Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 16. Mibe került a gyümülcskariievál? Kell a tűzijáték, a megyebál, nem kell a hakni A gyümölcskarnevál nem igazán „úgy sült el”, ahogyan arra számítottunk. Bár a (elvonuláson több mint húszezren kísérték a menetet, a stadionba már mindössze alig háromezren váltottak belépőjegyet. Szinte kongott az ürességtől a lelátó, és nem tudni, vajon a magas jegyárak, vagy a színvonalasnak nemigen mondható műsor tartotta távol az embereket a stadionbeli rendezvénytől. A Nyírségi ősz szervezőbizottsága a napokban, értékelte a rendezvénysorozat eddigi programjait. Erről Nemes András, a bizottság elnöke számolt be. — Szervezésben, látványosságban, hagyományteremtésben lényegesen jobb volt az idei a tavalyihoz képest — mondta. — Ha azt vesszük, hogy 23—25 ezren kísérték Nyíregyháza utcáin a menetet, és több mint harmincezren nézték a tűzijátékot, akkor sikeres volt, de az biztos, hogy a programot legközelebb a lakosság pénztárcájához kell igazítani. Támogatják a kompozíciók elkészítését Ezért jövőre a Nyírségi ősz nyitányát a stadionban akarják befejezni karneváli hangulatban, és ingyen. Az a szándékuk, hogy mindig a szeptember első szombatja legyen a gyümölcskarnevál napja, s egész hónapban tartson a rendezvénysorozat. Az almaszürethez kell igazodni, hiszen az itt élő emberek számára a szüret ezt az időszakot jelenti, legyen szó akár almáról, akár krumpliról. — Színvonalasabb kompozíciókat és többet vártunk volna már az idén is, de jövőre feltétlenül. Országossá és nemzetközivé kell tenni a karnevált, és szeretnénk jobban együttműködni a szomszédos megyékkel. Ne csak mezőgazdasági „ízűek” legyenek a- felvonuló alkotások, más intézmény is készíthet kompozíciót, ez semmit nem ront a gyümölcskarneváli hangulaton. Úgy tervezik, hogy nem is hirdetnének versenyt, hanem minél több résztvevőt szeretnének érdekeltté tenni a felvonulásban. Például 80—100 ezer forinttal támogatnának egy-egy kompozíciót, de csak az olyanokat, amelyeknek a tervét színvonalasnak tartják. Szeretnék, ha minél több külföldi csoport tennj: hangulatosabbá a karneváli menetet, mint, ahogy azt az idén a török táncosoktól láthattuk. S hogy ne csak a nyíregyháziak. illetve a megyeszékhelyre látogatók ismerjék meg ezeket a művészeket, felkérnék őket vidéki fellépésekre is. Ez a költségeket is csökkentené valamelyest. '— Nem kétséges, hogy kell a megyebál és kell a tűzijáték is. Előbbivel hagyományt Vámszedő cigányok M\ szociális segély kegye- lemkenyér. Sokszor kalapolással, írással kikönyör- gött alamizsna. Szinte csak annyi, hogy egy nagy család egy időre elüsse az éhkoppját. Sajnos ezeknek a családoknak a száma nem kevés. Különösen a cigányok között. Tucatnyit tudnék említeni Nyíregyházáról, Mátészalkáról, Nagyhalászból. ' Tiszavasváriból, Bujról, de több városunkból, községünkből is, ahol jelentős számban élnek cigány családok a létminimum alján öt-tíz gyerek életfenntartásáról gondoskodva, az éhhalál szélén tengődve a telepeken. Reggelente, de különösen szerdánként sok cigány családostól keresi fel a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megyei szövetségének elnökségét Nyíregyházán. Jönnek, mert hallották, hogy itt, ha csak egy mód van rá, segítenek Egy bizonyos: mindenkit meghallgatunk és a törvények, a rendeletek ismeretében igyekszünk eljárni. Tesszük azért, mert szövetségünknek humanitárius célja az elesettek támogatása, a tudatlanok felvilágosítása, ügyeiknek önzetlen, — tisztességes, minden ellenszolgáltatás nélküli képviselete! Különösen ez utóbbit kívánom hangsúlyozni. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy akadnak olyan vámszedő cigányok, a közigazgatásban járatosabbak, bizonyos íráskészséggel rendelkezők, olykor a hivatalokban agresszíven fellépők, akik egy másik, elesett cigány családon „segítve” „kijárják” a néhány száz forint szociális segélyt, vagy más juttatást. De leszedik a sápot, megvámolják a kijárt alamizsnát. Ezt elítéljük, tűrhetetlennek, megengedhetetlennek tartjuk. Ezért szólunk róla országvilág előtt. Tudom, a jövőben is szükség lesz alamizsnára, a szociális segélyre. Azt is tudom, nem készülhet Olyan szociális védőháló, amely kiterjed, megvéd minden rászorulót a nyomortól, az elesettségtől. De vajon ennek tudata felmenti vagy felmentheti-e azokat, akik hivatalból kötelesek felmérni, kimutatni, kik a szociális segélyre, a nevelési segélyre, a gyógyszerjuttatásra és sok egyéb másra rászorulók? Fel kellene térképezni végre a periférián élő családokat. Mindazokat, akiket törvény szerint kötelesek szociális védőháló alá vonni. Ne a kimutatások, névsorok, „kijárók”, szervek, szövetségek levele nyomán segítsék az elesetteket Ha jönnek, s ha jogos, adunk, ha nem jönnek, de jogos lenne — de mivel tudatlanok, járatlanok a dologban! — nem adunk, mert nem tudnak róluk. Ilyen esetekben tudják a vámszedő cigányok kijátszani tudatlan testvéreiket. Visszaélnek bizalmukkal, jóhiszeműségükkel, sót még meg is köszönik, meg is csókolják, amiért segített kijárni a pénzt. Talán csökkenthető lenne a vámszc- dés, ha a tanácsok illetékes osztályai kizárólag postán küldenék el a segélyt. És persze, ha maguk a cigányok szabadulnának meg az ilyen „önzetlen” ügyintézőktől, akik csak lejáratják a cigánymozgalomért, a cigányokért tisztességesen dolgozó szövetségek vezetőit. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke teremtünk, utóbbi ritka látványosság ezen a tájon. Nem kell viszont a gyenge show- műsor. Közel 240 ezer forintba került, az ŐRI rendezte és nem is azokat a művészeket hozták, akiket visszajeleztek. Igazi műsorvezetőt keresnek Abban is egyetértettek a bizottság tagjai, hogy olyan műsorvezetőt kell hívni a karneválra, aki önmagában is vonzza a közönséget. Igazi show kell. amelyen felszabadultan, jó hangulatban szórakoznak a vendégek. Igaz, ezt meg kell fizetni, de megéri. S ha már a pénznél tartunk. tereljük egy kicsit prózaibb dolgokra a témát, szóljunk most a költségekről!’ összesen 2,8 millió forint gyűlt össze a rendezvénysorozatra, ebből 500 ezerrel részesedett a megyei tanács, 150—150 ezerrel az országos és a megyei idegenforgalmi hivatal. 1,5 milliót adott 26 támogató szerv és hét tanács, 400 ezer forint folyt be a rendezvényekből, 77 ezret pedig egyéb bevételekből szerveztek. Millii reklámra Ebből közel egymillió forintot költöttek reklámra, többek között kiadtak egy négynyelvű prospektust, amelyet a Magyarok Világszövetségének segítségével is terjesztettek külföldön, a belföldi programfüzetet pedig megyei utazási irodáknak küldték el. Pénzbe került természetesen a propaganda a rádióban és a tévében is. Hatvanezer forintos hozzájárulással kiadták a Nyíri Pajkost, amelynek egyrészt idegenforgalmi. másrészt tömegmozgató funkciót szántak. Az ebben megjelent keresztrejtvény megfejtését ugyanis már eddig is több százan küldték be, s a tizenhatodiki sorsoláson eldől, ki nyeri a tízezer forintos aranyláncot. A tűzijáték, a kompozíciók díjazása, valamint a tombola- sorsolás főnyereménye, a na- ményi telek összesen 500 ezer, a külföldi csoportok fogadása, ellátása pedig 350 ezer forintba került. A műsoros rendezvények költsége összesen 375 ezer forint. Cs. K. Kettőt egy csapásra Penyigén Nagyobb bolt, új vendéglő Osztatlan örömet váltott ki a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész azon döntése, hogy Penyige központjában megnagyobbítja az eddigi vegyesboltot. Ezt úgy érték el, hogy a szomszédságában lévő italbolt helyiségeit ezen üzlethez csatolták. A vasútállomás közelében másfél millióért egy modern, a mai igényeknek megfelelő, 164 négyzetméter alapterületű vendéglőt építettek, amihez a telket a tanács adta. A külsőre is mutatós italbolt Gyulai Istvánt, az Áfész tervezőjét dicséri. A vasmunkát ugyancsak az egyik Áfész-dolgozó készítette. Várhatóan nagy sikere lesz a különteremnek, ahol, családi és nagyközösségi rendezvények lebonyolítására is lehetőség teremtődött ezáltal. A berendezési tárgyak cseréjére fokozatosan kerül sor. Molnár Károly Az ital „temploma”, az új vendéglő bejárata. Cikkünk nyomán Hem szűnik meg, visszahelyezik... Jánkmajtisi dolgozók munkabéréről jelent meg lapunkban egy írás az augusztus 31-i számunkban, melyben egyebek között a helyi gamesz (tanácsi intézmények gazdasági és műszaki ügyeit intéző szervezete) működéséről is szó volt. Sajnálatos félreértésre adhat okot a cikknek az az információja, mely a gamesz szeptember 1-je utáni átszervezéséről tájékoztatott. Ezzel kapcsolatban közölte a következőket Cséke László, a jánkmajtisi tanács elnöke. A nagyközségi tanács intézkedésére 1989. szeptember 1-jei hatállyal a 41 dolgozó közül 29 visz- szakerül az iskolákhoz, illetve az óvodákhoz. A gamesz tehát nem szűnik meg, hanem a visszahelyezett élelmezésvezetőknek, szakácsnőknek, takarítóknak és a fűtőnek ezután nem a gamesz, hanem az iskola, vagy az óvoda vezetője lesz a munkaadója. Filharmóniai hangverseny-sorozatok megyénkben A gregoriántól a vokális zenéig Az Országos Filmharmónia 1989/90. évi bérleti sorozata Nyíregyházán, hat hangversenyből’ áll. A program ösz- szeállítására a gondosság, kiegyensúlyozottság, gazdag tartalom jellemző. A gregorián zenétől a XX. század eleji szerzőkig, minden stíluskorszakból szerepel egy- egy közkedvelt darab. Az ismert hazai és külföldi előadók mellett, a fiatal, tehetséges művészek is bemutatkoznak. A hangversenyévad október 16-án, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjével kezdődik. Lakatos György fa-' gottművész közreműködésével, Erdélyi Miklós vezényletével többek között elhangzik Weber F-dúr fagottversenye és Beethoven 7. szimfóniája. A Miskolci Szimfonikus Zenekart november 29-én Déri András vezényli. Ravel: Zongoraverseny balkézre című művet Katona Agnes mutatja be. Elhangzik még Dukas: Bűvészinas és Muszorgszkij—Ravel: Egy kiállítás képei. Nem először kap helyet a sorozatban vokális zene. Különlegességnek számít a december 20-i Scola Hunga- rica Karácsonyi hangversenye, amikor bemutatásra kerül Vita Beatae Mariae Vir- ginis (Mária élete énekekben) és Tractus Stellae (Vízkereszti liturgikus játék). Vezényel: Szendrei Janka és Dobszay László. Vencse'sz- lav Nikolov bolgár gordonkaművész január 10-én a Debreceni MÁV Filharmonikus Zénekarral lép fel, Sza* Égett a gázpalack Kántorjánosiban $ II tűzhalál árnyékában A helyszínen égett a fameny- nyezet, üszkös bútorok» kormos házfal és csend . . . Menekülés a tűzlialálból —. röviden így foglalhatók össze a Kántorjánosiban történtek, melynek főszereplője a 68 éves Tóth Mihály. Az idős ember özvegy L. And- irásné kántorjáncsi lakos házának álmennyezetét lécezte. Az asszony a tűzhelynél a gázpalack nyomáscsökkentőjének mozgásáról panaszkodott. Ennek ellenére L-né Erzsiké néni gyufát gyújtott, s a hollandernél szivárgó gáz belobbant. Közben a hollander leesett, és a palackból kilövelő gáz meggyulladt. Egy pillanat alatt hagy tűz keletkezett. Ekkor Miska bácsi áz élőszó-, bátran volt. és Erzsiké néni is kiszaladt, majd *,Jajj a gyerek!’* — felkiáltással a lángokbán álló szobába vissza. akart futni, ugyanis a tizenegy éves Attila ott tartózkodott. — Erzsikének megfogtam a karját és nem engedtem vissza ? szólt Miska bácsi. — Mindketten az udvari ablakhoz ugrottunk. Zarva volt. Betörtem az Üveget és kiabáltam a gyereknek: gyere az ablakhoz! A fiú a rémülettől meg sem tudott moccani. Felugrottam a párkányra, s ha ott halok meg, akkor is bemászom érte — futott át az agyamon. Ekkor az ágyról odajött,, s a lángoló helyiségből kiemeltem. A szobában minden koromfekete. Az égett bútoron lévő néma vekker 6 óra 52 percet mutat. Ez talán a tűzhalál fenyegetésének időpontja. A szomszédok és L-né unokatestvére az ajtót és az ablakot már újjal váltották fel. A lángok Tóth Mihály arcát és kezét is érték. — Szerencsé, hogy szemüveg meg kalap volt rajtam — mondja az idős férfi. — A felső ajkam még most is érzéketlen. Lehet, ilyen is marad. L-né és a gyerek kórházba került, melyet azóta elhagyhattak. Jelenleg a rokonaiknál tartózkodnak. A ház rendbe tételén többen Is dolgoznak. — Augusztus 24-én reggel visítást hallottam — emlékezik Jenei László. — Fel sem öltöztem — úgy szaladtam ide. Ekkor már több szomszéd vedrekkel serénykedett itt. — A palackot éri vittem az udvarra — vészi ál a szót Ibrányi Gusztáv. — Az ablakon füst tódult ki. — Nem félt a haláltól? — kérdeztem Tóth Mihály tói. — Nem! — válaszolja mert amíg itt vagyok, addig a halál nincs itt, ha viszont a halál van itt, akkor pedig már én nem vagyok. Amint láttam a gyerek keserves arcát. nem érdekelt, hogy megégek, vagy felrobbanok. Cselekedtem. (cselényi) Rostocki jellegzetesség A Keleti-tenger egyik legnagyobb kikötőjének kellemes színfoltja Szepi egyszemélyes zenekara. A Baltitenger látogatói egyaránt találkozhatnak a Warnov-men- tén e kellemes muzsikával, nemcsak Rostock sétálóutcájában, de a warne- mündei sétányon is. (M. K.) bó László vezényletével. A hangversenyen Csajkovszkij Rómeó és Júlia — nyitányfantáziája, a Rokokó variációk és Brahms 4. szimfóniája hangzik el. Január 24-én a Német Demokratikus Köztársaságból a Berlini Barokktriót látjuk vendégül. Műsorukon 17—18. századi barokk mesterek művei szerepeinek. A nyíregyházi hangversenysorozatot március 5-én a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar zárja. Kováts Zoltán vezényletével és Székely István zongoraművész közreműködésével elhangzik Mozart: Figaro házassága — nyitány, Mozart: A-dúr zongoraverseny, K. 488. és Haydn: G-dúr (Üstdobütés) szimfónia. Kisvárdán a bérleti sorozat november 16-án Nagy Péter zongoraestjével kezdődik. Elhangzik Bach: h- moll francia nyitány, Stra- vinszky: Szonáta (1924), Beethoven: B-dúr szonáta, op. 106. Február 5-én Szenthelyi Miklós hegeduestjén — Szenthelyi Judit zongora- művész közreműködésével — Tartini, Mendelssohn, Paganini és Bach művei csendülnek fel. A sorozatot március '20-án a Budapesti Klarinétegyüttes zárja. Vásárosnaményban november 20-án a nyitóhangversenyt a Modern Rézfúvós együttes adja. Január 15-én rendezik Rost Andrea és Wendler Attila ária- és dalestjét. Zongorán közreműködik Harazdy Miklós. A műsorban áriák és duettek hangzanak el Verdi, Donizetti, Gounod és Puccini operáiból. A zárókoncerten (márc. 6) a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar Kováts Zoltán vezényletével, az előző napon Nyíregyházán bemutatott programját ismétli meg. A hangversenybérletek ára ebben az évben nem emelkedett. Árusítását a művelődési központok jegypénztáraiban megkezdték. K. L.