Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 4. Évtizedes álom valósult meg Új tartalmú pártegységet! Iskolaavatás Gávavencsellőn Az avatás és közönsége Gávavencsellőn hatszáz tanuló új általános iskolában kezdi a tanévet ma. Az új iskola ünnepélyes átadására vasárnap délután került sor. A nagyközségi tanács elnöke a nemzeti szín.ű szalag átvágására Berecz János országgyűlési képviselőt kérte fel, majd az épület aulájában folytatódott az ünnepség. Karakó László tanácselnök köszöntötte a vendégeket, pedagógusokat, elmondta a most avatott iskola a községbeliek évtizedes álma, nagy anyagi erők összevonásával, mintegy százmillió forintból Valósult meg, Kulcsár Atti- láné tervei alapján. Ezt követően Berecz János, a térség országgyűlési képviselője mondott avató beszédet. Többek között szólt a jelenleg folyó átalaikulás- ról. Hangsúlyozta: falun is meg kell őrizni a közösségi alkotó erőt, legyen az téesz, kisüzem, vagy ipari szövetkezet, mer újat bázis nélkül nem lehet teremteni. Ezek a közösségek átlakuühatmak, formálódhatnak, de alapul szolgálhatnak. Befejezésül az iskola névadójáról, Rakovsz- ky Sámuelről emlékezett meg, aki Gáván született, s az 1848—49-es szabadságharc idején vezette a szabolcsi honvédsereget. Bátor hősiként halt meg, ma is példát mutatva hazaszeretetből a nemzetnek. Az általános iskola igazgatója, Bodnár Tiborné ígéretet tett, hogy a tizenkét tantermes, de huszonegy közösségi helyiséggel rendelkező iskolában, ahol a szakos ellátottság csaknem száz százalékos, nagy gondot fordítanak a tanulók nevelésére, a tehetségék gondozására. Ezt követően az iskola építésében segítők, a kivitelezésben élenjárók kitüntetésére került sor, majd a nyíregyházi zeneiskola művésztanárai rövid műsorával zárult az avató ünnepség. (elek) Az időközi választások tanulsága a hatalmon lévő párt számára több annál, mint amit ma néhányan képviselnek. A fiaskónak mélyebb okai vannak, melynek elhallgatása, az eredménytelenség elbagatellizálása politikai hiba. Melyek ezek az okok? Az MSZMP jelöltjei reformképes, a környezetükben elfogadott, erkölcsileg feddhetetlen emberek voltak. Előéletükben a ma még ellenzéki szervezetek sem találtak fehér foltot. Nem vettek részt hibás — a „fejükre olvasható” — döntések előkészítésében, meghozatalában. Programjuk, képviselt álláspontjuk a lakosság igényéből táplálkozott, a fő kérdésekben árnyalatnyi különbségekkel a végül Is „győzőkkel” szemben. Volt kampány, csinnadratta, plakát, szórólap és ezernyi más kellék. S végül is kudarcot vallottak, mert súlyos keresztet hordoztak vállukon, az MSZMP- t, melynek égisze alatt Indultak. Az „eredményeket is elértünk” érvelés süket fülekre talált, a „ti vagytok a bűnösök mindenért” vádakkal szemben. A 1 „tanultunk a hibáinkból, ezután majd más lesz” helyett, a „mi majd másként csináljuk” tűnt hitelesebbnek. Sikertelenségük nem személyes kudarc, s talán több néhány régió pártszerveinek egyszeri „kisiklásánál”. Ügy tűnik, a társadalom nem akar megbocsátani az MSZMP-nek az elmúlt 40 évért. A kompromisszumok útján elért eredményeket tökéletesen elfedi a hibák, kudarcok szembetűnő sokasága. Ezért hát az MSZMP hiába válik reformpárttá, — mint azt a Programnyilatkozat tervezetében deklarálja — ha a viselt teher óriási. Hiába újul meg politikai tartalmában és szervezeti felépítésében, ha a választópolgárok nem hisznek majd benne. Hiába változtat nevet és vezetőt, ha a demokratikus szocializmus csak ködös misztikum. Az MSZMP változást akaró erői számára ma már nem kevés megnyerni a kongresszust. Hosszabb távú előnyöket csak — az egyhelyben to- porgást elutasító — határozott előrelépés hordoz magában, ezért látványos, következetes szakításra, egy új típusú, új tartalmú pártegységre van szükség. Felvetődik egy esetleges pártszakadás gondolata. Megtérem- tődtek-e ennek feltételei ? A jelenlegi politikai helyzetben, a pártegység igézetében létrejött elnökségi négyes ma már álkompromisszumnak tűnik. A párton belül található eltérő Szükség van a magújuló népfrontra (Folytatás az 