meg. A kedvezményt a telektulajdonos kérelme alapozza meg valamennyi esetben. K KM orvosi rovata Egészséges táplálkozás és életmód Ép testben ép lélek — hirdették már őseink is. Az egészség a természet csodálatos adománya, melyet óvnunk, őriznünk kell! Sokszor feltettük már azt a kérdést, hogy mi a hosszú élet titka? Bizonyos, hogy a matuzsálemi kort megélők éveit az örökletes tényezők is nagymértékben meghatározzák, de kutatva életük titkait, a mértékletesség dicséretes jegyeit is megtaláljuk. Az egészséges életre nevelést nem elég felnőtt korban elkezdeni. Már a fiatal csecsemő táplálkozási szokása', táplálékának mennyiége, minősége meghatározó tényező lehet egy életen át. A kíasz- „-•alkus művészet csecsemőfigurái kissé sápadtak, túltápláltak, az angolkór félreismerhetetlen tüneteivel. A női alakok tápláltsági foka is jóval túllépte az általunk ideálisnak nevezett mértéket. Egy évszázaddal ezelőtt azonban az emberek átlag- életkora a? otvenet csak kevéssel lépte lúl. Nem vitatható; hogy míg a technika rohamléptekben fejlődik, tudatúnk, szemléletünk csigalassúsággal ballag utána, ezért büszkék anyáink ma is hurkás combú, guruló babáikra. Korunk pestise a szív- és érrendszeri betegségek. Alattomosan már gyermekkorban rágják be magukat szerveinkbe, szervezetünkbe, hogy később ereje teljében lévő apát, társat, alkotó embert ragadjanak magukkal. Küzdjünk ellene! Küzdjünk a gyermekkori túltápláltság ellen, mely a felnőttkori cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás árnyékát vetíti előre. Szerettessük meg gyermekeinkkel a főzelékeket. Ne szoktassuk rá a túlzott édes- ségfogyasztára, próbáljunk kilépni a megszokás bűvköréből. Az ünnepi asztal lehet szép, az étel ízletes akkor is, ha nem a hagyományos hizlaló ételeket tálaljuk. Számtalan gasztronómiai könyv, recept segít ebben. Sokszor nem elsősorban anyagi kérdés ez, ötlet, akarat, s egy kis szemléletváltozás a megoldás kulcsa. Szakítsunk időt a reggeli nyugodt étkezésre. Tanárok a megmondható], hogy egy- egy iskolai ünnepségen hány gyermek ájul el, akiknek többségét — alkati tulajdonságokon túl — a nem reggelizők tábora adja. Este viszont, tévénézéskor már szinte szertartás a megrakott tálca, s ropogtatással vezetjük le a krimi izgalmait. Ha ez már rögzült szokás — azon túl, hogy nagyon egészségtelen a gyermek túlzott mértékű és a műsorokra való tekintet nélküli tévézése —, adjunk gyermekünk kezébe egy szép piros répát, egy egészséges karalábédarabot, almát: nem-hizlal, a fogakat erősíti, vitamint juttatunk a szervezetbe. A táplálkozási szokásokon túl a mozgás hiánya, a túlzott kényelemszeretet is túltáplál tsá ghoz, elhízáshoz vezet. A tv, a video előtt üldögélnek kicsik és nagyok, rongálva szemüket, stressz-szinten tartva ideg- rendszerüket, rágcsálással táplálva sejtjeiket. Határozzuk cl, hogy kimozdulva a szabadba inkább sétáljunk, „fussunk” a friss levegői; egészségünkért! — s ne majd utána. Mennyi-mennyi alattomos veszély: finom, „tápláló” ételek, kényelmes életmód, s ahogy nőnek gyermekeink, egyre szaporodnak ezek. A kíváncsi kamasz csak égj' kortyot iszik, csak egy slukkot szív, aztán lesz belőle 2—3, majd megszámlálhatatlanul sok. S a vége? Már 30—40 éves kor körül a belgyógyász értágítöt, szíverősítőt, az ideggyógyász nyugtatót kénytelen rendelni, munkahelyünk csúcsteljesítményt vár, családunk támaszt, anyagi biztonságot — s az ördögi kör bezárul. Hogy ne így legyén, mi is tehetünk, tegyünk ellene! Hogy gyermekeinket az egészséges életmódra nevelhessük, nekünk kell jó példával járnunk előttük. Kérem higgyék- el, megéri: Dr. Nagy Edit gyermekgyógyász szakorvos Intim sarok. „Beteg vagyok, vagy nem?” Jeligére: „Három gyerek édesanyja vagyok. Pár éve volt egy négy és fél hónapos elhalt terhességem, ami nagyon megviselt. Amikor megtudtam, hogy meghalt nálam a gyerek, azt hittem, megőrülök, nem láttam semmit, a fejem pedig majd szét akart robbanni. Azóta ezeket a panaszokat többször tapasztaltam. Nem tudom, hogy annak az elhalt terhességnek van-e köze hozzá? Ügy éreztem, ősszeroppanok és mintha abronccsal lenne a fejem körbefogatva. A fogamzásgátló szedését is abbahagytam, de a panaszok újra és újra jelentkeznek. Elmegy a szemem világa, elsötétül minden előttem, nem látok, ahogy kezd visszajönni a látásom, akkor kezd zsibbadni a bal kezem, arcom, nyelvem, szám és rettentő gyenge vagyok, olyan fejfájás gyötör, hogy 3—t tabletta sem birja kioltani, Szinte már lélek, amikor eljön ez az időszak. Voltam ideggyógyászaton, szemészeten, nőgyőgyászaton, de hiába.” Kedves Asszonyom! Én ázt gondolom, mégsem járt lilába a különféle szakrendeléseken, hiszen hasonló panaszok esetén első lépésként mindig megpróbáljuk kideríteni, hogy van-e valamilyen szervi elváltozás, organikus háttér a panaszok mögött. ön ennek utánajárt és kiderült, hogy egészségesnek tekintheti magát. Az ön leírása azonban felér egy diagnózissal. Az utóbbi években egyre gyakrabban használják a szorongásos rohamokra. váratlanul előtörő rosszullétekre a „pánikbetegség” kifejezést. Nézzük, mi jellemző erre, hogyan alakul ki és mik a tünetei? Szorongásról olyankor beszélünk, ha valódi veszély nélkül támad belső félelem. A szorongásnak testi kísérőjelei, negatív tünetei vannak. Ezt a kellemetlen állapotot hideg-meleg borzongás, légszomj, izzadás, remegés, általános gyengeség, szapora pulzus, ájuiásérzés, a látás Időleges elvesztése kísérheti. Nemritkán retteg az illető tudata vagy önuralma elvesztésétől, és úgy érezheti, hogy „megőrül”. Tudjuk, hogy tartós félelmi állapot kiterjedve, általánosod- va szorongásos jellegűvé válik. Nagy megrázkódtatás még évek múlva is érezteti hatását. Az erőteljesebb szorongás az egész személyiségre hat. A szorongásos érzések gyakran rohamszerűen lepik meg az embert, kiszámíthatatlanul uralkodik el a betegen ez az érzés. A krónikussá válás akkor fenyeget a leginkább, ha a szorongásos készenlét, a rossz előérzet, a rosszul- léttól való félelem meghatározóvá válik az egyén számára. Szinte várja a rohamot, ezért életvitelét beszűkíti, figyelmét, gondolatait csak erre irányítja. Lassanként egész életét az aggódó várakozás tölti ki. Komoly veszély ilyen esetekben, ha a beteg „öngyógyító" szándékkal, a rossz hangulat, az elviselheteüen panaszok oldására alkoholt, vagy nyugtató gyógyszereket fogyaszt. Könnyen kialakul a függés ezektől a szerektől, a tünetek pedig nem múlnak el. Segítséget mindenképpen pszichológus, pszichiáter, ideg- gyógyász nyújthat. Gyakran jó hatású lehet a megrázkódtatást előidéző esemény megbeszélése, újra átgondolása, az ezzel kapcsolatos bűntudat, tévedések, helytelenkövetkeztetések oldása, korrigálása. Merjen beszélni, beszélgetni ezekről az eseményekről olyan emberekkel, akik megértést tanúsítanak, át tudják élni az ön lelkiállapotát, esetleg voltak hasonló helyzetben. Helytelen lépés volt a fogamzásgátló szedésének abbahagyása, mert a nem kívánt terhességtől és ennek következményeitől való félelem újabb panaszokat idézhet elő. Használjon más védekezési módot! Kissné Szabó Gabriella pszichológus || Keleta RfagnarorszAi HÉTVÉGI MELLÉKLETE
