Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 2. Ausztria négyezer emberre számit NDK-menekültek Ausztria egy pénteki beje­lentés szerint arra számít, hogy mintegy négyezer NDK- beli menekült fogja átlépni a magyar—osztrák határt, de egyelőre nem tudni, ponto­san mikor és hogyan. „Becs­léseink szerint 3—4 ezren fognak jönni, egy részük vo­nattal, más részük autó­busszal" — mondta az oszt­rák külügyminisztérium egy szóvivője a Reuter brit hír- ügynökségnek. A Reuter szerint a pilla­natnyilag Magyarországon tartózkodó 220 ezer keletné­met közül akár 20 ezren is lehetnek azok, akik át akar­nak települni az NSZK-ba. Az osztrák külügyminisz- tériumi képviselő szerint Bécs az várja, hogy jelzést kap Bonnból vagy Budapest­ről, mielőtt megindul a nagy menekültáradat. Eb­ben az esetben Ausztria fél­reteszi a szokásos vízumeljá­rásokat, hogy megkönnyítse a menekültek átutazását. Külügyminisztérium! jegyzék Megalapozatlan követelések A Külügyminisztériumban pénteken átadták a budapesti csehszlovák nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a magyar kormány válaszát a csehszlovák kormánynak a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építésével kapcso­latos augusztus 18-i jegyzé­kére. A magyar jegyzék, össze­gezve a július 20-i magyar— csehszlovák miniszterelnöki tanácskozás eredményeit, saj­nálattal állapítja meg, hogy a kormányfői találkozón át­adott javaslatait a csehszlo­vák fél mind a mai napig nem értékelte. A magyar fél a vízlépcsőrendszer felépíté­sére vonatkozó egyezményes dokumentumok egészéből, va­lamint abból indul ki. hogy a közös létesítmény valamennyi haszna és esetleges anyagi veszteségei, a természetbe való beavatkozás kockázatai, azok megelőzésének, illetve elhárításának terhei közösek. Ezért nem látja megalapo­zottnak a csehszlovák fél Kié a Jel«« ? Olvasom a Kelet-Magyarország és a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat dolgozóinak állásfoglalását, melyben a megyei lapok ideig- lenés megyei tanácsi felügyelete ellen tiltakoznak. A MUOSZ-dön- tés meghozatalának módját kifogásoló véleményükkel egyet tudok érteni, ám magáról a döntésről nekem más a véleményem. Ponto­sabban fogalmazva, én a jelenlegi struktúrával, a megyei lapok MSZMP-tulajdonával nem értek egyet. (Az. hogy aztán az újság a megyei tanács felügyelete alá kerül, vagy független lapként fog funkcionálni, én már ehhez képest mellékes körülménynek tartom — ami gondolom az ottani dolgozóknak azonban korántsem kö­zömbös — s azt teljes mértékben az érintettek megítélésére bíz­nám.) Álláspontom indokai jórészt politikai természetűek. 1. Amikor mi az országban demokratikus többpártrendszert, s ennek megfelelően a tömegtájékoztatásban is esélyegyenlőséget akarunk (amivel az MSZMP is elvben — a gyakorlat sajnos még nem mindig ezt mutatja —egyet is ért), akkor elfogadhatatlan, hogy a megyékben meglévő egyedüli napilap MSZMP-tulajdonban le­gyen. Álláspontom szerint ugyanis nem elégséges, ha egyszerűen csak közük programjainkat, írásainkat, hosszú távon még az sem elfo­gadható, ha mi szerkesztenénk bizonyos időközönként egy-két ol­dalt. Azért nem, mert itt az egész egypártrendszerű tömegtájékoz­tatási szisztémát kell lebontani. Ezért mi nem elégedünk