Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

1989. szeptember 21. Kelet-Magyarország 7 Egy éve együtt A táncparkett „ördögei ' A napokban be­mutatót tartott a nyíregyházi úttö- rőházban a me­gyei és városi mű­velődési központ formációs tánc­klubja. A jó moz­gású fiatalok kö­zött a legkisebb párt Jávor And­rea, a 12. sz. isko­la 5. osztályos ta­nulója, s Kalapos Tibor, a 21. sz. is­kola 5. osztályos tanulója alkotta. — Egy éve jöt­tem a táncklubba — meséli Andrea. — Az egyik szom­szédban lakó lány mesélt erről a le­hetőségről. Előtte nem táncoltam, csak óvodás ko­romban balettoz- tam, de azt nem szerettem, ez sok­kal jobb, s a kö­zösségben is jól érzem ma­gam. Tibor az iskolában sajátí­totta el a táncok alapele­meit. — Tánctanfolyamot szer­veztek az iskolában, amelyre én is jártam. Az egyik tanár néni ajánlotta, hogy próbál­jam meg a táncklubban. így Szakkör természetvédőknek Természetvédelmi szak­kört indít az általános isko­la felső tagozatos tanulói ré­szére a Váci Mihály megyei és városi művelődési központ és az E-Misszió Természet- védelmi Egyesület által kö­zösen működtetett „Szivár­TECHNIKAI OKOK MI­ATT elmarad szeptember 23- án Nyíregyházán, az úttörő- házban a „Mesecsokor” című bábelőadás. vány” Természetismereti Központ. Az úttörőházban tartják majd a foglalkozáso­kat, amelyeken a természet­tel, a természetvédelemmel kapcsolatban tehettek szert ismeretekre. Aki akar, nö­vény- és állátismeretből vizs­gát is tehet, s különböző fo­kozatú természetismerői mi­nősítést is kaphat. A termé­szetvédők első megbeszélésü­ket szeptember 22-én tartják, 16 órától az úttörőházban, a „Szivárvány” központban. Miénk a szó! DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánkban már tavaly is működött diákönkormány­zat, amely ismét megkezdte tevékenységét. Az alakuló összejövetelünkön megválasztottuk a vezetőséget. Én vállaltam, hogy az iskolában történt nagyobb esemé­nyekről tájékoztatom a Kelet-Magyarországot. A gyű­lésen az éves feladatokról és vállalásokról is beszélget­tünk. Reméljük, próbálkozásainkat siker koronázza. Tóth István Cégénydányád ÜJ ISKOLA Üj iskolát avatott fel Szabolcsveresmarton dr. Me- zey Károly országgyűlési képviselő. A korszerű, négy­tantermes iskolában tágas tornaterem is várja a sport szerelmeseit. Az avatáson részt vett Szabolcsi Tutko- vics János Szabolcsveresmartról származó festőművész is, akinek megtekinthettük kiállítását. A művész az egyik képét iskolánknak ajándékozta. Gál Zsuzsa Szabolcsveresmart MEGKEZDŐDÖTT A TANÉV Az idén iskolánkban már különváltan kezdte meg működését az úttörőcsapat és a diákönkormányzat. Az osztályfelelősök különböző szaktanácsokban tevékeny­kednek, van például tanulmányi, közművelődési, tár- sadalmimunka-tanács. A tanulói ügyeletet, a tisztasá­gi, magatartási, tanulmányi versenyt és a rádiót szin­tén a gyermekek irányítják. A napokban megválasz­tottuk a diáktanács titkárát és a helyettesét. Kulturális tanács 5. sz. ált. isk., Kisvárda tavaly szeptember óta itt vagyok. Először egy másik kislány volt a párom, de 6 elment, s oktatónk. Mezősi­né Bak Julianna tanár néni akkor választotta ki páro­mul Andreát. Hetente kétszer próbál­nak. s mint mondják, nem unalmas együtt táncolni. Gyakran járnak versenyek­re. amelyeken általában a kö­zépmezőnyben végeznek. Szo­morúan emlegetik az utolsó versenyüket, ugyanis csak 1 pont kellett volna, s bejut­nak a középdöntőbe. — A versenyeken mondo­gatjuk egymásnak, hogy me­lyik lépés következik, ha el­felejtené valamelyikünk — mosolyognak össze. — Ha olyankor elrontjuk, megál­lunk, s újra kezdjük. Szere­tünk mozogni, élvezzük az érdekes figurákat. Jelenleg „E” osztályosok vagyunk, szeretnénk előbbre lépni, s mindaddig táncolni, ameddig' csak lehet — mondja befeje­zésül Andrea és Tibor. Gondolkodó A múlt heti „Játékvár” megfejtése: Diósgyőr, Szin­va, Anonymus. Könyvjutal­mat nyert: Szucsányi Judit Tiszavasvári és Jámbor Csil­la Nyíregyháza. Mai feladványunkban öt fenyőfajta nevét rejtettük el. A körökben levő betűpárokat kell összeolvasnotok, előbb a választóvonal felettieket, az­után az alul levőket. A körö­ket összekötő vonalak segí­tenek a megoldásban. Az öt fenyőfajta nevét küldjétek be levelezőlapon szerkesztősé­günkbe! Törd a fejed! Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben: B). 6. Eme. 7. Egyik szervével érzékel. 8. Fel ellentéte. 9. Labdarúgó-szabálytalan­ság. ll. Bőg. 12. Csaknem kimari 14. Piri betűi keverve. 16. Megfejtendő (a vízsz. 1. folytatása). 18. Ajándékoz. 20. Létezik. 21. ... -ver. 22: Lárma. 24. Ele­ven. 25. Perzsia. 27. Páncélrekesz. 28. Kézben fog. 29. Elpanaszol. Függőleges: 1. Érzékszerv. 2. Tova. 3. Péter társa a naptárban. 4. Totó egynemű betűi. 5. Római 1052. 6. Elrendez. 10. Maró folya­dék. 11. Vasúti pályatestdarab. 13. Hajó­menedék. 14. Szarvasfajta északon. 15. Megfejtendő (zárt négyzetben: E). 17. Gyom. 19. Durván őrölt gabona. 21. Ér­tekezlet. 23. Gyalogol. 24. Fial. 26. Néma nóta! 27. Szintén ne. Megfejtendő: magyar költő (függ. 15.) és aktuális versének címe (vízsz. 1, 16). Múlt heti megfejtés: SZOMBATHELY — SZIGETVAR — JAK — KŐSZEG. KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Cseh Anna­mária Sonkád, Labbancz Gyula Kemecse, Imre Sza­bolcs Kétérköz, Fodor Sándor Tiszanagyfalu, Borbély István Csegöld, Takács Agnes Tiszabercel, Tóth Ti­bor Nyírjákó, Nyíri Zoltán Penyige, Szabó Anita Apagy, Kenyeres Szilvia Tiszalök, Józsa Melinda Öpá- lyi, Dicsák Ilona Nyírtelek, Tóth Emese Kék, Tóth Beáta Nyíregyháza, Zilahi Erzsébet Nyíregyháza. Kérjük, a megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be! Bimbam és Bambi Egyszer volt, hol nem volt, egy eldugott falucs­kában volt egyszer egy ha­rang. Úgy hívták, hogy Bimbam, ö volt az egyetlen harang a környéken, így aztán nem csoda, hogy na­gyon, de nagyon magányos­nak és boldogtalannak érez­te magát. Egész nap mesé­ket olvasott, hogy ne unat­kozzon annyira. Legkedve­sebb olvasmánya a Hü­velyk Matyi volt. Igaz, nem is volt más mesekönyve, csak ez. Történt egyszer, hogy amikor éppen századik al­kalommal olvasta a Hü­velyk Matyit, kiszakadt be­lőle egy sóhajtás. — Bárcsak volna egy társam, ha csak akkora is, mint ez a Hüvelyk Matyi! Hogyan, hogyan nem, só­hajtását meghallotta egy gólya. — Elepeszti a bánat '— kelepelte magában —, se­gítenem kell. Azzal elröpült egy szar­kához, akinél nemrégiben látott egy fémes csengety- tyűt. Miként szerette meg tőle, nem tudorrt*csak any- nyit tudok, hogy amikor Bimbam felébredt, már ott csüngött mellette a csen­gettyű. — Hát te, hogy kerültél ide? — kérdezte a jöve­vénytől. A csengettyű nem vála­szolt, csak nézelődött erre meg arra. A harang Bambi­nak nevezte el a csengety- tyüt. A csengettyű azonban nem mondott semmit, még a nyelve hegyét sem moz­gatta, pedig Bimbam napjá­ban háromszor is elmondta, hogy Bam-bi, meg Bim­bam, de Bambi meg sem mukkant. Telt múlt az idő. Bambi nött-nődögélt. Már akkora volt, mint egy lé­lekharang, de még a saját nevét sem tudta kimonda­ni. — Mit csináljak, nem mond semmit, csak bámul, mint borjú az új kapura — szomorkodott Bimbam. Ho­gyan, hogyan nem, a gólya ezt is meghallotta. — No, majd én kelepcét állítok őkelmének — kele­pelte magában. Fogott egy szökött léggömböt, és éjjel, amikor mindenki aludt, óvatosan a kisharang nyel­véhez kötötte. Amikor Bambi felébredt, meglepődve vette észre a játékot. Először csak figyel­te, azután nyelvével meg­mozdította egy kicsit, az­után még jobban, majd nagy lendülettel himbálni kezdte. És ekkor — hallja­tok csodát! — a kisharang zengő hangon megszólalt: — Von labdám, van! Van labdám, van! Bimbam boldogan adta tovább a hírt: — Giling-galang, szól a harang! Kérész Gyula Kedvence KesztoláiYi, ZeIK Zeltán Barattes a versírással A megyében sok olyan kisdiák él, aki nemcsak olvasgatja a verseket, hanem maga is meg­próbál írni egyet-egyet. Közéjük tartozik Tamás Attila is, aki a nyíregyházi 7. sz. általános is­kola 5. osztályos tanulója. — Az egyik kedvenc tantár­gyam a magyar irodalom. Na­gyon szeretek olvasgatni, külö­nösen a kalandregényeket ked­velem — mondja Attila. — Többször indultam már szavaló- és prózamondó versenyen az is­kolában, amelyeken a legtöbb­ször II—III. helyezést értem el. Anyukám régebben szintén sza­valt, lehet, hogy tőle örököltem a versek szeretetét. A kedven­cek közé tartozik például Kosz­tolányi Dezső verse, a Mostan színes tintákról álmodom, vala­mint Zelk Zoltán két verse: Anya, apa hazajöttek és a Nem érem el a kilincset. Egyszer, Potsdam egyik legvon­zóbb, leglátogatottabb helye a Sanssouci-park és a rokokó homlokzatú palota. Ezen a .nyáron több száz szatmári fiatal tekintette meg az NDK történelmi nevezetessé­geit. ahogy az iskolából jöttem haza, eszembe jutott, jó lenne írni pár verset. Még aznap meg is írtam egy tréfás verset, s egy másikat a természetről. Az egyik verse­nyen Csoóri Sándor: Lábon járó verőfény című könyvét kaptam, amelyben mondókaszerű, humo­ros versek vannak. Ezek hatá­sára én is megpróbálkoztam eggyel a napokban: A méh Én vagyok a kis méhecske, Felébredek minden neszre. Gyere darázs, játsszál velem, Bújócskázzunk mind a ketten. GRÓF BODRI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents