Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 28. Interpellációkkal folytatta munkáiéi az Országgyűlés Szűcs Gyula: Bíróságot Vásárosnaménynak Szűcs Gyula megyénk 16- os számú választókerületének képviselője a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárás módosításának vitájában kért szó|. Annak a véleményének adott hangot, hogy nincs különösebb ok arra, hogy két év után a hatályos büntetőeljárás rendszerébe is nehezen beilleszt- hetően a gyakorlatban tartalmi eredményt aligha hozó módosítást most kellene végrehajtani. A törvénytervezet voltaképpen a vizsgálóbírói jog- intézmény bevezetésének megalapozását hivatott szolgálni. Áttételesen pedig lényegesen kihat az ügyészi szervezet rendszerbeli elhelyezésére, illetőleg jogkörére. Egyértelmű vélemények hangzottak el ugyanis arra, hogy ha a vizsgálóbírói intézmény bevezetése nélkül az ügy érdemében később döntő városi, illetve megyei szintű bíróságok fognak dönteni, már a nyomozati szakban a legfontosabb kényszerintézkedések elrendeléséről akkor ez az eljárás későbbi szakaszában azonos bírósági tanács eljárását feltételezve erősen prejudikáló lenne. Különösképpen érvényes ez azon vidéki bíróságok esetén, ahol esetleg egyetlen büntető szakági hivatásos bíró dolgozik. így e kérdésben csak ő dönthet. A törvényjavaslat egyoldalúan közelít a garanciákhoz, nevezetesen a terhelt jogait a legszélesebb körben biztosítani kívánja, de nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket a tekintetben, hogy miként biztosítja a sértett jogainak érvényesítését. A törvényjavaslat azonban egyoldalúságában sem következetes, mert nem teszi kötelezővé a védő jelenlétét a meghallgatáson, az előzetes letartóztatás elrendelésekor. A védő jelenlétét kötelezővé kellene tenni — vélte a képviselő. Szólt arról is a beregi képviselő, hogy kevés az idő a jogszabály alkalmazásának feltételeit megteremteni. Ennek részeként említette, hogy nincs minden városban bíróság és ügyészség. Ezért szorgalmazta már korábban is Vásárosna- ményban a bíróság és ügyészség visszaállítására mielőbb sor kerüljön. — Amennyiben a Tisztelt Ház elfogadja a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását — aminek következtében még költségesebbé válik az eljárás, ott ahol az őrizetbe vétel, az őrzés, a bíróság és az ügyészség nem azonos helységben van — méginkább fontos, hogy a visszaállítás megtörténjen — fejezte be felszólalását Szűcs Gyula. • (Folytatás az 1. oldalról) vezze be a jövő évi költség- vetésbe. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett — amennyiben a feltételek biztosíthatók január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Ezután a képviselőik a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. márci-' us 1-jétől érvényesek. A büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — az Országgyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat Mezey Károly Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 18-as választókerületének képviselője Békési László pénzügy- miniszterhez interpellált, mert igazságtalannak tartja* hogy a kötelező túlmunka bére is progresszív adóztatás alá esik. Az adórendszer egyik célja — mondta a képviselő — az, hogy a lakosság jövedelemarányos közteherviselését megteremtse, ezzel az Országgyűlés és a közvélemény is egyetért■ Nem egyeztethető azonban össze ezzel a deklarált igazságossággal az a gyakorlat, hogy- az olyan munkakörökben dolgozókat, ahol a munkáltató túlmunkát rendel el, progresszív adóval sújtsa, holott a dolgozó a jövedelem megszerzésére kötelezve van. A bányászatban, a pedagógusoknál, a mezőgazdaságban mellett fogadta el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezéseik 1990. március 1-jétől érvényesek. A képviselők ezután a következő napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Ez, a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést: a törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta és azt a parlamentnek elfogadásra ajánlja. Határozat- hozatal következett: a képviselők a módosító törvény- javaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták. Miután erről a napirendről néhány perc alatt döntöttek, mégpedig minden vita nélkül, s ezzel „behozták” az előző, hosszúra nyúlt szavazási procedúra során elvesztett órákat, az Ország- gyűlés munkája ismét interpellációkkal folytatódott. Megyénk országgyűlési képviselői közül ketten interpelláltak. is ismert a fogalom, a kötelező túlóra, de mint orvos — az orvosi kamara megyei szervezete és az Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottsága felkérésére — az egészségügyben dolgozók érdekében nyújtott be interpellációt. Indokként elmondta: bizonyos egészségügyi állásokban munkaköri leírás kötelezi a dolgozókat ügyeleti szolgálat teljesítésére, aminek időtartama a munkaidő befejezésétől a következő napi munkaidő kezdetéig tart. Ez 36 órai munkát jelent, a hétvégi ügyelet pedig még ennél is hosszabb, ezért ez nagy megterheléssel jár. Saját példáján mutatta* be érveit. Elmondta, hpgy 26 évi szolgálata alatt átlagosan havi 6 ügyeletet adott, ami évi 72 nem otthon töltött éjszakát jelent, s ezzel 144 nyolcórás műszakkal többet töltött munkahelyén, mint akit túlmunkára nem köteleztek Munkanapnak átszámítva ez annyit jelent, hogy 26 év alatt 36 évet dolgozott. Ezután megkérdezte: igazságos-e, hogy az a réteg, amelyik önként lemond a háromszor nyolc órás életritmusról, azt a túlmunka bérének progresz- szív adójával sújtsák? Igazságos-e, hogy minél nagyobb áldozatot hoz valaki, annál magasabb adó sújtja jövedelmének azt a részét is, amit főmunkaidőben végzett munkájáért kap? Végül felkérte a pénzügyminisztert, nyújtsa be az Országgyűlés elé az adótörvény módosítását, s ebben különítsék el a kötelező túlmunka bérét az adóalaptól, és essék ez lineáris, húsz százalékos adó alá. Felkérte továbbá, hogy a Pénzügyminisztérium és az ÁBMH közösen határozzák meg, melyek azok a munkakörök, ahol a dolgozókat túlmunkára kötelezik. Békési László válaszában utalt arra, hogy a kormány az adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszi az Országgyűlés elé. így az interpellációban felvetett Técsy László, megyénk 19- es számú választókerületének képviselője, a Nyírtassi Dózsa Tsz. elnöke Németh Miklós miniszterelnökhöz interpellált. Elmondta, hogy az utóbbi 30—35 évben e hazában nem sok becsülete volt a parasztságnak- Nem volt. felső körökben olyan képviselőnk, aki jogainknak érvényt szerezhetett volna. így jutottunk el odáig, hogy ma — a háztájiban eltöltött idővel együtt — 14—16 óra alatt sem tudjuk megkeresni a család fenntartásához szükséges pénzt, önzsaroló életmódunk kapcsán erős testi és szellemi leépülés indult meg. Egyre többen kerülnek rokkantság miatt nyugdíjba Már nem bírjuk sokáig! Mindez azért is történik, mert kevesebbet hallattuk hangunkat. Ezzel viszont visszaélni nem erkölcsös. Tisztelt Miniszterelnök Űr' Ugyanakkor mi tisztában vagyunk azzal, hogy milyen politikai erőt képvisel ma parasztságunk. Meggyőződésünk, ha az országban nem ilyen lenne az élelmiszer-ellátás, és nem lenne mit enni, ebben a zűrzavarban rég megtörtént volna az összeomlás. Ezt nyíltan itt még nem mondtuk ki soha, de úgy hiszem, hogy eljött az ideje, hogy ezt a kormány tudomására hozzuk. Nem zsarolni akarunk, csak emberibb életet a parasztság számára. Azt kérjük, hogy 1990. január 