meg cik­kekkel mérhető könyöradományokkal, tehát nem elégít ki bennün­ket, hogy megjelentethetjük egy-egy cikkünket. (Már amikor meg­jelentethetjük. hiszen az MSZMP-nek felelős főszerkesztő bármikor megtilthatja ezt. S végül is a józan logika szerint miért is közölné egy Vele konkuráló vetélytárs írását, ami még ráadásul támadja is őt. vagy akár elég az is, hogy nem olyan színben tálalja az esemé­nyeket, ami számára elfogadható. Éspedig miért úgy tálalná? Azért nincsenek egy pártban, szervezetben, mert bizonyos kérdésekről más a véleményük.) Hiszen senki sem gondolhatja komolyan, hogy a jelenlegi újság­író és -szerkesztőgárda — amely ezernyi szálon összekapcsolódott, és sokáig közvetve vagy közvetlenül függött is az állampárttól — egy többpártrendszerű választást képes lenne sokoldalúan és az el­lenzéki szervezetek számára is elfogadható módon kommentálni. Félre ne értsék, nem az újságírók szakmai képességét vitatjuk el — azt majd eldönti a jövő, amikor is remélhetőleg a jövendő lapok­nak kemény harcot kell megvívni a megye, s a falusi lakosság tá­jékoztatási lehetőségéért. Szervezetem ezen véleményét korántsem az újabb, s egyre han­gosabban nyilvánosságot követelők nyomására alakította ki. Ebbéli véleményünket mindjárt, a megalakulásunkat követő, március ele­ji, városi tanácson folytatott eszmecserén elmondtuk, ahol kifej­tettük egyet nem értésünket arra vonatkozólag, hogy a megyei ta­nács megszűnt a Kelet-Magyarország egyik lapgazdája lenni. S hiá­ba veszik le ugyanakkor a fejlécről az MSZMP nevét, az, minthogy a hátoldalon lévő impresszumból kitűnik, továbbra is az MSZMP lapja marad. 2. Az az ellenvélemény, miszerint az ellenzék megyei szinten ala­pítson magának lapot, több szempontból is elfogadhatatlan. Egy­részt, egy napilap felfutási ideje inkább éveket, mint hónapokat venne igénybe, s a választásokig maximum csak 6—8 hónap van hátra! (Legalábbis az egyes állásfoglalásokból ez tűnik valószínű­nek.) Másrészről, a már említett állampárti múltunk miatt a Kelet- Magyarországnak behozhatatlan előnye van a közérdekű informá­ciók és a lakossági vonatkozású hírek megszerzésében. Ezt a mo­nopóliumát csak igen lassan és igen nagy áldozatok árán lehetne oldani. Harmadrészt pedig az ellenzéki szervezeteknek — mivel az állampolgárok pénzét, tehát költségvetési támogatást többségük nem kíván elfogadni — erre a pénzügyi háttér sem áll a rendelke­zésére. (Ez azért nem jelenti azt, hogy országos szinten nem vár­ható a közeljövőben ellenzéki napilap megjelenése, de a megyei napilapokra szerintem legalább a választásokig várni kell.) 3. Épp a választások közelsége miatt minél hamarabb szükséges lenne a megyei szintű esélyegyenlőség biztosítása, s ezért a Kelet- Magyarország MSZMP-tulajdonának megszűntetése. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a Kelet-Magyarországnak nem a megye párttagságá­hoz, hanem a megye lakosságához kell szólania. (Például a már megyei szinten is ezres nagyságrendű kisgazdapárti tagság, de más ellenzéki tagok és szimpatizánsok is szívesen látnák rendezvénye­ik, programjaik, álláspontjaik propagálását a falvakban kulcsfon­tosságú szerepet játszó helyi lap hasábjain.) 