Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

Tőkés társ a munkás Hiszek a változásban (3. oldal) Húsz éve város Mátészalka Ünnepi tanácsülés az évfordulón ^mma Ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg tegnap Máté­szalkán a várossá válás huszadik évfordulójáról. A művelődési központban megrendezett eseményen népes vendégsereg, és a város társadalmi, gazdasági szerve­zeteinek képviselői előtt tartott ünnepi beszédet Kár­páti Tibor tanácselnök-helyettes. Ott voltak a város díszpolgárai és a testvérváros, Munkács küldöttei is. Százötvenmillió dolláraktívmn Elmozdultunk a holtpontról Tervhivatal! értékelés a gazdaság első fél évéről A kormányzat további szi­gorításokat tervez a rubel­exportban. Ily módon is ele­jét kívánják venni a szocia­lista országokkal bonyolított forgalom folyó fizetési mérle­gében, az első félévben kelet­kezett 800 millió rubeles ak­tívum további növekedésé­nek. A turizmusban is szank­ciókat vezetnek be, vagyis a szocialista országokból érke­zők egyelőre nem kapnak több forintbeváltási lehetősé­get. Egyebek közt ezt jelen­tette be Surányi György, az Országos Tervhivatal állam­titkára keddi sajtótájékozta­tóján. A lakossági devizagaz­dálkodás terén is rövidesen intézkedéseket hoznak, min­Felmérést kellene egyszer készíteni, mivel töltik el a magyar emberek a hétvége­ket. Az eredmény valószí­nűleg arról árulkodna, ke­vesek kiváltsága, hogy a mókuskerékből két napra kiugorhassanak. Annak idején, amikor a szombatot még a munkahe­lyen, iskolában töltöttük, örültünk, ha vasárnap ki­fújhattuk magunkat. Autó­karavánok indultak ilyen­kor a Zemplénbe. A kedvelt kirándulóhelyeken. Ara­nyos-völgyben és a Hutákon egy-egy otthonos, patak­parti kis tisztáshoz csak a koránkelők juthattak hozzá, s a tokaji halászcsárdában, sárospataki Borostyánban reménytelen volt dél körül asztalt kapni. Aztán jött a víkendtelkek divatja. Eze­ket eleinte vízpafton árul­ták, s a városlakóknak eszükbe sem jutott, hogy birtokuk kikapcsolódáson kívül másra is használható A gazdasági kényszer azonban néhány év múlva világosságot gyújtott a fe­jekben. A dísznövények mellé egyre több gyümölcs­fát ültettek, és a konyhá­kért nagyobb becsbe került, mint a gondosan nyírt pá­zsit. • A tanácsok észbekap­tak, s felparcellázták azo­kat. a földeket, melyekre korábban a kutya sem né­zett rá. Villany nincs, víz van, a lényeg, hogy öntözni lehessen. A parcellákat az ön- és közáltató hobbitelek névre keresztelték. önáltató? — Kapják fel mpst fejüket a tulajdono­sok. Igen. Mert szükség van ugyan a jó levegőre, a testmozgásnak titulált ka­pálásra, ásásra, de ha mind­ez a hétköznapok igája után hétvégi taposómalommá vá­lik, már semmi köze a hob­bihoz. Éppúgy a megélheté­sért, jobb létért folytatott denekelőtt a bevásárló-turiz­mus megakadályozása érde­kében, mert az első félévben a lakosság 28 milliárd forint­ért vásárolt valutát, szemben az egy évvel ezelőtti 10 mil­liárd forinttal. Az első félévben a gazda­ság tervelőirányzatai csak részben teljesültek. Az álla­mi költségvetés deficitje 39 milliárd forint volt, amiben az is közrejátszott, hogy a vállalatok a vártnál 20—25 milliárddal kevesebbet fizet­tek be az államkasszába. Azt, hogy ezt nem látta előre a kormányzat, pénzügyi terve­zési hiányosságra vezette' vissza. A termelő vállalatok (Folytatás a 4. oldalon) küzdelem része lett, mint a túlórázás, maszekolás, „gé- emká”. A megélhetéshez tartozik az is, hogy szabadidőnket a lehető legkevesebbre csök­kentjük. Hiába kaptuk a heti pihenőnap — szaknyel­ven így hívják a vasárna­pot! — mellé a heti szabad­napot — ami általában a szombat —, nem arra hasz­náljuk, amire kitalálták. Füstbe ment a család két­napos, nyugodt együttlété- nek terve. A bérek olyan alacsonyak, az árak olyan magasak, hogy egyszerűen nem herdálhatjuk el pihe­nésre ezt a kétszer huszon­négy órát. Menni kell, csi­nálni kell, egyébként nem jutunk ötről a hatra. Pa­raszttá válni, mert a zöld­ségből még csurran-csep- pen valami, házat építeni, mert megfizethetetlen, ha mindent a mesterrel végez­tetünk, sütni-főzni, mert tönkremegy a család, ha a háziasszony belefárad a munkába és étterembe kül­di szeretteit. Megszoktuk már, hogy nincs egy szabad hétvégént. Ezért azonban nagy árat fi­zetünk, széthulló házassá­gokkal, megromló szülő­gyermek kapcsolatokkal, idegi panaszokkal, szívin­farktussal. S mindez addig tart majd, amíg hó elején nem annyit találunk a borí­tékban, amennyi a főállás­ban végzett munkáért tény­legesen megillet. Addig hiá­ba sóhajtozunk, hogy sze­retnénk a mókuskerékből kiszállni, hiába várjuk hét­ről hétre a szombat-vasár­napokat. Csak reményked­hetünk, hogy egyszer visz- szatérnek még azok a szép idők, azok a gondtalan, vé­giglustálkodott, igazi vasár­napok ... Bartha Andrea Korszakhatárt zártunk le a mai napon — mondta egye­bek között Kárpáti Tibor. — Az eltelt húsz év az „eredeti tőkefelhalmozást” jelentette a helységnek. Egyszerre ta­nultuk és műveltük a városi életet. A fejlődés ugrásszerű­nek mondható, mert a fajla­gos mutatókban csak Lenin- város szárnyalt túl bennün­ket. Átalakult a városkép az el­múlt két évtized alatt. Egy időben zajlott a városiasodás, és az iparosítás. Hosszú len­ne felsorolni az azóta léte­sült új üzemeket, de azóta vált naggyá a MOM, Szat- már Bútorgyár, és az ipari negyed többi nagyüzeme. Ma 15 ezer ember munkahelye Mátészalka. ebből csak 9 ezer a helybélieké, a többi­ek a környékről járnak be. A lakosság számának emel­kedése ugyancsak látványos: az 1979-es 12 ezerről, 21 ezer­re növekedett az itt élő ál­lampolgárok száma. Mátészalka a 200 ezres szatmári térség központjává nőtte ki magát, és nem tit­kolt ambíciója, hogy felsőfo­kú szerepkört vívjon ki ma­gának. Korszerű kisvárossá válni — ez a jövendő célok legfontosabbika — fogalmaz­zák meg ma a megye máso­dik legnagyobb jelentőségű városának vezetői. A követ­kező évtizedben főiskola lé­tesítését tervezik, de már most is számos olyan állam­(Folytatás a 4. oldalon) ■ Nyírvasváriban fény­jo oornoK cegere. képeztük ezt a szép, új, virágos házat, amely egy kőművesmesteré. (BE felv.) A világbanki pénzügyi for­rás terhére versenytárgyalást hirdetett a Nyíregyházi Köz­úti Igazgatóság, s ennek alap­ján Szabolcs-Szatmár megye több útszakaszán aszfaltozás­ra kerül sor augusztus és szeptember hónapokban, — kaptuk a felvilágosítás. En­nek keretén belül készül el a korábban többször szóvátett Sóstói úti burkolat teljes fel­újítása, a körúti csomópont­tól 4,4 kilométer hosszúság­ban. A kivitelezést a verseny- tárgyalást elnyert vállalkozó két ütemben végzi úgy, hogy az első ütemre augusztus el­ső napjaiban kerül sor: ekkor a Sóstói úti szanatóriumtól a felüljáróig, majd ezt követő­en pedig a Kossuth utcai csomóponttól a szanatóriu­mig borítják új aszfalttal az úttestet. A mostani programban sze­repel a 4-es számú főközle­kedési út aszfaltozása is Nyíregyházán a Tüzép telep előtti szakaszon, de ezt köve­tően a 4-es számú főút, illet­ve a 49-es számú (Vaja—Má­tészalka—Csenger közötti) fő­út több szakaszán is felújítá­si munkákra kerül sor. Mivel e munkák „átfutási ideje” igen rövid, ezért a forgalom akadályoztatása is a várható­nál nagyobb mértékű lesz, amiért az utazók, közlekedők megértését kéri a Nyíregyhá­zi Közúti Igazgatóság. Elmaradt a tolongás A nyári vásár első napja a vártnál lényegesen kisebb forgalmat hozott Nyíregyháza mindhárom nagy áruházában. Lehetséges, hogy a vásár időpontja sem túl szerencsés, hiszen az első nap július 31- ére esett —amikor a családok többségénél már kiürül a há­zi kassza. Ráadásul a Cent­rum és a Nyírfa Áruházban a szezonvégi kiárusítást meg­előzően is rendeztek enged­ményes akciót. A Nyírfa Áruházban az el­ső nap forgalma a tavalyinak csak 70 százalékát tette ki, kétmillió forint értékű árut adtak el. Legnagyobb a kereslet a lakástextilek és divat­áruk iránt. A Nyírfában két héttel ez­előtt rendeztek ruházati vá­sárt, ez alkalommal egy hét alatt ötmillió forint értékű ruhanemű kelt el. Most újabb ötmillió forintos árualapot vontak be a leértékelésbe. Mint azt Király József igaz­gató elmondta, ebben az év­ben központilag csak a nyári vásár időpontját határozták meg, s nincs már olyan meg­kötés, hogy nem lehet ol­csóbban adni bizonyos im­port termékeket, illetve, hogy a kiárusítás előtt nem tart­ható semmiféle akció. A Centrum Áruházban jú­Több a nézelődő, mint a vásárló. központi igazgatóság dolgozó­inak is át kellett jönnie az áruházunkba, hogy a nyári vásár ideje alatt kisegítsék eladóinkat — mondta Riczu Katalin, a Kelet Áruház gaz­dasági vezetője. Most azon­ban az akciót a saját dolgozó­ink túlóra nélkül is meg tud­ják oldani. A Kelet Áruház 7,5 millió forint értékű árut kínál ol­csóbban. Az első napon egymilliós volt a forgalom, elsősorban a gyermekpólókat, férfiingeket, méterárut és fürdőruhákat keresték. Az el­adók abban reménykednek, hogy a szerdai fizetésnapon talán több vevő tér majd be az üzletekbe. lius 20-a óta adják olcsób­ban a nyári cikkeket, emiatt széthúzódott a forgalom. Ami időközben az üzletbe érkezett, azzal bővítették a vásár kínálatát. Az árualap hasonló a tava­lyihoz, 5 milliós, a forgalom azonban sokkal gyengébb. Itt többnyire a szandálok, s a fe­hérnemű- és divatáru osz­tály termékeit veszik. Krasz- nai Tiborné igazgató szerint a nyári vásár sikertelensége nemcsak az üres pénztárcák­nak, hanem a rossz időnek is köszönhető. — Az elmúlt években a Az utóbbi hetekben több bíráló írás jelent meg a Kelet-Magyarországban az utak állapotával és az út­építésekkel kapcsolatban. Bodó Barna, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság műszaki osztályvezetője válaszolt a bírálatokra, s tájékoztatta olvasóinkat az újabb mun­kálatokról. Elbocsátások az ISG-ben (3. oldal) Világbanki támogatással Aszfaltozási program megyénk útjain Augusztus első napjaiban rajt a Sóstói úton Szatmár „fővárosa" lesz XLVI. évfolyam, 180. szám ÁRA: 4.30 FORINT 1989. augusztus 2., szerda ■ Árengedmény, üres pénztárcáknak Rkciók korábban — Hiányzik a nyár — Túlóra nilkül

Next

/
Thumbnails
Contents