Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

12 1989. szeptember 23. Párizsi divat Három neves francia divattervező új munkáiból ajánl három szép alkalmi ruhát Kovács Mari VARRJUNK LAPTÁSKÁT! A centiméterben megadott méretek alap­ján csinos, praktikus táskát készíthetünk, több színű műbőrből. Lehet maradék, eset­leg megunt miniszoknya ép darabja, de műanyagboltban, vagy cipőkellékboltban vehetünk is megfelelő méretű anyagot, és mindjárt csatot is hozzá. (Ha nagyobbra mé­retezzük, akár irattartó mappaként is hasz­nálhatjuk. Csinosabb, mint az aktatáska.) Bélelhető is, ez esetben a vászon vagy műselyembélést ugyanúgy szabjuk, mint a táska részeit. Ha a csat rögzítése problémát jelent, üttessük be bőrdíszművessel vagy esetleg cipésszel. B.K. Otthonunk A lux latin szó, jelentése: fény. A luxus szintén latin eredetű szó, s a fényű­zést, díszt, pompát, eleganciát, nap­jaink értelmezésében pedig sok eset­ben a felesleges költekezést jelenti. A két szó összefüggése nem véletlen, hi­szen hajdanán a gazdagság egyik fokmérője volt, hogy egy-egy elegáns úr kastélyában, udvarházában, otthonában hány gyertya „on­totta” a fényt, mennyi fáklyavivő kísérte az este utazót, vagy később mennyi gázlánggal égő lámpa világította meg az utcát, a bejára­tot... Az elektromosság elterjedésével maradt a helyzet, csak a gyertyák, gázlámpák helyett már villanyégőkben mérték a „luxust”. Fény­ár, lámpafűzér, kivilágítás... ismerős szavak. A lakásokban első helyet kaptak a csillárok, s egyre inkább rátelepedtek a berendezésre, mint a pöffeszkedő fényűzés ékes bizonyíté­kai. A fény és a fényforrások szerepével—bár az utóbbi évtizedekben sokat változott, fejlő­dött és modernizálódott a világ—sokan még ma sincsenek teljesen tisztában. Ehhez pró­bálunk most néhány apróbb-nagyobb hasz­nos tanáccsal segíteni. Kezdjük ott, hogy a fény nem fényűzés — szükséges velejárója életünknek. Takarékos világunkban rosszul takarékoskodik az, aki önmagát és környezetét szemrontó vakosko- dásra kényszeríti. Tejjel, sajttal, túróval Sajtos darafelfújt (1 személyre) Másfél dl tejet fel­forralunk, belecsurgatunk 4 dkg bú­zadarát és takaréklángon addig főz­zük, míg a daraszemek meg nem duzzadtak. Megsózzuk. Keverünk bele 2 dkg vajat, egy tojás sárgáját, egy evőkanál reszelt sajtot, a tojás­fehérje keményre verthabját. Kiva­jazott tűzálló tálkákba halmozzuk, a sütőben lassan szép pirosra sütjük, salátával tálaljuk. Töltött tök tehéntúróval, sajttal Kis tűzálló tálat vékonyan kivaja­zunk. Egymás mellé helyezünk az aljára néhány, 3 cm vastag, hámo­zott leöblített, kimagozott tökszele­tet. Egy darab tejbe áztatott, kicsa­vart zsemléhez keverjünk 10 dkg tehéntúrót, egy tojást, 3 dkg reszelt sajtot. Megsózzuk. A tökkari­kákba töltjük. Meglocsoljuk kefir­rel, megszórjuk reszelt sajttal ke­vert zsemlemorzsával, apró vajda­rabkákat teszünk rá és a sütőben megsütjük. Tejfölös, vajas, morzsás zöldség (1 személyre) Készíthetjük kel­bimbóból, kelkáposztából, kelvi­rágból, karalábéból, zellerből, spár­gából. 20dkgmegtisztítottmegmo- sott zöldséget forró csontlében vagy (vízben egy kevés sóval, fedő alatt puhára főzzük, önmagában vagy teljföllel, tejszínnel, joghurttal, ke­firrel keverve leszűrjük. A főzőle- vethakihűlt.tegyükahűtőbekitűnő ital). 2 dkg vajban megpirítunk 1/2 Számítógéppel a szívizominfarktus megelőzéséért A KM orvosi rovata Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon a legfejlettebb egész­ségüggyel rendelkező országokban a szívi­zominfarktus miatti megbetegedés, illetve a betegség miatti halálozás száma az utóbbi években jelentős csökkenést mutatott. Ezzel szemben, sajnos több országban — így pél­dául Magyarországon — ezek az értékek emelkednek. Egy adott betegségre, például a szívinfarktusra vonatkozólag egy nagy be­tegcsoportot, egy-egy országrészt, vagy egy egész országot csak számítástechnikai esz­közökkel tudunk napra készen felmérni, ille- '"leg a begyűjtött sok ezer adatot a kívánt szempontok szerint kiértékelni. Talán keve­sen tudják, hogy Magyarországon elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdő­dött meg az az egészségmegőrző program, amely célul tűzte ki többek között a szívi­zominfarktus miatt megbetegedettek legfon­tosabb adatainak számítógépes feldolgozá­sát. Az infarktusregiszter program 1975-ig nyúlik vissza. 1982-től az egész megyére ki­terjesztve rögzítették a betegek adatait. A számítógépes program tartalmazza a beteg­séggel kapcsolatos korábbi panaszokra, az alkalmazott gyógykezelésre, a kórházba ke­rülés körülményeire, a diagnosztikus vizsgá­latokra vonatkozó adathalmazt. A kardioló­giai gongozó, illetve az alapellátás révén fo­lyamatosan követjük a kórházból gyógyul­tan távozott betegek későbbi állapotváltozá­sait. az esetleges újabb diagnosztikus vizsgá­latok, műtétek, szanatóriumi kezelések ide vonatkozó adatait. A gondozás az egész élet­tartamra kiterjed. A számítógépes feldolgozások szerint egyértelművé vált, hogy a legfontosabb fela­datnak a szívizominfarktus megelőzése te­kinthető. A megye egészségügye rendelke­zik olyan számítógépes programmal, amely a vizsgált személyre vonatkozóan megadja a szívizominfarktus lehetőségének kockáza­tát. Ezt az értéket a prgramban levő rizikó- faktorok kockázata alapján tudjuk megálla­pítani. Például a dohányzás, az örökletes tényezők, a táplálkozás, a vérnyomás, a szénhidrát-anyagcsere, és számos egyéb paraméter függvényében. . így személyre szólóan megtervezhető a megelőzés, adott esetben a magas vérnyo­más betegség, a kiderített cukorbetegség, vagy a koszorúér betegségének kezelése, a testsúlycsökkentés, az egészséges táplálko­zás, az életmód megváltoztatása. Kiemelhe­tők azok a betegek, akik a magas infarktus­kockázat miatt terheléses EKG-vizsgálatra, szakrendelői kivizsgálásra, vagy esetleg kórházi gyógykezelésre szorulnak. Ezzel a programmal célzott szűrést lehet végezni a fiatalkori infarktusos betegek gyermekeinél is. Kedvezően lehetne hasz­nálni az újabb szívizominfarktus megelőzé­sénél úgyszintén. A program IBM kompatibilis számítógé­pen működik. Az utóbbi években a megyei kórházban, és a megye egészségügyi intéz­ményeiben a számítástechnika ugrásszerűen fejlődött. Rendelkezésre állanak azok a nagy teljesítményű számítógépek, melyekkel végrehajthatók az ilyen jellegű felmérések. Talán szerencsés lenne, ha a programot az IBM kompatibilis számítógépekkel rendel­kező vállalatok, intézmények is átvennék, és évente a dolgozóikat ezzel is szűrnék. Az Amerikai Egyesült Államokban pél­dául ilyen, illetve hasonló programokkal vé­geztek szűrővizsgálatokat és ezzel egybe­köthető, hogy az utóbbi évtizedekben lege­redményesebben ott tudták fölvenni a harcot a szívizominfarktus ellen, és a WHO felmé­rése szerint ott érték el a betegség gyógyítá­sa terén a legjobb eredményeket. A megye egészségügyi vezetése kiemel­ten foglalkozik az egészségmegőrzés prog­ramjával. A megyei kórházban külön mun­kacsoport alakult, amely az egész megyére kiterjesztve dolgozza fel a szívizominfarktu­sos betegek adatain túl a magasvémyomás betegségben, cukorbetegségben szenvedő betegek legfontosabb paramétereit is. E munkacsoport, illetve a velük együttműködő egészségügyi vezetők, számítógépes szak­emberek a több mint kétszáz körzeti orvos, illetve üzemorvos, a kórházi orvosok, vala­mint az egészségügyi szakdolgozók munká­ját dicséri, hogy az e téren elért eredmények alapján Nyíregyháza az elmúlt évben ottho­na lehetett egy nemzetközi konferenciának, melyre 16 országból érkeztek az egészségü­gyi informatikával foglalkozó szakemberek. Magyarországon 3 megyében használják az általunk kifejlesztett infarktusregiszter programot. A több mint másfél millió lakos­ra nyert adatainkat a WHO is figyelemmel kíséri. Dr. Zsonda László belgyógyász szakorvos A FÉNY NEM FÉNYŰZÉS Különösen fontos, hogy gyermekeink ta­nulóasztalát, olvasó- és játéksarkát megfele­lő fényforrással lássuk el. Sokkal kevesebb szemüveges gyereket látnánk akkor is, ha minden iskolában megfelelő lenne az osz­tálytermek megvilágítása! Gyerekre és felnőttre egyaránt érvényes, hogy olvasáshoz, tanuláshoz, kézimunkázás- hoz, apró, pepecselő munkához, vagy más hasonló tevékenységhez nem elegendő a mennyezetről érkező — legtöbbször csak a fejünk búbját megvilágító — fény. A fény útját semminek sem szabad megtörnie: a jobbkezesek részére a balról szabadon áram­ló fény az ideális, és fordítva: aki balkezes — s ez egyáltalán nem bűn, vagy „betegség”! — annak jobbról kell kapnia a világosságot. A közeli fényforrás, asztali lámpa, állólámpa, éjjeli lámpa nem akkor a legjobb, ha a leg­erősebb égőt csavarjuk bele. A túlzott fényes­ség vakít, s legalább annyira szemrontó, mint egy 25-ös égő melletti vakoskodás... Sok háziasszony feleslegesnek tartja, hogy külön lámpát szereltessen fel az ételt előkészítő munkaasztala, a gáztűzhely, vagy a mosogató fölé, holott ezek külön-külön fel- kapcsolásával mindig ott jutna megfelelő fényhez, ahol az éppen a legszükségesebb. A fürdőszobai tükör vagy piperepolc fölé is elengedhetetlenül fontos egy „vizes” he­lyiségben szabvány szerint engedélyezett, kerek, hófehér búrájú — ha lehet, akkor cél­irányosan ferde — erős lámpa: borotválko­záshoz, piperészkedéshez, fésülködéshez, avagy házi manikűrözéshez... De térjünk vissza a szobákhoz. Mostanság egyre inkább elterjedtek a nem túlságosan drága, ízléses, de elsősorban nagyon hasz­nos, úgynevezett célfények. Segítségükkel