Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
1989. szeptember 12. Kelet-Magyarország 7 Mire képes az agrárágazat (11.) \ Kiilönlenes kísérlet Mezőgazdasági termékfeldolgozás A megye jelenlegi termékfeldolgozásának, élelmiszeripariának helyzetét , jüinden- képpen meghatározza az örökség, amely jelentős hátrányt jelentett a további fejlődéshez. Gazdaságföldrajzi helyzetünk nagymértékben hozzájárult, és ma is döntő tényező, hogy az élelmiszer- ipar fejlődése az országos átlag alatt van. A két világháború között a megye iparában foglalkoztatott mintegy 26 ezer emberből csak négy és fél ezer foglalkozott élelmiszeripari termék előállításával. Gazdaság- politikai szempontból jellemző volt a megyére a kis-és középüzemek megléte. Nagyon nagy részarányt képviselt az ágazaton belül az egyedül, családtagi besegítéssel dolgozó kisvállalkozások aránya. Üj iparágak Az államosítást követően az egész iparban, így az élelmiszeriparban is, erőteljes koncentrációs, centralizációs folyamat zajlott le, amely a kis- és középüzemek felszámolásához vezetett, és jelenlegi gazdasági nehézségeinknek is egyik okozója. Az erőteljes koncentráció mellett csökkent a feldolgozó helyek száma, viszont a 60-as évek közepén két új szakágazat kezdte meg tevékenységét, a konzerv- és baromfiipar. Ezzel a foglalkoztatottak száma erősen megnőtt. Lényeges átalakulás következett ' be akkor, amikor keresett lett a nem rubel elszámolású piacokon az almasűrítmény, ami ismét javított a megye gazdasági pozícióján. Hasonlóképpen jelentős változást hozott a tejporgyártás megindulása. Mindez főleg vállalati keretek között folyt, a mezőgazdasági nagyüzemek megkésve kezdtek hozzá az élelmi- szeripari tevékenység kiépítéséhez. Ezt a hátrányt a mai napig nem sikerült behozni, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a növekedés üteme mind az egységek számát, mind az előállított termékek értékét'tekintve gyorsabb az országos átlagnál. Még kedvezőtlenebb a helyzet a magánvállalkozásoknál, ahol mintha nem lenne érdeklődés az élelmiszerelőállítás iránt. A pillanatnyilag működő szikvízgyártók, darálók, szeszfőzdék nem tekinthetők élelmiszert termelőknek. A kistelepülések ellátása szempontjából mindenképpen fontossá kell hogy váljon a magánvállalkozó élelmiszeripar. Bifvflhetfi gyártási ágak A szakágazat bővülése mellett még mindig hiányoznak, illetve bővíthetők egyes gyártási ágak, amelynek nyersanyag és élőmunka feltételei megvannak, illetve megteremthetők. Ilyenek lehetnek: különféle instant gyümölcszöldség porítványok, ame^ lyek a lakossági fogyasztáson túl egyéb gyártási ágak alapanyagát képezik. Megfelelő csomagolásban könnyen tárolhatók, szállíthatók, tőkés piacon keresettek. A meglévő gyorsfagyasztó kapacitás bővítése, hiszen egyre jobban felváltják ezen termékek a hagyományos konzerveket. Indokoltnak látszik a burgonyatermesztési hagyományokra épülő feldolgozóipar megteremtése. Konvertibilis piacokra nagy realitása van különféle zöldséggyümölcs szárítmányok értékesítésének. Kiépíthető lenne a tájjellegű, házias. ízesítésű konzervipari termékelőállítás, főleg magánvállalkozás keretében. Az élelmiszeripar szerkezete és fejlesztésének iránya a nagyüzemek ezirányú tevékenységével és a magánvállalkozásokkal együttesen kezelhető. A struktúraváltás jelentős húzóerőt gyakorolhat a mezőgazdasági termelés számára is. A belföldi piac is a minőség és rétegigények kielégítését szolgáló választék növelésének irányába kell elmozduljon, feltétele azonban egy fizetőképes kereslet kialakulása. A termékek többségének azonban meg kell felelniük az export piaci követelményeinek, ahol fokmérő továbbra is a feldolgozottsági fok, a minőség és a termékek külső megjelenése. Vállalkozási alapon Mindezen fejlesztési elképzelések megvalósítása a már meglévő kis és középméretű üzemi bázis továbbfejlesztésével, vállalkozási alapon fejlődhet versenyképesen. Modellként lehet megemlíteni az almatermesztésre alapozva már kialakult almavertikumot, tehát az ágazatban egy olyan vertikális szemlélet kell hogy érvényesüljön, amelyben az érdekeltek az alapanyagtermelés, feldolgozás és forgalmazás kockázatát is közösen vállalják. A vertikum egészének eredményességéhez közvetlen kölcsönös érdekeltség kell hogy kötődjön. A vállalkozások gyarapodásának előfeltétele egy vállalkozásbarát környezet kialakulása, amelyben a bürokratizmus csökkentésével vegyes tulajdonú vállalkozások feltételei megteremtődnek. A területen kínálkozik jó alkalom a mobilizálható belföldi tőke mellett a külföldi működő tőke bevonására. Sipos Bertalanná főmunkatárs, megyei tanács vb. TOKAMÁK-15 Földünk energetikai problémáinak megoldásában döntő fordulatot hozhat olyan villamoserőművek létrehozása, amelyeknél fűtőanyagként az urán helyett a természetben mindenütt megtalálható hidrogénizotópokat alkalmaznak. A gyakorlati alkalmazásra leginkább hasznosítható a deutériumnak és a tri- ciumnak, a hidrogén nehézizotópjainak termonukleáris reakciója. Ezeknek az elemeknek az egyesülése során fűtőanyagsúly egységre átszámítva 10 milliószor nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos szerves fűtőanyagok esetében. Ehhez azonban a két anyagot plazmahőmérsékletre kell hevíteni. A moszkvai Kurcsatov Atomenergetikai Intézetben a „Tokárnak—15” termonukleáris berendezéssel sikerült a plazmát és a mágneses rendszer szupravezetését megvalósítani. A „Tokárnak—15” berendezéskomplexum több épületet foglal el. Súlya másfélezer tonna. Az új berendezés legfontosabb újdonsága a szupravezető mágneses rendszer, amely az úgynevezett alacsonyhőmérsékletű szupravezetők legnagyobb távlatokkal kecsegtető változatáNemrégiben még azt hitték, hogy az alkalmilag elfogyasztott alkohol megvédi az embert az agyvérzéstől. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítja egy mindeddig legalaposabb vizsgálatnak az eredménye. Nyolcezer 45 és 68 év közötti haiti férfinak az életét 12 éven át nyomon követve kiderült, hogy a „kemény” alkoholfogyasztók között az agyvérzés valószínűsége háromszor akkora, a kevés álból — niobium-ón — összetételből készült. Ebből az anyagból, amely ütésre porrá törik, a szakembereknek mégis sikerült mágnestekercsekhez szükséges kábeleket előállítani. A szilárd rézmat rixra 150 ezer, a hajszálnál tízszerte vékonyabb szupravezető ért helyeztek el. A két gyűrűben cirkuláló folyékony hélium a kábelt abszolút nulla fok feletti 5 fokra hűti le. A niobium ilyen átfogó rendszerben való alkalmazására világon első ízben került sor (Az áramveszteség nélküli szupravezető rendszer súlya 100 tonna.) A Tokárnak—15 kizárólag tiszta hidrogén- plazmával működik, amelynek hőmérséklete eléri a 100 millió fokot, sűrűsége pedig megfelelő a hidrogénmagok reakciójának állandó szinten tartásához. A tudósok feladata most a plazma irányításának kutatása. A „Tokamak—15” kísérletei alapul szolgálhatnak egy nemzeti kísérleti termonukleáris reaktor, valamint egy nemzetközi termonukleáris reaktor (ITER) kifejlesztéséhez. Ha minden a tervek szerint történik, akkor 1996-ban megkezdődhet az ITER építése, amelynek feladata bizonyítani, hogy alkalmas villamosenergia előállítására Csak ezt követően lehet szó az általános rendeltetésű termonukleáris villamoserőművek létrehozásáról. — APN — koholt fogyasztóké pedig kétszer akkora, mint az alkoholtól tartózkodók között. Az alkoholfogyasztás minden korcsoportban, minden súlycsoportban, alacsony és ,magas vérnyomásúak, s dohányosok és nem dohányosok csoportjában azonos mértékben fokozza az agyvérzés veszélyét. A tanulmány szerint, ha a „keményen ivók” mérséklik az alkohol- fogyasztást, csökken az agyvérzés veszélye is. Nyelvtanulás — könnyebben Az utóbbi időben sokféle módon próbálták megkönnyíteni és meggyorsítani az idegen nyelvek elsajátítását. Olvashattunk az „alva tanulás”, a hipnopédia módszeréről, amely egy időben a sajtó divatos témája volt. Ám a szakemberek végül is nem találták célravezetőnek e tulajdonképpen hipnotikus módszert. Rámutattak, hogy „az álom az alvás vitaminja”, álomra minden embernek szüksége van, márpedig az alva tanulás akadályozza ezt, s hosszú távon károkat okozhat az idegrendszer kiegyensúlyozott tevékenységében. A hip- nopédiának az is hátránya, hogy a tanuló nem tudatos részvevője a „nyelvórának”, álmában közlik vele az új ismereteket, amelyeket ő végső soron nem ellenőrizhet. A tudatos elemnek ez a hiánya szintén jogos ellenvetés a módszerrel szemben. A nyelvtanulás szuggesztopé- diai módszerében már jóval több fantáziát látnak a nyelvtanitok. Ennél az oktatás megszokott környezetben, tanteremben folyik, s a tanulók éber állapotban, tudatos és aktív cselekvőkként vesznek részt a munkában. A tanulás folyamatában nincs * semmi kimerítő, feszültséget okozó, az egészségre káros elem. A tapasztalatok szerint az emlékezőtehetség a tanulás folyamatában állandóan javul, az emlékezőkapacitás hamarosan eléri a kezdetinek négy-ötszörösét is. A szuggesztopédiai „szeánsz” egyetlen, 45 perces tanórája alatt a tanulók képesek 130—150 idegen szót is megjegyezni. A foglalkozás három részből áll. A résztvevők az első órában elismétlik az előző foglalkozás szavait és egész anyagát, mégpedig ugyanazzal a módszerrel, mint általában a nyelvórákon, csak gyorsabb ütemben. A második órában átveszik az új leckét az előbbi módon, itt is csupán az ütem gyorsabb a szokásosnál. A foglalkozás harmadik órájában kerül sor a szuggesztopédia alkalmazására, ez a tulajdonképpeni „szeánsz”. A hallí»5lfíSlr In-riFrv«-* fizikai és pszichikai szempontból egyaránt nyugalmi állapotba kerülnek. A kényelmesen elhelyezkedő társaságot a szemlélő tv-nézőknek vélhetné. E nyugalmi állapot létrejöttét többnyire célszerűen megválasztott zeneművel idézi* elő. Közben a tanár változatos intonációs skálán, meghatározott rendszer szerint tízszer-tizenkétszer elis- métli a megtanulandó szót, vagy kifejezést és jelentését. A fejlett technika számos vívmányát is felhasználják ma már a nyelvtanulás megkönnyítésére. Ezek egyike a képen látható kagyló alakú, műanyagból készült fülhallgató, melyet egy francia nyelvészprofesszor tervezett. Segítségével a tanulók könnyebben elsajátíthatják a kiejtést. A készülék ugyanis azonosítja a nyelvre jellemző hangfrekvenciákat és a tanuló által kiejtet hangokat, kijavítja Alkohol és agyvérzés A neve: ISVOR—FIAT Tanít a gyár Tapasztalatok egy szakképző A 'közelmúltban egy, a különböző oktatási rendszereket vizsgáló delegáció tagjaként ismerkedhettem meg a FIAT Művek torinói szakképző és átképző intézetének, az ISVOR — FIAT-nak tevékenységével. Az iskola a legelső FIAT gyár épületében kapott helyet 1978-ban, amikor a cég az egyre mélyülő válság elkerülése miatt gyökeresen átalakította működését és szervezeti felépítését. Azóta foglalkoznak vegyianyaggyártással, alkatrészgyártással, teherautó- és kamion (IVECO) -készítéssel, sőt újságkiadással is. Megjelentették az egyre népszerűbb új gépkocsitípusokat, mint az UNO, a PANDA, a RITMO és a legutóbbi év nagy slágere a TIPO. Ezeket a sikereket azonban — mint mondják — megfelelő szakképzés nélkül nem tudták volna elérni. Gyakorlati oktatás a tanműhelyben. nek meg a hallgatók munkakörükre, beosztásukra szabva. Ez a modulrendszer rendkívül rugalmas, 'hiszen folytonosan új tartalmakkal bővül, sőt lehetőség van arra is, hogy egy-egy modult kihagyjanak és rálépjenek egy magasabb szintű lépcsőfokra. A dolgozók, a termelésbe visszakerülve új feladatköröket láthatnak el, új beosztásba kerülhetnék, amely természetesen magasabb jövedelemmel is jár. Így az érdekeltségi rendszert is megteremtették, hiszen a gyárnak 270 ezer dolgozója van, amelyből az ISVOR évente ikb. 30 ezret tud oktatásban részesíteni. Rá is kényszerülnek, éppen a csúcstechnológiák alkalmazása miatt. A mércét magasra helyezték, hiszen az iskolának nagyon rövid idő alatt kell megismertetnie tanulóival az automatikát, a robottechnikát, a legmodernebb technológiákat és a számítógépes tervezési rendszereket. Ehhez az ISVOR minden támogatást megkap. A cég éves nyereségének 3 százalékából gazdálkodhatnak, ez 1988- ban közel 40 miliő dollár volt. Ebből 29 ezer embert oktatnak; 260 dolgozójuk van, közülük 160 az oktató- kutató szakember. Mellettük 300 tagú külső előadógárda tevékenykedik rendszeresen. Az ISVOR öt területen képez szakembereket. Első helyen áll a leendő szakmunkások képzése, mellettük oktatják a technológiáért, gyártásért felelős technikusokat, külön a minőségi ellenőröket és a külföldi kapcsolatokkal foglalkozókat, s kiemelten kezelik a menedzserképzést. A leendő FIAT-alkalma- zottaknak öt hónapot kell el- tölteniük az iskolában, ezután már a termelés következik. A gyors és könnyű beilleszkedést úgy tudták elérni, hogy a tantermeket nemcsak a legmodernebb eszközökkel szerelték fel, hanem mindegyiket úgy alakították ki, hogy pontosan tükrözze — futószalaggal, robotokkal — a gyár azon egységeit, ahol a tanuló később dolgozni fog. A tanulás azonban ezzel még nem fejeződött be. Bizonyos munkakörökből (ipl. igazgatók) 'kötelező, másokból pedig lehetséges az évi egyszeri vagy akár többszöri továbbképzés, melyet az ISVOR lépcsőfokokra, modulokra osztva oldott meg, maximum 30 napos időtartammal. Itt naprakészen, a legmodernebb Mindezek eredménye az adatokban is megnyilvánul: 1979-ben a képzés arányait tekintve 80 százalék volt az alacsonyabb szintű szakemberek oktatásának aránya, szemben a 20 százalék személyre szabott speciális képzéssel. 1988-ra ez az arány 40—60-ra módosult, ahol az alacsonyabb szintű képzés is jóval magasabb színvonalú csúcstechnológiák bevezetése miatt. Az ISVOR — FIAT működése élő példa arra, miként lehet az oktatást, a továbbképzést a termelőmunka részévé tenni. Fábián Gergely Fagyasztás a rák ellen A csehszlovák klinikákon és kórházakban eddig ezernél több alkalommal használták fel eredményesen a prágai erősáramú kutatóintézetben kifejlesztett KCH 3A típusjelzésű sebészeti berendezést, amely fagyasztással roncsolja el a burjánzó daganatsejteket. A műszer csúcsával megérintett terület 15 másodpercen belül mínisz 196 fokos hőmérsékletre hűl le. A berendezéssel pontosan elhatárolható a beteg terület a környező egészséges szövetektől, és digitális hőmérő jelzi a hőmérsékleti határérték esetleges átlépését. A mintapéldányok eredményes kipróbálása után évente 50—100 sebészeti fagyasztóberendezést állítanak elő. A „Tokamak—15” termonukleáris berendezés.
