Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

XLVI. évfolyam, 225. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1989. szeptember 23., szombat lolentés a kormáoy kétnapos SlésÉril Rehabilitálják az internáltakat Az iparos dilemmái (5. oldal) Harminckét ország és Taj­van 1700 kiállítójának rész­vételével pénteken a kőbá­nyai vásárvárosban megnyílt a 90. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakkiállítása. Az ünnepélyes megnyitón Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes mondott be­szédet. Hangsúlyozta: a mos­tani vásár olyan tükör, amely mutatja a magyar gazdaságban bekövetkezett .változásokat. A BNV-n is látható a mind határozot­tabban körvonalazódó piac, a vállalkozó szellem és a ma­gánkezdeményezés megjele­nése. A magyar kormány olyan reformprogramot kíván megvalósítani, amely 2—3 év alatt kiépíti a fejlett orszá­gok jóléti társadalmának és Medgyessy Péter nyitotta meg az őszi BNV-t. Még javában tartott a kor­mány kétnapos, maratoni ta­nácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideig­lenes szóvivő megkezdte szo­kásos sajtókonferenciáját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a feb­ruár 22-ei kormányhatáro­zatnak megfelelően folytató­dik a koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügyek fe­lülvizsgálata. Ennek során különös figyelmet fordítottak 16 olyan egykori bűnügyre, amely kiemelkedő jelentősé­génél fogva ma az érdeklő­dés homlokterében áll. Ezek­ben az ügyekben már befe­jeződött a felülvizsgálat. A tapasztalatok nyomán a leg­főbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Befejeződött — egyebek között Paskai László bíboros prímás kezdeményezése nyo­mán — egyes egyházi veze­tők, köztük Mindszenty Jó­zsef, illetve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges ál­lásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiány­talanul a hatóság rendelkezé­sére. Azonban így is kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkori­ban nem csupán a valós té­nyek felderítését, hanem esz­közként politikai célokat is szolgáltak. Az eddigiek alapján is egyértelműen megállapítha­tó, hogy a Mindszenty József és társai elleni, valamint más egyházi perekben a vá­dak súlyossága nem állja meg a helyét, illetve a bün­tetések még az akkor hatá­lyos törvények szerint is aránytalanul súlyosak voltak. A kormány ülésén Horn Gyula külügyminiszter távol­létében Somogyi Ferenc kül­ügyi államtitkár arról tájé­koztatta a testületet, hogy a tárca tapasztalatai szerint kedvező fogadtatásra talált külföldön az osztrák és a jugoszláv határ mentén ki­alakítandó bizalomerősítő övezetre vonatkozó MSZMP- indítvány. A kormány ezzel a javaslattal teljes mérték­ben azonosul, ezért úgy dön­tött hogy a biztonsági övezet kialakításával kapcsolatos gyakorlati teendők összehan­golására tárcaközi bizottságot alakít, amelynek tagja lesz a Külügyminisztérium mellett a honvédelmi, a kereskedelmi és a művelődési tárca képvi­selője is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Miniisiztertanács rend­hagyó hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések uralták a napirendet. A be­(Folytatás a 4. oldalon) Közvetlenül A mondás, hogy kilát­szik a lóláb, az ör­dög leleplezése a né­pi hiedelemben. Ám ugyan­így kilátszik a lóláb, ha va­laki szépen csomagolva nem teljesen tiszta nézetet akar eladni. Mindez pénteken reggel jutott eszembe, a háromol­dalú politikai tárgyalások utáni nyilatkozatok között. Az egyik ellenzéki párt képviselője indokolta meg tetszetősen, miért nem örül annak, hogy a köztársasági elnököt népszavazással vá­lasszák meg. Azt fejtegette, hogy az ország leendő első közjogi méltósága a parla­mentnek lesz felelős, tehát szerinte úgy ildomos, hogy az új parlament döntsön személyéről. Az érv szép, de valahol sántít. Hiszen igencsak so­kan és sokat emlegetik ma­napság a népfelség elvét. Mindenek fölé helyezik az állampolgárok összességét, akiknek a szava kell, hogy döntsön az ország sorsáért — s ezáltal önmaguk sorsát — érintő kérdésekben. Nos, nekem ilyen, nép­felséget juttat eszembe, ha résztvehetek a népszavazá­son, személyesein adhatom le voksomat az általain hi­telesnek ítélt politikusra. Nyilván ez az össznépi megmérettetés a próba, amely elfogadtat egy sze­mélyt, az általa képviselt politikát, a közmegegye­zésre való hajlamot. Ha va­laki ebbe köt bele — mert időt akár húzni, mert a maga pártjából nem talál megmérettetésre alkalmas népszerű személyt — akkor valahol mégiscsak lebecsüli az állampolgárok összessé­gét. Hiszen jól tudjuk, hogy a következő ország- gyűlési választásokon pár­tok csapnak össze, nemegy­szer valami fajta megegye­zéssel lesz valakiből képvi­selő. S ha nem is vonom kétségbe a leendő honatyák tisztessé­gét, felelősségét az ország sorsáért, mégis jobban ér­zem magam, ha közvetlenül adhatom voksomat az ál­lamfőre, mintsem várakoz­zak újabb fél esztendőt, s észleljem, hogy a felbuzdult politizálás, az ígérgetés mellett a gazdasági megol­dások nem születnek meg. Pedig ezen is múlik, hogy a kiteljesedő demokráciá­nak hasznát lelje az egyes választópolgár is. Lányi Botond H Krimiimlaaiai Társaság taaátsliozása Felvilágosítás, megelőzés, beilleszkedés A társadalmi beilleszkedé­si zavarok és a bűnözés ösz- szefüggéseiről rendezett tu­dományos ülést szeptember 22-én, Nyíregyházán a Ma­gyar Tudományos Akadémia Kriminológiai Társasága és a Szabolcs-Szatmár Megyei Bűnmegelőzési Tanács. Almási Sándornak, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőjének megnyitó szavai után A társadalmi beillesz­kedési zavarok kialakulásá­nak sajátosságai Szabolcs- Szatmár megyében címmel Gyúró Imre, a megyei ta­nács nyugalmazott elnökhe­lyettese tartott vitaindító előadást. Többek között elmondta, hogy az alkoholizmust, a bű­nözést. az öngyilkosságot, a családok felbomlását, sőt a prostitúciót is a társadalmi beilleszkedési zavarok közé sorolja. A nagymértékű sze­szesital-fogyasztás viszont a bűnözés melegágya. Társa­dalmi életünket a felbomló érték- és szokásrend jelle­mezte. amit nem tudtunk el­lensúlyozni. A gazdasági erő­forrás-teremtés lekötötte az emberek erejét, figyelmét. A társadalmi beilleszkedési za­varok nem váratlanul törtek ránk. de azok orvoslását el­hanyagoltuk. Gyúró Imre a továbbiakban az e földrajzi térségben élők halmozottan hátrányos hely­zetéről és annak okairól be­(Folytatás a 4. oldalon) piacgazdaságának alapintéz­ményeit. Ez várhatóan hoz­zájárul a pazarlás megszün­tetéséhez, a szűkös erőforrá­sokkal történő észszerű gaz­dálkodáshoz. Nem a tulaj­dont, nem a magánvagyont kell korlátozni — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes, —, hanem annak társadalmi­lag káros hatását. Az elkö­vetkezendő 2—3 évben soka­sodnak a tulajdonformák, szabad teret kapnak a ma­gánkezdeményezések, várha­tóan a külföldi tőke az eddi­ginél nagyobb arányban vesz részt a magyar gazdaság fej­lesztésében. Az ünnepélyes megnyitó után a vásár vendégei kör­sétát tettek a BNV-n. Már a vásárnyitás napján több kiállító sajtótájékozta­tót tartott. A Borsodi Vegyi Kombinát vezetői elmond­ták: a cég a közelmúltban részvénytársasággá alakult. Alaptőkéje 2,1 milliárd fo­rint, amelyhez több külföldi partner összesen 15 millió dollárral járult hozzá. Az át­alakulástól a BVK azt várja, hogy tovább növekszik jöve­delmezősége, bővül bel- és külföldi megrendelőinek kö­re. Bár a cég az idén mint­egy 100 millió dollár értékű terméket exportál a tőkés or­szágokba, igen fontosnak tartják a kapcsolatok széle­sítését a Y ST-partnerekkel. Az idén Szovjetunióban például H új kereskedő és termelői vállalattal alakítot­tak ki együttműködést. Megyei MSZMP-fórum Nyíregyházán Az MSZMP kongresszusi előkészületeinek egyik jelen­tős eseményére kerül sor ma Nyíregyházán. Megyei párt­fórumon vitatják meg a párt programnyilatkozatát és alap­szabály-tervezetét. A Bánki Megyénk „fogadott fiáért" szólt a harang Eltemették Ratkó lózsefet A tíz nappal hzelőtt, 53 éves korában elhunyt köl­tőért, megyénk „fogadott fiáért” szólt a harang tegnap Nagykállóban, amelynek re­formátus templomában em­berek százai — a családon, a közelebbi és távolabbi hozzá­tartozókon kívül barátok, a megye és az ország kulturá­lis életének képviselői, a vá­ros, Szabolcs, Szatmár és Be- reg lakói, Ratkó József tisz­telői — rótták le kegyeletü­ket a ravatalnál. Előbb Horváth György tisz- teletes tartott gyászbeszédet, majd Bugya István búcsú­zott barátjától, aki — mint mondta — „költő volt a szo­morúság és a tisztaság jo­gán”. A költőtársak nevében Ágh István szólt arról a veszteségről, amely Ratkó József halálával érte hazánk írástudóit. „A szűkebb haza minde­nes énekesé”-nek nevezte a költőt, a nagykállói könyv­tár munkatársát Kovács Ti­bor, a Móricz Zsigmand Me­gyei és Városi Könyvtár A ravatalnál. igazgatója, aki a munkatár­sak, a megyei tanács nevé­ben vett búcsút Ratkó Jó­zseftől. Attól az embertől, aki szerint ez a vidék ugyan mindvégig jobban tudott ol­dani, mint kötni — ő mégis hűséges volt ehhez a tájhoz; talán azért is, mert itt föld- és valóságközeiben élhetett. Ez pedig nagyon fontos volt számára, hiszen — olykor lo­bogó indulattal — mindig is azokkal vállalta a közössé­get, akiknek egyetlen védel­mük a .tisztaság; a maga gyötrelmeként élte át a sze­gények megpróbáltatásait, a szegénység megaláztatásait. Fáradhatatlanul küzdött az értékek megőrzéséért és gya­rapításáért egyaránt. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képvisele­tében szólt a ravatalnál, s fo­gadalmat tett arra, hogy a mozgalom, amelyhez költő­társa is tartozott, nem hagy­ja cserben Ratkó József szű­kebb hazáját, amelynek ne­héz sorsában évtizedeken át osztozott. Az MDF folytatni fogja a küzdelmet az új Ma­gyarországért, egy olyan ha­záért, amilyet Ratkó József is álmodott. Végül Ratkó József csodá­latos, veretes szövegével fe­jeződött be a gyászszertartás: az István, a király című drá­mából Csikós Sándor, a Mó­ricz Zsigmond Színház mű­vésze szólaltatta meg a to­rokszorító sorokat, István imáját. Ratkó Józsefet a nagykál­lói temetőben helyezték örök nyugalomra. A sírnál a nagykállóiak nevében Fodor János, a városi tanács elnö­ke búcsúzott a költőtől, aki kilencévesen elhunyt 'kisfia mellett, tőle ölelésnyire pi­heni immár háborítatlan ál­mát. Donát Ipari Szakközépiskola nagytermében sorra kerülő pártfórumon a megye mint­egy 29 ezer MSZMP-tagját 228 alapszervezeti küldött képviseli, valamint részt vesznek a tanácskozáson a megye kongresszusi küldöt­tei, a megyei pártbizottság, a reformkörök, reformműhe­lyek tagjai, s mintegy 20—30 meghívott. A pártfórumon — tagsági könyvük felmutatá­sával — az MSZMP bármely tagja részt vehet. A megyei pártfórumon szó­beli ismertető hangzik el a programnyilatkozat legfonto­sabb kérdéseiről, míg a párt szervezeti szabályzatáról szó­ló eddigi gondolatokat, ész­revételeket írásban kapták kézhez a fórum résztvevői. A tanácskozás célja állásfog­lalás elfogadása a két fontos pártdokumentumról, vala­mint segítségadás a megye párttagságát képviselő kong- I resszusi küldötteknek. Fizet, vagy elzárjuk a csapot! (3. oldal) A Tiszteit Oivaséhoz! L apunk első és utolsó oldalán mától ez áll: „Sza- bolcs-Szatmár-Bereg társadalmi-politikai na­pilapja”. Ez az új megjelölés — amely teljeseb­bé teszi korábbi, hasonló jellegű változtatásunkat — azt nyilvánítja ki: a Kelet-Magyarország erősíteni kívánja hosszú ideje bizonyított szándékát, hogy a megye egész lakosságának lapja legyen. Lapunk kollektívája — mint önálló politikai műhely — a jövőben is nyíltan vállalja a haladást szolgáló baloldali értékek hordozó­jának szerepét. Ez pedig egyenesen megköveteli, hogy a különböző pártoknak és szerveződéseknek az egész társadalom javát akaró progresszív törekvéseit része­sítsük előnyben. Célunk ezzel is a hiteles tájékozta­tás, az Olvasó lehető legjobb szolgálata. Bővülő export, új vállalkozások Megnyílt az őszi BNV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents