Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1989. augusztus 9. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Postabontás Közösségek Az egyik község önkén­tes tűzoltó egyesületének parancsnoka találkozá­sunkkor arról beszélt lelke­sen, hogy milyen is volt régen ez a közösség, és szomorúan, hogy milyen ma. Amikor ő egyszerű „baltás”-ként kezdte, mit jelentettek számára a he­ti találkozások. A szigorú rend és gyakorlás mellett jutott idő egymással törőd­ni és beszélgetni. Mind­emellett a tagok nagyon komolyan vették a vállalt feladatokat. Megtörtént, hogy a félrevert harang- szóra a település borbélya — aki „oszlopos” tagja volt az egyesületnek — félbehagyta a borotválást és rohant. Pedig egy fillért sem kaptak érte: „köte­lesség, felelősség”, sorolta a jelzőket a parancsnok... viszont ma! Szinte lehetetlen össze­szedni az embereket, az idősek és a gyerekek talál­hatók a most havi egy al­kalommal szervezett fog­lalkozásokon . A fiatalok szégyellik magukat, mert kinevetik őket, pedig „nem játék, amit csinálunk” — panaszkodik a parancsnok. Elgondolkodtam, hogy mennyi emberi közösség értéktelenedett el vagy bomlott fel az utóbbi idő­ben. A múlttal valamilyen kapcsolatban lévő egyesü­letet vagy klubot illett le­rombolni. Viszont az új csoportosulások nem bi­zonyultak tartósnak. Az anyagiak kerültek előtér­be, a víkendtelek, a má­sodállás. Leáldozott a tár­sadalmi megbízatások, az önként vállalt funkciók kora — ha csak nem szár­mazott belőle az egyén­nek haszna, vagy nem volt összeegyeztethető a mun­kaidejével. Sajnos még el sem ítélhetem érte az em­bereket. Mert ismeretn a mondást: „Mindenki a piacról él.” „Köszönetért nem adnak kenyeret” — érvelt egyik ismerősöm is. Ez igaz. de manapság még kevés em­bernek van „kenyér” gondja. Belehajszoltuk magunkat egy olyan őrült, önemésztő tempóba, ami csak fokozódik — mind­azért, hogy. fenntartsuk azt az életszínvonalat, amit elértünk. Visszatérve az eredeti témához, a valamikori ön­kéntes tűzoltó egyesületek sem csak azért jöttek lét- ré, hogy megfékezzék a felröppenő „vörös ka­kas”-!, hanem, hogy együtt legyenek az emberek. Tár­saslényként eltöltsék az időt, és ha ilyen nemes cselekedethez is kötötték a célt, még nagyobb ran­got és megbecsülést vív­tak ki maguknak. A ba.j- társiasság, az egyenruha, a parádék erősítették az összetartást. Ezek a külső formai jegyek, a vállalt szerepek lehetőséget te­remtettek az embernek az önmegvalósításra. Túlságosan sok lett éle­tünkben a hétköznap, pe­dig az együttlét ünnepet jelent. Ma már nem kell „tűzoltó” az egymásért való lelkesedés lángjának elloltásához, eloltja azt a közöny. D. M. ÜTTALAN UTAK Nyíregyházán, az Alkotás utcában járók fel vannak háborodva. Sem gyalog, sem kerékpárral nem lehet el­menni a járdán, mert több helyen hiányzik a járda­lap. Felszedték, elveszett? Nem tudni, hová tűnt. Las­san itt az, ősz és a tél, jó lenne a lakosság közremű­ködésével megoldani ezt a problémát. Nagy Pálné Nyíregyháza csak az árok TÁTONG Nagyon lassú tempóban folynak a csatornázási mun­kák Nyíregyházán, a Csillag közben. Az utca bejáratát le­zárták, lehetetlenné téve ez­zel a közlekedést. Már más­fél hónapja nem dolgozik senki ezen a munkaterületen. A kiásott árkok ott tátonga- nak, mindenütt sár; és tócsa. Vajon ki lehet a felelős mindezért? Király László Nyíregyháza JÓ LENNE LEÜLNI Rendszeresen tapasztalom és látom, hogy a Piaccsar­nokkal szemben lévő autó- buszmegállóban a nap szinte minden időszakában sokan, — köztük idős, megfáradt nyugdíjas emberek csoma­gokkal megpakolva, állva kénytelenek várakozni. Több éve már. hogy kiépítették ezt a forgalmas megállót, de er­re a körülményre senki nem figyelt fel. Jelenleg két moz­gatható lóca áll rendelkezés­re, amiből az egyik sérült, balesetveszélyes. Szeret­nénk, ha több rögzített padot helyeznének el, de az sem el­képzelhetetlen, ha egy kultu­rált — fedett — megállóhe­lyet építenének. Kiss Dénes Nyíregyháza, Sóstói út' OSTORNYÉL Már hónapok óta elkészült az Állami Biztosító új szék­háza Nyíregyházán. Az épít­kezés idején, a kiskörúti ré­szen az utcai lámpatestek­ből, — a daru miatt — le­szerelték az ostornyelet a raj­ta lévő világítótestekkel együtt. Jó lenne most már visszahelyezni azokat, mert ahogy rövidülnek a napok, egyre nagyobb lesz az esti forgalom, s a belvárosi fé­nyek helyett sötétben botor­kálhatunk. Barát András Nyíregyháza, Kun Béla utca A GYEREKEKÉRT 1989. július 5-én kórházba szállítottak. Mivel gyermekei­met egyedül nevelem, az esti és az éjszakai ellátásuk nem volt biztosítva, ezért őket a sóstói nevelőintézetben akar­ták átmenetileg elhelyezni. Még aznap megindult az ösz- szefogás azért, hogy a gyer­mekek a megszokott környe­zetben maradhassanak (1989. június 19-től napközis tábor­ba járnak), így napközben a napközisekkel, este és éjsza­ka az úttörőtáborban voltak elhelyezve. Nagyon jóleső érzéssel vettem a hírt erről az emberségről, figyelmes­ségről és gondoskodásról, amit a családomért tettek. Bi­zonyára hozzájárult gyors gyógyulásomhoz, ezért köszö- netemet fejezem ki a Sóstói Kultúrpark, valamint a nap­közis és úttörőtábor vezetésé­nek, az akkor ott táborozó Somoskőújfalui tanároknak azért az önzetlen segítségért, amelyet 1989. július 5—13. között a gyermekeimért tet­tek. Merényi Károlyné Nyíregyháza HOL JÁTSSZANAK? ABC-áruházat építettek a nyíregyházi Móricz Zsig- mond utcai játszótéren. Mi szülők nem is szóltunk ezért, mert tudtuk, hogy szükség van erre a boltra. Meghagy­tak egy kis területet, rajta a hintát és a mászókát, de itt csak a kisgyerekek tudnak játszani. A nagyobbak ezért a házak előtti részen futballoz­nak, szaladgálnak. Ezt nem nézik jó szemmel az ottla- kók, akiknek nincsenek gye­rekei, azt mondják, zavarják őket. Állandó a konfliktus a gyerekek és köztük. Javasol­nánk, hogy a garázsok és az út között el lehetne egyen­getni a területet, ahol fociz­ni tudnának a fiaink. L. I. Nyíregyháza, Móricz Zs. u. VITA A ROBINS ON- DOMBRÚL Elkeseredve és felháborod­va olvastam a Kelet-Magyar- országban, hogy baj van a kutyákkal és a Robinson- dombbal. A domb, sajnos, nem felel meg gondozottság szempontjából még a ku­tyáknak sem, nemhogy a gyerekeknek. Felsorolni is undorító, hogy mennyire szennyezett. Ezt látni kellene azoknak, akik gyermekeiket ide kívánják leküldeni. A másik érv, * ami a kutyások mellett szól, hogy a városok­ban milyen jótékony hatás­sal van a gyermekek pszi­chés fejlődésére a kutya. Lassan csak ennyi kapcsola­tunk van az élővilággal. Idős korban bedig némely em­bernek egyedüli társa, aki rá figyel. akinek szüksége van rá. akivel könnyebb el­viselni a magányt. Szeret­nénk, ha megmaradna ez a domb továbbra is a „kutyá­sok” birodalmának. Molnár Lászlóné és 16 aláírás Nyíregyháza, Ungvár sétány (Szerk. megj.: Vélemé­nyünk szerint mindkét félnek igaza van, szükség van a ját­szótérre, s szükség van a ku­tyáknak is' mozgásterületre. Bízunk benne, hogy megva­lósul a békés egymás mellett élés a kutyások és a nem kutyások között. Részünkről a Robinson-domb vitáját le­zártnak tekintjük.) Szerkesztői üzenetek M. Istvánná, Balkány: A hatályos jogszabályok ér­telmében, aki saját jogú vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, a táp­pénzre vonatkozó rendel­kezéseiket azzal az eltérés­sel kell esetében alkalmaz­ni, hogy a jogosultság idő­tartalmánál, a nyugdíjazást követően biztosításban töl­tött napokat lehet csak fi­gyelembe venni. A táppénz összegéinek megállapításá­nál is szintén csak az azt követő munkabért lehet fi­gyelembe venni. A fentiek alapján a nyugdíjasnak is jár táppénz! Tóth Bátintné, Tiszavas- vári: A házastársi pótlékra az jogosult, akinek a saját­jogú nyugellátása a havi 4 540 forintot nem éri el. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjas az után a vele együtt élő házastársa után 'kaphatja a házastársi pót­lékot, aki állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant és akinek a nyugellátása, ke­resete, jövedelme az özve­gyi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem haladjla meg (3 440 forintot) K. Gábomé, Nagykálló: A feleség vagy élettárs utaz­hat a férj utazási igazolvá­nyával, ha önálló nyugellá­tással nem rendelkezik és az 55. életévét bétöltötte, valamint munkaviszonyból, vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik. A házas- társ a nyugdíjassal együtt vagy külön-bülön is fel­használhatja az utazási igazolványt. E kedvezmény nem növeli az utazások számát. F. J.-né, Nyírbátor: A je­lenleg hatályos jogszabá­lyok értelmében, ha valaki rokkantsági nyugdíjra jo­gosult rendszeresen, annak nem lehet szociális járadé­kot megállapítani. A rok­kantsági nyugdíj összege keresetarányos, míg a rendszeres szociális jára­dék meghatározott összeg, jelenleg 3 590 forint. Névtelen levélíró, Rápolt: A gyes-en lévő részmunka­időiben dolgozó szerződését a mátészalkai 1. sz. Körze­ti Postahivatal megszüntet­te, mivel helyére egy ko­rábbi munkavállalójukat vették vissza. Áz illetékes válaszol NEM A GELKA HAGYTA OTT... „Szolgáltatási fehér foltok’ című cikk írója szóvá tette július 26-i számunkban, hogy Záhonyban kevés az iparos. Többek között a Gelka is egyik napról a másikra ott hagyta a várost, és' még a te­lefont is magával vitte Nyír­egyházára. Ezzel kapcsolat­ban Boruzs Gábor a Gelka Kft. igazgatója elküldte szer­kesztőségünkhöz észrevételét. „Nem a Gelka hagyta ott Záhonyt, hanem egy rendelet alapján 1983-ban egymillió forint értékű eszközt és be­rendezést, valamint épületet adott át a tanácsi szolgáltató MODUL kisvállalatnak, akik ahelyett, hogy tovább foly­tatták volna tevékenységüket, az ott lévő eszközöket érté­kesítették, s megszüntették a szolgáltatást.” Később a tanács felaján­lott egy helyiséget és 50 ezer forintot a Gelkának, hogy Élettársi ' kapcsolat Italozás munkaidő előtt K. l.-né nyíregyházi, levélírónk húsz évi házasság után elvált a férjétől. A házasságukból két gyerek származott, az egyik jelenleg is kiskorú, akiről olvasónk gondoskodik. Néhány hónapi különélés után a volt férj visszaköltözött panaszosunkhoz, és helyreállt ismét az életközösség. Az . elmúlt hónapban azonban a férj, aki termelőszövetkezeti tag volt, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. Olvasónk arra kér választ, hogy a volt férje után meg­illeti-e a termelőszövetkezettől valami juttatás, mert ne­héz anyagi körülmények között él és szüksége lenne a támogatásra. Amennyiben az élettársi kapcsolat bizonyítható és az egyéb feltételek is fennállnak, levélírónk háztáji juttatás­ra tarthat igényt. Mivel nem csak az együtt élő házastár­sat. hanem az élettársat is megilleti az elhunyt tagoknak járó háztáji juttatás (föld vagy termény) legalább fele ré­sze. Ha törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart és nincs a személyi tulajdonában, illetve használatában ilyen mértékű föld. A levélben foglaltak alapján panaszosunk jogosultsága tehát fennáll, javasoljuk, hogy forduljon kérelemmel a termelőszövetkezethez. D. J. kisvárdai lakos tsz-tag ellen jelenleg fegyelmi el­járás van folyamatban. Levélírónkat munkahelyi vezetője azzal „fenyegette meg", hogy kizárják a termelőszövetke­zetből. Olvasónk azzal védekezik, hogy születésnapja lé­vén. meg akarta kínálni munkatársait szeszes itallal, és emiatt ment át a közeli ABC-be, hagyta el munkahelyét engedély nélkül. A pálinka elfogyasztására azonban a ve­zető váratlan megjelenése miatt nem került sor. Levélírónkat viszont ezt megelőzően — a munkakezdés előtt — többen látták a kocsmában italozni. Terhére ír­ható-e a munkaidőn kívüli alkoholfogyasztás, illetve jo- gos-e a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása? — erre kér választ. ■ A munkáltatónak az eset összes körülményeit vizsgálni kell és az alapján dönthet, hogy az elkövetett fegyelmi- vétséggel milyen büntetés áll arányban. Az italozással összefüggő, illetve az ittasságból eredő fegyelmi vétség általában a legsúlyosabb büntetés kisza­bását is indokolja, különösen akkor, ha már korábban szintén italozás miatt részesült büntetésben. A büntetés kiszabása független attól, hogy a vétkes magatartása munkahelyi vagy azon kívüli italozással függ össze. Z. M. nyíregyházi levélírónk munkahelyén labdarúgó- csapatot szerveztek és szabad idejükben többször játszot­tak barátságos mérkőzést más vállalatok csapataival. Egyik alkalommal az ellenfel játékosa olvasónkat sza­bálytalanul szerelte, aminek következtében eltört a lába és 40 százalékos munkaképesség-csökkenést szenvedett. Ennek anyagi hátrányai is jelentkeztek, így levélírónk szeretné tudni, hogy a károkozóval 'szemben felléphet-e kártérítési igénnyel. A polgári jogi szabályozás értelmében nem jár kárté­rítés. ha a kárt a károsult beleegyezésével okozzák és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy nem veszé­lyeztet. Esetünkben és általában hasonló jellegű labdajátékoknál az ilyen sérülésekkel számolni lehet. E tevékenység vál­lalásával a iabdarúgó azt is vállálja. hogy esetleg testi épsége is sérelmet szenved. A játékszabályok megsértésé­nek nincs társadalmi kihatása sem. így levélírónk nem érvényesítheti kárigényét. Dr. Kondora Zsuzsanna kezdjen el újra dolgozni, de ők nem vállalták, mert ebből az összegből nem lehet az el­várásnak megfelelő szintű szolgáltatást végezni. Ezzel szemben kérték az eredeti ál­lapot visszaállítását, melyhez a felügyeleti szerv (megyei tanács ipari osztálya) nem járult hozzá. 1989-ben ismét felvetődött, hogy egy megfelelő helyisé­get biztosítanak részükre és megindulhat a munka, de a benyújtott pályázatokra a mai napig nem érkezett vá­lasz. NEM MINDEGY Július 17-én az „Újságíró válaszol” című írásban a Gázláng GMK-val kapcsola­tos tájékoztatóhoz Molnár Károly GMK-vezető az aláb­bi kiegészítést tette: A taxisok által említett nyíregyházi Puskin és Hon­véd utcákon a gázvezeték építését nem ők, hanem a KÉV vállalat végezte. A Béla és a Bocskai utcai vezeték kivitelezését szerződés sze­rint július 31-ig befejezték. S mivel a vezetékes gáz kié­pítésével több gazdálkodó egység is foglalkozik, ezért nem mindegy, hogy melyik dolgozik a bírált területen. A TANÁCS IS LÉPETT „Jószándék kérdése” cím­mel Pájer Józsefné gávaven- csellői olvasónk írását közöl­tük lapunk július 26-i szá­mában, melyben arról esik szó, hogy a'megyei gabona­forgalmi vállalat községben lévő tápboltja előtti út jár­hatatlan, amit a cikk_ szerző­jének kérésére a vállalat két héten belül megcsináltatott. A cikkhez Karakó László tanácselnök fűzött véle­ményt: lakossági fórumokon (falugyűlésen, tanácstagi be­számolón) ez évben vetődött fél az állampolgárok részé­ről, hogy lehetetlen ott köz­lekedni. A bejelentést köve­tően a szakigazgatási szerv megkereste a gabonaforgalmi vállalatot és kérte az út rendbe tételét, mivel ez az ő kezelésükben van. Hogy az utat a közérdekű bejelentésre, vagy a levél­írónk kérésére készítette el a nyíregyházi vállalat, nem tartják kardinális kérdésnek. A lényeg az, hogy az út jó minőségben, rövid idő lefor­gása alatt elkészült, s ezért köszönet illeti a gabonafor­galmi vállalatot. 7

Next

/
Thumbnails
Contents