Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

Október közepén folytatódik az ülésszak Képviselői interpellációk pergőtüzébe került a hon­védelmi tárca, s vezetője, Kárpáti Ferenc vezérezre­des csütörtökön, az ország­gyűlési ülésszak szeptemberi szakaszának zárónapján. Többen is a kivonuló szovjet csapatok, . illetve a magyar haderőcsökkentés miatt megüresedő épületeket köve­telték vissza — választóik nevében — az érintett te­lepüléseknek, s bár a mi­niszter mielőbbi döntést ígért ez ügyben, válaszát, a T. Ház nagy többségével együtt, nem tartották kielé­gítőnek. Az interpellálok között volt több olyan képviselő is, akik csupán három nap­ja, az ellenzék győztes jelölt­jeként ülnek e padsorokban. Csütörtöki aktivitásuk is azt mutatta: a parlamenti ciklus hátralévő idejét alaposan fel kívánják használni hangjuk hallatására. Közülük Raff au Ernő érdekes módon ugyan­csak honvédelmi kérdésben kért szót. A miniszteri vá­lasz kitért a tovább rósz­Fegyver és virág D öbbenetes képsorokat vetített a tévé a mi­nap. Felidézték az 56- os eseményeket, és a ki tudja honnan előkerült fil­men a tömeggel szembenál­ló, lövésre emelt puskák egyikébe a hátulról előlépő kislány szegfűt tűzött. A tűzparancsra váró katonák ledermedtek a jelenetre, a gyermek pedig — mintha mi sem történt volna — vissza­sétált és beállt az egyenru­hásokkal farkasszemet néző tömegbe ... ! , Jelképesnek is felfoghat­. juk napjainkban a fenti ese­tet. Harckocsidandárt sze- j relnek le, kevesebb újoncot I vonultatnak be, hivatásos ! tisztek keresnek maguknak polgári foglalkozást. Pár éve még megmosolyogták volna I azt a naivitást, hogy a két szemben álló világhatalom i első számú vezetői a tárgya- | lóasztalnál nemcsak diplo­matikus udvariaskodásra fecsérlik idejüket, hanem döntenek, hány rakétával, ; tankkal, géppuskával legyen : kevesebb a világon. S a zöld asztalnál született döntést a katonák aprópénzre váltot­ták és elkezdték a bonyo­lult harci eszközök leszere- \ lését, megsemmisítését. A tankokból kis átalakítással traktorokat fabrikáltak. Katonai doktrínák váltak '• avíttá, hiszen a mesterse- | gesen ellenségnek titulált I másik táborban is mind többen a józanságra szavaz­nak. Elcsépelt, de igaz tény, hogy bármely nép csak bé­kében válthatja valóra cél­jait. S ehhez nem fegyve­rek, hanem gépek, jármü­vek, komputerek, gyógyító berendezések kellenek■ Ha kevesebbet költünk tankra, több jüt lakossági fogyasz­tásra, ___________________ Ma, amikor a fegyveres erők és testületek tagjait kö­szöntjük, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy tud­juk, a rend őrei igyekeznek elfogadható közrendet sza­vatolni, a tűzoltók életünk nyugalmát vigyázzák, a munkásőrök, a polgári vé­delmisek és a katonák az elemi csapásoknál, árvíznél, katasztrófánál mentik a la­kosságot és ott vannak ak­kor is, ha a mezőgazdaság­ban kevés a munkáskéz. Tény, hogy ezek a feladatok elvileg nem a fegyveres erőkre és testületekre vár­nának. Ma, amikor társadal­munkban példátlan átren­deződés hoz eddig ismeret­len vagy elfelejtett formá­ciókat, érzelmeink és gon­dolataink gyakorta fordul­nak a rend védelmezői el­len. Pedig akik figyelemmel követik a híradásokat, jól tudják, a fegyveres erők éle­tét, hétköznapjait, szolgála­ti szabályzatukat is hama­rosan újrafogalmazzák a társadalmi változások nyo­mán. Képviselők az ülésteremben. ! szabodott magyar—román viszonyra, de leszögezte: : nincs olyan, az állítólagos román katonai készülődést i igazoló tény, amely vá­laszlépésre késztetne ben- ; .nünket. Az ülésszakon alakult de­mokratikus ellenzéki képvi­selőcsoport vezéralakja, Király Zoltán is szót kért: az MSZMP és egyes társa- ; dalmi szervezetek „vagyon- ! átmentési kísérleteinek” tör­vényességét kívánta tisztáz­ni. A pénzügyminiszteri vá­laszból kitűnt, hogy a ke­zelői jog átruházását ez év nyara óta immár törvény ; tiltja. A csütörtöki munkanap vál­tozatos témái jól tükrözték a ! falakon kívül is zajló közéleti í viták főbb kérdéseit. S ez (Folytatás a 4. oldalon) Október 6-án temetik ’56 ■Yíregyházi mártírjait (4.. oldal) Távközlésfejlesztési program Több vonal, de mennyiért? Soares hazánkban A hazánkban tartózkodó Mario Soares a Portugál Köz­társaság elnöke csütörtökön a Kossuth téren díszzászlóalj jelenlétében vett résát'ven- déglátói társaságában ünne­pélyes fogadtatáson. A nap fo­lyamán látogatást tett az ELTE portugál tanszékén, megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén, majd találkozott Szűrös Mátyással az Országgyűlés elnökével, valamint Pozsgay Imre államminiszterrel. Az országban jelenleg egymillió-kétszázezer vo­nal található a távközlési rendszerben, a 10 éves fejlesztési tervben 2000-re ennek több mint három­szorosa szerepei. Ezt az ezredfordulóig ter­jedő fejlesztési programot a Posta Kísérleti Intézet munkatársai készítették el együtt dolgozva műszaki és közgazdasági szakemberek­kel és tegnap délelőtt erről hallgattak meg tájékoztatót az érdeklődők a Tudomány és Technika Házában Nyír­egyházán. A XXV. műszaki és közgazdasági hónap kere­tében megtartott előadáson Oprics György, az intézet főmunkatársa ismertette az előkészületeket és a felada­tokat. Elmondta, bogy a fejlesztési terv két változa­tát dolgozták ki. Az első­ben a mostani 95 góckörzet fejlesztése külön-külön sze­repel és amivel egyszer el­készülték, azt egy időre el­felejtik. A második változat tartalmaz bizonyon átfedé­seket és a közületi igények­nek jobban megfelel. A távbeszélő-hálózat ki­látásba helyezett fejlesztése nem kis összegbe kerül, bár a számítások az ez évi áron történtek. A több mint 350 milliárd forint magába fog­lalja a lakossági kötvények­ből származó bevételeket, állami támogatást, bel­földi hiteleket, és nem cse­kély külföldi tőkét. A teljes beruházás 5—6 százaléka jut­na megyénkre, Budapest az összegből három megyének megfelelő részt visz el. A megyénkbeli fejlesztés­ről Szomolányi Tiborné fő­munkatárs tartott ismertetőt. Megtudtuk, hogy Nyíregyhá­za fejlesztése két lépcsőben zajlana le, a mátészalkai góc indítását 1994-re, a nyírbátorit 1998-ra, a kis- várdait pedig 2000-re terve­zik. Olyan elképzelés is van, hogy az ország területén le­vő 95 távközlési központ számát 60-ra csökkentenék és ennek keretében a nyírbátori gócot Nyíregyházához csa­tolnák. Mindez azonban még csak terv, melynek végrehajtása függ a rendelkezésre - álló anyagi és technikai eszkö­zöktől. (szilágyi) Miről és hogyan tanácskoznak? Mához egy hétre: kongresszus Az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusa gyökere­sen különbözik a korábbi, hasonló eseményektől, ennek megfelelően az előkészítés is új tartalmi, politikai és szerve­zési feladatokat jelentett —mondotta Domonkos László, a Szervezési, Technikai Bizottság titkára lapunknak adott nyilatkozatában. A küldöttekkel, illetve a küldöttcsoportok­kal való rendszeres dialógus révén lényegében a párttagság véleménye érvényesülhetett a különböző, fontos dokumentu­mok — az alapszabály, a programnyilatkozat, a beszámoló és az ügyrend — kialakításában. A területi küldöttcsoportok és a platform alapján szerve­ződő küldöttcsoportok szóvi­vőik révén — ez az 1276 kül­dött egynegyedét, mintegy 300 embert jelent — folya­matosan részt vettek az elő­készítés munkájában. A cél az volt, hogy a kongresszus elé már döntésre előkészített, alternatívákat is tartalmazó előterjesztések kerüljenek. A változás külsőségekben is mérhető: a kongresszus nélkülöz minden olyan meg­jelenési formát, amely a ko­rábbi évtizedek gyakorlatát jellemezte. A Budapest Kong­resszusi Központban zajló eseményt munkakongresszus­nak tekintik, s ennek megfe­lelően, a külsőségeknél is a takarékosságot tartották szem előtt, mindössze egyetlen fel­iratot helyeznek el a te­remben, szemben a küldöt­tekkel: Demokrácia, jogállam, szocializmus. A szabad véle­ménynyilvánítás új fóruma­ként mind a földszinten, mind a karzaton a folyosó­kon, nagyméretű hirdetőtáb­lák lesznek, melyeken bár­mely küldött, vagy küldött­csoport közzéteheti informá­cióit, véleményét. A kong­resszus oly módon törekszik eredményességre, hogy ez a legkevesebbe kerüljön — je­lentette ki a szervezési, tech­nikai bizottság titkára. Azt is elmondta, hogy a rendez­vény -mintegy IS millió fo­rintjába kerül az MSZMP- nek, s ez az összeg megköze­lítőleg a fele a korábbi kong­resszusi költségeknek. A ki­adások nagy részét a terem­bérlet, a szállás és az étkezés köti le, jóllehet a küldöttek elsősorban kollégiumokban laknak és ott is étkeznek. Ez­úttal elmaradnak a díszes delegátusi dossziék, tollak, a vitához szükséges dokumen­tumokat a legolcsóbb nyom­dai előállításban veszik kéz­be a küldöttek. A Szervezési, Technikai Bizottság titkára ugyanakkor kiemelte, hogy a kongresszus az információ soha nem ta­pasztalt lehetőségét kínálja a résztvevőknek. Működni fog például az a tájékoztató részleg, amely minden egyes küldöttről, cso­portról felvilágosítást ad, nemkülönben ezek írásba foglalt véleményét is sok­szorosítja, terjeszti. Ezt a célt szolgálja a naponta két­szer megjelenő Kongresszus ’89 című kiadvány. (Folytatás a 4. oldalon) Váltszékny N emrégiben lépett élet­be a néphadsereg új szolgálati szabályzata, amely minden eddiginél li- berálisabban rögzíti tiszt és katona, katona és a rábí­zott feladat összhangját. A fegyveres erők és testületek demokratizálódó, a jogálla­miságot szorgalmazó tár­sadalmunkban nyíltan vál­lalják a reformok képvisele­tét. Hinni szeretnénk ma, a fegyveres erők napján, hogy hamarosan virágot tűzhe­tünk mind több fegyverre. Tóth Kornélia BRIT TULAJDONBA KERÜLT A GANZ VASÜTI JÁRMŰGYÁR. Tizenkétmillió forint tőkebefektetéssel, 51 százalékos, tehát többségi brit tulajdonban (Telfos Holdings P. L. c.) került a Ganz Vasúti Járműgyártó Rt. Az új vegyes vállalat Ganz—Hunsiet Vasúti Jármű­gyár Rt.-ként kerül bejegyzésre. A vállalkozás tervei között szerepel a korábban tetemes veszteséggel működő budapesti gyár működésének, szervezésének és pénzügyi gazdálkodá­sának teljés átszervezése. Gyártmányaik között lesznek hagyományos Ganz vasúti jármű­vek, motorvonatok, továbbá a nyugat-európai igényeket is kielégítő városi villamosok. A magyar—brit vállalkozás jelentős új piacra számít, máris 6 millió forintos üzletről tár­gyalnak, olyan mentőmozdony gyártásáról, amelyeket a tervezett La Manche csatorna alagút útvonalán közlekedtetnének. A képen: a gyártócsarnokban készülnek a motorvona­tok. * idő A hét túlnyomó részén an­ticiklon irányította Magyar- ország keleti részének — így megyénk térségének is időjá­rását. Sok volt a napsütés és csak az utolsó 24 órában kez­dődött felhősödés. Nyáriasan meleg időjárás alakult ki a hét első felében, a hőmérsék­let csütörtökön általában 23 fok körül alakult. A követ­kező napokban Szabolcs-Szat- már megyében gyökeres idő­járásváltozás elé nézünk. A HÉT VÉGE IDŐJÁRÁSA. A hét végén Szabolcs-Szatmár megyében fokozatosan elvé­konyodik a felhőzet. Szomba­ton még kialakulhat futó eső, záporeső, de nem kell számí­tanunk sem tartósan csapadé­kos időre, sem pedig nagyobb mennyiségű csapadékra a me­gye területén, a szél északira fordul és a hét végén tovább erősödik. Valószínűleg gyak­ran lesznek viharos széllöké­sek. Vasárnap már sok nap­sütés valószínű, ennek ellené­re hűvös lesz az idő. A hő­mérséklet hajnalban vasárnap plusz 3, 7 fokig süllyed, dél­utánra szombaton is és vasár­nap is 15, 18 fokig melegszik fel a levegő. A JÖVŐ HÉT IDŐJÁRÁSA. Hűvös idővel kezdődik a jövő hét. A hét első felében átme­neti felhősodésre kell számí­tani. A megnövekvő felhőzet ellenére a megye területén sehol sem várható számottevő csapadék, legfeljebb rövid ideig tartó gyenge záporeső. A hét második felében már kisebb záporok kialakulása sem valószínű, előreláthatólag száraz, napos idővel fejeződik be a jövő hét. A nappali hő­mérséklet a hét második felé­ben néhány fokkal emelke­dik majd. Az éjszakai lehűlés azonban fokozódik és a hét utolsó napjaiban néhány szél­védett helyen gyenge talaj­menti fagy is kialakulhat. XLVI. évfolyam, 230. szám ARA: 4.30 FORINT 1989. szeptember 29., péntek Egész nap interpelláció

Next

/
Thumbnails
Contents