Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
12 1989. szeptember 23. Párizsi divat Három neves francia divattervező új munkáiból ajánl három szép alkalmi ruhát Kovács Mari VARRJUNK LAPTÁSKÁT! A centiméterben megadott méretek alapján csinos, praktikus táskát készíthetünk, több színű műbőrből. Lehet maradék, esetleg megunt miniszoknya ép darabja, de műanyagboltban, vagy cipőkellékboltban vehetünk is megfelelő méretű anyagot, és mindjárt csatot is hozzá. (Ha nagyobbra méretezzük, akár irattartó mappaként is használhatjuk. Csinosabb, mint az aktatáska.) Bélelhető is, ez esetben a vászon vagy műselyembélést ugyanúgy szabjuk, mint a táska részeit. Ha a csat rögzítése problémát jelent, üttessük be bőrdíszművessel vagy esetleg cipésszel. B.K. Otthonunk A lux latin szó, jelentése: fény. A luxus szintén latin eredetű szó, s a fényűzést, díszt, pompát, eleganciát, napjaink értelmezésében pedig sok esetben a felesleges költekezést jelenti. A két szó összefüggése nem véletlen, hiszen hajdanán a gazdagság egyik fokmérője volt, hogy egy-egy elegáns úr kastélyában, udvarházában, otthonában hány gyertya „ontotta” a fényt, mennyi fáklyavivő kísérte az este utazót, vagy később mennyi gázlánggal égő lámpa világította meg az utcát, a bejáratot... Az elektromosság elterjedésével maradt a helyzet, csak a gyertyák, gázlámpák helyett már villanyégőkben mérték a „luxust”. Fényár, lámpafűzér, kivilágítás... ismerős szavak. A lakásokban első helyet kaptak a csillárok, s egyre inkább rátelepedtek a berendezésre, mint a pöffeszkedő fényűzés ékes bizonyítékai. A fény és a fényforrások szerepével—bár az utóbbi évtizedekben sokat változott, fejlődött és modernizálódott a világ—sokan még ma sincsenek teljesen tisztában. Ehhez próbálunk most néhány apróbb-nagyobb hasznos tanáccsal segíteni. Kezdjük ott, hogy a fény nem fényűzés — szükséges velejárója életünknek. Takarékos világunkban rosszul takarékoskodik az, aki önmagát és környezetét szemrontó vakosko- dásra kényszeríti. Tejjel, sajttal, túróval Sajtos darafelfújt (1 személyre) Másfél dl tejet felforralunk, belecsurgatunk 4 dkg búzadarát és takaréklángon addig főzzük, míg a daraszemek meg nem duzzadtak. Megsózzuk. Keverünk bele 2 dkg vajat, egy tojás sárgáját, egy evőkanál reszelt sajtot, a tojásfehérje keményre verthabját. Kivajazott tűzálló tálkákba halmozzuk, a sütőben lassan szép pirosra sütjük, salátával tálaljuk. Töltött tök tehéntúróval, sajttal Kis tűzálló tálat vékonyan kivajazunk. Egymás mellé helyezünk az aljára néhány, 3 cm vastag, hámozott leöblített, kimagozott tökszeletet. Egy darab tejbe áztatott, kicsavart zsemléhez keverjünk 10 dkg tehéntúrót, egy tojást, 3 dkg reszelt sajtot. Megsózzuk. A tökkarikákba töltjük. Meglocsoljuk kefirrel, megszórjuk reszelt sajttal kevert zsemlemorzsával, apró vajdarabkákat teszünk rá és a sütőben megsütjük. Tejfölös, vajas, morzsás zöldség (1 személyre) Készíthetjük kelbimbóból, kelkáposztából, kelvirágból, karalábéból, zellerből, spárgából. 20dkgmegtisztítottmegmo- sott zöldséget forró csontlében vagy (vízben egy kevés sóval, fedő alatt puhára főzzük, önmagában vagy teljföllel, tejszínnel, joghurttal, kefirrel keverve leszűrjük. A főzőle- vethakihűlt.tegyükahűtőbekitűnő ital). 2 dkg vajban megpirítunk 1/2 Számítógéppel a szívizominfarktus megelőzéséért A KM orvosi rovata Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon a legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban a szívizominfarktus miatti megbetegedés, illetve a betegség miatti halálozás száma az utóbbi években jelentős csökkenést mutatott. Ezzel szemben, sajnos több országban — így például Magyarországon — ezek az értékek emelkednek. Egy adott betegségre, például a szívinfarktusra vonatkozólag egy nagy betegcsoportot, egy-egy országrészt, vagy egy egész országot csak számítástechnikai eszközökkel tudunk napra készen felmérni, ille- '"leg a begyűjtött sok ezer adatot a kívánt szempontok szerint kiértékelni. Talán kevesen tudják, hogy Magyarországon elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődött meg az az egészségmegőrző program, amely célul tűzte ki többek között a szívizominfarktus miatt megbetegedettek legfontosabb adatainak számítógépes feldolgozását. Az infarktusregiszter program 1975-ig nyúlik vissza. 