Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

1989. augusztus 7. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Válaszol Seres Ernő főmunkatárs A Kelet-Magyarország jú­lius 29. számában adtunk hírt arról, hogy a Merkur és a Magyar Hitel Bank Rt. megállapodást kötött, mely szerint együttműködnek ab­ban, hogy a gépkocsi-igény­lési letét értékét megőrizze. A bank a- befizetett előleg kezelését úgy vállalja, annak értékállóságát garantálja. Sokan érdeklődtek, bővebb információt kértek, Majzer An­tal nyíregyházi olvasónk viszont azt is elmondta, hogy az OTP Damjanich utcai fiókjánál meg­próbálta az évekkel korábban befizetett pénzét az új konst­rukciónak megfelelően kezel­tetni, de meglepetésére az em­lített helyen a megváltozott kö­rülményekről semmit sem tud­tak. A megnyugtató válaszadás­hoz segítségünkre szolgált, hogy a Népszabadság augusz­tus 2. — szerdai — számában „Megkérdeztük” címmel rö­vid írás jelent meg arról, hogy az OTP-nél vagy taka­rékszövetkezetben őrzött le­tét miként kerülhet át az MHB kezelésébe, illetve az új forma nem változtatja-e meg az előjegyzési sorren­det? A kérdésekre adott vá­laszok megnyugtatóak. Aki gépkocsi-igénylési letétét a jövőben az MHB kezelésébe kívánja adni, annak a bank valamelyik fiókjában átuta­lási megbízást kell adni. Ezt követően a bank a „számla­áthelyezést” lebonyolítja. Vi­szont ha valaki kiveszi a pén­zét az OTP-től és az MHB- "“l újonnan akar kocsira be- itní, úgy a korábbi elő- yzési sorrend megszűnhet. gyarán a célszerű eljárás as ha a gépkocsiigénylési le­téti tulajdonos az MHB-ra bízza a számlaáthelyezési in­tézését. A bank jelenleg fel­készül a megbízások fogadá­sára, fiókjai augusztus 14-től fogadják azokat az ügyfelé­ket, akik letétjüket maga­sabb kamatra, árgaranciák­kal kívánják elhelyezni. Eddig jutottunk a cikk meg­írásában. amikor értesültünk az újabb fejleményről. Augusztus 5-én. szombaton hozták ugyanis nyilvánosságra azt a pénzügy­minisztériumi közleményt, amely szerint mégsem lesz Spórkocsi- íetét. A közlemény lényege: „A Minisztertanács külön döntése nélkül a személygépkocsi-igény­lési letét utáni kamat nagysága nem változhat. . . ” A továbbiak­ban kiderül, erre jelenleg nincs pénz . . . Ehhez hozzálehetjük, hogy a pénzügyi kormányzat közleménye a letéttulajdonosok körében nem számíthat osztatlan egyetértésre. Ijedt és felháborodott hangú telefonáló volt az. akit egy kar­vastagságú száraz faág majd­hogynem leterített. Az eset Nyíregyházán a Volán-pálya­udvar közelében történt, -itt, ahol sok az öreg fa. A fák karbantartásával miért nem előzik meg az esetleges bal­eseteket — kérdezte. Egy korábbi, ezzel kapcso­latos beszélgetésem ma is aktuális. Kifogásoltam, hogy kivágtak nagyon sok olyan fát Nyíregyháza utcáiról, te­reiről, amelyek még életerő­sek voltak. Ellenvélemény­ként hangzott, hogy szük­ségből cselekedtek, útszéle­sítés, illetve építési igény miatt. Az is elhangzott, hogy az öreg fákat ápolják, kar­bantartják. Ügy tűnik nem eléggé. Meggyőződtem: a te­rek fáinak egy részénél való­ban sok az elhalt, elszáradt ág, amit egy szélvihar bár­mikor könnyen leverhet. Le kellene vágni azokat, mielőtt baj történik. A kora hajnali ébresztőre pa­naszkodott Herman Jőzsefné Nyíregyháza örökősföldi lakos. Eddig a