Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

1989. szeptember 5. Kelet-Magyarország 7 Sárgarépa és cékla Talajbemutató és tapasztalatcsere Merken A Pannonmag Gazdasági Társaság és a holland Sluis en Groot cég tanácskozással egybekötött fajtabemutatót rendez szeptember 12-én Mér- ken, a Kossuth Tsz tanács­termében. A téma aktuális, hiszen sárgarépát, céklát ter­melni könnyű — tartják rég­óta — legalábbis a laikusok, csak az értékesítés a nehéz. Főleg az utóbbi az igaz, mi­vel a szerződés nélkül ter­melt gyökérzöldség nagy ré­sze nem talál gazdára. A sárgarépát jövedelmező­en termelni akár több éven keresztül is lehet. Ezt bizo­nyítja a mérki Kossuth Tsz, ahol az idei évben negyven hektáron termelnek ebből a gyökérzöldségféléből. A ta­valyi évhez képest a tsz vál­toztatott az érdekeltségi rend­szeren. A tagok háztájiban, részesművelésként termelik a répát. A tsz adja a földet, végzi a tápanyag-utánpótlást, növényvédelmet, segít a be-* takarításban és értékesítés­ben. Mérken a megyében talán elsőként jó technológiát, új fajtákat vezettek be a gyö- kérzöldség-termesztésben. így a termésátlagot a teljes ter­mőfelületen a tavalyihoz ké­pest megduplázták. 1989-ben 20 hektáron termelik a Trophy és 18 hektáron a For­mula fajtákat. Ezek elsősor­ban tárolási és ipari típu­sok. melyek az országban már más termőhelyeken bizonyí­tottak. Jó külső és belső szín, erős lombozat, magas szárazanyag-tartalom a jel­lemző, olyan szinten, melyet, az igényes nyugat-európai pi­ac is elfogad. Konzervgyárak, a hűtőipari vállalatok, a szá- rítmányipar és a friss piac egyaránt keresi ezeket a faj­tákat. Az említett két alapfajta mellett közel egy hektáron nagyüzemi fajtakísérletet vé­geznek. A nyugat-európai pi­acokon jelenleg a tompa vé­gű, hengeres, sima felületű, jó külső-belső színű fajtákat keresnek a fogyasztók. Ilyen típusok is találhatók a kísér­letben. A cékla ugyancsak jöve­delmezően és biztonsággal termeszthető növény, fő- és másodvetésben egyaránt. Ter­mesztését mindig a feldolgo­zóipar (konzervgyár, hűtő­ipar) igényéhez kell igazíta­ni. hiszen friss piaci forgal­mazása nem jelentős. Ezért fontos az olyan típus kivá­lasztása, mely univerzális. Az utóbbi évek kis- és nagy­üzemi eredményei alapján Mérken a Little Ball-fajtát állították be, mely fajtanév magyarra fordítva „kis gömb”-öt jelent. Hogy ez a „kis gömb” milyen nagyságot takar, azt jól tudjuk jelle­mezni a négyzetméterenkénti kivetett magmennyiséggel. Ugyanis a fajta rendkívül ki­egyenlített, ha több vetőma­got vetünk ki belőle az adott területre, a cékla kisebb lesz, ha kevesebbet vetünk, akkor a répatest is nagyobb. Viszont az egyes termékek nagysága között nem lesz különbség. így ugyanazon fajta termesztésével elérhető a kis méretű „bébicékla”, melyet megtisztítva, felszele­telés nélkül, egészben tesz­nek bele az üvegbe. A na­gyobb méretűre megnövesz­tett cékla darabos, szeletelés­re és tárolásra is alkalmas termék. Kádár András szaktanácsadó Több zöldséget, gyümöcsSt termelnek Fórum a kertészeti termékek értékesítéséről A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Kert­barát Szövetsége augusztus 25-én Nyíregyházán tartotta hagyományos fórumát, a ker­tészeti termékek értékesítési és felvásárlási lehetőségeiről. A fórumon a MÉSZÖV, a Hungarofruct, a Zöldért és az áfész képviselői tartottak előadásokat. Dr. Széles Csaba, a kert­barátszövetség elnöke szólt arról, hogy az Üj növényvé­delmi kódex olyan, eddig ki­zárólag csak nagyüzemben engedélyezett kemikáliák felhasználását is lehetővé te­IH az ősz, elérkezett a telepítések ideje Bogyósokból mit és hogyan? Az események ma az idő­járásban is gyorsan pereg­nek. A nagy meleget gyors lehűlés követte. A sűrű, szitáló eső már az őszből ad ízelítőt. Reméljük azon­ban, hogy a gyümölcsfák te­lepítéséig hátralevő másfél­két hónap alatt még igen sok munkát végezhetünk el. Többen tervezik valami­lyen bogyósgyümölcsös tele­pítését. Az alábbiakban eh­hez a munkához szeretnénk információt nyújtani a kis­termelőknek. A bogyósok nem különle­ges igényű növények, de az egyre válogatósabb hazai és nyugati vásárlók csak kifo­gástalan áruért fizetnek. Ezért a sekélyen gyökerese­dő bogyósokat csak jó víz- gazdálkodású és tápanyag­gal jól ellátott talajra sza­bad telepíteni. A korábbi évek rendszeres talaj művelé­sével nemcsak a talajlakó kártevőket gyérítjük, hanem az ültetvény későbbi gyomo- sodását is mérsékeljük. Az ültetvény gazdaságos üzeme­léséhez nélkülözhetetlen a hektáronkénti 50—60 tonna szerves trágya adagolása és lehetőleg 10 centimétert meghaladó talajrétegbe tör­ténő beforgatása. A műtrágyát talajvizsgá­lattól függően célszerű ada­golni. Sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, ha a talajlakó kártevőktől idő­ben megszabadítjuk a terü­letet. A szabadforgalmú Ba­sudin 5 g (35 kg/ha) és a nagyüzemi Thimet 10 g (25 kg/ha) szerekkel végezhetjük a talajfertőtlenítést. Az utóbbi felhasználása szigo­rú szabályokhoz van kötve. A jól megválasztott te- nyészterület kihat a gyü­mölcs minőségére és meny- nyiségére egyaránt. A bo­gyósok javasolt tenyészterü- lete köszméténél a sor- és tőtávolság 1,40 mXl.O m, — ribiszkénél 2,5mXl,5 m, — málnánál l,6mX0,4 m, — szamócánál 0,8 mX0,4 m, — feketeszedernél 3,5 mX2,0 méter. A közölt adatokat a fajta és a talaj alapján mó­dosíthatjuk. Az uralkodó széliránnyal párhuzamosan telepített sorok jobban szel­lőznek, csökken a gomba- fertőzés veszélye. A jó fajtakiválasztás a bo­gyósoknál is fontos. Nyugat- Európában főfajtaként hasz­nált Mailing Exploit nálunk is kedvelt málnafajta. Nagy gyümölcse és rendkívül jó termőképessége miatt vezető fajta nálunk is. Nem terem nagy gyümölcsöt, de kiváló zamatú a Nagymarosi. Ked­velt pirosribiszke-fajta a Jonkheer van Tets. Ipari feldolgozásra is alkalmas. Később érik, de hatékonyab­ban szüretelhető a Stephens. Feketeribiszkét telepítőknek ajánlható az Altajszkaja De- szertnaja és a Fertődi 1. a termékenyülés miatt váltott sorú telepítésben. Filep Lajos mérnök-tanár szí (egy 80 órás tanfolyam elvégzése után), melyekhez a házikert-tulajdonosok napjainkig nem férhettek hozzá. A MÉSZÖV munkatársa, Tóth Géza elmondta, hogy az áfészek megyénkben 45 ezer termelővel állnak kap­csolatban. Idén burgonyából 26, zöldségfélékből 129, gyü­mölcsökből 41,6, összességé­ben pedig 39,6 százalékkal nőtt a felvásárlás mennyisé­ge és elérte a 11441 tonnát. A Zöldért osztályvezetője, Siska József közölte, hogy a 175 ezer tonna leszerződött téli almából a kistermelők 60 ezer tonnával részesülnek. Sajnos egyes kertekben a jég­verés és a fuszikládium ko­moly minőségi károkat okoz, ez megyei szinten a termés 30—35 százaléka. A Zöldért a tervek szerint fejes káposztából tízezer tonnát kíván vásárolni. A bogyósok, így pl. a köszméte és a feketeribizli telepítésé­hez jelentős támogatást ad­nak a kistermelőknek. A Hungarofruct megyei ve­zetőhelyettese, Filetóth János az almaárakról tájékoztatta a fórum résztvevőit. A tájékoztatókat követő konzultáción a termelők el­mondták, hogy komoly gon­dok vannak a kistételű gyü­mölcs és zöldség értékesíté­sével. A kisgazdapárt képvise­lője, Grajzczárik Lajos hang­súlyozta : versenyhelyzetet kell teremteni a kereskedel­mi vállalatok között úgy. hogy csak a jól gazdálkodó cégek maradjanak a piacon, korrekt termelői-kereskedői kapcsolatokra van szükség. A fórumon még sokan mondták el véleményüket, számos javaslat hangzott el a kisárutermelés jobbításá­nak érdekében. Kertbarátoknak, k/stermelőkmok Szerdán szakmai nap Első ízben rendezik meg a Nyírségi Ősz keretében a nö­vényvédelmi szakmai napo­kat. A megnyitó szeptember 5-én 10 órakor lesz a Nyír­egyháza-Sóstón, a megyei if­júsági központban. Az első nap kiemelkedő eseménye lesz az az ülés, amelyen a mezőgazdaság aktuális fel­adatairól lesz szó. Délután megnyitják a növényvédő szerek és növényvédő gépek kiállítását, majd a növényvé- dőszer-gyártó és -forgalmazó cégek, valamint a mezőgaz­dasági termelők találkozóját rendezik meg. A második nap a kertba­rátoké és a kistermelőké. Nonstop előadássorozat indul 10 órától a növényvédelem időszerű problémáiról. Ko­vács Károly, az Agroker Vál­lalat igazgatója többek kö­zött arról ad majd tájékoz­tatót, milyen lehetőségeket kínál az új növényvédelmi kódex a kistermelőknek, mi­ként készül fel a vállalat a kis csomagolású növényvédő szerek forgalmazására. Szó lesz a kisgazdaságok gépellá­tásáról is. Megalakult az Ag- rotrade részvénytársaság, en­nek megyei üzemek is tagjai. Hogy mit tehet a részvény- társaság a megye üzemeiért, a kisgazdaságokért, arról Kónya Árpád vezérigazgató tart majd előadást. Sallai Pál, a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igaz­gatója a növényvédő szerek hatását, a felhasználás mód­ját. időszerűségét ismerteti többek között. A szakmai nap lehetőséget kínál kötetlen beszélgetések­re. szaktanácsadásra. Lesz könyv- és mezőgazdasági kisgépekhez alkatrész-árusí­tás is. Jó volt a sal 1 vatermés Szatmári lekvárfőzés Idén nagyon jó volt a szil­vatermés. Szatmárban, Be- regben a „nemtudom szilva” szedése már megtörtént. A szilvát a gazdák hatalmas kádakba gyűjtötték, cefréz- ték, ebből főzik majd a hír­neves kisüstit. De él még a lekvárfőzés hagyománya is. A jó ízű szatmári-beregi szilvalekvárt, miután a gyü­mölcsöt kimagvalták, szabad tűzhelyen, lassú tűzön réz­üstökben főzik. A főzést ál­talában kora, délután kezdik és tart a művelet a késő éj­szakáig. A szabad tűznél, a rézüst körül nagy a vendég­sereg, beszélgetnek, történe­teket mondanak. A gazda- asszony beszélgetés közben állandóan kavarja a lekvárt, hiszen a jó elkészítés feltéte­le a lassú tűz és a kavarás. A főzést követő három-négy óra múlva már lehet kóstolni a „ciberét”. Az idei lekvár édes, jó ízű, sok volt a nap­sütés. Felvételünk Fehér- gyarmaton a Tömöttvár ut­cában, a Tóth néni portáján készült a lekvárfőzés előké­születeiről. Molnár Károly Vitaminokban gazdag táplálék Hagyományos káposztasavanyítás kemény, sért fejek alkalmasak Házi kerti zöldségágyásamk közismert s közkedvelt növé­nye a fejes káposzta. Ez ért­hető, hiszen konyhai felhasz­nálása változatos. Szinte egész évben fogyasztható. Friss állapotban a káposzta száz grammjában mintegy 40—50 milligramm C-vita- min található. A tudósok megfigyrtései és vizsgálatai szerint, tárolása során C-vi- tamin-tartalma valamelyest csökken, de savanyítva és nyersen fogyasztva majdnem teljes C-vitamin-tartalma megőrizhető, emellett harmo­nikus ásványisó-összetétele fontos táplálékforrásunkká teszi. Vendégek a nyíregyháziak Kertbarátkozás Kertbarát-találkozó volt Nagyecseden. Ezúttal a nyír­egyházi központi kertbarát­klub tagjai látogattak el az ecsedi kertészkedőkhöz. A vendégek megtekintették a Béréi József helytörténeti múzeumot, valamint az or­szágban egyedülálló szivaty- tyútelepet. A találkozó igazi célja azonban a kertlátogatás, a tapasztalatcsere volt. A nagy- ecsedi kertbarátok jó ered­ményeket értek el a szőlő­honosításban, kiváló borter­melők. Sikeres a gyümölcs­ös zöldségtermesztés. Volt miről beszélgetni és ehhez alkalmat kínált a terített asztal is. Savanyításhoz elsősorban a kemény, zárt fejek a legal­kalmasabbak. Első lépésben távolítsuk el a sérült, her­vadt, romlott leveleket úgy, hogy a káposztafej mosatla- nul is tiszta és fehér legyen A káposztafejeket nagyság szerint felébe, vagy negyedé­be vágjuk. Ezt követi a gya- lulás és a besózás. Egy kilogramm gyalult ká­posztához 15—20 gramm sót adagoljunk. Régi receptek szerint a különleges ízek kedvelői borókabogyót, kö­ményt, tormát s kevéske erőspaprika darabkákat is felhasználnak fűszerezéshez. Az előkészített gyalult ká­posztát fahordóba rétegez- zük, gondosan bedöngöljük, ügyeljünk arra, hogy levegő ne maradjon a szálak között. A döngölést követően a fo­lyadék ellepi a káposztát, melyet káposztalevelekkel kell betakarni. A levelekre helyezett fafedőt gránitkö­vekkel lenyomatjuk. A ká­posztáshordót levisszük a pincébe, vagy elhelyezzük a kamrában és az erjedés után ízes csemege áll a rendelke­zésünkre. A tejsavbaktériu- mok (4—6 hét alatt) a ká­posztában levő cukrot kelle­mes tejsavvá alakítják át. Dr. Széles Csaba Elégedetlenség a nyugatnémet parasztek körében A nyugatnémet mezőgaz­daság továbbra is a külföl­di mezőgazdasági jövedel­mek alakulásának a függvé­nye. A június 30-án befejező­dött 1988/89-es gazdasági év­ben a nyugatnémet szövet­ségi kormány előzetes becslé­se szerint 14 százalékkal nőtt a nyugatnémet parasztok jö­vedelme. Gustav Sühlernek, a Bajor Parasztszövetség el­nökének véleménye szerint, ha ez valóban be is követ­kezett, akkor is csupán évi 27 000 nyugatnémet márka jövedelem jutott a főfoglal­kozású családi üzemekben egy-egy családtagra. Ez ugyan 4 százalékkal megha­ladja a hetvenes évek köze­pének átlagos ipari jövedel­mét, csakhogy az azóta 67 százalékkal, 39 000 márkára nőtt, s ennél a parasztság je­lenlegi 27 000 márkás jöve­delme mintegy 30 százalék­kal kevesebb. „A paraszti mezőgazdaság támogatását szabályozó tör­vény”, amit most akarnak elfogadtatni a szövetségi ta­náccsal, Sühler szerint jöve­delemkiegyenlítődést fog hozni, a valóságban azonban ettől a jelenlegi kritikus helyzet aligha lesz jobb, mi­vel a kiegyenlítődést kizáró­lag csak azokból a pénzek­ből lehet rendezni, amelyek eddig is a mezőgazdaság rendelkezésére álltak, neve­zetesen az eltörölt veszteség­kiegyenlítésből.

Next

/
Thumbnails
Contents