Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
Kelet-Magyarország 1989. augusztus 8. Telt ház a balatonszepezdi parton. (Vincze Péter felvétele) Segélyért? jó síéért Jönnek Idős cigányasszony kopogtat az ajtón. Elmondja, hogy önerőből építettek egy kétszobás lakást, már minden kész van, csak nincs annyi pénzük, hogy a villany bevezetésének a teljes összegét kifizessék. Szeretnének minél hamarabb beköltözni a szép, új lakásba, ezért kérik a hivatal segítségét Hiányzik a rugalmasság Jó ötlete támadt egy nagykállói óvodavezetőnek. Gondolván azokra a gyermekekre, akik közösségben kénytelenek eltölteni a nyár nagy részét — legyen egy kis örömük — kiviszik őket minden meleg hétköznap délelőttjén a helybeli strandra, úgy másfél órára. De drága a gyermekjegy, ezt meg kell beszélni a szülőkkel. Tudvalévő, hogy a megemelkedett térítési díjak is súlyosan terhelik a szülői zsebeket, a strandbelépő ára soknak találtatott. Talán 10 forintért, ha a strand üzemeltetője a SZAVI- CSAV is beleegyezne. Az alku nem sikerült, a vállalat elzárkózott a kéréstől, úgy hírlik a fürdő üzemben tartása gazdaságtalan, ezért nem értem a döntést. A melegvizes medencék vizét mindennap leeresztik és frissel töltik. A hideg vizű úszómedence vizét visszaforgatóval tisztítják. Kabinost az időjárástól függetlenül alkalmaznak. Hol itt a többletköltség, amelyre nem ad garanciát az óvodások fejenkénti 10 forintja? Valószínű, hogy gazdaságos- sági számításokkal sem magyarázható — hiszen véleményem szerint — a fenntartás állandó, — s nem a többletlátogatottsággal egyenes arányban változó — költségei a tetemesek. Ráadásul a vállalat elesett e kis emberkék — bár féláru — belépőitől. S hogy ki a nagyobb vesztes? Szerintem a gyermekek, akik az egészséges nap- és vízfürdő helyett az óvodák homokos és hőségtől zárt udvarain „élvezik” a nyarat. (Jónás) Könnyen eljár a keze a gávavencsellői Aranyi Ká- rolynak, ebből egyszer már baja is származott. Akkor háromezer forint pénzbüntetést kellett fizetnie emiatt, most nyolcezer forintra ítélték. Villanyszerelési munkákat vállalt tavaly Aranyi egy kenézlői házépítkezésen. A tulajdonossal, B. Tiborral azonban összeszólalkoztak, mert nem tudtak megegyezni a munkadíjon. November 30-án Aranyi Károly a feleségével és anyósával elment B. Tibor lakására, hogy tisztázza a pénzügyeket. Á házigazdát nemtalálta otthon, ezért a feleségével beszélgetett. Délután szerzett tudomást róla B., hogy a villanyszerelő nála járt. Elhatározta, hogy felSzennyvízcsatomamű társulat alakult Fehérgyarmaton. Az Ady Endre, Kiss Ernő, a Bajcsy-Zsilinszky és Tavasz utcák lakói fogtak össze ennek érdekében. A SZAVICSAV elkészítette a kiviteli tervet, ennek alapján (ÁFA nélkül) 11 millió forintnyi kiadásra számíthatnak a társulat tagjai. A szervező bizottság pályázatára a négy jelentkező közül a nyíregyházi SZAVITöbbféle újdonsággal, — egyebek között — házi fagy- laitkészítővel, mélyhűtött gyümölcsök, készételek tárolására alkalmas, különféle űrtartalmú dobozokkal és ruhafogassal bővíti választékát a Ferro vili—Witzmann Műanyaggyártó Kft. A vegyes vállalatot a győri központú Ferrovill Kereskedelmi Vállalat és az osztrák Witzmann-cég alapította keresi, s felelősségre vonja, miért zaklatja a családját. El is ment hozzá, de a felelősségre vonás veszekedéssé fajult. Aranyinak se kellett több, felkapott egy kést és azzal vendége felé szurkált. B. Tibor megpróbált menekülni a lakásból, de eközben egy szúrás a jobb oldalán, egy másik pedig a hátán érte. Szerencsére egyik ismerőse autóval Tokajba szállította az ügyeletes orvoshoz, ahonnan tovább küldték a sátoraljaújhelyi kórházba. Az egyik sebe elfertőződött, csak két hónap múlva gyógyult be. . A nyíregyházi bíróság Aranyi Károlyt súlyos testi sértés bűntette miatt a fent említett pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. (B. A.) CSAV bizonyult a legjobb partnernek a munkára, árajánlatával. A vállalási költség ismeretében a Kiss Ernő utcaiaknak (ahol az új út építésekor részben már elkészült a csatorna) 20 ezer, míg a többieknek 35 ezer forintot kellett fizetniük. Amennyiben különösebb probléma nem adódik, év végére újabb fehérgyarmati utcák lakói szennyvízelvezetése oldódik meg. (molnár) Győrzámolyon, 50 millió forintos alaptőkével, 50—50 százalékos részesedéssel. Egy bérelt épületet alakítottak át, oda telepítették a gépi berendezéseket, amelyeket az osztrák fél szállított. Az üzem hazai alapanyagból készíti a háztartási edényeket, a kisebb-nagyobb gyümölcsmosó. tésztakeverő tálakat, mérőpoharakat, tálcákat, tíz-tizenkét féle színben. A gyártmányokhoz tőkés importból csupán a festéket szerzik be, amely az esztétikus megjelenést, az élénk színárnyalatot, a fényes felületet garantálja á terméknek. Az idén várhatóan 40—60 millió forintos, jövőre pedig már 100 millió forintos termelési értéket állít elő az üzem. A termékek 40 százalékát az osztrák partner Nyugat-Európában értékesíti. A nem egészen három hónapja működő üzem mostanáig több mint 2 és fél millió forint értékű terméket exportált, s a minőséggel az országhatáron túl is elégedettek. Ezt jelzi, hogy az osztrák cég máris felvetette a termelés növelésének- lehetőségét. Lakatos Iván, aki néhány hónapja lett cigánycsaládgondozó, máris veszi a telefont és intézkedik. Hosszas egyeztetés után eléri, hogy a költségvetési üzem dolgozói társadalmi munkában elvégzik a szükséges munkálatokat, és a segítségkérőknek csak az anyagi költségeket kell megfizetni. Egyre többen kopogtatnak Több mint kétezer hasonló ügyben keresik meg évente a kisvárdai családsegítő szolgálatot. Sokan hasonló kérésekkel jönnek, lakbér-, villanyszámla-hátralék megfizetéséhez igényelnek segítséget. Segélyt kérnek a temetéshez, óvodai vagy iskolai térítési díj megfizetéséhez, ba- bakelengye-vásárláshoz. Rászorulók, szegényemberek. Sokan azért keresik fel a hivatalt, hogy csak segítséget kérjenek valamely fontos okmány kitöltéséhez, vagy a munkavállalás elősegítéséhez. Egy meghökkentő adat: 1987-hez képest megkétszereződött, 1988-ban, s az idén tovább emelkedik a segítségkérők száma. A nehezedő gazdasági helyzet során egyre több család kerül kritikus helyzetbe, és igényli a támogatást. (Az igazsághoz tartozik, hogy a szolgálat 1987-ben A társadalmunkban bekövetkezett változások eredményeként jelentős mértékben megnövekedett azoknak az állampolgároknak a száma, akik — alkalmasint, vagy folyamatosan — üzletszerűen foglalkoznak állatkereskedelemmel. illetve az utóbbi időszakban a szokásosnak tartott állatlétszámot jóval meghaladó állattartást alakítottak ki. A növekvő számú állatszavatossági peres eljárások során rendszeresen bebizonyosodik, hogy az állatkereskedók és kistermelők gyakran állatorvosi bizonyítvány nélkül vásárolják és adják tovább állataikat, a vevők számara ismeretlen az állat származási helye, sok esetben maga a közvetítő kereskedő személye is. A legtöbb esetben az adásvétel tárgya továbbhizlalásra szánt borjú, bárány, növendék sertés, alakult, és akkor még kevesen ismerték, kevesebben keresték fel. A segélykérők nagy száma viszont mindenképpen megdöbbentő.) Hátráayos helyzetbe* Ehhez képest az évi 400 ezer forintos segélykeret rendkívül csekélynek tűnik. Lázár Istvánná, a családsegítő szolgálat vezetője hozzáteszi, a szolgálat célja nem malac, illetve nagyobb létszámú baromfi. Az ilyen jellegű állampolgári magatartás rendkívüli mértékben veszélyezteti az ország járványügyi biztonságát, a fertőző betegségek elleni megelőző védekezést gátolja, konkrét esetekben nehezíti, vagy lehetetlenné is teheti a fertőzési forrás megbízható felkutatását es a be- tergség gyors leküzdését. Mindezeken túlmenően veszélyezteti az állattartók vagyonbiztonságát is. . Hasonló helyzet és állampolgári magatartás alakult ki a vásárokon is. Az ismeretlen származású állatok adásvétele igen gyakran nem a vásárokon, hanem azok környékén történik, kivonva az állatokat az állatorvosi ellenőrzés alól. A kialakult helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében a MÉM. Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya rendelkezett a járványügyileg legveszélyesebb közvetítő tevékenység fokozottabb állategészségügyi ellenőrzésére, továbbá a vásár- tartásra vonatkozó állategészségügyi-igazgatási előírások maradéktalan megtartására. Ezért intézkedett a Szabplcs-Szatmar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás. Az elkövetkező időszakban az állatvásárokra csak állatorvosi bizonyítvánnyal rendelkező egészséges állatok bevitelét engedélyezem. Az eladásra szánt állatok származás; helye szerint illetékes állatorvostól ezt a bizonyítványt az állattartó és állatkereskedő, vagy közvetítő köteles beszerezni. Az állattartók a tulajdonukba került állatok esetében ezt a bizonyítványt kötelesek megőrizni, és az ellenőrző állatorvosnak, az ellenőrzés során bemutatni. Allatvásárok környékén állatok adásvétele tilos, aki ilyen tevékenységet folytat ellene eljárást kezdeményeznek. A kistermelők saját vagyonbiztonságuk érdeke miatt is minden állatvásárlás esetén kérjék az elr ótól az állatorvosi bizonyítván. t és jegyezzék fel az eladó szei .élyét, ezzel elősegítik adott esetben a járványügyi nyomozást és saját magukat a későbbiekben nagyon sok és felesleges kei emetlenségtől megkímélhetik. Dr. Porkoláb László főállatorvos is a pénzügyi támogatás. Inkább a prevenciót, a megelőzést és a családgondozást tartja feladatának a hivatal. Igyekeznek felkutatni a hátrányos helyzetű, társadalmi segítségre szoruló családokat, személyeket: ami manapság sajnos egyre könnyebb feladat. A családsegítők az ■ ismeretek alapján aztán megállapítják a rászorultság mér-, tékét, és ahol lehet kezdeményezik a segítségadást, esetleg a hatósági intézkedést. Felfogásuk szerint a szolgálat feladata, hogy a családok számára legyen segítő, gondozó és védelmet nyújtó szerv, érzelmi és szociális szempontból legyen külső partner, segítőtárs a konfliktusos helyzetek feloldásában, a családi funkciók ellátásában. Ennek érdekében munkáját különböző szakintézményekkel összehangolva végzi. Életmódváltás a cigányaknál A megelőzés érdekében több foglalkozást is szerveztek, így például életmódot formáló gyermekklubot, pszichológus vezetésével önismereti csoportot. Megkülönböztetett gondot fordítanak a leghátrányosabb helyzetű cigánycsaládok megsegítésére. (A városban több mint nyolcszáz cigányszármazású lakos él és közülük nyolcvanöt írástudatlan.) Létesült tehát egy cigányklub, amely a cigánylakosság életmódfor- málását tűzte ki célul. Sajnálatos módon évről évre nő az alkoholisták száma is, és nagy gondot jelent a börtönből szabadultak és a sok munkahelyet megjárt emberek munkába állítása is. Lázár Istvánná elmondta, hogy ők sohasem csupán egy aktának tekintenek egy ügyet, hanem a segítségért hozzájuk. folyamodó embert látják benne.' Az intézményük nyitott, a jogásztól a pszichológusig több szakember is segíti *a munkájukat. Véleménye szerint az emberek tudják, hogy lehet rájuk számítani. Ennek bizonyítéka, hogy évről évre többen keresik fel az irodát. Npha csak elbeszélgetni, tanácsot kérni, néha pedig segélyért. *** SZATÓCSBOLT ÉS KOCSMA épül lakóházzal együtt a sóstói múzeumfaluban. A múlt század végén, vályogból készült L-alakú épületegyüttest Barabásból telepítik át, s várhatóan jövő májusiban, a múzeumi világnap alkalmából nyitják meg a nagyközönség számára. Mivel a bolt és a (kocsma berendezése még hiányos, örömmel fogadnak minden eredeti,- ide illő használati tárgyat. Mének teljesítményének vizsgáját tartották meg a Székes- fehérvári Állattenyésztő Vállalat sümegi állomásán. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei a mének féléves képzése után végezték a küllemi -vizsgálatot. Ezt az eredményt, valamint a díjugratás és díjlovaglás osztályzatait jegyzőkönyvezik, s melléjük fényképek, videofelvételek kerülnek. Ezek segítik felmérni azt az eredményt, amelyet egy újabb fél év alatt érnek el a mének. Ekkor ugyanis a szakemberek arról döntenek majd, hogy a fiatal állatot a sport területére, avagy a fedezőállomásra irányítják. (MTI fotó) A tárgyalóteremből Szűrt a vendéglátó Összefogtak az utcáit Csatornamű-társulat Fehérgyarmaton Egyedül a kisvárdai főutcán. Járványügyi biztonságot! Vásárra csak bizonyítvánnyal Büntetik a rendelet megszegőit Rászorulók támasza Családsegítés Kisvárdán *9 & Bővül a választék műanyag edényekből