szemételhordó jármű­vek reggel S és 7 óra között jártak az utcájukban, úiabban hajnali négy körül kezdődik a csinnadratta. Vannak gyerekek, kisbabák, de az idősebb lakók nyugalmát is zavarja a korai ébresztő. Mit tehetünk? Közöljük, közreadjuk az észrevételt, bár tudjuk, a város tisztán­tartását az érintett vállalat munkarendje szerint szerve­zetten, idő- és útvonalmeg­határozással végzi. Nagy a város, sok az utca és a folya­matos munkarendben nehéz úgy szervezni a kukásautók útját, hogy hajnalban az sen­kit ne zavarjon. Mindeneset­re ajánljuk az észrevételt az érintettek figyelmébe. Név nélküli kérdés, hogy a városi tanácsnak mi a szándé­ka a Nyíregyháza, Korányi Fri­gyes út 61/c előtti keskeny te­lekkel. Annak idején lett volna rá vevő. de olyan választ kap­tak. hogy ott majd butiksor épül. Ennek három éve. Azóta a terület elvadult, szemétdomb. A városi tanácson kapott tájékoztatás szerint a terület magántulajdon. A tulajdonos kötelessége a karbantartás, a környezetcsúfító hatás meg­szüntetése. Egyébként való­ban szerepel a távlati ter­vekben a közösségi haszno­sítás. Gidres-gödrös és közlekedés­re alkalmatlan az az útszakasz, amely Nyíregyházán a Homok sortól a Kun Béla útig tart. Meddig lesz igy. mikor akar­nak egy járható utat készíteni — kérdezte Dankó János a Ho­mok sor 6-ból? A városi tanács főosztály- vezetője, az érintett terület tanácstagja, Koncz Imre jó hírt közölt. Az útszakasz megépítésével kapcsolatos terv már elkészült. A kivite­lezésre még ebben az évben sor kerül. A terv szerint nem csak az utat építik meg, de a lehetőségek szerint autópar­koló helyeket is kialakítanak. Nagy szenzáció volt annak idején a nyíregyházi tűzoltók Milánóban nyert dijainak és más relikviáknak hazahozatala Ausztriából. De bova tűntek? — kérdezte dr. Balta István ol­vasónk. — Lehet, hogy egy fő­városi múzeum kisajátította? — Kisajátításról szó sincs — közölte a Jósa András Mú­zeum egyik munkatársa. — A relikviák nem tűntek el, most egy budapesti kiállítá­son szerepelnek. Az ország­ban a híres tárgyak iránt nagy az érdeklődés, többször kérték már kölcsön és a nyír­egyházi múzeum szívesen tesz eleget a kérésnek. Idea és politika A kiváltságok megszünte­téséért emelte fel sza­vát Radeczkiné Poór Zsuzsa óvónő a nagykállói MSZMP-aktívaértekezleten a minap. Tűrhetetlennek tartja, hogy jutalmak, kitüntetések, kiemelt nyugdíjak, korked­vezményes szolgálati idő megálapítása-’ egy s^űk kör­nek ad a közvélemény által gyakorta méltatlannak minő­sített előnyöket. Egyebek közt ezt kellene gyökeresen megváltoztatni a reformszel­lemiséget sürgető pártnak. A fiatal óvónő a hatalmi harc­ról mondta, ahhoz nem asz- szisztál, sokkal inkább látna erkölcsileg tiszta, személyes hitelükkel példát adó, a vé­leményüket holnap is vállaló politikusokat az MSZMP ve­zetésében. Rá kell ébrednünk, hogy a korábbi zászlós, indulós nagy- rendezvényeknek egyszer s mindenkorra befellegzett. Az embereket nemcsak eszmék, hanem érdekek is vezérlik. Ma már kevés az eszme és az igazság nevében jó szándék­kal, ám hibásan dönteni a nép sorsát meghatározó kér­désekben. A civilizált társa­dalmakban ugyanis egy ügyes politikus pártja nevében oda­vezeti az embereket, ahová azok menni akarnak. Mondta mindezet dr. Bánki M. Csa­ba, az elmegyógyintézet fő- orvos-párttitkára. Érdekes okfejtéssel bizonyította, mi köze az idegorvosnak a po­litikához. Másfél évtizede ugyanis a környezetével konfliktusba keveredett em­berek lelkét gyógyítja, de rá­jött, hogy kevés az egyént visszaadni a környezetének. Magát a társadalmat kell megreformálni, ha azt akar­juk, hogy az emberek nyu­godtan, kiegyensúlyozottan éljenek, harmonikus viszony­ba kerüljenek családjukkal, munkahelyükkel. Manapság dobálózunk a jelzőkkel, hogy ez centrista, balos, vagy jobbos, netán fundamentalista, vagy re­formista. Sajnos a címkézés sokszor szül sértődést, alap­talan hántást. Ugyanis sen­kire nincs ráírva, hogy me­lyik áramlathoz tartozik, mert a párttag cselekedetei hol a reformistákhoz, hol a fundamentalistákhoz sorol­nák az illetőt. Csínján kell bánni a jelzőkkel, a kinyilat­koztatással — mutatott rá Kertes János pedagógus, a Korányi Gimnázium igazga­tóhelyettese —, éppen ezért sokkal jobban kellene a köz­véleménynek ismernie a pártpolitikusok személyes vé­leményét. Amikor a testületi döntés napvilágot lát, úgy tűnik, hogy minden párttag egyformán vélekedett az adott kérdésről. Pedig ko- rántsincs így! Erről Gyurics- ku Kálmán, az MSZMP me­gyei első titkára beszélt. K ire adjam a voksomat, kiben bízzak? Több­ször elhangzott az ak­tívaértekezleten. Abban a többség megegyezett, hogy a szó és a tett hitelének vissza­adása, az erkölcsileg tiszta, politikailag rátermett káde­reket'kell vezető funkcióba delegálni az októberi párt­kongresszusra. Tóth Kornélia A játszma most kezdődik Augusztusban nyúzópróba — Ilyen precíz, méretarányos ter­méket még soha nem készítettünk — értékeli Kle- ment Ferenc meo- vezető, a nemzet­közi szabvány sze­rint legyártott Eu- ro-konténer min­tadarabját. A Nyíregyházi Me­zőgép Vállaiat mátészalkai gyár­egysége a wiesba- deni Handels­konto GmbH-val között egyezség alapján 1995-ig évi kétezer konténert szállít az NSZK- beli cégnek. Ah­hoz, hogy a gyár­tás szeptember­ben megkezdőd­hessen, még nyú­zópróbának vetik alá a szálkái kon­ténert. Amennyi­ben zöld utat kap. ebben az évben háromszázat készíte­nek belőle. Pongó Zsigmond, a gyár­egység igazgatója a kártya­játékból vett hasonlattal él­ve márciusban, — amikor létrejött a szerződés — 19-re lapot kért, és az eddigiek alapján alsót húzott. A koc­Az utolsó szálkái vizsgá­latnál az Euro-konténer pro­totípusa. káztatás azért volt szüksé­ges, mert az első fél évre maximális leterheltséggel készítették a takarmányki- osztókat. a pótkocsi-alkatré­szeket és besegítettek a la­E gy ötlet és máris be- pöccen az észkerék. Mert miért is ne 'ad­nánk el nyugatra a vasfüg­gönyt. Piros selyemrózsa- val, nemzeti színű szalag­gal, díszdobozban hitelesí­tő hivatalos pecséttel meg minden. Stohanek ezt az évszázad üzleteként emle­geti, mondván: — Ha minden baklövés­ből, amit itt negyven év alatt összehoztunk, ilyen jó buli lenne, most azt mon­danám: oké gyerekek, ér­tünk el hibákat, de meg­élünk belőle. Leintem a jó szomszé­dom, hogy azért ne essen túlzásba. Még nem biztos, hogy a feldarabolt szöges- drótakció bombaüzlet lesz. Nem ártana mást is kitalál­ni, hogy biztosra menjünk a meggazdagodásban. Te­szem azt szédszedhetnék a bástyát és a köveit sziámi - ólba pakolva olcsó bazári áruként terítenénk a világ­piacon. — Melyik bástyára gon­dol? Csak nem a Halász - bástyát akarja szétcincál­ni? — Nyavalyát. Arra a bás­tyára gondolok, amit a Minden eladó köztudatban építettünk. Emlékszik így hangzott: ha­zánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. De volt más is. Árulhatnánk például azoknak a leplek­nek a darabkáit is. amit rendszeresen erröl-arról le­rángattunk. Lelepleztük például a feketézőket, a ku- lákokat, lerántottuk a lep­let a nép ellenségeiről. Sőt. lelepleztünk néhány szob­rot is, miközben más szob­rokat a süllyesztőbe rak­tunk. Stohanek néz rám, las­san emészt, végül megkoc­káztatja az ellentmondást: — A bástya, a lepel az csak szimbólum. Konkré­tan azoknak nincs anyaga, nem lehet feldarabolni, cso­magolni és eladni. Találjon ki valami mást. Úgy szeret­nék valami jó kis üzletben csendestárs lenni. Én is szeretnék valami jo bizniszt, de nem indul meg az agyam. A vasfüggöny­nek ugyebár már van gaz­dája. Nekünk marad az, ami a vasfüggöny mögött volt, vagy van. De mi volt a vasfüggöny mögött olyas­mi, ami érték? Amit fel le­het darabolni és el lehet ad­ni. — A párt — mondja meggondolatlan szomszé­dom. — Az egypárt már több párt, tehát daraboljuk. — Az igaz, hogy darabol­juk. De ez nem exportcikk. Ez kell a hazai fogyasztók­nak. Ellenben készíthetnék homokórát. E lmagyarázom. Homok a telkünkön bőven van. Az alapanyag tehát nem gond. A homok­órát viszont úgy reklámoz­nák, hogy ez volt az a futó­homok a vasfüggöny mö­gött, ami a kollektivizálás elől futott és menekült. Ve­le szaladt akkor a fél falu. Jó mi? — kérdezem Stoha- neket, de 6 elhúzza a szá­ját. Javasolja, találjunk ki valami mást. De mit? Seres Ernő kókocsigyártásba. de július végétől már arra számítottak, hogy megkezdődik a konté­nerek sorozatgyártása. Mi­vel az áthúzódott szeptem­berre, így két megoldás kí­nálkozott. Vagy két hónapra fizetetlen szabadságra küldik a dolgozókat, vagy megfelelő munkát szereznek. A konténergyártás meg­felelő alapot adott a minő­ségi munkához, ezért szep­tember 15-ig belföldre szál­lítanak hasonló konténere­ket. Bár a követelményrend­szer nem annyira szigorú, de a tréning sohasem árt. Ha pedig a nyúzópróbán hibát találnak, addig amíg ezeket ki nem javítják, külföldre nem szállítanak. Az Euro-konténer 6 mé­ter hosszú, 2 méter széles, közel 30 köbméter ömlesztett áruval lehet megrakni. A nemzetközi szabvány szerint az eltérés 2—4 milliméter lehet, csak kiváló hegesztést fogadnak el, amely megbíz­hatóan vízmentes. Ráadásul i az ausztrál egészségügyi szabvány szerint csak mé­reggel impregnált furnérle­mezt lehet a raktérben fel­használni. amire hazai szál­lítót nem találtak, így Finn­országból szerzik be. Egy ilyen konténernek 8 megra­kott társát. körülbelül 200 tonnát kell kibírni. A főkonstruktőr jónak mi­nősítette a szálkái konténert, amelyet a jugoszláviai Celjé- be szállítanak a napokban bevizsgálásra. Bejegyzés után azonosító számot tesz­nek rá. amelyből akár Alasz­kán is egyből tudják, hogy a konténer Mátészalkán ké­szült. A nemzetközi regisz­terkönyvbe valamennyi da­rab száma bekerül, erre 3 éves garanciát köteles adni a gyáregység. A szerződésben a konténe­rek szállításán kívül az is szerepel, hogy a wiesbadeni partner fele-fele arányban hozzájárul a fejlesztés költ­ségeihez. A megállapodás alapján a közös üzlethez 25 milliós tőkét hoznak létre, ebből az NSZK-beli partner 30 százalék részesedést vál­lalt. A követelmények miatt öt hegesztő a hónap végén a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán nemzetközi minő­sítést szerez. A létszámot egyelőre 200-ról 150-re csök­kentették. Az üzlet megköttetett, a lapjárás a szálkaiaknak ked­vez, hiszen a 19-re húzott al­só a nyerő, de a játszma csak most kezdődik el. Mátbé Csaba M ti újságotokba is be lehet már te- ™ ™ tetni mindent? — kapom mostanában a kérdést mind gyakrabban régi ismerőseimtől. Leg­utóbb a TESZÖV titkár­helyetteseinek alapos „tényfeltárása” volt a kérdések kérdése: mi ér­telme volt leközölni a belvillongások egyoldalú tájékoztatását, amikor vi­lágosan kitűnik a sorok­ból, hogy a főnök, akit támadnak, lényegében már nyugdíjasnak tekint­hető. Talán korábban kel­lett volna felfedezni mindezt, amikor még egyforma pozícióból vi­tatkozhattak volna, netán bátorság lett volna az el­ső számú vezető fejére olvasni hibáit — de akkor nem tették. Az ilyen bel- villongásokat ki kellene irtani a lapból, mert más, fontosabb dolgok elől ve­szi el a helyet. De végül is van arra valamilyen el­fogadott norma, hogy pél­dául a személyeskedésben meddig lehet elmenni a lapban? — hallom a kérdést. Való igaz, az újságok hangvétele az utóbbi másfél esztendőben ala­posan megváltozott (elő­nyére, hátrányára egy­aránt), nem is beszélve az új lapokról, amelyeknek egyike-másika egyszerűen ellenőrizhetetlen plety­kákat közöl eléggé szaba­don értelmezve a magyar „galsznosztyot”, mi több be is vallja; nem nagyon ad a hitelességre, mert há valakit sétt^az írás, úgyis jelentkezik és helyreiga­zítást Jcérhet. Az ízlés és alapállás te­hát lehet különböző, de most nem erről, hanem a hosszabb távú megoldás­ról szeretnék írni, amely szerencsére már érlelődik. Az ősszel kerül a parla­ment elé az új tájékozta­tási törvény, amely már alkalmazkodik a kialakult helyzethez. Várhatóan mindenkinek, aki újságba ír, jobban meg kell majd gondolni, mit iád közre, ugyanis személyesen kell — anyagilag is — vállal­nia a feelősséget. Most is lehet ugyan sajtópert in­dítani, de a tét elég so­vány: legfeljebb helyre­igazításra kötelezik az „újságot”. A hónapokkal később megjelenő száraz tényeket közlő néhányso- ros, bíróság áltál előírt közlemény azonban nem komoly vigasz. Hiszen a kárvallottat időközben lényeges, esetleg jóváte­hetetlen kár érheti, mi­közben a felületes, vagy rosszhiszemű cikk szerző­jét semmi. Mert a lapot kötelezik helyreigazításra — s ezzel a dolog elintéz- tetett. A z új sajtótörvény­nél feltehetően már más lesz a helyzet. A szerző ugyanis maga felel az írásáért, anyagilag is. Előfordulhat tehát, hogy ha nem írt igazat, vagy másnak in­dokolatlanul kárt okozott, több havi fizetésének megfelelő összeget keü fizetnie. Ez pedig más, mint „általános” felelős­ség. Nem szab gátat a sajtószabadságnak, de fe­lelőtlen, nem ellenörözött, valótlanságokat állító közleményeknek igen, mert feltehetően hamar lesz arra precedens, hogy ez utóbbiak sokba kerül­nek majd. A nagyobb rend e téren, a valódi fe­lelősség pedig mindannyi- ónk érdeke: újságolvasó­ké, újságíróké, nyilatko­zóké egyaránt. Mairik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents