Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 19. Munkatársunk, Marik Sándor dokumentumsornzata A pócspetri rendőrgyilkosság Négy évtized: a halálos ítélettől a perújítási nyomozásig Eiirópai Közösségek Bizottsága Magyar javaslatok az együttműködésre Hétfőn Budapesten meglehetősen zsúfolt tárgyalási programot bonyolított le az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának alelnöke, Frans Adriessen, aki a kül- kapcsolatokért és a kereskedelempolitikáért felelős. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettestől átvette azt a 70 oldalas okmányt, amely a magyar kormány javaslatait tartalmazza az együttműködésre vontkozóan. Az al- elnök tárgyalásokat folytatott a kormány több tagjával, köztük a külügyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, és megbeszélést folytatott a szoc.iáldemokrata párt. a kereszténydemokrata párt. s a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is fogadta Frans Adriessent, akit tájékoztatott a magyarországi politikai és gazdasági reformokról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fejlett országok ne csak szavakban rokonszenvezzenek a magyarországi folyamatokkal, hanem az együttműködés konkrét bővítésével támogassák azokat. Medgyessy Péter és Frans Adriessen délután a Parlamentben sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal. A Minisztertanács elnökhelyettese elmondta, hogy a kormány nagyra értékeli a hu- szonnégyek kezdeményezését, amely először a hetek párizsi csúcstalálkozóján fogalmazódott meg, majd a Bush- látogatás lendületet adott a konkrét tárgyalásoknak. Medgyessy Péter szerint a kelet —nyugati kapcsolatok új szakasza kezdődött meg azzal. hogy hazánk és Lengyel- ország a megkezdett reformokkal integrálódni kíván a világgazdaságba. Magyarország reformfolyamataihoz támogatást szeretne kapni az Európai Közösségtől. Az együttműködésre vonatkozó magyar javaslatokat adtak át az Európai Közösségek Bizottsága alelnökének.' A közös piaci bizottság alelnöke arról szólt, hogy szándékosan utazott Kelet-Euró- pában először Magyarországra, mert a nyugat-európai közösség hazánkkal kötött először átfogó kereskedelmi és gazdasági megállapodást a múlt év végén. Magyar-amerikai kereskedelmi tárgyalások Magyarországi útjának céljairól tartott sajtótájékoztatót hétfőn, az Átrium—Hyatt Szállodában Robert Mosbac- her, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki vasárnap este érkezett Budapestre Beck Tamás kereskedelmi miniszter meghívására. Az amerikai miniszter látogatásának alapvető célját abban jelölte meg, hogy feltárja az újabb üzleti lehetőségeket, amelyeknek révén sikerre vihetők Bush elnök, júliusi látogatása alkalmával bejelentett gazdasági kezdeményezések. Robert Mosbac- her úgy véli, hogy Magyar- országon a gazdasági növekedést csak a magánszektor tudja megteremteni. Aláírták a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) tünk, mondatokat egyeztettünk, megpróbáltuk pontokba sűríteni mindazt, amiben egyetérteni tudtunk. Ha vi&z- szagondolunk a néhány hónappal ezelőtti indulásra, azt kell, mondanunk: sokat elértünk. A Harmadik Oldal képviseletében Nagy Imre szólalt fel. — A Harmadik Oldalon részt vevő társadalmi szervezetek nevében örömmel üdvözlöm a tárgyalásokon hosszú munkával elért eredményt. Ezúton a széles nyilvánosság figyelme előtt is kijelentjüké (hogy a közösen kidolgozott törvénytervezetekkel egyetértünk, azok parlament elé terjesztését szorgalmazzuk. Meggyőződésünk“ hogy a törvénytervezetek jó alapot biztosítanak a mindenki által óhajtott békés átmenetre. A politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülése -este 9 óra előtt néhány perccel, a megállapodás aláírásával fejezte be munkáját. A dokumentumot az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztalhoz tartozó kilenc szervezet közül a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Pátt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt, valamint a Harmadik Oldalt alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői látták el kézjegyükkel. A felek kinyilvánították, ' hogy az alapmegállapodásba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek a megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, „ygíanajot, a itársadalmi, gaz- .dasági válságból, való kiút keresését szolgálják. Az.úgy- .nevezett sarkalat»?,' közjpgi kérdésekben tehát politikai egyetértés született a , résztvevők között. SZDSZ-álláspont Nyíregyházán 1948. egyik legnagyobb politikai indíttatású pere „A pócspetri rendőrgyilkosság” megjelöléssel került be leg- újabbkori történelmünkbe. A vele kapcsolatos titkokat — az utóbbi évek növekvő nyíltságának köszönhetően előbb Ember Judit Pócspetri című filmje kezdte ki, majd 1989. tavaszán eljött az idő arra is, hogy a Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozást kezdeményezzen. Nyilvánvaló lett ugyanis, hogy politikai indítékok alapvetően befolyásolták az ítéletet, az eljárást politikai céloknak — a felekezeti iskolák államosítása elfogadtatásának — rendelték alá, s vele egyúttal „mélyütéseket” mértek az egyházra is. Egyre biztosabbnak látszik, hogy az ügy nyomozása, bírósági tárgyalása során súlyos törvénysértéseket követtek el. Munkatársunk a korabeli újságok híradásai, az ügy bírósági ítéletei, a perújítási nyomozás által feltárt új tények alapján készítette — még korántsem teljes — dokumentumsorozatát, amelynek végén-illetékeseket is megszólaltat, miként rendezhető jogilag véglegesen a pócspetri ügy, hogyan lehet igazságot szolgáltatni egy községnek, melyet négy évtizeden át sújtott a bélyeg; a „rendőrgyilkos falu”. Megytiik újságírói MUOSZbizottságokban A Magyar Újságírók Országos Szövetsége vasárnap éjszaka véget ért küldöttgyűlésén részt vettek Szabolcs- Szatmár-Bereg megye újságíróinak képviselői is. Közülük dr. Lányi Botondot, a Kelet-Magyarország • olvasó szerkesztőjét megválasztották a héttagú ellenőrző bizottság tagjának. Haskó József, a nyíregyházi városi tévé vezetője és dr. Papp Dénes, a Határ-Szél munkatársa egyaránt a 25 tagú Etikai Bizottság tagja lett. A Szabad Demokraták Szövetségének nyíregyházi csoportja, megerősítve saját korábbi megnyilatkozását, valamint reagálva az MSZMP Nyíregyházi Bizottsága megbízott első titkárának rádiúinterjújára, az alábbi állás- foglalás közzétételére kéri és hatalmazza fel a Tisztelt Szer kesztőséget: ,,Mi a Szabad Demokraták Szövetsége nyíregyházi csoportja, a helyi Ellenzéki Kerekasztal tagjaként abban a reményben ültünk tárgyalóasztalhoz a’Megyei és városi MSZMP Bizottság képviselőivel, hogy a szövetségünk által felvállalat értékek megjelenítésén túl érdemi megállapodásokat tudunk kötni. A kezdeti tapogatózó tárgyalásokon az MSZMP és a tárgyalások menetébe alkalomszerűen bekapcsolódó tanácsi apparátus képviselői nyitottnak, kompromisz- szumkésznek mutatkoztak. ,A tárgyalások további menete és a közben zajló politikai események már más magatartást tükröztek. A megyei MSZMP és a tanácsi vezetés e többszörösen hátrányos helyzetű térség gazdasági gondjait velünk megosztani nem kívánta. azok enyhítésében, orvoslásában nem vélt partnernek. A kormány és a megyei gazdasági vezetés közötti tárgyalásokról, azok eredményeiről eredménytelenségéről nem tájékoztatott, e tárgyalások jegyzőkönyveit meg nem ismerhettük. Ugyanakkor az országos sajtóból értesülhettünk arról, hogy az MSZMP KB egy tranzakcióval. — több ingatlan között — Nyíregyházán vendég- házát 12 289 585 forint értékben, Sóstói úti oktatási létesítményt 11 474 785 forint értékben az általa alapított Next 2000 KFT tulajdonába igyekezett átjátszani, átmenteni. Az akcó törvénytelensége (állami tulajdonú Ingatlanokról van szó) és kicsinyessége (a feltűntetett összeg csak jelképes a piaci árához képest) bebizonyította, hogy az MSZMP továbbra sem kívánja pártérdekeit a társadalmi érdek alá rendelni. Nem tudjuk elfogadni, hogy eltartott helyhatósági képviselőink, a helyi tanácsi apparátus még nem emelt szót e botrányos ügyben. Attól tartunk, hogy ennek az oka, hogy tanácsaink külön engedélyekkel kívánják ellátni az MSZMP-nek a társadalmi vagyon kisajátítására, tőkésitésére irányuló törekvéseit. Megyénk egyetlen napilapja szintén hallgat. Hasábjain rendszeresen jelennek meg inkorrekt közlések. A helyi Ellenzéki Kerékasztal felhívásait, reagálásait csak esetenként közük, programjairól nem, vagy csak részben és pontatlanul tájékoztatnak. Mindez nem felel meg az MSZMP által deklarált esélyegyenlőség elvének. Elfogadhatatlan és jelenlegi gazdasági helyzetben különösen irritáló az a káderpolitikai gyakorlat — közismert nevén az ejtőernyősök elhelyezése — mely mind több volt pártfunkcionáriust juttat korengedményekkel nyugdíjhoz, vagy helyez, — a pályázati követelményeket figyelmen kívül hagyva — vezető állásba. Mindezeket, valamint azt figyelembe véve, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek érdemi megállapodáshoz; az MSZMP-vel, annak helyi képviselőivel ez év októberi kongresszusuk előtt tárgyalni nem kívánunk.” Szabad Demokraták Szövetsége nyíregyházi csoportja 1. A Nyírségi Magyar Nép 1948. június 6-i, vasárnapi számának első oldalán öthasábos háromsoros cím: „Rendőrgyilkosság Pócspet- riben — Elfogták a gyilkost és cinkosait — Asztalos János, az uszító plébános beismerő vallomása.” A lap a Belügyminisztérium sajtó- osztályának közleményét hozta nyilvánosságra: „Június 3-án, csütörtökön este 9 óra körül a Szabolcs megyei Pócspetri község községháza udvarán véres rendbontásra került sor, amelynek egy ha- lálatos áldozata van, A budapesti államvédelmi Osztály a következőket állapította meg: •■,1 Május. 31-én Pócspetri köz- ■ség nemzeti bizottsága 8:1 arányban az iskolák államosítása mellett foglalt állást és június 3-án este került volna sor a községi képviselőtestület határozathozatalára. Asztalos János, a község római katolikus plébánosa — aki a plébánia 150 holdas birtoka felett rendelkezik — beismerte, hogy június elsején a plébániára rendelte a község tanítóit. Tudomásukra hozta, hogy amennyiben a tanítók az egyházi iskolák államosítása mellett foglalnak állást, ki fogja őket közösíteni az egyházból. Asztalos János beismerte, hogy a szülőket is figyelmeztette: amennyiben az iskolák államosítása me- lett foglalnak állást, az egyházból őket kiközösíti. Június 3-án este a képviselőtestület tanácskozásának ideje alatt az esti litániáról jövet 9 óra-körül mintegy 500 főnyi felizgatott tömeg fenyegető és támadó szándékkal benyomult a községháza udvarára. A rend helyreállítására megjelentek: Takács Gábor rendőr őrvezető, aki hétgyermekes újgazda fia, valamint Hell Ferenc szakaszvezető. Királyfalvi (Kremper) Miklós volt zászlós, községi írnok és Kusnyir János a tömeg élén megtámadták Takács Gábor rendőr őrvezetőt, és tőle fegyverét elvéve Királyfalvi agyonlőtte Takács Gábort. A gyilkos és cinkosai beismerő vallomást tettek. Súlyosabban megsebesítették Takács László községi aljegyzőt is. A gyilkosság idején Asztalos János a harangokat félreverette, ugyanakkor a község összeköttetését biztosító telefonvezetéket elvágták.” De tegyük kissé félre a Magyar Nép négy évtizedes példányait és a szűkszavú jelentés mellett nézzük meg a részleteket is. A Budapesti Bünteő Törvényszék 1948. június 11-én kelt ítéletében sakkal részletesebben olvashatjuk, hogyan is történt a tragikus esemény. A már említett esti litániáról — amelyen a hívek szokatlanul sokan gyűltek össze -r a községháza felé indult a tömeg, ahol az iskola államosításáról dönteni hivatott képviselőtestület ülésezett. Mint a bíróság ítéletének indokolása megállapítja: „... a litánia után a templomból szinte csordaszerűen kirohanva a községháza felé nyomult a tömeg és vad ordíto- zás közepette közrefogván a községházát, zajosan tüntetett az államosítás ellen. A tömeg egy része husángokkal, kapával, vasvillával volt felfegyverkezve. A községi képviselőtestület ez alatt — megfélemlítve — csupán tíz megjelent tag jelenlétében nem mert állást foglalni a felekezeti iskolák államosítása mellett. Közben a tömeg be akart törni a tanácsterembe, azonban a bejárat előtt őrséget álló két rendőr a tömegnek útját állta.” Nem közömbös az időpont, hiszen ekkor már este 10 óra körül járt, a villany és más közvilágítás nélküli kis falu utcáira, a tömegtől ellepett községháza udvarára sötét éjszaka borult. Feltehető, hogy a sötétség még csak tetőzte a tömeg felelőtlenségérzetét. A tömeggel szembenálló, s a községháza bejárójánál védőállásban elhelyezkedett két rendőr fegyveres jelenléte is tovább fokozta az izgalmat, mert Asztalos János plébános azt terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják vinni, s ezt bármi módon — erőszakkal: husángokkal, kapával, kaszával, felfegyverzett tömeg tüntetésével is — meg kell akadályozni. Az izgalom mind magasabbra hágott. De térjünk vissza a bírósági ítélet indokláséihoz, ebben is a tragikus pillanatot közvetlenül megelőző percekhez. A már említett rendkívül feszült helyzetben jelent meg a községi vezető jegyző (Királyfalvi Miklós és Takács László társaságában) az egyik lépcsős kijáraton — ahol éppen Takács és Hell rendőrök álltak őrt. El szerettek volna távozni, „... amit azonban a tömeg észrevéve, feléjük tó- dulással meg akart akadályozni, mert azt hitte, hogy az ajtóban szolgálatot teljesítő Takács Gábor és Hell Ferenc rendőrök a főjegyzőt el akarják vinni. A tömeg ekkor azt kiáltotta, hogy „Nem engedjük a jegyzőnket, papunkat elvinni.” Dulakodni kezdtek a két rendőrrel, mire Takács Gábor — hogy a tömeget visz- szariassza — riasztó lövést adott le a levegőbe. A tömeg izgalma ekkorra tetőfokára hágott, ami a felzaklatott Királyfalvi Miklósra is rátapadt, aki — észrevéve, hogy Takács Gábor rendőr fegyverét csőre tölti és azt a tömeg felé védekezőig lövésre készen tartja — nekiugrott a rendőrnek és mivel azt mások is szorongatták, annak kezéből kitépte a fegyvert.” (Az ítélet ezt követően arról szól. hogy Királyfalvi ismerte a fegyverforgatást, mert kiképzésben részesült honvédzászlós volt.) A következő pillanatok számítottak 1 sorsdöntőnek, amelyekrőlona-tbírósági .ítélet így fogalmaz tüzelőállást felvéve — mintegy 70 centimélerr^átlvá a lé- fegy vérzett1 fP&KScs rendőrtől, annak mellkasát megcélozva — uj^r a fegyver ravaszára helyezte és azt elsütötte. Takács rendőr mellkason találva a földre zuhant és nyomban meghalt.” - Amikor Királyfalvi a rendőrt agyonlőtte, a halál híre pillanatok aloft elterjedt, ami a tömeget megdöbbentette. és hidegzuhanyként le- hűtötte. Volt azonban aki már a következményekre gondolt. A korabeli tudósításban ugyanis azt olvashatjuk: „Som István tanító — megakadályozni kívánván, hogy a rendőrök segítségért telefonálhassanak —, felszólította Vitéz Gábort, hogy a közelben épített, s a községet a külvilággal összekötő egyetlen telefonvezetéket "a nála lévő baltával rombolja szét. (Ez meg is történt). A perben később nagy szerepe volt a rendőrtől elvett, immár gyilkos fegyvernek és a másik rendőr puskájának. Ezeket eldugták, ami később nagyon komolyan esett latba, tekintettel arra, hogy a vád szerint a bűnjelet képező fegyvert a nyomozás megnehezítése érdekében rejtették el, holott az érintettek részéről az elrejtés indoka az volt, hogy mások ne férhessenek a lőfegyverhez, tehát nehogy további gyilkosság történjen. (Folytatjuk) SZÉP ÉS KÉNYELMES OTTHON! A „KELET” COOP RT Bútor-lakástextil boltja (Síp út) kínálatából megvalósíthatja. Vásárolhatnak: \ \ — hazai és import tapétát, — lakástextíliákat, szőnyegeket, — ülő és fekvő bútorokat, — szekrénysorokat. Bútoraink közűi ajánljuk: — Konvoj szekrénysor — Laura I/B szekrénysor — Glória könyvfal — Puszta tálaló — Műbőr fotelek — Kaviár konyha — Pécsi kolóniái elemek 13 400 — 29 600/] OTP-ÜGYINTÉZÍ A HELYSZÍNE^,. EREDMÉNYES Vé KÍVÁNUNK! I Rendörgyilkosság Pócspetriben Elfogták a gyilkost és cinkosait Asztalos János, az uszító plébános beismerő vallomása A belügyminisztérium saj- | hozatalára. Asztalos János, [ akinek provokátriós beszéde | rog érsek úr figyelmét arra, | lálja magát a magyar deIllusztrációnkon: Megyénk lapja részletesen tudósított az eseményekről.