mindig azokat a helyeket világíthatjuk meg, amelyek adott pillanatban számunkra a leg­fontosabbak, s nem kell egyszerre négy-hat- nyolc égő bekapcsolásával emelni—felesle­gesen — amúgy is egyre magasabb villany- számlánkat. A szoba különböző fény­forrásaival kedvünk szerint varázsolhatunk hangulatosan kiemelt sarkokat, s ha pedig arra van szükség, akkor teljes díszkivilágí­tást. Ha értő, házi barkácsolással, vagy szak­ember segítségével elhelyezzük a célfénye­ket, magunk leszünk a legjobban meglepőd­ve: mennyi eddig ismeretlen arcát kapjuk régóta megszokott otthonunknak! S még néhány szó az esti televíziózásról: soha ne nézzük a viliódzó képernyőt teljes sö­tétségben. Valahol — lehetőleg a televízió mögötti falat megvilágítva — égjen egy aprócska lámpa, egy kis. sárgás fény. Saját szemünk épségének érdekében! A fény tehát nem fényűzés. Ha keveset— és rossz helyről érkezőt — kapunk belőle, akkor azegészségünk látja kárát. Hátúi sokat pocsékolunk belőle, akkor pedig a pénztár­cánk bánja. (s. á.) Egytálételek dkgzsem lemorzsát, amegfőtt zöld- ségrehintjükésmeglocsoljuk 1/2 dl tejföllel. Tálaláskor tehetünk még rá egy jó evőkanál reszelt sajtot. A nyersanyagok szénhidráttar­talma: 100 g kelbimbó: 5 g zsemle- morzsa: 73gaspárgaszénhidráttar- talmát nem számítjuk. Rántott sajt (1 személyre) Tíz dkg szeletelt ementálit vagy eidamit felvert to­jásba és 2 dkg zsemlemorzsába for­gatunk, majdbő forróolajban kisüt­jük. 100 g zsemlemorzsa szénhid­ráttartalma: 73 g. Rántott sajt almával (5 személyre) Hozzávalók: 40 dkg Hajdú sajt, 5 db 20 dkg-os borí­zű alma, 4 db tojássárgája. Bundá- záshoz2db tojás, 20dkgmorzsa, 10 dkg liszt, a kisütéshez olaj. Tejmártás: (0,5 liter kész mártás­hoz): 0,5 liter tej, 7 dkg vaj, 7 dkg liszt, só, szerecsendió. Az almákat meghámozzuk, mag­házát eltávolítjuk. 1/2 cm vastag szeletekre vágjuk és linzerkifúróval vagy pogácsaszaggatóval egyfor­ma karikákat formázunk. A vé­konyra felszeletelt sajtból 20 db ugyanakkora lapot szúrunk ki, egyik oldalát tojással megkenjük, 2-2sajtlapközéegy-egy almaszele­tet illesztünk, lisztbe, tojásba, morzsábaforgatjukésforróolajban kisütjük. Lapátkanállal forgatjuk és óvatosan vesszük ki, s külön tejmár­tással tálaljuk. Tejmártás készítése: világos va­jas rántást készítünk, nem pirítjuk csak megizzasztjuk, forró tejjel fel­engedjük, habverővel simára ke­verjük és lassan, egyenletesen ki­forraljuk. Sóval, szerecsendióval megízesítjük, finom szűrőn átszűr­jük, felületét egy darab vajjal átsi­mítjuk, hogy ne bőrösödjék. Intim sarok Alma Mater jeligére: „Megkezdő­dött az iskola, és vele egy sor probléma újra előtérbe került. Két felsőtagozatos fiam van. Elevenek, csintalanok, a tanulásban sem az elsők között járnak, én mégsem tartom őket rossz gyere­keknek. Az iskolai év megkezdésével a nagyobbik fiam felelevenítette a régi barátságait, amit én már tavaly sem néztem jó szemmel. Mindig a leg­rosszabb, legvásottabb gyerekekkel játszik, felhozza őket a lakásba és ott piszkolnak, behordják a sarat és sze­metelnek, mindig faragnak, ragaszta­nak valamit, tönkre teszik a szőnyeget, a bútorokat. Ha a barátok itt vannak, akkor azért nem tanul, ha pedig egyedül van, ak­kor elpiszmogja az időt. Mindenfélét csinál, írogat, gyűjtöget, zenét hallgat, csak nem tanul. A kicsi jobban tanul, Őt jobban ér­deklik a könyvek is. Az idejét is jobban be tudja osztani. Szoktam is mondani, hogy példát vehetne a kisebbik testvé­réről. Viszont a kicsivel meg az a baj, hogy mindig felesleges dolgokat vesz azon a pénzen, amit tőlünk kap. Levo- nókat, könnyen széteső, értéktelen kis­autókat, édességet, bazári műanyag fi­gurákat. Soha nem tud elszámolni a zsebpénzével. A munkahelyemen hal­lom, hogy más szülőknek is van hason­ló gondjuk, ezért írtam meg”. A felsőtagozatos korban, a 10—14 éveseknél egyre fontosabb érzés lesz, a hasonló korúakhoz való tartozás, az összetartozás. Ez néha ruházatban, hajviseletben, szokásokban is meg­nyilvánul. Ez az a kor, amikor a gyere­kek kezdenek leválni a szüléikről és szabadidejükben a kortárscsoporthan érzik jól magukat. A szülő ritkán tud beavatkozni a ba­rátok kiválasztásába, még ha olykor harsányan teszi is ezt, különböző kriti­kákkal illetve a gyermeke barátját. Ha megengedjük, hogy a gyerek maga válassza meg a barátait, és meg is hívjuk őket hozzánk — akkor előbb-utóbb jól fog választani. A ba­rátság a szemünk előtt alakul, és észre­vétlenül tudjuk kontrollálni, apró kér­désekkel és észrevételekkel terelni a barátság alakulását. Ha van a gyerek számára kijelölve a lakásban egy sarok, ahol „dolgozhat” akkor nem szemeteli össze az egész lakást. A barkácsolást, nyírást, fara­gást tanítani kell. mint ahogy tanítani kell azt is, hogy milyen előkészületek után fogjon ehhez a gyerek, hogy meg­óvhassa a lakásunk berendezését. Persze ezt a szokatást egész kicsi kor­ban kell kezdeni. Ilyen korban a gyerek mindenféle számunkra haszontalan dolgot gyűjt. A rendszerezés ideje később, nagyobb korban jön el. Tűrjük meg addig a gye­rek ezernyi apró „kacatját”, sőt segít­sük őt azzal, hogy dobozkákat adunk neki a tároláshoz. Sok szülő elszámoltatja a gyerekét a zsebpénzzel, abban a hiszemben, hogy így tanulja meg a gyerek beosztani a pénzét. Ez tévedés. A zsebpénz olyan rendszeres időközönként kijáró meg­határozott összeg, amellyel a gyerek nem köteles elszámolni. Lehet, hogy csak számunkra értéktelen az a holmi, amit a gyerek vesz, számára viszont hasznos dolog, netán az összetartozás szimbóluma, mert esetleg abból a figu­rából a barátainak is van. Tanuljuk meg, hogy ne felnőtt mércével mérjük a gyereket! A gyerek úgy tanul meg gazdálkodni a pénzzel, ha teljesen rá­bízzuk, még annak árán is, hogy a heti zsebpénzét egy nap alatt költi el. Né­hány ilyen eset után, már valóban gaz­dálkodni fog vele. Nagyon rossz szülői gyakorlat ösz- szehasonlítani a gyermekeinket és ez­zel példálózni. Mindenkit óva intek ettől, hiszen számtalan önértékelési gond forrása lehet és nemcsak az elma­rasztalt gyerek részéről. Kissné Szabó Gabriella pszichológus U Keiat a japfarorsdi hétvégi melléklete I Ted Lapidus: Szaténruha gazdag tölgyfalevél kézi hímzéssel (balra fent) l : : I / Serge I .epage: Koktél velurruha. ( fekete színű kézi hímzéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents