Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 14. A testület Pozsgay1 Imré­nek, az elnökség tagjának előterjesztésében tájékozta­tót hallgatott meg a három­oldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, melyet tudo­másul vett és egyúttal jóvá­hagyta a további _ tárgyalá­sokra vonatkozó elgondolá­sokat. A kongresszusi felkészülés keretében a testület Grósz Károly főtitkár előterjeszté­sében megvitatta a Központi Bizottság beszámolójának té­ziseit, valamint Pozsgay Im­re előterjesztését a párt prog­ramnyilatkozatáról. Ügy ha­tározott, hogy mindkét ter­vezetet a következő ülésén véglegesíti, és ezt követően eljuttatja a kongresszus kül­dötteihez. A Központi Bizottság Ko­vács Jenő KB-titkár előter­jesztésében megtárgyalta a párt alapszabály-tervezetét. Megállapította, hogy a javas­latok megfelelő keretet ad­nak egy új módon működő politikai párt szervezeti meg­alapozásához. Az alapsza­bály elsődleges feladata, hogy elősegítse a többpártrendsze­rű parlamenti demokrácia feltételeihez történő alkal­mazkodást, s hogy megte­remtse a kongresszsuson ki­alakuló program megvaló­sításának szervezeti hátterét: egy sokszínű, ugyanakkor akcióegységre képes politi­kai párt működési kereteit. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az alapszabály olyan mozgalmi szervezeti megoldásokat tar­talmazzon, melyek lényegi elvi tétele: minden döntés és cselekvés eredendő forrása a tagság akarata. II. A Központi Bizottság — ugyancsak Kovács Jenő elő­terjesztésében — megvitatta a pártkongresszus ügyrendjé­nek tervezetét. A testület szándéka az. hogy a kong­resszus küldöttei nyílt, kon­struktív vitában alkossák meg a párt döntő jelentőségű alapdokumentumait, és új ve­zető szerveket hozzanak lét­re. Az ügyrend rendeltetése kettős: az alkalmazott mun­kaformák, módszerek és eljá­rások teremtsék meg a de­mokratikus, szabad vita biz­tosítékait; ugyanakkor a tárgyszerű, igényes munka a megegyezésre, a közös állás­pont kialakítására irányuljon. A tervezett ügyrend szerint a személyi javaslatokat a kül­döttek véleményére alapozva kell kialakítani. Listás vá­lasztással lehetővé kell tenni, hogy a javaslattevő csopor­tok, áramlatok képviselői a támogatottság arányában jut­hassanak testületi tagsághoz. A KB az ügyrend terveztét megküldi a döntésre hivatott kongresszusi küldötteknek. III. daságfejlesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink keret- feltételei változzanak. A szük­ségessé vált radikális átalakí­tást összefoglalóan világgaz­dasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági libera­lizálást és külgazdasági irány­váltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e -stratégiá­val kapcsolatos javaslatait a kongresszus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövet­kezeti mozgalommal kapcso­latos hosszú távú elképzelé­seiről. Állásfoglalásának ter­vezetét nyilvánosságra hoz­za. A Központi Bizottság — ugyancsak Iványi Pál előter­jesztésében — tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikai programjá­nak 1990—1992. évi irányel­veire vonatkozó javaslatok­ról. A következő évek gazda­ságpolitikájának mozgásterét változatlanul nagy mérték­ben korlátozzák felhalmozó­dott adósságállományunk ter­hei, a szerkezetváltáshoz szükséges források szűkössé­ge és a korábbi években fel­torlódott társadalmi feszült­ségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpoli­tikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózá­sunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetkö­zi fizetőképességünk megőr- -zését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi fo­lyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat ki­dolgozását tartja célszerűnek. A testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folya­matokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzelé­seiről a kongresszus küldöt­tei írásos tájékoztatást kap­nak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnöké­nek és Nagy Sándornak, a •SZOT főtitkárának lemondá­sát KB-tagságáról. Ugyan­akkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tisztségviselők­kel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom vi­szonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhí­vással fordul a párt tagjai­hoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozgalom­hoz. (MTI) Iz MSZMP KB állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról n személyes tulajdon erősíti a gazdai kötődést A szövetkezetek gazdasági- társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti ta­gok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képvi­selik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra érté­keli tevékenységüket, jövőbe­ni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezeteket alkalmas for­mának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi cé­lok egybekapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiá­jában természetes szövetsége­sének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az el­múlt négy évtizedben sokat fejlődték és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mező- gazdaságban, áz iparban, az építőiparban, a kereskede­lemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, vala­mint a betétgyűjtés és a hi­telezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom —, amely bizonyította megújulá­si és életképességét — megfe­lelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. Á túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttsé­gei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradék­talan érvényesülését, az ön- tevékenység. az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszerveze­tek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormány­zatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe vé­ve — a jövőben olyan társa­dalmi-gazdasági háttér meg­teremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetke­zés szabadságát, és esély- egyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási tö­rekvéseit, a szövetkezeti moz­galom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól bevált elvei­nek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fon­tosnak tartjuk a tagság igé­nyeihez igazodó formagazda­ságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidari­tást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. A Központi Bizottság Ivá­nyi Pál KB-titkár előterjesz­tésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával összefüg­gő MSZMP-stratégiáról. Gaz­daságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gaz­lllftatÁMÁna&r hflmiifütflia UKiaioyepcK oemusdiujd {Folytatás az 1. oldalról) közben a megye általános és középiskoláiból érkezett szaktanárokat. A bemutató érdekes szín­foltja volt az a matematikai oktatóprogram-csomag, amelyben a számelmélet, a Béres-csepp péntekre? (Folytatás az 1. oldalról) kurátus ember lévén, utána akart nézni a feladás tényé­nek, de sem az üzletben, sem a postán nem tudtak vagy nem akartak neki igazolást mutatni. Hozzánk fordult. Kérdését Laskay LászIóné­nak, a Herbária nyíregyházi boltvezető-helyettesének to­vábbítottuk : — Nem mentegetőzésként mondom, de ezerötszáz üveg egy óra alatt elfogyott. Ta­lálkoztunk itt gimnáziumi és általános iskolai osztállyal. A gyerekek mondták, hogy egy néni kérte meg őket, áll­janak be a sorba egy-egy üvegért... Ebben a konkrét esetben viszont áz történt, hogy éppen a postára ment a feladandó Béres-'cseppekkei a megbízottunk, tehát ezért nem tudtuk neki megmutat­ni, hogy hamarosan kézbesí­tik számára Kismaroson a cseppéket. Legalább húsz címre, többek közt Tiszadob-- ra, Tarpára, Kisvárdára, Sar- kadkeresztesre, Ózd ra küld­tük a Béres-cseppeket. Any- nyit ígérhetünk: csütörtökön megy autónk a fővárosba áruért, pénteken — ha lega­lább reggelre visszaérkezik a teherkocsi és feltéve, ha kap is — azonnal árusítjuk a Bé­res-cseppeket. T. K. kombinatorika és a függ­vényábrázolás problémás eseteit mutatták be a szer­vezők. Hasonló programok készültek kémiából, biológi­ából, földrajzból is, ezeket szakköri foglalkozásokon és fakultáció keretében hasz­nálhatják sikeresen a peda­gógusok. A számítástechniká­val párosuló oktatás megho­nosításában élen jár a me­gyeszékhelyen a Virág utcai 14-es Általános Iskola és a Krúdy utcán lévő 19-es Ál­talános Iskola, ahol a mate­matikatagozat használja már régóta a számítógépeket és ehhez kiemelkedő tanul­mányi eredmények is tár­sulnak. A rendhagyó számítás- technikai bemutatón a peda­gógiai intézet 12 bázis isko­lájának képviseletében igaz­gatók, szaktanárok, szakkör­vezetők vettek részt, de szép számban érkeztek külső isko­lákból is érdeklődők. Délután két órától fórum­mal folytatódott a program, ahol Páris György miniszte­ri főtanácsos, a TUDORG igazgatója válaszolt a taná­rok kérdéseire. (cs. zs.) Mindezek törvényes garantá­lására helyeseljük egy új szö­vetkezeti törvény kimunkálá­sát. 3. Támogatjuk, hogy a szö­vetkezetek megújulásuk so­rán őrizzék meg az elmúlt években megteremtett érté­keiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenysé­gére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú köve­telményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetke­zeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfej­lődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan füg­getlen állampolgári közössé­geknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljai­kat önszerveződés útján va­lósítják meg. Támogatjuk a de­mokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szö­vetkezetét minden külső be­avatkozástól mentesen a ta­gok akaratából demokratiku­san választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőriz­zék. Az állami szervek te­kintsék partnernek a szövet­kezeteket és azok érdekkép­viseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások be­tartásának ellenőrzésére ter­jedjen ki. A bürokratikus, ad­minisztratív korlátokat mie­lőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szün­tessék meg. 4. Olyan vegyestulajdonú gazdaság kialakítása " a cé­lunk, amelyben a szövetkeze­ti' tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tu­lajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szoci­ális célok elérésére. A szö­vetkezetek tulajdoni viszo­nyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt se­gíti a közös tulajdon és a ta­gok személyes tulajdonrészé­nek gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. ^ A földvagyonnak, mint mással nem pótolható termé­szeti erőforrásnak, különle­ges szerepe van. Az a célsze­rű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdon­ban lévő rész törvényi meg­erősítését, a földjáradék igazságos rendezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. 5. Helyeseljük a szövetke­zetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére ala­kult területi és országos ér­dekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézmény­rendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen kép­viseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépí­tését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulá­sukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a kö­zösség érdekeit szolgáló ész­szerű kezdeményezéseik fel­karolására. Az MSZMP meg­újuló gyakorlatában megbe­csült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetke­zetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság fel­kéri a pártnak a szövetkeze­tekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom meg­újításában. Kezdeményezi, j hogSr az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képvisele­tére alakuljon a párton be- | lül szövetkezeti tagozat. Meghalt Ratkó József Ratkó József dedikál. Váratlanul véget ért az útja. Meghalt egy mai Jó­zsef Attilának, Katona Józsefnek is nevezett költőnk, drámaírónk, a Szabolcshoz olyannyira kötődő, á féle­lem nélkül élni akaró, a fegyvertelenül a jobbért ha­dakozó, a néppel, nemzettel egy kenyéren élő, a tör­vénytelen halottaiért kiáltó, az országalapító királyunk mának szóló üzenetét művészien tolmácsoló magyar költő. A debreceni klinikán 53. éves korában. meghalt Ratkó József József Attila- és SZOT-dijas költő; El­ment Jóska, aki soha nem a költői babérokért, hanem az emberekért, a szenvedőkért, a kisemmizettekért, a háttérben maradókért, a segítségre szorulókért fogott tollat. , Nem Szabolcsban, Budapesten született 1936. augusztus 9-én sokgyermekes családban. Sorsa sokban hasonló volt nagy példaképééhez, József Attiláéhoz. Keservesen nehéz gyermekkora kötötte a megyéhez. Mint állami gondozott, a berkeszi gyermekotthonban nőtt fel', majd a nyíregyházi Kossuth-gimnázium és a József Attila Tudományegyetemen eltöltött évek után Berkeszen folytatta az életét, mint általános iskolai ta­nár. De már „kossuthos" diák korában — József Attila nyomán — megvívta első küzdelmét önmagával, papír­ra vetette első költeményeit. Hihetetlen igényessége, mívesség iránti mélysé­ges alázata csak szép, igaz, hiteles alkotásokat enge­dett az olvasóhoz. Küldetéstudata — bár ezt soha nem mondta ki hangzatos szavakkal — és eredeti tehetsége a 60—80-as évek magyar költőinek legjobbjai közé emelte Ratkó Józsefet, aki soha nem akart csak a köl­tészetnek, vagy a költészetből élni. Élete utolsó napjá­ig dolgozott. Berkesz után Nyíregyháza, mégpedig a Kelet-Ma­gyarország szerkesztősége következett, ahol néhány évig a kulturális rovat munkatársa volt, majd a nagy- kállói könyvtár igazgatója lett. Itt dolgozott élete vé­géig. Népben, nemzetben gondolkodott, s a költészet mű­velése mellett a közélet országos és megyei fórumai­nak is jeles és cselekvő résztvevője volt. Megjelent ver­seskötetei jelképesek: Félelem nélkül, Fegyvertelenül, Egy kenyéren, Törvénytelen halottaim,. Gyermekholmi, Félkenyér csillag, A kő alól, s a Segítsd a királyt című. drámája a magyar irodalom utóbbi két évtizedének leg­értékesebb vonulatához tartozik. S vajon mi lesz a sor­sa az új színházi évadra tervezett Belhlen-drámájának, amin haláláig dolgozott...? Most a krónikás, aki munkatársa, barátja volt az eltávozott költőnek, személyes élményét adja közre. Utolsó találkozását Ratkó Józseffel... Augusztus 20-a előtt néhány nappal a lap ünnepi összeállításához — „Hogyan él bennünk Szent István” — meg akartam kérdezni a kiváló dráma, a Segítsd a királyt alkotóját is. A telefonon egy fáradt, már-már túlvilági hang je­lentkezett a nagykállói városi könyvtár igazgatói szo­bájából. Azt mondta: „Komám, ha akarsz velem talál­kozni, gyere ki a megyei kórházba, minden percben itt lehet értem a mentő.” Amikor nagy zavartságom- ban, esetlen tréfálkozással meg akartam őt róni, nem tehet ilyet velünk, hogy betegségre adja a fejét, meg­kérdeztem, legalább azt mondd meg, mi fáj. Azt vá­laszolta: áz élet. Nekünk viszont az ő halála maradt itt nagy-nagy fájdalomnak. S ez még akkor is fájdalmas, ha tudjuk, hogy a nagy alkotók, amilyen Ratkó -József is volt, iga­zában soha nem halnak meg, továbbélnek müveikben. Borzas fejét, feszes arcát, morózus, de mindig ember­séget árasztó hangját már nem látjuk, nem halljuk. Nagy szellemi örökséget hagyott ránk, szinte belebor­zadhatunk. Vajon életművének a napi életben is fel­használható értékeihez méltóan tudunk-e élni majd Ratkó Jóska nélkül, aki az egész emberiség összes nyű­gét cipelte a hátán. Csoda-e, hogy nem bírta sokáig! Elérte öt is — talán törvényszerűen — a koránhalók sorsa. Véget ért egy út, amit másoknak — a túlélők­nek — kell folytatni. De szívfájdítóan nehéz lesz Rat­kó Jóska nélkül. Páll Géza Közlemény az MSZMP KB eléséről I.

Next

/
Thumbnails
Contents