4. Legutóbbi — épp a nyilvánosság kérdéséről szóló — tárgyalá­sunkkor a Kelet-Magyarország képviselői elutasították az ellenzék azon kérését, miszerint a lapból bizonyos oldalszámot (a szombati számban 2 oldalt) a szerkesztés jogával együtt átadjon az ellenzéki szervezeteknek. Ezen elutasítás majdnem lehetetlenné, vagy leg­alábbis nagyon nehézzé és körülményessé teszi az ellenzéki szer­vezeteink álláspontjainak folyamatos ismertetését. Márpedig sze­rintünk ez az olvasók lebecsülése is, s nagyban hozzájárul az apo­litikusság, s közömbösség állapotának konzerválásához. Mindany- nyian tudjuk ugyanakkor, hogy bizalom és aktivitás nélkül válsá­gunkból való kilábalásunk esélyei minimálisra csökkennek. Az ellenzéki szervezetek — s gondolom az emberek többsége is — azt szeretné, ha a választópolgárok ne csak pillanatnyi esetleges információkból, hanem megalapozott, sokrétű és széles körű tájé­koztatásból tudná kialakítani azon véleményét, amellyel jövönkről majdan állást foglal. De ezt a tájéke itatást, az esélyegyenlőség fel­tételeinek megteremtését most mi lassan el kellene kezdeni. a FIDESZ nyíregyházi csopcrja nevében: Mádi László A Tisztelt Olvasó is tapasztalhatja, hogy az utóbbi időben egyes körök nyilvános vitát igyekeznek szítani arról, kié legyen a megyei lap. Teszik ezt az újságírók és az olvasók megkérdezése nélkül. A Kelet-Magyarország Szerkesztősége és a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat dolgozói nyilvánosan is állást foglaltak az ügyben, tilta­koztak az ellen, hogy a lap tulajdonjogáról a fejük fölött egyezked­jenek és döntsenek. Ezúttal is kinyilvánítjuk, hegy a Kelet-Magyar­ország mindenekelőtt az olvasók lapja, s ez nem jelent egy pár­tot, vagy szervezetet. Megismételjük korábbi véleményünket: gon­doskodunk róla, hogy a lapban minden ellenzéki szervezet prog­ramja helyet kapjon, fontosabb eseményeikről — az azokra tör­ténő előzetes meghívás alapján — beszámol a Kelet-Magyarország. s lehetővé tesszük, hogy az említett szervezetek, illetve azok kép­viselői kifejthessék érdemi véleményüket a megye társadalmi-gaz­dasági és politikai életét érintő kérdésekben, amennyiben azok színvonalban és terjedelemben megfelelnek a lap követelményei­nek, s magukra nézve kötelezőnek ismerik el a politikai vitakul­túra írott és íratlan szabályait. ____________________ kártérítési igényét és nem tudja elfogadni azok tárgya­lások nélküli, összegszerű meghatározását a jelenlegi felfüggesztési időszakban. A magyar kormány felhívja a csehszlovák kormány figyel­mét arra, hogy megítélése szerint mindkét ország öko­lógiai szükséghelyzetben van és a két kormány cselekede­teit csak ezen keresztül le­het megítélni. A magyar fél nem talál magyarázatot a csehszlovák félnek az ökoló­giai garanciák és optimális üzemrend megtárgyalása előli merev elzárkózására. Bízik abban, hogy a csehszlovák fél változtatni fog ezen a fel­fogáson és részt vállal az el­fogadható megoldás keresésé­ben. Tanácskozott az MSZMP KB (Folytatás az 1. oldalról) ha voltak ellenvélemények is, a hozzászólók döntő több­sége úgy vélte: az MSZMP- nek nem szabad kivonulni a munkahelyekről, de ugyan­akkor lehetővé kell tenni a jelenlétet a többi politikai erőnek is. A KB javasolja, hogy a pártok politikai tevé­kenységet munkaidőben ne folytassanak; ne épüljenek be a szakmai vezetésbe, és vállalati kérdésekkel ne fog­lalkozzanak. A vita során javasolták, hogy a Központi Bizottság a tervezetnél korábban tűzze napirendre a kongresszus elé kerülő beszámoló és a program tervezetének vitá­ját. Más kívül — más belül Jogok a laktanyában Számos, a Magyar Néphad­sereg életét érintő kérdés ke­rült terítékre azon a pénteki tájékoztatón, amelyet a Hon­védelmi Minisztérium vezető beosztású munkatársai adtak a sajtó képviselőinek. Bíró József vezérőrnagy ar­ról szólt, hogy megkezdte munkáját a szolgálati sza­bályzat megújításának fel­adatával megbízott szerkesztő bizottság. Ahol lehet, már most módosítják a katonai élet „törvénykönyvét”. így például a módosítások első lépéseként honvédelmi miniszteri rendelettel már szeptember közepétől új ala­pokra helyezik a katonák val­lásgyakorlásával és egyesülé­si jogaival kapcsolatos szabá­lyozást. Az új szabályozás lé­nyege: a katonák a „szolgá­lati érdek betartása mellett" szabadon gyakorolhatják ezen állampolgári jogaikat. A szolgálati érdek mibenlétét firtató kérdésekre a vezérőr­nagy elmondta: ez a megszo­rítás gyakorlatilag annyit tesz, hogy a katonák a lakta­nyák falain kívül — ott vi­szont a civilekkel azonos fel­tételek mellett — gyakorol­hatják jogaikat. A módosítások második lépcsője november végére várható, az addigra „beérő” törvénytervezetek függvényé­ben; a teljes egészében meg­újuló szolgálati szabályzatra előreláthatólag 1991 végéig, rosszabb esetben 1992 első fe­léig kell várni. Újdonság lesz az is, hogy a szolgálati szabályzatot publi­kálják, bárki megvásárolhat­ja majd. Szabó Egon vezérőrnagy a hadsereg és a társadalom kapcsolatát erősítő katonai rendezvényekről adott tá­jékoztatást. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a Miniszter- tanács döntése nyomán jö­vőre, hazánk fasizmus alóli felszabadulásának „kerek” évfordulóján nem lesz kato­nai díszszemle. A fegyveres erők napja al­kalmából a hadtörténeti in­tézet tanácskozáson látja vendégül a történelmi egy­házaik vezetőit; az eszme­cserén azt a szerepet érté­kelik, amelyet a magyar egyházak játszottak a sors­fordító történelmi esemé­nyek idején a haza védelmé­ben. Kiemelkedő eseménye lesz a Magyar Néphadsereg­nek szeptember 30-án az újoncok eskütétele. Belgrádira utazik Horn Gyula Horn Gyula külügyminisz­ter vasárnap Belgrádba uta­zik, hogy a kormány megbí­zásából részt vegyen az el nem kötelezett országok szeptember 4-én kezdődő csúcskonferenciáján. Elsőbbség az emberi méltóságnak Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja a má­sodik világháború kirobbaná­sának 50. évfordulóján — hangot adva az alkalom dik­tálta mély gyász és a felelős­ségtudat érzésének — kinyil­vánította, hogy az NSZK a múlt szörnyű tanulságainak alapján és az ország szabad­elvű és demokratikus alkot­mányának szellemében az élet minden területén abszo­lút elsőbbséget biztosít az emberi méltóság szavatolásá­nak. s egyaránt elutasítja a háborút és erőszakot mint a politika eszközét, valamint a revansizmust. A szövetségi gyűlésben (Bundestag) felolvasott kor­mánynyilatkozatában — az eljövendő egységes Európa részeként — egyúttal hitet tett a német egység eszméje mellett. A bonni kormányfő beszéde