1982-től az egész megyére kiterjesztve rögzítették a betegek adatait. A számítógépes program tartalmazza a betegséggel kapcsolatos korábbi panaszokra, az alkalmazott gyógykezelésre, a kórházba kerülés körülményeire, a diagnosztikus vizsgálatokra vonatkozó adathalmazt. A kardiológiai gongozó, illetve az alapellátás révén folyamatosan követjük a kórházból gyógyultan távozott betegek későbbi állapotváltozásait. az esetleges újabb diagnosztikus vizsgálatok, műtétek, szanatóriumi kezelések ide vonatkozó adatait. A gondozás az egész élettartamra kiterjed. A számítógépes feldolgozások szerint egyértelművé vált, hogy a legfontosabb feladatnak a szívizominfarktus megelőzése tekinthető. A megye egészségügye rendelkezik olyan számítógépes programmal, amely a vizsgált személyre vonatkozóan megadja a szívizominfarktus lehetőségének kockázatát. Ezt az értéket a prgramban levő rizikó- faktorok kockázata alapján tudjuk megállapítani. Például a dohányzás, az örökletes tényezők, a táplálkozás, a vérnyomás, a szénhidrát-anyagcsere, és számos egyéb paraméter függvényében. . így személyre szólóan megtervezhető a megelőzés, adott esetben a magas vérnyomás betegség, a kiderített cukorbetegség, vagy a koszorúér betegségének kezelése, a testsúlycsökkentés, az egészséges táplálkozás, az életmód megváltoztatása. Kiemelhetők azok a betegek, akik a magas infarktuskockázat miatt terheléses EKG-vizsgálatra, szakrendelői kivizsgálásra, vagy esetleg kórházi gyógykezelésre szorulnak. Ezzel a programmal célzott szűrést lehet végezni a fiatalkori infarktusos betegek gyermekeinél is. Kedvezően lehetne használni az újabb szívizominfarktus megelőzésénél úgyszintén. A program IBM kompatibilis számítógépen működik. Az utóbbi években a megyei kórházban, és a megye egészségügyi intézményeiben a számítástechnika ugrásszerűen fejlődött. Rendelkezésre állanak azok a nagy teljesítményű számítógépek, melyekkel végrehajthatók az ilyen jellegű felmérések. Talán szerencsés lenne, ha a programot az IBM kompatibilis számítógépekkel rendelkező vállalatok, intézmények is átvennék, és évente a dolgozóikat ezzel is szűrnék. Az Amerikai Egyesült Államokban például ilyen, illetve hasonló programokkal végeztek szűrővizsgálatokat és ezzel egybeköthető, hogy az utóbbi évtizedekben legeredményesebben ott tudták fölvenni a harcot a szívizominfarktus ellen, és a WHO felmérése szerint ott érték el a betegség gyógyítása terén a legjobb eredményeket. A megye egészségügyi vezetése kiemelten foglalkozik az egészségmegőrzés programjával. A megyei kórházban külön munkacsoport alakult, amely az egész megyére kiterjesztve dolgozza fel a szívizominfarktusos betegek adatain túl a magasvémyomás betegségben, cukorbetegségben szenvedő betegek legfontosabb paramétereit is. E munkacsoport, illetve a velük együttműködő egészségügyi vezetők, számítógépes szakemberek a több mint kétszáz körzeti orvos, illetve üzemorvos, a kórházi orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók munkáját dicséri, hogy az e téren elért eredmények alapján Nyíregyháza az elmúlt évben otthona lehetett egy nemzetközi konferenciának, melyre 16 országból érkeztek az egészségügyi informatikával foglalkozó szakemberek. Magyarországon 3 megyében használják az általunk kifejlesztett infarktusregiszter programot. A több mint másfél millió lakosra nyert adatainkat a WHO is figyelemmel kíséri. Dr. Zsonda László belgyógyász szakorvos A FÉNY NEM FÉNYŰZÉS Különösen fontos, hogy gyermekeink tanulóasztalát, olvasó- és játéksarkát megfelelő fényforrással lássuk el. Sokkal kevesebb szemüveges gyereket látnánk akkor is, ha minden iskolában megfelelő lenne az osztálytermek megvilágítása! Gyerekre és felnőttre egyaránt érvényes, hogy olvasáshoz, tanuláshoz, kézimunkázás- hoz, apró, pepecselő munkához, vagy más hasonló tevékenységhez nem elegendő a mennyezetről érkező — legtöbbször csak a fejünk búbját megvilágító — fény. A fény útját semminek sem szabad megtörnie: a jobbkezesek részére a balról szabadon áramló fény az ideális, és fordítva: aki balkezes — s ez egyáltalán nem bűn, vagy „betegség”! — annak jobbról kell kapnia a világosságot. A közeli fényforrás, asztali lámpa, állólámpa, éjjeli lámpa nem akkor a legjobb, ha a legerősebb égőt csavarjuk bele. A túlzott fényesség vakít, s legalább annyira szemrontó, mint egy 25-ös égő melletti vakoskodás... Sok háziasszony feleslegesnek tartja, hogy külön lámpát szereltessen fel az ételt előkészítő munkaasztala, a gáztűzhely, vagy a mosogató fölé, holott ezek külön-külön fel- kapcsolásával mindig ott jutna megfelelő fényhez, ahol az éppen a legszükségesebb. A fürdőszobai tükör vagy piperepolc fölé is elengedhetetlenül fontos egy „vizes” helyiségben szabvány szerint engedélyezett, kerek, hófehér búrájú — ha lehet, akkor célirányosan ferde — erős lámpa: borotválkozáshoz, piperészkedéshez, fésülködéshez, avagy házi manikűrözéshez... De térjünk vissza a szobákhoz. Mostanság egyre inkább elterjedtek a nem túlságosan drága, ízléses, de elsősorban nagyon hasznos, úgynevezett célfények. Segítségükkel mindig azokat a helyeket világíthatjuk meg, amelyek adott pillanatban számunkra a legfontosabbak, s nem kell egyszerre négy-hat- nyolc égő bekapcsolásával emelni—feleslegesen — amúgy is egyre magasabb villany- számlánkat. A szoba különböző fényforrásaival kedvünk szerint varázsolhatunk hangulatosan kiemelt sarkokat, s ha pedig arra van szükség, akkor teljes díszkivilágítást. Ha értő, házi barkácsolással, vagy szakember segítségével elhelyezzük a célfényeket, magunk leszünk a legjobban meglepődve: mennyi eddig ismeretlen arcát kapjuk régóta megszokott otthonunknak! S még néhány szó az esti televíziózásról: soha ne nézzük a viliódzó képernyőt teljes sötétségben. Valahol — lehetőleg a televízió mögötti falat megvilágítva — égjen egy aprócska lámpa, egy kis. sárgás fény. Saját szemünk épségének érdekében! A fény tehát nem fényűzés. Ha keveset— és rossz helyről érkezőt — kapunk belőle, akkor azegészségünk látja kárát. Hátúi sokat pocsékolunk belőle, akkor pedig a pénztárcánk bánja. (s. á.) Egytálételek dkgzsem lemorzsát, amegfőtt zöld- ségrehintjükésmeglocsoljuk 1/2 dl tejföllel. Tálaláskor tehetünk még rá egy jó evőkanál reszelt sajtot. A nyersanyagok szénhidráttartalma: 100 g kelbimbó: 5 g zsemle- morzsa: 73gaspárgaszénhidráttar- talmát nem számítjuk. Rántott sajt (1 személyre) Tíz dkg szeletelt ementálit vagy eidamit felvert tojásba és 2 dkg zsemlemorzsába forgatunk, majdbő forróolajban kisütjük. 100 g zsemlemorzsa szénhidráttartalma: 73 g. Rántott sajt almával (5 személyre) Hozzávalók: 40 dkg Hajdú sajt, 5 db 20 dkg-os borízű alma, 4 db tojássárgája. Bundá- záshoz2db tojás, 20dkgmorzsa, 10 dkg liszt, a kisütéshez olaj. Tejmártás: (0,5 liter kész mártáshoz): 0,5 liter tej, 7 dkg vaj, 7 dkg liszt, só, szerecsendió. Az almákat meghámozzuk, magházát eltávolítjuk. 1/2 cm vastag szeletekre vágjuk és linzerkifúróval vagy pogácsaszaggatóval egyforma karikákat formázunk. A vékonyra felszeletelt sajtból 20 db ugyanakkora lapot szúrunk ki, egyik oldalát tojással megkenjük, 2-2sajtlapközéegy-egy almaszeletet illesztünk, lisztbe, tojásba, morzsábaforgatjukésforróolajban kisütjük. Lapátkanállal forgatjuk és óvatosan vesszük ki, s külön tejmártással tálaljuk. Tejmártás készítése: világos vajas rántást készítünk, nem pirítjuk csak megizzasztjuk, forró tejjel felengedjük, habverővel simára keverjük és lassan, egyenletesen kiforraljuk. Sóval, szerecsendióval megízesítjük, finom szűrőn átszűrjük, felületét egy darab vajjal átsimítjuk, hogy ne bőrösödjék. Intim sarok Alma Mater jeligére: „Megkezdődött az iskola, és vele egy sor probléma újra előtérbe került. Két felsőtagozatos fiam van. Elevenek, csintalanok, a tanulásban sem az elsők között járnak, én mégsem tartom őket rossz gyerekeknek. Az iskolai év megkezdésével a nagyobbik fiam felelevenítette a régi barátságait, amit én már tavaly sem néztem jó szemmel. Mindig a legrosszabb, legvásottabb gyerekekkel játszik, felhozza őket a lakásba és ott piszkolnak, behordják a sarat és szemetelnek, mindig faragnak, ragasztanak valamit, tönkre teszik a szőnyeget, a bútorokat. Ha a barátok itt vannak, akkor azért nem tanul, ha pedig egyedül van, akkor elpiszmogja az időt. Mindenfélét csinál, írogat, gyűjtöget, zenét hallgat, csak nem tanul. A kicsi jobban tanul, Őt jobban érdeklik a könyvek is. Az idejét is jobban be tudja osztani. Szoktam is mondani, hogy példát vehetne a kisebbik testvéréről. Viszont a kicsivel meg az a baj, hogy mindig felesleges dolgokat vesz azon a pénzen, amit tőlünk kap. Levo- nókat, könnyen széteső, értéktelen kisautókat, édességet, bazári műanyag figurákat. Soha nem tud elszámolni a zsebpénzével. A munkahelyemen hallom, hogy más szülőknek is van hasonló gondjuk, ezért írtam meg”. A felsőtagozatos korban, a 10—14 éveseknél egyre fontosabb érzés lesz, a hasonló korúakhoz való tartozás, az összetartozás. Ez néha ruházatban, hajviseletben, szokásokban is megnyilvánul. Ez az a kor, amikor a gyerekek kezdenek leválni a szüléikről és szabadidejükben a kortárscsoporthan érzik jól magukat. A szülő ritkán tud beavatkozni a barátok kiválasztásába, még ha olykor harsányan teszi is ezt, különböző kritikákkal illetve a gyermeke barátját. Ha megengedjük, hogy a gyerek maga válassza meg a barátait, és meg is hívjuk őket hozzánk — akkor előbb-utóbb jól fog választani. A barátság a szemünk előtt alakul, és észrevétlenül tudjuk kontrollálni, apró kérdésekkel és észrevételekkel terelni a barátság alakulását. Ha van a gyerek számára kijelölve a lakásban egy sarok, ahol „dolgozhat” akkor nem szemeteli össze az egész lakást. A barkácsolást, nyírást, faragást tanítani kell. mint ahogy tanítani kell azt is, hogy milyen előkészületek után fogjon ehhez a gyerek, hogy megóvhassa a lakásunk berendezését. Persze ezt a szokatást egész kicsi korban kell kezdeni. Ilyen korban a gyerek mindenféle számunkra haszontalan dolgot gyűjt. A rendszerezés ideje később, nagyobb korban jön el. Tűrjük meg addig a gyerek ezernyi apró „kacatját”, sőt segítsük őt azzal, hogy dobozkákat adunk neki a tároláshoz. Sok szülő elszámoltatja a gyerekét a zsebpénzzel, abban a hiszemben, hogy így tanulja meg a gyerek beosztani a pénzét. Ez tévedés. A zsebpénz olyan rendszeres időközönként kijáró meghatározott összeg, amellyel a gyerek nem köteles elszámolni. Lehet, hogy csak számunkra értéktelen az a holmi, amit a gyerek vesz, számára viszont hasznos dolog, netán az összetartozás szimbóluma, mert esetleg abból a figurából a barátainak is van. Tanuljuk meg, hogy ne felnőtt mércével mérjük a gyereket! A gyerek úgy tanul meg gazdálkodni a pénzzel, ha teljesen rábízzuk, még annak árán is, hogy a heti zsebpénzét egy nap alatt költi el. Néhány ilyen eset után, már valóban gazdálkodni fog vele. Nagyon rossz szülői gyakorlat ösz- szehasonlítani a gyermekeinket és ezzel példálózni. Mindenkit óva intek ettől, hiszen számtalan önértékelési gond forrása lehet és nemcsak az elmarasztalt gyerek részéről. Kissné Szabó Gabriella pszichológus U Keiat a japfarorsdi hétvégi melléklete I Ted Lapidus: Szaténruha gazdag tölgyfalevél kézi hímzéssel (balra fent) l : : I / Serge I .epage: Koktél velurruha. ( fekete színű kézi hímzéssel.