1. oldalról) vezetét. Ez a két dokumentum volt az alapja a délután 2-ig tartó tanácskozásnak. A beszámoló mértéktartóan eleveníti fel az 1985-től lezajlott népfronteseményeket, így a megyei népfrontértekezletet, majd az ezt követő VIII. népfrontkongresz- szust, amely már kezdete volt a napjainkban mind erőteljesebben kibontakozó társadalmi-politikai átalakulásnak. Nem rejti véka alá a beszámoló, hogy az adott körülmények között a népfrontmozgalom is az egypártrend- szerben, a szövetségi politika szolgálatában tevékenykedett, de ezen saját szándéka szerint fokozatosan túllépett és a magyar társadalom belső átalakulásával együtt haladva, a társadalmi közmegegyezés, a demokratizálás fórumává vált, a megalakuló egyesületek, politikai szervezetek támogatója, majd partnere lett. Nem teljesen rajtuk múlott, fogalmaznak a népfrontmozgalom vezetői, hogy szavuk esetenként gyengének, tetteik csupán kezdeményezéseknek bizonyultak. Valamennyi társadalmi gond, feladat megoldásának előmozdításában részt vállalt a mozgalom megyénkben is. A családvédelem, az egészségmegőrzés, a környezetvédelem. az ifjúság, az idős emberek helyzetének javítása, az emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság, a megyét sújtó hátrányos helyzet feltárása, a közhasznú társadalmi munka szervezése, a fogyasztói érdekvédelem, a kistermelés segítése, az oktatás, az anyanyelvi és magatartáskultúra ápolása, a béke- és barátsági rendezvények éppúgy helyet kaptak tevékenységeik sorában, mint a közjogi funkciók; a pártok és egyesületek közötti párbeszéd elősegítése és a pártokon kívüli, de a helyi és országos közélet iránt érdeklődő lakosság képviselete is. Élénk és termékeny vita bontakozott ki az előterjesztett programtervezetről is, amelyben többek között koalíciós keretet ajánlanak a többpártrendszer felé haladó társadalomnak, képviselőket kívánnak . küldeni a parlamentbe és tanácstagjelölteket a helyi tanácsokba. A továbbiakban megfogalmazták, hogy a pártoktól független, de velük — minden jó ügyben — együttműködni kész — önálló politikai mozgalom akar lenni a népfront. Együtt akarnak működni mindenkivel — foglalkozásra, világnézetre, pártállásra való tekintet nélkül, — aki az ország gazdasági, társadalmi és erkölcsi megújulását igényli és támogatja egy új, demokratikus Magyarország megteremtését. Építeni kell a mozgalom eddig elért értékeire — fogalmaztak a vitában részt vevők, s az állampolgárok részéről ma is tapasztalható bizalomra, amely a népfrontbizottságok helyi rendezvényein is megnyilvánult. A vitában huszonketten fejtették ki véleményüket — köztük az MDF és az SZDSZ helyi képviselői is —, amelyek sok közös. vagy hasonló értékelést, kritikai megjegyzést tartalmaztak. Többen kifejtették, hogy a mozgalom csak szerepkörének, programjának érdemi megújításával maradhat tényező a közéleti porondon. Nem helytálló az a vélekedés, hogy a többpártrendszer körülményei között feleslegessé válik a népfrontmozgalom. Többek között erről is elmondta véleményét a vitában Kukorelli István, a HNF ügyvezető elnöke. A stabil többpártrendszer kialakulásának időszaka még odébb van — fogalmazott —. s égy megújuló népfrontra — amennyiben a népfrontkongresszus ezt tevékenyen elősegíti — talán soha nem volt olyan szüksége az országnak. a társadalomnak, mint most. A népfrontnak továbbra is megvan a tömegbázisa, mégpedig a pártokhoz, mozgalmakhoz nem csatlakozó, de a közélet iránt érdeklődő állampolgárok köreiben, s ma még ez alkotja a társadalom többségét. A megújulásnak azonban egyik legfontosabb feltétele — hangoztatta az ügyvezető elnök —. hogy ez a nemzeti sorskérdések mentén valósuljon meg. A vitában számos egymástól eltérő vélemény is hangot kapott. Megoszlottak a vélemények arról, állítson-e parlamenti képviselőt önálló politikai tényezőként a népfront. Ugyancsak vita tárgyát képezte a különböző pártoknak ajánlott koalíciós keret lehetősége, amely attól is függ, vajon a pártok igénylik-e a közreműködést. A felszólalók többsége a mozgalom jelenlegi nevének megtartása mellett voksolt, míg volt olyan vélemény is. hogy jó lenne megváltoztatni a népfront nevét. A vita során elhangzott legfontosabb észrevételeket Soltészné Pádár Ilona megyei titkár foglalta össze, s ígéretet tett arra, hogy azokat — valamint a még hét — idő hiányában el nem hangzott — véleményt is felhasználják a végleges program kidolgozásánál. A megyei népfrontértekezlet ezután megrősítette a helyileg megválasztott megyei bizottsági tagokat, majd nyílt szavazással megválasztotta a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét és tagjait, az országos tanács hét szabolcsi tagját és a népfront IX. kongresszusának 31 megyei küldöttét. Ezt követően az új megyei bizottság megválasztotta a megyei elnökséget, amely 23 tagú, elnöke továbbra is Körtéi?/ Sándor, titkára Soltészné Pádár Ilona lett. Az értekezlet szünetében népfrontkitüntetéseket, emlékplaketteket is átadtak. A Népfront Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta Leitner István, ezüst fokozatát Kovács Gábor, bronz fokozatát Czégé Zoltánná, Németh György és Tőzsér György. Kölcsey Emlékplakettben részesült: Czakó István, Farkas József. Gombos Miklósné. Jéger Károly. Kiss Lajos, Kónya József, Kovács István, Lakatos András. Lengyel Ferenc. Rudik Jánosné, Simon Mihály, Ungvári István. Varga Zoltán, Vékony János és Vékony Miklós. P. G. A küldöttek egy csoportja. (Elek Emil felv.) áramlatok markáns különbségét semmilyen szervezeti megoldás nem képes eltakarni. A platformok között politikai harc folyik, melyben ezidáig a reform- szárny szerepe meghatározó. Egyre erősödő fellépésük, nagyobb számuk ellenére azonban ebben a pillanatban még nem képesek önálló pártként funkcionálni. A reformkorok nágyon laza szerveződések számos hiteltelen emberrel, konjunktúralovaggal. Markáns politikai személyiséggel még nem rendelkeznek. Valóságos kapcsolatokat nem tudtak kiépíteni a tömegekkel. Esetleges leválásuk esetén a megmaradt MSZMP-n belül felerősödhetnek a visszarendeződést óhajtó erők. Ez tehát ma még nem megoldás. Ha pártszakadásra nem érett meg a helyzet, mit tartalmaz a párton belül elképzelt szakítás? 1. Politikai tartalmában egy nyugat-európai típusú szocialista pártot, sajátos szociáldemokrata tartalommal. (Vegyestulajdonú piacgazdaságot, melyben a tulajdonformák életképességét a hatékonyság dönti el. Valamint a humanizmus, esélyegyenlőség erősítését, Szabolcs-Szatmárban a szegények védelmét központba állítva.) 2. Szervezeti felépítésében á demokratikus centralizmust tagadó, platform- és frakciószabadságot megvalósító pártstruktúra kialakítása. Nemcsak Keleten, de Nyugaton is leáldozóban vannak a centralizált politikai intézmények. Az egyént, az embert központba helyező szervezet kell. 3. A kongresszuson és azt követően meg kell bontani a misztifikált pártegységet. Minden országos és helyi hatalmi gócból iki kell szorítani az „új rendpárt” képviselőit a vezetői és apparátusi posztokból egyaránt. 4. A pártapparátust negyedére kell csökkenteni az országgyűlési képviselőválasztások időpontjától függően. Nemcsak gazdasági megoldások Indokolják ezt. "A jelenlegi apparátusi szervezet egy diktatórikus működés maradványa. (Helyette kislétszámú, de profi politikusokból álló, a helyi szervezeteknek politikai szolgáltatásokat biztosító vezetői szintekre van szükség. Ez csak kísérletek útján valósítható meg. Ezért lehet üdvös kezdeményezés a zalai példa. Központban a helyi pártközösségek álljanak. Ez a választások szempontjából is indokolt.) 5. Az MSZMP vagyonát pedig társadalmasítanl kell. Nem lehet rövid távú, szűkkeblű érdekeknek alávetni a forradalmasodé párt politikai jövőjét. Juhász Ferenc és Kántor Csaba Áron az MSZMP megyei Reformműhely tagjai Hatvan százalék béremelés a pedagógusoknak (Folytatás az 1. oldalról) kialakítására. Az iskola sze- rmtünJk — hangsúlyozta — nem a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett ismeretterjasztő- tanfolyam-együttes. Az iskola á helyi társadalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye. A ma tanítók döntő többsége — mondotta a miniszter — egy, ma már meghaladott, centralizált és ideológiai-politikai szempontok alapján feldolgozott szakmai anyagot sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, s nem utolsósorban gondoskodni kell azokról az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat — bár a sztrájkokkal nem értett egyet — egy hároméves tervet a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható, 70—100 százalékos elmaradottságának behozására — mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4—6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer több mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Végezetül a miniszter kiemelte: mind a kormányt, mind a tárcát politikai szándék vezette az országos tanévnyitó színhelyének megválasztásakor. Mi — mondotta — az 1990-es évek Magyar- országán egy sokszínű, az egyének, csoportok gazdasági és szellemi törekvéseinek szabad teret adó társadalmat képzelünk el, olyant, amely tisztában van azzal, hogy az egyéni szabadság feltétele ’a másik véleményének szabadsága, s ennek alapja az intézményesített türelem. A most végre a helyére, a művelődési tárcához visszakerült egyházpolitika alapja: minden egyház feletti ellenőrző funkciót feladni, s az egyháznak, mint a magyar állampolgárok kulturális, szociális és lelki életszükségleteinek kielégítésére szolgáló intézménynek a jogos támogatást megadni — jelentette ki. (Folytatás az 1. oldalról) reformerők legnépesebb és legdinamikusabb csapatának határozott áttörést kell elérniük a párt reformpárttá átalakulásának, illetve új párttá szerveződésének folyamatában. Ehhez szükséges valamennyi reformerő összefogása, szövetsége és fontos, hogy élesen elhatárolódjanak a konzervatív erőktől. A tanácskozáson létrehozták az MSZMP reformkörök és reformszervezetek 27 tagú országos koordinációs tanácsát, melynek megyénkből Baja Ferenc lett tagja. A tanácskozás levéllel fordult az MSZMP tagságához és a kongresszusi küldöttekhez, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Elvtársak! A párt történelmi jelentőségű kongresszusra készül. Pártunk sorsa a tét! Teremtsünk együtt olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a tagság. Válasszunk hiteles vezetőket, ellenőrizzük őket és hívjuk vissza őket megbízásukból, ha akaratunknak nem tesznek eleget. Alkossunk olyan pártot, amely szakít a bürokratikus központosítással. Olyan pártot, amely minden együttműködni kész politikai és szellemi erővel képes megvalósítani az európai szintű modern Magyarországot. Az államszocializmus, az állampárt történelmi zsákutcába vezette az országot. Általános válság alatt szenvedünk. Törjünk ki ebből a válságból, véglegesen szakítsunk a kudarcra kárhoztató sztálini modellel. A kongresszusi küldöttektől olyan program, alapszabály megalkotását várjuk, amely biztosítékot teremt céljaink, érdekeink, értékeink érvényesítésére. Azt várjuk tőlük, hogy csak olyan személyiségeket válasszanak meg a párt vezető szerveibe, akik a környezetükben kifejtett tevékenységük alapján rászolgáltak a bizalomra. Az országosan ismert politikusok közűi csak azok kerülhetnek a vezető testületekbe, akik személyi alkalmassága, reform- elkötelezettsége, erkölcsi feddhetetlensége közismert, akik nem önnön becsvágyuk eszközeként kezelik a pártot, hanem ellenkezőleg, a pártmozgalom érdekelitek szolgálatába állítják képességeiket és személyi ambícióikat. Mi, az országos tanácskozás küldöttei, résztvevői eltökéltük, bogy a párt minden reformelkörelezett tagjával összefogva Ilyen pártot teremtünk. Hosszú éveken át minden energiánkkal, legtisztább szándékainkkal, alkotó gondolatainkkal építettük ezt az országot, és személves fájdalmunk a kudarc. Most itt a lehetőség új lapot kezdeni, új pártot teremteni, elősegíteni, hogy hazánk ismét elfoglalhassa helyét az emelkedő nemzetek sorában. Kongresszusi küldötteink e törekvések képviseletére önálló küldöttcsoportot alakítanak, támogassátok őket! A döntés a ti keretekben van. — Az MSZMP reformkörök éz reformalapszervezetek II. országos tanácskozása.
