Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-09 / 186. szám
1989. augusztus 9. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Postabontás Közösségek Az egyik község önkéntes tűzoltó egyesületének parancsnoka találkozásunkkor arról beszélt lelkesen, hogy milyen is volt régen ez a közösség, és szomorúan, hogy milyen ma. Amikor ő egyszerű „baltás”-ként kezdte, mit jelentettek számára a heti találkozások. A szigorú rend és gyakorlás mellett jutott idő egymással törődni és beszélgetni. Mindemellett a tagok nagyon komolyan vették a vállalt feladatokat. Megtörtént, hogy a félrevert harang- szóra a település borbélya — aki „oszlopos” tagja volt az egyesületnek — félbehagyta a borotválást és rohant. Pedig egy fillért sem kaptak érte: „kötelesség, felelősség”, sorolta a jelzőket a parancsnok... viszont ma! Szinte lehetetlen összeszedni az embereket, az idősek és a gyerekek találhatók a most havi egy alkalommal szervezett foglalkozásokon . A fiatalok szégyellik magukat, mert kinevetik őket, pedig „nem játék, amit csinálunk” — panaszkodik a parancsnok. Elgondolkodtam, hogy mennyi emberi közösség értéktelenedett el vagy bomlott fel az utóbbi időben. A múlttal valamilyen kapcsolatban lévő egyesületet vagy klubot illett lerombolni. Viszont az új csoportosulások nem bizonyultak tartósnak. Az anyagiak kerültek előtérbe, a víkendtelek, a másodállás. Leáldozott a társadalmi megbízatások, az önként vállalt funkciók kora — ha csak nem származott belőle az egyénnek haszna, vagy nem volt összeegyeztethető a munkaidejével. Sajnos még el sem ítélhetem érte az embereket. Mert ismeretn a mondást: „Mindenki a piacról él.” „Köszönetért nem adnak kenyeret” — érvelt egyik ismerősöm is. Ez igaz. de manapság még kevés embernek van „kenyér” gondja. Belehajszoltuk magunkat egy olyan őrült, önemésztő tempóba, ami csak fokozódik — mindazért, hogy. fenntartsuk azt az életszínvonalat, amit elértünk. Visszatérve az eredeti témához, a valamikori önkéntes tűzoltó egyesületek sem csak azért jöttek lét- ré, hogy megfékezzék a felröppenő „vörös kakas”-!, hanem, hogy együtt legyenek az emberek. Társaslényként eltöltsék az időt, és ha ilyen nemes cselekedethez is kötötték a célt, még nagyobb rangot és megbecsülést vívtak ki maguknak. A ba.j- társiasság, az egyenruha, a parádék erősítették az összetartást. Ezek a külső formai jegyek, a vállalt szerepek lehetőséget teremtettek az embernek az önmegvalósításra. Túlságosan sok lett életünkben a hétköznap, pedig az együttlét ünnepet jelent. Ma már nem kell „tűzoltó” az egymásért való lelkesedés lángjának elloltásához, eloltja azt a közöny. D. M. ÜTTALAN UTAK Nyíregyházán, az Alkotás utcában járók fel vannak háborodva. Sem gyalog, sem kerékpárral nem lehet elmenni a járdán, mert több helyen hiányzik a járdalap. Felszedték, elveszett? Nem tudni, hová tűnt. Lassan itt az, ősz és a tél, jó lenne a lakosság közreműködésével megoldani ezt a problémát. Nagy Pálné Nyíregyháza csak az árok TÁTONG Nagyon lassú tempóban folynak a csatornázási munkák Nyíregyházán, a Csillag közben. Az utca bejáratát lezárták, lehetetlenné téve ezzel a közlekedést. Már másfél hónapja nem dolgozik senki ezen a munkaterületen. A kiásott árkok ott tátonga- nak, mindenütt sár; és tócsa. Vajon ki lehet a felelős mindezért? Király László Nyíregyháza JÓ LENNE LEÜLNI Rendszeresen tapasztalom és látom, hogy a Piaccsarnokkal szemben lévő autó- buszmegállóban a nap szinte minden időszakában sokan, — köztük idős, megfáradt nyugdíjas emberek csomagokkal megpakolva, állva kénytelenek várakozni. Több éve már. hogy kiépítették ezt a forgalmas megállót, de erre a körülményre senki nem figyelt fel. Jelenleg két mozgatható lóca áll rendelkezésre, amiből az egyik sérült, balesetveszélyes. Szeretnénk, ha több rögzített padot helyeznének el, de az sem elképzelhetetlen, ha egy kulturált — fedett — megállóhelyet építenének. Kiss Dénes Nyíregyháza, Sóstói út' OSTORNYÉL Már hónapok óta elkészült az Állami Biztosító új székháza Nyíregyházán. Az építkezés idején, a kiskörúti részen az utcai lámpatestekből, — a daru miatt — leszerelték az ostornyelet a rajta lévő világítótestekkel együtt. Jó lenne most már visszahelyezni azokat, mert ahogy rövidülnek a napok, egyre nagyobb lesz az esti forgalom, s a belvárosi fények helyett sötétben botorkálhatunk. Barát András Nyíregyháza, Kun Béla utca A GYEREKEKÉRT 1989. július 5-én kórházba szállítottak. Mivel gyermekeimet egyedül nevelem, az esti és az éjszakai ellátásuk nem volt biztosítva, ezért őket a sóstói nevelőintézetben akarták átmenetileg elhelyezni. Még aznap megindult az ösz- szefogás azért, hogy a gyermekek a megszokott környezetben maradhassanak (1989. június 19-től napközis táborba járnak), így napközben a napközisekkel, este és éjszaka az úttörőtáborban voltak elhelyezve. Nagyon jóleső érzéssel vettem a hírt erről az emberségről, figyelmességről és gondoskodásról, amit a családomért tettek. Bizonyára hozzájárult gyors gyógyulásomhoz, ezért köszö- netemet fejezem ki a Sóstói Kultúrpark, valamint a napközis és úttörőtábor vezetésének, az akkor ott táborozó Somoskőújfalui tanároknak azért az önzetlen segítségért, amelyet 1989. július 5—13. között a gyermekeimért tettek. Merényi Károlyné Nyíregyháza HOL JÁTSSZANAK? ABC-áruházat építettek a nyíregyházi Móricz Zsig- mond utcai játszótéren. Mi szülők nem is szóltunk ezért, mert tudtuk, hogy szükség van erre a boltra. Meghagytak egy kis területet, rajta a hintát és a mászókát, de itt csak a kisgyerekek tudnak játszani. A nagyobbak ezért a házak előtti részen futballoznak, szaladgálnak. Ezt nem nézik jó szemmel az ottla- kók, akiknek nincsenek gyerekei, azt mondják, zavarják őket. Állandó a konfliktus a gyerekek és köztük. Javasolnánk, hogy a garázsok és az út között el lehetne egyengetni a területet, ahol focizni tudnának a fiaink. L. I. Nyíregyháza, Móricz Zs. u. VITA A ROBINS ON- DOMBRÚL Elkeseredve és felháborodva olvastam a Kelet-Magyar- országban, hogy baj van a kutyákkal és a Robinson- dombbal. A domb, sajnos, nem felel meg gondozottság szempontjából még a kutyáknak sem, nemhogy a gyerekeknek. Felsorolni is undorító, hogy mennyire szennyezett. Ezt látni kellene azoknak, akik gyermekeiket ide kívánják leküldeni. A másik érv, * ami a kutyások mellett szól, hogy a városokban milyen jótékony hatással van a gyermekek pszichés fejlődésére a kutya. Lassan csak ennyi kapcsolatunk van az élővilággal. Idős korban bedig némely embernek egyedüli társa, aki rá figyel. akinek szüksége van rá. akivel könnyebb elviselni a magányt. Szeretnénk, ha megmaradna ez a domb továbbra is a „kutyások” birodalmának. Molnár Lászlóné és 16 aláírás Nyíregyháza, Ungvár sétány (Szerk. megj.: Véleményünk szerint mindkét félnek igaza van, szükség van a játszótérre, s szükség van a kutyáknak is' mozgásterületre. Bízunk benne, hogy megvalósul a békés egymás mellett élés a kutyások és a nem kutyások között. Részünkről a Robinson-domb vitáját lezártnak tekintjük.) Szerkesztői üzenetek M. Istvánná, Balkány: A hatályos jogszabályok értelmében, aki saját jogú vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseiket azzal az eltéréssel kell esetében alkalmazni, hogy a jogosultság időtartalmánál, a nyugdíjazást követően biztosításban töltött napokat lehet csak figyelembe venni. A táppénz összegéinek megállapításánál is szintén csak az azt követő munkabért lehet figyelembe venni. A fentiek alapján a nyugdíjasnak is jár táppénz! Tóth Bátintné, Tiszavas- vári: A házastársi pótlékra az jogosult, akinek a sajátjogú nyugellátása a havi 4 540 forintot nem éri el. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjas az után a vele együtt élő házastársa után 'kaphatja a házastársi pótlékot, aki állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant és akinek a nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem haladjla meg (3 440 forintot) K. Gábomé, Nagykálló: A feleség vagy élettárs utazhat a férj utazási igazolványával, ha önálló nyugellátással nem rendelkezik és az 55. életévét bétöltötte, valamint munkaviszonyból, vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik. A házas- társ a nyugdíjassal együtt vagy külön-bülön is felhasználhatja az utazási igazolványt. E kedvezmény nem növeli az utazások számát. F. J.-né, Nyírbátor: A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében, ha valaki rokkantsági nyugdíjra jogosult rendszeresen, annak nem lehet szociális járadékot megállapítani. A rokkantsági nyugdíj összege keresetarányos, míg a rendszeres szociális járadék meghatározott összeg, jelenleg 3 590 forint. Névtelen levélíró, Rápolt: A gyes-en lévő részmunkaidőiben dolgozó szerződését a mátészalkai 1. sz. Körzeti Postahivatal megszüntette, mivel helyére egy korábbi munkavállalójukat vették vissza. Áz illetékes válaszol NEM A GELKA HAGYTA OTT... „Szolgáltatási fehér foltok’ című cikk írója szóvá tette július 26-i számunkban, hogy Záhonyban kevés az iparos. Többek között a Gelka is egyik napról a másikra ott hagyta a várost, és' még a telefont is magával vitte Nyíregyházára. Ezzel kapcsolatban Boruzs Gábor a Gelka Kft. igazgatója elküldte szerkesztőségünkhöz észrevételét. „Nem a Gelka hagyta ott Záhonyt, hanem egy rendelet alapján 1983-ban egymillió forint értékű eszközt és berendezést, valamint épületet adott át a tanácsi szolgáltató MODUL kisvállalatnak, akik ahelyett, hogy tovább folytatták volna tevékenységüket, az ott lévő eszközöket értékesítették, s megszüntették a szolgáltatást.” Később a tanács felajánlott egy helyiséget és 50 ezer forintot a Gelkának, hogy Élettársi ' kapcsolat Italozás munkaidő előtt K. l.-né nyíregyházi, levélírónk húsz évi házasság után elvált a férjétől. A házasságukból két gyerek származott, az egyik jelenleg is kiskorú, akiről olvasónk gondoskodik. Néhány hónapi különélés után a volt férj visszaköltözött panaszosunkhoz, és helyreállt ismét az életközösség. Az . elmúlt hónapban azonban a férj, aki termelőszövetkezeti tag volt, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. Olvasónk arra kér választ, hogy a volt férje után megilleti-e a termelőszövetkezettől valami juttatás, mert nehéz anyagi körülmények között él és szüksége lenne a támogatásra. Amennyiben az élettársi kapcsolat bizonyítható és az egyéb feltételek is fennállnak, levélírónk háztáji juttatásra tarthat igényt. Mivel nem csak az együtt élő házastársat. hanem az élettársat is megilleti az elhunyt tagoknak járó háztáji juttatás (föld vagy termény) legalább fele része. Ha törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart és nincs a személyi tulajdonában, illetve használatában ilyen mértékű föld. A levélben foglaltak alapján panaszosunk jogosultsága tehát fennáll, javasoljuk, hogy forduljon kérelemmel a termelőszövetkezethez. D. J. kisvárdai lakos tsz-tag ellen jelenleg fegyelmi eljárás van folyamatban. Levélírónkat munkahelyi vezetője azzal „fenyegette meg", hogy kizárják a termelőszövetkezetből. Olvasónk azzal védekezik, hogy születésnapja lévén. meg akarta kínálni munkatársait szeszes itallal, és emiatt ment át a közeli ABC-be, hagyta el munkahelyét engedély nélkül. A pálinka elfogyasztására azonban a vezető váratlan megjelenése miatt nem került sor. Levélírónkat viszont ezt megelőzően — a munkakezdés előtt — többen látták a kocsmában italozni. Terhére írható-e a munkaidőn kívüli alkoholfogyasztás, illetve jo- gos-e a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása? — erre kér választ. ■ A munkáltatónak az eset összes körülményeit vizsgálni kell és az alapján dönthet, hogy az elkövetett fegyelmi- vétséggel milyen büntetés áll arányban. Az italozással összefüggő, illetve az ittasságból eredő fegyelmi vétség általában a legsúlyosabb büntetés kiszabását is indokolja, különösen akkor, ha már korábban szintén italozás miatt részesült büntetésben. A büntetés kiszabása független attól, hogy a vétkes magatartása munkahelyi vagy azon kívüli italozással függ össze. Z. M. nyíregyházi levélírónk munkahelyén labdarúgó- csapatot szerveztek és szabad idejükben többször játszottak barátságos mérkőzést más vállalatok csapataival. Egyik alkalommal az ellenfel játékosa olvasónkat szabálytalanul szerelte, aminek következtében eltört a lába és 40 százalékos munkaképesség-csökkenést szenvedett. Ennek anyagi hátrányai is jelentkeztek, így levélírónk szeretné tudni, hogy a károkozóval 'szemben felléphet-e kártérítési igénnyel. A polgári jogi szabályozás értelmében nem jár kártérítés. ha a kárt a károsult beleegyezésével okozzák és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy nem veszélyeztet. Esetünkben és általában hasonló jellegű labdajátékoknál az ilyen sérülésekkel számolni lehet. E tevékenység vállalásával a iabdarúgó azt is vállálja. hogy esetleg testi épsége is sérelmet szenved. A játékszabályok megsértésének nincs társadalmi kihatása sem. így levélírónk nem érvényesítheti kárigényét. Dr. Kondora Zsuzsanna kezdjen el újra dolgozni, de ők nem vállalták, mert ebből az összegből nem lehet az elvárásnak megfelelő szintű szolgáltatást végezni. Ezzel szemben kérték az eredeti állapot visszaállítását, melyhez a felügyeleti szerv (megyei tanács ipari osztálya) nem járult hozzá. 1989-ben ismét felvetődött, hogy egy megfelelő helyiséget biztosítanak részükre és megindulhat a munka, de a benyújtott pályázatokra a mai napig nem érkezett válasz. NEM MINDEGY Július 17-én az „Újságíró válaszol” című írásban a Gázláng GMK-val kapcsolatos tájékoztatóhoz Molnár Károly GMK-vezető az alábbi kiegészítést tette: A taxisok által említett nyíregyházi Puskin és Honvéd utcákon a gázvezeték építését nem ők, hanem a KÉV vállalat végezte. A Béla és a Bocskai utcai vezeték kivitelezését szerződés szerint július 31-ig befejezték. S mivel a vezetékes gáz kiépítésével több gazdálkodó egység is foglalkozik, ezért nem mindegy, hogy melyik dolgozik a bírált területen. A TANÁCS IS LÉPETT „Jószándék kérdése” címmel Pájer Józsefné gávaven- csellői olvasónk írását közöltük lapunk július 26-i számában, melyben arról esik szó, hogy a'megyei gabonaforgalmi vállalat községben lévő tápboltja előtti út járhatatlan, amit a cikk_ szerzőjének kérésére a vállalat két héten belül megcsináltatott. A cikkhez Karakó László tanácselnök fűzött véleményt: lakossági fórumokon (falugyűlésen, tanácstagi beszámolón) ez évben vetődött fél az állampolgárok részéről, hogy lehetetlen ott közlekedni. A bejelentést követően a szakigazgatási szerv megkereste a gabonaforgalmi vállalatot és kérte az út rendbe tételét, mivel ez az ő kezelésükben van. Hogy az utat a közérdekű bejelentésre, vagy a levélírónk kérésére készítette el a nyíregyházi vállalat, nem tartják kardinális kérdésnek. A lényeg az, hogy az út jó minőségben, rövid idő leforgása alatt elkészült, s ezért köszönet illeti a gabonaforgalmi vállalatot. 7