idején az NSZK-ban a szakszervezetek, az egyhá­zak képviselői országszerte békerendezvényeken, illetve istentiszteleten emlékeztek meg a náci Németország Lengyelország ellen megindí­tott támadásáról. Az egykori agresszió időpontjában, a haj­nali órákban megkondultak a harangok számos római kato­likus és református templom­ban. Kijevi levelűnk Peresztrojka az atcáo H a egy egyszerű ukrán polgárt, mondjuk egy piaci húsárust a peresztrojkának köszönhető eddigi változásokról faggatnak, először elmo.solyodik, majd rövid töprengés után ennyit mond: „Szabadabban élhetnek az emberek.” Vajon mit fedezhet fel a kül­földi Kijevben a negyedik éve tartó gorbacsovi politika eredményei közül? Ahhoz, hogy magunk is meggyőződhessünk arról, ho­gyan él az ukrán főváros lakosainak többsége, elég nyi­tott szemmel végigsétálni a legfrekventáltabb bevásár­lóutcán, a Krescsatikon. Be kell térni a központi áru­házba, egy-két élelmiszerüzletbe, szét kell nézni a pia­con. Alapvető élelmiszerekből nincs hiány, a húsfélesége­ket kivéve. A cukrot ugyan jegyre adjak, de a pék­árukhoz, tejtermékekhez sorbaállás nélkül is könnyen hozzá lehet jutni. Egy töjtqnelem-tanárnő véleménye szerint Moszkvában még ezeknek az áruféleségeknek a beszerzése is gondot jelent. Tőkehús az állami üzletek­ben nagyon ritkán van, húsvásárlásra szinte egyedüli lehetőséget a piac nyújt, de csak a bolti ár 2—3-szoro- sáért. A marhahús kilójáért a 3 és fél rubel kifizetése pedig nem könnyű a havi 170 rubelből élő ukrán átlag­polgár számára. Magas az áruk a zöldségféleségeknek és a gyümölcsöknek is, ezekből viszont itt bőséges a vá­laszték. Aprócska pozitívum, hogy az állami üzletekben is szinte állandóan kapható a Pepsi-Cola, sőt igen gyakran a Fanta üdítő is. Ezek ára is borsosnak számít azonban a hagyományos gyümölcslevekéhez képest. A központi áruházban mindig sokan vannak, különö­sen az illatszerosztályokon (minden emeleten van egy) állandó a tumultus. Mosószerért, szappanért, gyermek­samponért állnak sorba. A konfekcióosztály árukínála­ta meglehetősen egyhangú, bár időnként megjelennek az exportcikkek is. Slágernek számit a farmer, de szin-‘s te megfizethetetlenül sokat kérnek érte. A hidegebb időszakra már most megkezdődött a felkészülés, az em­berek mégis jogosan kifogásolják a cipőkből és a téli holmikból nyújtott választékot. Nézzük, mit mutat á filmvilág! A Krescsatik legszebb filmszínháza, a Drúzsba Mozi plakátjai egy francia és két amerikai film mellett — újdonságként — a Kroko­dil Dundee című ausztrál filmet reklámozzák. Egy ki­sebb mozi műsorán tudományos-ismeretterjesztő film szerepel Csernobilről, s a nézettebbek közé tartoznak a Brezsnyev-korszak visszásságait szatírizáló alkotások. Különösen a fiatalok kedvelik a videoszalonokat, ame­lyekben Rambo- és Schwarzenegger-filmeket is vetíte­nek. A kulturális élet területein már érezhető a változás, az áruellátáson viszont még van mit javítani. Az em­berek elsődleges igényét világosan, nyíltan fogalmazza meg a piaci húsárus: „Az az igazság, hogy szeretnénk jobban élni.” Ehhez pedig az kell, hogy az eddig elért szabadság mellé jobb ellátás is társuljon. A peresztroj­ka hívei hisznek abban, hogy a nehézségek nem le- küzdhetetlenek. Kijev, 1989. szeptember ^Da^kcL (Béla Regionális érdekek (Folytatás az 1. oldalról) jékoztatót hallgat meg a programnyilatkozat-tervezet legvitatottabb kérdéseiről. Azzal a céllal, hogy a testü­leti tagok segítségét kérjük a megválasztott kongresszusi küldöttek álláspontjának kialakításához. Három nyíregyházi küldött kivételével megválasztották megyénk kongresszusi dele­gátusait — tudtuk meg a szóvivőtől. A csoport szep­tember 4-én tartja alakuló ülését. Tájékoztatót hallgat meg a kongresszus előzetes dokumentumaival kapcsola­tos viták eddigi tapasztala­tairól. kialakítja munka- módszerét, megválasztja vezetőit és szóvivőit. Me­gyénk küldöttei: Nyíregyhá­za: Móricz István, Márkus Gyula, Gyuricsku Kálmán, Lakatos István, Székely Jó­zsef, Tisza Gabriella, Vojnik Mária, Jaczkó László, Baja Ferenc, Esik Sándor, Váradi György. Csenger: Vincze Zol­tán. Fehérgyarmat: Nemes István, László Béla. Kisvár­400 milliós kormánygarancia Japántól? Japán 400 millió dolláros kormánygaranciával kívánja ösztönözni a japán tőkebe­fektetéseket és az exportot Magyarországon, egyebek kö­zött erről tájékoztatja Kaifu Tosiki miniszterelnök George Busht, az Egyesült Államok elnökét — közölte címolda­lon pénteken a The Daily Yomiuri című japán lap. A kormányfő környezeté­ből származó információra hivatkozó San Francisco-i tudósítás a pénteken sorra ke­rülő amerikai—japán csúcs- találkozó napirendje ismer­tetésének részeként közölte a hírt. Hasimoto Goro és Miacuda Eizo tudósítók azt is tudni vélik, hogy Kaifu arról is tájékoztatja majd Busht, hogy Magyarország 16,2 mil­liárd dolláros külföldi adós­sága következtében ugyan az ilyen garanciákat idáig na­gyon visszafogták, azonban a legutóbbi demokratizálódási törekvések láttán Japán úgy döntött, hogy 400 millió dol­lárra emeli a kormánygaran­cia keretét. da: Szűcs Andrásné, Szabó Imre, Török Sándor, Rézsű István. Mátészalka: Kanyó László, Papp László, Varga Károly, Kovács Jenő. Nagy- kálló: Fodor János. Nyírbá­tor: Petis Mihály, Veres Já­nos, Papp Gábor. Tiszavasvá- ri: Laskai Károly. Vásáros- namény: Hartos János, Kiss Gábor. Záhony: Szónok Jó­zsef, Hideg Nagy János. Ti- szalök: Kiss László. Tisza- dob: Bán György. Gávaven- csellő: Berecz János. Raka- maz: Németh Zoltán. Ibrány: Kovács Sándor. Kemecse: Pásztor Benjámin. Demecser: Háda Sándor. Mándok: Nagy György. Tyúkod: D. Nagy Ist­ván. Tiszaszalka: Szedlár Sándor. Tiszabecs: Hilbert László. Nyírmada: Iklódi László. Balkány: Demendi László. Űjfehértó: Aknai András. Baktalórántháza: Tóth Tibor. Nagyecsed: Sza­bó Sándor. Megyei tanács: Tári Gyula. Szeptember 23-án lesz a kongresszust megelőző me­gyei pártfórum, melynek cél­ja a párttagság aktivizálása, a megyei küldöttcsoport or­szágrészünk érdekeit is kife­jező platformjának kialakí­tása, valamint a kongresszus előzetes dokumentumairól való állásfoglalás. Ezen a ren­dezvényen tesznek javaslatot az MSZMP megyei politikai programjára. A pártfórum résztvevői a küldöttválasztó körzetek képviselői, a kong­resszusi küldöttek, a megyei pártbizottság tagjai, a me­gyén belül működő reform­körök, ifjúsági szekciók, me­gyei reformműhely küldöttei lesznek, összesen 431 párttag — fejezte be a szóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents