Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám
1989. augusztus 7. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Válaszol Seres Ernő főmunkatárs A Kelet-Magyarország július 29. számában adtunk hírt arról, hogy a Merkur és a Magyar Hitel Bank Rt. megállapodást kötött, mely szerint együttműködnek abban, hogy a gépkocsi-igénylési letét értékét megőrizze. A bank a- befizetett előleg kezelését úgy vállalja, annak értékállóságát garantálja. Sokan érdeklődtek, bővebb információt kértek, Majzer Antal nyíregyházi olvasónk viszont azt is elmondta, hogy az OTP Damjanich utcai fiókjánál megpróbálta az évekkel korábban befizetett pénzét az új konstrukciónak megfelelően kezeltetni, de meglepetésére az említett helyen a megváltozott körülményekről semmit sem tudtak. A megnyugtató válaszadáshoz segítségünkre szolgált, hogy a Népszabadság augusztus 2. — szerdai — számában „Megkérdeztük” címmel rövid írás jelent meg arról, hogy az OTP-nél vagy takarékszövetkezetben őrzött letét miként kerülhet át az MHB kezelésébe, illetve az új forma nem változtatja-e meg az előjegyzési sorrendet? A kérdésekre adott válaszok megnyugtatóak. Aki gépkocsi-igénylési letétét a jövőben az MHB kezelésébe kívánja adni, annak a bank valamelyik fiókjában átutalási megbízást kell adni. Ezt követően a bank a „számlaáthelyezést” lebonyolítja. Viszont ha valaki kiveszi a pénzét az OTP-től és az MHB- "“l újonnan akar kocsira be- itní, úgy a korábbi elő- yzési sorrend megszűnhet. gyarán a célszerű eljárás as ha a gépkocsiigénylési letéti tulajdonos az MHB-ra bízza a számlaáthelyezési intézését. A bank jelenleg felkészül a megbízások fogadására, fiókjai augusztus 14-től fogadják azokat az ügyfeléket, akik letétjüket magasabb kamatra, árgaranciákkal kívánják elhelyezni. Eddig jutottunk a cikk megírásában. amikor értesültünk az újabb fejleményről. Augusztus 5-én. szombaton hozták ugyanis nyilvánosságra azt a pénzügyminisztériumi közleményt, amely szerint mégsem lesz Spórkocsi- íetét. A közlemény lényege: „A Minisztertanács külön döntése nélkül a személygépkocsi-igénylési letét utáni kamat nagysága nem változhat. . . ” A továbbiakban kiderül, erre jelenleg nincs pénz . . . Ehhez hozzálehetjük, hogy a pénzügyi kormányzat közleménye a letéttulajdonosok körében nem számíthat osztatlan egyetértésre. Ijedt és felháborodott hangú telefonáló volt az. akit egy karvastagságú száraz faág majdhogynem leterített. Az eset Nyíregyházán a Volán-pályaudvar közelében történt, -itt, ahol sok az öreg fa. A fák karbantartásával miért nem előzik meg az esetleges baleseteket — kérdezte. Egy korábbi, ezzel kapcsolatos beszélgetésem ma is aktuális. Kifogásoltam, hogy kivágtak nagyon sok olyan fát Nyíregyháza utcáiról, tereiről, amelyek még életerősek voltak. Ellenvéleményként hangzott, hogy szükségből cselekedtek, útszélesítés, illetve építési igény miatt. Az is elhangzott, hogy az öreg fákat ápolják, karbantartják. Ügy tűnik nem eléggé. Meggyőződtem: a terek fáinak egy részénél valóban sok az elhalt, elszáradt ág, amit egy szélvihar bármikor könnyen leverhet. Le kellene vágni azokat, mielőtt baj történik. A kora hajnali ébresztőre panaszkodott Herman Jőzsefné Nyíregyháza örökősföldi lakos. Eddig a szemételhordó járművek reggel S és 7 óra között jártak az utcájukban, úiabban hajnali négy körül kezdődik a csinnadratta. Vannak gyerekek, kisbabák, de az idősebb lakók nyugalmát is zavarja a korai ébresztő. Mit tehetünk? Közöljük, közreadjuk az észrevételt, bár tudjuk, a város tisztántartását az érintett vállalat munkarendje szerint szervezetten, idő- és útvonalmeghatározással végzi. Nagy a város, sok az utca és a folyamatos munkarendben nehéz úgy szervezni a kukásautók útját, hogy hajnalban az senkit ne zavarjon. Mindenesetre ajánljuk az észrevételt az érintettek figyelmébe. Név nélküli kérdés, hogy a városi tanácsnak mi a szándéka a Nyíregyháza, Korányi Frigyes út 61/c előtti keskeny telekkel. Annak idején lett volna rá vevő. de olyan választ kaptak. hogy ott majd butiksor épül. Ennek három éve. Azóta a terület elvadult, szemétdomb. A városi tanácson kapott tájékoztatás szerint a terület magántulajdon. A tulajdonos kötelessége a karbantartás, a környezetcsúfító hatás megszüntetése. Egyébként valóban szerepel a távlati tervekben a közösségi hasznosítás. Gidres-gödrös és közlekedésre alkalmatlan az az útszakasz, amely Nyíregyházán a Homok sortól a Kun Béla útig tart. Meddig lesz igy. mikor akarnak egy járható utat készíteni — kérdezte Dankó János a Homok sor 6-ból? A városi tanács főosztály- vezetője, az érintett terület tanácstagja, Koncz Imre jó hírt közölt. Az útszakasz megépítésével kapcsolatos terv már elkészült. A kivitelezésre még ebben az évben sor kerül. A terv szerint nem csak az utat építik meg, de a lehetőségek szerint autóparkoló helyeket is kialakítanak. Nagy szenzáció volt annak idején a nyíregyházi tűzoltók Milánóban nyert dijainak és más relikviáknak hazahozatala Ausztriából. De bova tűntek? — kérdezte dr. Balta István olvasónk. — Lehet, hogy egy fővárosi múzeum kisajátította? — Kisajátításról szó sincs — közölte a Jósa András Múzeum egyik munkatársa. — A relikviák nem tűntek el, most egy budapesti kiállításon szerepelnek. Az országban a híres tárgyak iránt nagy az érdeklődés, többször kérték már kölcsön és a nyíregyházi múzeum szívesen tesz eleget a kérésnek. Idea és politika A kiváltságok megszüntetéséért emelte fel szavát Radeczkiné Poór Zsuzsa óvónő a nagykállói MSZMP-aktívaértekezleten a minap. Tűrhetetlennek tartja, hogy jutalmak, kitüntetések, kiemelt nyugdíjak, korkedvezményes szolgálati idő megálapítása-’ egy s^űk körnek ad a közvélemény által gyakorta méltatlannak minősített előnyöket. Egyebek közt ezt kellene gyökeresen megváltoztatni a reformszellemiséget sürgető pártnak. A fiatal óvónő a hatalmi harcról mondta, ahhoz nem asz- szisztál, sokkal inkább látna erkölcsileg tiszta, személyes hitelükkel példát adó, a véleményüket holnap is vállaló politikusokat az MSZMP vezetésében. Rá kell ébrednünk, hogy a korábbi zászlós, indulós nagy- rendezvényeknek egyszer s mindenkorra befellegzett. Az embereket nemcsak eszmék, hanem érdekek is vezérlik. Ma már kevés az eszme és az igazság nevében jó szándékkal, ám hibásan dönteni a nép sorsát meghatározó kérdésekben. A civilizált társadalmakban ugyanis egy ügyes politikus pártja nevében odavezeti az embereket, ahová azok menni akarnak. Mondta mindezet dr. Bánki M. Csaba, az elmegyógyintézet fő- orvos-párttitkára. Érdekes okfejtéssel bizonyította, mi köze az idegorvosnak a politikához. Másfél évtizede ugyanis a környezetével konfliktusba keveredett emberek lelkét gyógyítja, de rájött, hogy kevés az egyént visszaadni a környezetének. Magát a társadalmat kell megreformálni, ha azt akarjuk, hogy az emberek nyugodtan, kiegyensúlyozottan éljenek, harmonikus viszonyba kerüljenek családjukkal, munkahelyükkel. Manapság dobálózunk a jelzőkkel, hogy ez centrista, balos, vagy jobbos, netán fundamentalista, vagy reformista. Sajnos a címkézés sokszor szül sértődést, alaptalan hántást. Ugyanis senkire nincs ráírva, hogy melyik áramlathoz tartozik, mert a párttag cselekedetei hol a reformistákhoz, hol a fundamentalistákhoz sorolnák az illetőt. Csínján kell bánni a jelzőkkel, a kinyilatkoztatással — mutatott rá Kertes János pedagógus, a Korányi Gimnázium igazgatóhelyettese —, éppen ezért sokkal jobban kellene a közvéleménynek ismernie a pártpolitikusok személyes véleményét. Amikor a testületi döntés napvilágot lát, úgy tűnik, hogy minden párttag egyformán vélekedett az adott kérdésről. Pedig ko- rántsincs így! Erről Gyurics- ku Kálmán, az MSZMP megyei első titkára beszélt. K ire adjam a voksomat, kiben bízzak? Többször elhangzott az aktívaértekezleten. Abban a többség megegyezett, hogy a szó és a tett hitelének visszaadása, az erkölcsileg tiszta, politikailag rátermett kádereket'kell vezető funkcióba delegálni az októberi pártkongresszusra. Tóth Kornélia A játszma most kezdődik Augusztusban nyúzópróba — Ilyen precíz, méretarányos terméket még soha nem készítettünk — értékeli Kle- ment Ferenc meo- vezető, a nemzetközi szabvány szerint legyártott Eu- ro-konténer mintadarabját. A Nyíregyházi Mezőgép Vállaiat mátészalkai gyáregysége a wiesba- deni Handelskonto GmbH-val között egyezség alapján 1995-ig évi kétezer konténert szállít az NSZK- beli cégnek. Ahhoz, hogy a gyártás szeptemberben megkezdődhessen, még nyúzópróbának vetik alá a szálkái konténert. Amennyiben zöld utat kap. ebben az évben háromszázat készítenek belőle. Pongó Zsigmond, a gyáregység igazgatója a kártyajátékból vett hasonlattal élve márciusban, — amikor létrejött a szerződés — 19-re lapot kért, és az eddigiek alapján alsót húzott. A kocAz utolsó szálkái vizsgálatnál az Euro-konténer prototípusa. káztatás azért volt szükséges, mert az első fél évre maximális leterheltséggel készítették a takarmányki- osztókat. a pótkocsi-alkatrészeket és besegítettek a laE gy ötlet és máris be- pöccen az észkerék. Mert miért is ne 'adnánk el nyugatra a vasfüggönyt. Piros selyemrózsa- val, nemzeti színű szalaggal, díszdobozban hitelesítő hivatalos pecséttel meg minden. Stohanek ezt az évszázad üzleteként emlegeti, mondván: — Ha minden baklövésből, amit itt negyven év alatt összehoztunk, ilyen jó buli lenne, most azt mondanám: oké gyerekek, értünk el hibákat, de megélünk belőle. Leintem a jó szomszédom, hogy azért ne essen túlzásba. Még nem biztos, hogy a feldarabolt szöges- drótakció bombaüzlet lesz. Nem ártana mást is kitalálni, hogy biztosra menjünk a meggazdagodásban. Teszem azt szédszedhetnék a bástyát és a köveit sziámi - ólba pakolva olcsó bazári áruként terítenénk a világpiacon. — Melyik bástyára gondol? Csak nem a Halász - bástyát akarja szétcincálni? — Nyavalyát. Arra a bástyára gondolok, amit a Minden eladó köztudatban építettünk. Emlékszik így hangzott: hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. De volt más is. Árulhatnánk például azoknak a lepleknek a darabkáit is. amit rendszeresen erröl-arról lerángattunk. Lelepleztük például a feketézőket, a ku- lákokat, lerántottuk a leplet a nép ellenségeiről. Sőt. lelepleztünk néhány szobrot is, miközben más szobrokat a süllyesztőbe raktunk. Stohanek néz rám, lassan emészt, végül megkockáztatja az ellentmondást: — A bástya, a lepel az csak szimbólum. Konkrétan azoknak nincs anyaga, nem lehet feldarabolni, csomagolni és eladni. Találjon ki valami mást. Úgy szeretnék valami jó kis üzletben csendestárs lenni. Én is szeretnék valami jo bizniszt, de nem indul meg az agyam. A vasfüggönynek ugyebár már van gazdája. Nekünk marad az, ami a vasfüggöny mögött volt, vagy van. De mi volt a vasfüggöny mögött olyasmi, ami érték? Amit fel lehet darabolni és el lehet adni. — A párt — mondja meggondolatlan szomszédom. — Az egypárt már több párt, tehát daraboljuk. — Az igaz, hogy daraboljuk. De ez nem exportcikk. Ez kell a hazai fogyasztóknak. Ellenben készíthetnék homokórát. E lmagyarázom. Homok a telkünkön bőven van. Az alapanyag tehát nem gond. A homokórát viszont úgy reklámoznák, hogy ez volt az a futóhomok a vasfüggöny mögött, ami a kollektivizálás elől futott és menekült. Vele szaladt akkor a fél falu. Jó mi? — kérdezem Stoha- neket, de 6 elhúzza a száját. Javasolja, találjunk ki valami mást. De mit? Seres Ernő kókocsigyártásba. de július végétől már arra számítottak, hogy megkezdődik a konténerek sorozatgyártása. Mivel az áthúzódott szeptemberre, így két megoldás kínálkozott. Vagy két hónapra fizetetlen szabadságra küldik a dolgozókat, vagy megfelelő munkát szereznek. A konténergyártás megfelelő alapot adott a minőségi munkához, ezért szeptember 15-ig belföldre szállítanak hasonló konténereket. Bár a követelményrendszer nem annyira szigorú, de a tréning sohasem árt. Ha pedig a nyúzópróbán hibát találnak, addig amíg ezeket ki nem javítják, külföldre nem szállítanak. Az Euro-konténer 6 méter hosszú, 2 méter széles, közel 30 köbméter ömlesztett áruval lehet megrakni. A nemzetközi szabvány szerint az eltérés 2—4 milliméter lehet, csak kiváló hegesztést fogadnak el, amely megbízhatóan vízmentes. Ráadásul i az ausztrál egészségügyi szabvány szerint csak méreggel impregnált furnérlemezt lehet a raktérben felhasználni. amire hazai szállítót nem találtak, így Finnországból szerzik be. Egy ilyen konténernek 8 megrakott társát. körülbelül 200 tonnát kell kibírni. A főkonstruktőr jónak minősítette a szálkái konténert, amelyet a jugoszláviai Celjé- be szállítanak a napokban bevizsgálásra. Bejegyzés után azonosító számot tesznek rá. amelyből akár Alaszkán is egyből tudják, hogy a konténer Mátészalkán készült. A nemzetközi regiszterkönyvbe valamennyi darab száma bekerül, erre 3 éves garanciát köteles adni a gyáregység. A szerződésben a konténerek szállításán kívül az is szerepel, hogy a wiesbadeni partner fele-fele arányban hozzájárul a fejlesztés költségeihez. A megállapodás alapján a közös üzlethez 25 milliós tőkét hoznak létre, ebből az NSZK-beli partner 30 százalék részesedést vállalt. A követelmények miatt öt hegesztő a hónap végén a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán nemzetközi minősítést szerez. A létszámot egyelőre 200-ról 150-re csökkentették. Az üzlet megköttetett, a lapjárás a szálkaiaknak kedvez, hiszen a 19-re húzott alsó a nyerő, de a játszma csak most kezdődik el. Mátbé Csaba M ti újságotokba is be lehet már te- ™ ™ tetni mindent? — kapom mostanában a kérdést mind gyakrabban régi ismerőseimtől. Legutóbb a TESZÖV titkárhelyetteseinek alapos „tényfeltárása” volt a kérdések kérdése: mi értelme volt leközölni a belvillongások egyoldalú tájékoztatását, amikor világosan kitűnik a sorokból, hogy a főnök, akit támadnak, lényegében már nyugdíjasnak tekinthető. Talán korábban kellett volna felfedezni mindezt, amikor még egyforma pozícióból vitatkozhattak volna, netán bátorság lett volna az első számú vezető fejére olvasni hibáit — de akkor nem tették. Az ilyen bel- villongásokat ki kellene irtani a lapból, mert más, fontosabb dolgok elől veszi el a helyet. De végül is van arra valamilyen elfogadott norma, hogy például a személyeskedésben meddig lehet elmenni a lapban? — hallom a kérdést. Való igaz, az újságok hangvétele az utóbbi másfél esztendőben alaposan megváltozott (előnyére, hátrányára egyaránt), nem is beszélve az új lapokról, amelyeknek egyike-másika egyszerűen ellenőrizhetetlen pletykákat közöl eléggé szabadon értelmezve a magyar „galsznosztyot”, mi több be is vallja; nem nagyon ad a hitelességre, mert há valakit sétt^az írás, úgyis jelentkezik és helyreigazítást Jcérhet. Az ízlés és alapállás tehát lehet különböző, de most nem erről, hanem a hosszabb távú megoldásról szeretnék írni, amely szerencsére már érlelődik. Az ősszel kerül a parlament elé az új tájékoztatási törvény, amely már alkalmazkodik a kialakult helyzethez. Várhatóan mindenkinek, aki újságba ír, jobban meg kell majd gondolni, mit iád közre, ugyanis személyesen kell — anyagilag is — vállalnia a feelősséget. Most is lehet ugyan sajtópert indítani, de a tét elég sovány: legfeljebb helyreigazításra kötelezik az „újságot”. A hónapokkal később megjelenő száraz tényeket közlő néhányso- ros, bíróság áltál előírt közlemény azonban nem komoly vigasz. Hiszen a kárvallottat időközben lényeges, esetleg jóvátehetetlen kár érheti, miközben a felületes, vagy rosszhiszemű cikk szerzőjét semmi. Mert a lapot kötelezik helyreigazításra — s ezzel a dolog elintéz- tetett. A z új sajtótörvénynél feltehetően már más lesz a helyzet. A szerző ugyanis maga felel az írásáért, anyagilag is. Előfordulhat tehát, hogy ha nem írt igazat, vagy másnak indokolatlanul kárt okozott, több havi fizetésének megfelelő összeget keü fizetnie. Ez pedig más, mint „általános” felelősség. Nem szab gátat a sajtószabadságnak, de felelőtlen, nem ellenörözött, valótlanságokat állító közleményeknek igen, mert feltehetően hamar lesz arra precedens, hogy ez utóbbiak sokba kerülnek majd. A nagyobb rend e téren, a valódi felelősség pedig mindannyi- ónk érdeke: újságolvasóké, újságíróké, nyilatkozóké egyaránt. Mairik Sándor