1- től oldjanak fel minden keresetszabályozást az ágazatban. Tehát nem a költségvetésből kérünk bérrendezést, csupán a mi földünkön, a mi gépeinkkel, az általunk előállított nyereség fölött kérjük a szabad rendelkezési jogot. vagyis hogy mi dönthessünk a sajátunkról, ne a bürokratikus államapparátus, hogy mennyi kell a megélhetésünkhöz, illetve a jövőnk kérdést is ekkor tárgyalja majd a Parlament. A kormányzat azonban nem tudja vállalni, s a képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének módosítását. megalapozásához. Ügy hi - szem, amit kérünk, minden más társadalomban alapvető emberi jog• Nálunk is annak kell lennie. Amennyiben Miniszterelnök Űr komolyan gondolja a jogállam megteremtését, itt egy olyan lehetőség, amivel élni kell. Ha megteszi, a parasztság nem felejt. (Folytatás az 1. oldalról) A város több mint 14 ezer főnyi lakosságának mintegy tizenegy százaléka cigány, és számuk folyamatosan növekszik. Kiemelt feladat volt az elmúlt években a cigánytelep felszámolása, a térségben már csak néhány putri maradt. A legrászorultab- baknak folyamatosan utaltak ki tanácsi lakásokat, de továbbra is gond, hogy nem használják rendeltetésszerűen és nem fizetnek lakbért. Sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy ha lelakják a lakást, a tanács épít tájat. Az elmúlt időszakban visszaesett a cigánylakosság foglalkoztatása, ugyanis a leépítések, .elbocsátások főképp őket érintették. Elhelyezkedésüknél gondot jelent, hogy legtöbbjük szakképzetlen, segédmunkás. A MÁTÉSZALKAI ipartelepen megüresedett a városi tanács kezelésében lévő épület, antelyben eddig a nemrég felszámolt DUNA- COOP Szabályozástechnikai Üzemet helyezték el. Az épület hasznosítására, illetve a foglalkoztatási gondok enyhítésére gazdasági társaságot hoznak létre, ezt tárgyalta többek között tegnapi ülésén a szálkái tanács— Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében adott válaszában elmondta: a kormány novemberben megtárgyalja a keresetszabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal való össze-, hangolásához szükséges liberalizálását. Hangoztatta azonban, hogy a minden korábbinál szabadabb jelenlegi szabályozás kínálta adómentes jövedelemnövelés lehetőségével sem tudott élni az ágazat. A válaszokat sem az interpelláló képviselők, sem a parlament nem fogadta el.' Az Országgyűlés csütörtökön folytatja munkáját. A kormány ülése Az Országgyűlés szerdai ülésének délelőtti szünetében — miként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tagjai rövid, mintegy fél órás megbeszélésre ültek össze. A kormányszóvivői hivatal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnöknek és a kormány néhány más tagjának — részleteiben még pontosításra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előreláthatólag még október első felében találkozik csehszlovák kollégájával, Ladislav Ada- meccel; eszmecseréjük pontos dátumát a következő napokban állapítják meg. Várhatóan öktóber első hetében rövid munkamegbeszélésre hazánkba érkezik Lothar Späth Baden—Württem- bergi, továbbá Max Streibl bajor miniszterelnök. Ugyanebben az időszakban számos más nemzetközi programban részt vesznek a különböző tárcák vezetői is. ~k Németh Miklós az ország- gyűlési ülés szünetében tervezett további idei programjairól az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva elmondta: várhatóan decemberben eleget tesz egy londoni meghívásnak, s napirenden szerepel még izraeli látogatása is. Érvényben van hollandiai meghívása is, aminek a miniszterelnök a jelenlegi elképzelések szerint a jövő év elején tesz eleget. A SZÁMSZÖV Számítás- technikai Kisszövetkezet, a Városi Tanács és a Magyar Hitel Bank RT. részvételével kft. létesítéséről kezdtek tárgyalásokat. Korszerű, magas munkakultúrájú, a térségben egészen új tevékenység meghonosítására nyílik lehetőség. A tanács az épületet bérleti díj fejében adta a kft.-nek, a gazdasági társulásban való részvételről pedig a városi tanács testületé döntött. TISZAVASVÄRIBAN a költségvetési üzem kommunális és köztisztasági tevékenysége volt „terítéken” a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A szervezett szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen a megfelelő színvonalú gépi háttér, de ennek megteremtését nehezíti, hogy egyre drágábbak a külföldről beszerezhető hulladékgyűjtő és -szállító berendezések. A meglévő gépek pedig már régiek, és akadozik az alkatrész-utánpótlás is. Talán a legszebb és leglátványosabb munka a park- fenntartás és kertészet. A város területén 66 ezer négyzetméternyi zöldterület van, ennek több mint a fele belterjes park. A többi külterjes terület, ezek rendezetlenek és nincs is kapacitása az üzemnek a rendszeres ápolásra. 4 Gundel hosszú évekig látta el a vendéglátó szerepét a Parlamentben, de visszaléptek: — mondván: ráfizetéses az egész, miközben az ebéd kifizetésekor ugyanígy vélekedtek a képviselők. Három ülésszakkal ez előtt bevonult a hadsereg a vadászteremben kialakított konyhába, de ők is elmentek. Jött a BM-klub legutóbb, hogy ők majd végleges megoldást jelentenek, így most mindenki rájuk számított. Már a hideg ételeket kínáló vitrineken látszott azonban, hogy megint egy újabb cég mutatkozik be. Moravszky György három kávét kért egyik szünetben. Két társának átnyújtotta, fizetett, s ő is elvitte a magáét, majd amikor megköszönte, s elfordult a pulttól, a kávéfőző fiatal lány utánaszólt: jó utat kívánok. Moravszky visszanézett s a formaruháról azt olvasta le: UTASELLÁTÓ. És Moravszky ment, de csak néhány lépést. A folyosón összetalálkozott Békési László pénzügyminiszterrel. Beszélgetésüknek a szünet végét jelző csengőszó vetett véget. Miről beszéltek? A tiszalöki téesz megsegítéséről. A téesz — mint sajnos közismert — veszteséges volt. Lefolytatták a szanálási eljárást, mivel bértúllépésük is volt, ezért a túllépést sújtó adó címen 4,5—5 millió forintot kellene fizetniük. A téesz arra kérte a képviselőt, járjon közbe, hogy a büntetést ne kelljen kifizetni. Moravszky György levelet írt a miniszternek, most pedig megkérdezte: van-e már válasz? Konkrét választ nem kapott, de Békési László azt mondta, megkapta a levelet, tud róla, vizsgáltatja az ügyet, mivel a képviselő azt is elmondta, akár garanciát is vállal az új vezetésért, meg aztán a bér még így túllépve csak 72 ezer forint évente tagonként, kedvező elbírálást ígért. Egy .másik szünete, illetve a második nap hivatalos kezdés előtti egy órája arra ment el Moravszky Györgynek, hogy részt vett az agrárszekció ülésén. Erre pedig azért került sor, mert az október 17-í folytatásban napirendre- kerül a földtörvény módosítása, a javaslat pedig olyan, ami sérti a szövetkezeti tulajdon feletti önrendelkezés jogát. Azt javasolják, hogy a földet ne adhassák el a téeszek, az agrárszektor véleménye pedig erről az, olyan ez, mintha bejelentenék: holnaptól senki nem adhatja el a saját kocsiját. Arra már nincs lehetőség, hogy levegyék a napirendről, mert ezt már megszavazták, azt remélik azonban, hogy sikerül meggyőzni a többieket, ne fogadják el a módosítást, majd akkor térjenek rá vissza, ha az egységes vagyonértékelési törvény kerül terítékre. Balogh József Mezey Károly Interpellációja Igazságosabb adózást Técsy László interpellációja Emberibb életet a parasztságnak Tanácsülésekről jelentlük A T. Ház pillanataiból Jó utat a képviselőnek
