Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
4 Kelet-Magyarorszig 1989. szeptember 23. Jelenté» a kormány kétnapos üléséről Munhatársunk, Marik Sándor dokurnentumsorozata A pócspetri rendőrgyilkosság Négy évtized: a halálos ítélettől a perújítási nyomozásig (Folytatás az 1. oldalról) / ható eszmecsere eredményeként körvonalazódtak a jövő évi gazdálkodást megalapozó elgondolások, s a kormány közelebb jutott az 1990—91— 92-re szóló úgynevezett csomagtervének véglegesítéséhez is. Ez a programcsomag előreláthatólag novemfoerber kerül az Országgyűlés elé. A gazdaságpolitikai kérdések sorából Bajnok Zsolt kiemelte, hogy a tervhivatal elkészítette az idei gazdasági folyamatokról szóló jelentését, amelynek alapján .mér számos következtetés is megfogalmazható az idei gazdálkodás eredményeiről. Az első nyolc hónap teljesítményei állapján bíztatónak ítélhető, hogy a konvertibilis export a termelés fő húzóerejévé vált, és árbevétele a jelek szerint mintegy 8 százalékkal növekszik. A kormány egy rövid előterjesztés alapján megtárgyalta az állami szervek címer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és az állam szétválásának folyamatához hozzá tartozik az is, hogy az állami épületeket legfeljebb állami jelképek azaz a népköztársaság zászlaja és cimere díszítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata, például a városok, helységek önálló címere. Napirendre került az internáltak, kitelepítettek rehabilitációjáról szóló minisztertanácsi rendelet, amely már konkrétan rögzíti a tenAz Elnöki Tanács ülése A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményt és az ahhoz tartozó 1967. évi' New York-i Jegyzőkönyvet kihirdető 1989. évi 15. TVR-ben foglaltak biztosítása érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a menekültként elismert személyek jogállásáról. Eszerint a menekültként elismert személyt magyar állampolgárnak kell tekinteni a jogszabályban meghatározott eltéréseikkel. A törvényerejű rendelet 1989. október 15-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács határozatot hozott községegyesítések megszüntetéséről, közös tanácsokból kiváló községekben községi tanács szervezéséről, valamint községi közös tanácsok létrehozásáról. A határozat végrehajtásáról az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. nivalókat. A rendelet 55 ezer, 1945 és 1953 között internált embert, - és mintegy 43 ezer kitelepítettet érint. A kormányt az a szándék vezérli, hogy elsősorban azokat a sérelmeket orvosolja, amelyeket politikai eljárások során szenvedtek el az emberek, így a rendelet természetesen nem vonatkozik a háborús, népellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a rendelet hatálya kiterjed azokra, akiket a II világháború után a Szovjetunióba szállítottak munkavégzésre, illetve azokra is, akiket szovjet katonai bíróságok ítéltek el akkoriban. A rendelet lényege, hogy az így eltöltött időt munkaviszonyként. szolgálati időnek kell tekinteni, és ennek megfelelően korriáglni kell a nyugdíjakat is. A rehabilitáció november 1-jei hatállyal (Folytatás az 1. oldalról) szélt. Sajnos magas a gyermek- és a fiatalkorú bűnözők száma. Kedvezőtlen a megye településszerkezete. sokan laknak külterületeken; rossz körülmények között. Nagy gond, hogy a szabolcsi családok jelentős részének elégtelen az anyagi helyzete. Viszont az életminőség a közösséghez való viszonyban is fontos tényező. A szakmai képzésben nagy előrelépés tapasztalható. Erre a megyei tanács nagy anyagi erőt fordított. Sajnos, számottevő az alacsony nyugdíjjal rendelkezők aránya. Sok gyerekes család él a létminimumon. így a vagyon elleni bűncselekmények számának növekedésén nem is lehet csodálkozni. Baj, hogy a magyar társadalom a másságot nehezen tudja befogadni, tolerálni. A foglalkoztatási gondok a cigánycsaládok megélhetését nagyban nehezítik. Szabolcs- Szatmárban sok a munka- nélküli, illetve rengeteg az önemésztő életet élő ember. Rossz a halálozási statisztikánk is. Sok helyütt fellelhető a létbizonytalanság. Az emberek társadalomba való beilleszkedési zavarát az el- viselhetőség határán kellene tartani, • melyhez nagy összefogás szükséges. Madácsi Mária, a tanárképző főiskola tanszékvezető docense a bűnmegelőzés pedagógusképzésbeli lehetőségeiről szólt. Elmondta, hogy a bűnözés és az emberek iskolázottsága összefügg egymással. A főiskola célja; olyan tanárok képzése, akik a gyerekek személyiségét, alkezdődhet meg. Mivel a hosszú idő elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szinte lehetetlenné vált. a kormány úgy döntött, hogy az érintettek számára differenciálás nélkül, egységesen havi 500 forint többletnyugdíjat állapít meg. Bár a kormányszóvivő egyelőre még nem tudott részletekkel szolgálni a hazai uránbányászat megszüntetéséről folyó kormányvitáról, annyit leszögezett: egyértelmű szándék a ráfizetéses ércbányászat, uránbányászat megszüntetése. Hasonlóképpen nem tudott még részleteket mondani Bajnok Zsolt a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer sorsáról folytatott polémiáról. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kormány áttekinti a beruházással kapcsolatos eddigi vizsgálódásokat. kalmazkodókészségét jó irányba tudják fejleszteni. Mankó Mária, a tanárképző főiskola tanszékvezető docense a népművelési tanszék és a büntetésvégrehajtási intézet együttműködésének tapasztalatairól számolt be. Az emberek probléma- és konfliktusmegoldó képességének növelésére törekednek. Vasas Szilárd rendőr őrnagy kifejtette: a bűnözés és a társadalmi folyamatok kapcsolatba hozhatók. A megyében nőtt a bűncselekmények száma, a családi és baráti kapcsolatok egy részében az értelmetlen erőszak állandóan jelen van. Nincs olyan település, ahová ne kellene több rendőr. A bűn- megelőzésre nagy gondot kell fordítani. Kaciba Antal rendőr alezredes bejelentette. hogy megalakult az Országos Rendőr-főkapitányság megelőzési osztálya. A feladatokról hamarosan progra mot készít, melynek megvalósításában az önkéntes társadalmi segítőkre nagyban számítanak. Kiemelt figyelmet fordítanak a visszaeső bűnözés megakadályozására, s ebben a partneri viszony kialakítására helyezik a hangsúlyt. Gönczöl Katalin, a kriminológiai társaság titkára megjegyezte: fontos, hogy megismerjük a terület devianciáját, milyen a polgárok jogkövető képessége, morális állapota. Ehhez a néprajz, a történelem és más tudományágak segítséget adnak. A bűnmegelőzésben a szociális problémák megoldása alapvető fontosságú, A hozzászólók egyebek mellett a bűnözés és a szociálpolitika egymásra hatásáról. a tulajdonosi tudatról, a cigánylakosság beilleszkedési nehézségeiről fejtették ki véleményüket. Cs. Gy. 5. Az állásfoglalás szerint az eredeti szakértői véleményben egyrészt hét pontban felsorolt „alapvető hiányosságok fedezhetők fel..másrészt az állásfoglalás egy jelentős körülményre világított rá. Az eredeti szakvélemény a lőtávolságot 40, az ítélet 70 centiméterben határozza meg. A bevont szakértő állásfoglalásában viszont a lőtávolságot legfeljebb néhány (1—5) centiméter távolságra becsülik, sőt nem tartja kizártnak, hogy a fegyver csöve érintette a rendőr zubbonyát. Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy szándékos emberölés bűntette törvénysértő módon, megalapozatlan tényállás alapján lett kimondva. A rendelkezésre álló adatok alapján csupán a vádlott azon vallomása bizonyított, hogy dulakodás közben véletlenül lőttele Takács Gábort, tehát terhére így gondatlanság róható. Asztalos János, — aki a perújítási nyomozás során mentességi jogával élve tanú- vallomást nem tett —, elítélése felbujtóként elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt már csupán az' előző bekezdésben említettek miatt is törvénysértő, de e bűncselekmény miatti felelősségre- vonása még akkor is alaptalan lett volna, ha Királyfalvit annak idején törvényesen ítélik el. A perújítási nyomozás további tényeket is feltárt, így például Asztalos és Királyfalvi az államosítás kérdésében ellentétes álláspontot foglalt el, s nincs adat, hogy köztük e tárgyban, bármilyen céllal személyes kapcsolat volt. Az ítélet a plébános felbujtói felelősségre- vonását elsősorban arra alapította, hogy június elsején és harmadikén az államosítás melletti döntés minden eszközzel — felfegyverzett tömegtüntetéssel — való megakadályozására hívta fel híveit. A perújítási nyomozás megállapításai szerint — az államosítás megakadályozása érdekében — csak tömegtüntetésre szólította fel híveit. A plébános június elsejei, esti szülői értekezlettel kapcsolatos vallomása a jegyzőkönyvben lényegében szó szerint megegyezik az ítéleti tényállással. A jegyzőkönyvet azonban ebben az esetben is az ítélet kihirdetése után egészítették ki e vallomásrészlettel, noha a hangfelvétel tanúsága szerint a plébános ilyen vallomást nem tett. Dr. Győri jános szerint feltehető, hogy a vallomás kiegészítésének oka a felbújtóként elkövetett szándékos emberölés miatti elítélés alátámasztása volt. A bíróság felbújtás kapcsán kifejtett álláspontja a rendelkezések vitatható politikai tartalmú értelmezésén alapul. Ugyanakkor tény, hogy a tárgyaláson a június 2-i eseményekkel kapcsolatban mások (pl. Vitéz Gábor) vallották, hogy a plébános az elvitelük megakadályozására szervezett őrség tagjait a rendőrökkel szembeni fellépésre, a falu lakosainak fel- lármázására hívta fel. ezt a perújítási nyomozás adatai is alátámasztják, így Asztalos János felbújtóként bizonyítottan elkövette — szakszerű megfogalmazással — a „hatósági közeg elleni erőszak céljára történő csoportosulás vétségét”, tehát teljes rehabilitációról aligha lehetne szó. A .perújítási nyomozás sok apró. ám összességében fontos részletet is tisztázni tudott. Ezek részben arra vonatkoznak, hogy többek — akiket a népbíróság elítélt — az akkori törvények szerinti bűncselekményeket valóban elkövették, másrészt a Takács Gábor halálát okozó fegyver elrejtésével, annak szándékával és körülményeivel kapcsolatosak. Ez utóbbinál azonban sokkal lényegesebb a perújítási nyomozás azon megállapítása: egyértelmű, hogy az eljárást fokozott figyelemmel kísérte a Magyar Kommunista Párt felső vezetése és az akkori kormány, s annak folyamatában — beleértve a rögtönítélő bíróság határozatának elkészítését is — operatívan közreműködött. Az adatok arra utalnak, hogy a döntést (mely szerint a rögtönbíráskodás eljárási szabályait kell alkalmazni, a főbűnösökkel szemben ezen eljárási forma teljes szigora szerint kell a büntetést kiszabni, végül, hogy Asztalos János plébánost felbújtóként elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt ugyan A szobor távozik Daruval jár a tolvaj Űj tolvajiparág született Argentínában: a szoborlopás. Buenos Airesban az elmúlt tíz napban három városi szobrot és két márványamforát emeltek el talapzatáról. A szobrok darabonként több mint fél tonnát nyomnak, így csak daruval mozdíthatták el helyükről. Mindkét szobor a tavasz allegóriáját ábrázolta. A hatóságok feltételezik, hogy műkincsgyüjtő megbízásából lendült fel a köztériszo- bor-lopás a dél-amerikai tavasz első napjaiban. halálra kell ítélni, de kegyelemben fog részesülni) ezen a felső szinten hozták. A jogalkalmazó szervekre tehát Asztalos János és Királyfalvi Miklós felelősségrevonása kapcsán a politikai döntés végrehajtása hárult, amelynek hátterében elsődlegesen az iskolák államosításának kérdése miatt felizgatott vallásos közvélemény lehűtése, másrészt az államrendőrség feltétlen tekintélyének védelme állt. A perújítási nyomozást irányító dr. Vajda Alajos véleménye szerint a rendelkezésre álló bizonyíték alapján azonban megnyugtatóan cáfolhatók az üggyel kapcsolatban elterjedt különféle mendemondák, hogy például előre kitervelt provokáció történt, a rendőr önmagát lőtte meg, stb. A perújítási nyomozás során kiderült az is, hogy a község lakossága elérkezettnek látja az időt: kapjanak elégtételt, mert negyven éven át viselték a „rendőrgyilkosok” bélyegét. Ezt most Pócspetri lakosai egyöntetűen írásban is követelik. Végül a perújítást irányító legfőbb ügyészségi ügyész összegzett megítélése az ügyről: «— A perújítási nyomozás alapján kétségtelen, hogy a pócspetri rendőrgyilkosság ügyében úgy a rögtönítélő, mint a népbíróság ítéletét részben hamis, illetőleg hamisított bizonyítékokra alapította; az eljárt bíróságok tanácselnökei kötelességeiket büntető törvénykönyvbe ütköző módon megszegték. E körülmények az eljárt bíróságok határozatait jelentősen befolyásolták. Mindezek miatt az ítéleték hatályon kívül helyezése és új törvényes határozat hozatala indokolt. Sok régi és újonnan feltárt körülményre figyelemmel azonban megfontolandónak tartóim az ügy peres eljáráson kívüli, estetleg törvényi szabályozással történő rendezését — hangsúlyozta dr. Vajda Alajos. * Van-e reális és jó megoldás, amely minden érintettet kielégíthet? — kérdeztük az ügy kapcsán dr. Nyíri Sándortól, a legfőbb ügyész helyettesétől. Hogyan vélekedik a pócspetri ügyről a történész? Miként lehet e negyvenes évek második feléből származó egyik jellegzetes és ismert koncepciós pert beilleszteni a történelmi folyamatokba? A Kelet-Magyarország kérdéseire dr. Zinner Tibor, a Legfelsőbb Bíróság elnökének tanácsadója, a koncepciós peték felülvizsgálatával foglalkozó kormánybizottság társelnöke válaszolt. E két interjút — a doku- menturnsorozatunk lezárásaként — lapunk következő szombati, szeptember 30-i számának hétvégi mellékletében közöljük. Szerkesztőségünket az alábbiak közlésére kérte fel a Függet- len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt sonkádi szervezete. Szatmári pontok Mi, Szatmár, Bereg és Szabolcs kisgazdái, kik 1989. szeptember 16-án Sonkád községben gyűltünk össze, hogy tárgyaljunk az ország állapotáról, a legsürgősebb teendőket illetően a következő határozatokat hoztuk: 1. Megmásíthatatlan álláspontunk, hogy a föld azé, illetve annak örököséé, jogutódjáé, akié 1947. január 1-jén volt. (A kikényszerített adásvételeket, ún. „önkéntes felajánlásokat” stb. nem ismerjük el.) 2. Követeljük, hogy ez év október 30-ig a bevittel mindenben megegyező mértékben és minőségben adják vissza a földet mindazoknak, akik azt kérik és az újrakezdéshez minden gazda kaphassa meg hektáronként azt a tízezer forintot, amit a kedvezőtlen termelőhelyi adottságú téeszek- nek szoktak adni. 3. Akinek földje van, kaphassa meg automatikusan az újrakezdési hitelt. Akinek nincs, mérjenek öt hektárig az állami tartalékföldekből. 4. Szűnjenek meg a mező- gazdaság fejlődését akadályozó rendszabályok. 5. Azonnal, minden haladék és jogutód nélkül szüntessék meg a munkásőrséget és a politikai rendőrséget; a rendőrség a rend és közbiztonság őre legyen, ne lehessen a politikai üldözés eszközeként és céljaira felhasználni. 6. Vonuljanak ki a pártok a munkahelyekről! 7. Tartsanak a nagy vagyonnal rendelkező vezetőknél vagyonleltárt és nézzék meg miből, honnan származott a nagy gazdagság. A tisztességtelenül szerzett javakat kobozzák el és fordítsák az adósság visszafizetésére. 8. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át! •Télén iratunk megküldjük pártunk vezetőinek, Vörös 1 mce pártelnöknek és dr. Bo- ross Imre pártfőügyész úrnak, Németh Miklós miniszterelnök úrnak, Hütler Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter úrnak, Bánóczi Gyula megyei tanácselnök úrnak, hogy tudják, ismerjék meg, mit akar a nép, és hogy rövid úton intézkedjenek. Ahogy egy tollvonással elvették a földet, ugyanúgy vissza is lehet adni. 1989. november 5-én Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky Endre városában, Tarpán tartunk újra nagygyűlést, erre a felsoroltakat is meghívjuk, hogy a nép előtt szóljanak róla, mit tettek követeléseink teljesítésére, megvalósítása érdekében. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Dombrád és Vidéke ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi egységeit, 1989. november I-től 1994. október 31-ig terjedő időszakra: — 3. sz. Vegyi-Háztartási Üzlet Dombrád — 6. sz Papír-Kultúrcikk Üzlet Dombrád — 19. sz. Vegyesüzlet Ti^zakanyár — 33. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Gégény — 36. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Gégény — 24. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Pátroha — 28. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Pátroha — 45. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Nyírtass — 61. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Nyírtass — 35. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Nyírtass — 25. sz. Italbolt Nyírtass — 48. sz. Tejbolt Berkesz .— 28. sz. Italbolt Berkesz 1990. január 1-től 1994. december 31-íg terjedő időszakra: — 14. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Dombrád — 15. sz. Élelmiszer-Háztartási Áruk Üzlete Dombrád — 4. sz. Italbolt Dombrád A versenytárgyalásra valamennyi egység esetében 1989. október 25. napján (szerdán) 14 órakor kerül sor a Központi Iroda tanácskozótermében. A pályázatokat 1989. október 23-ig kell benyújtani a szövetkezet központjába. Felvilágosítást az ÁFÉSZ közgazdasági osztályvezetője ad. (2631) Kriminológiai tanácskozás Részletes tudósítás a korabeli Nyírségi Magyar Népben.
