Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 7. A vásárosna- cnényi japán fesztiválon a kiállított képeket jóssal csodálták meg a résztvevők, ízelítő a kiállításról: Matsuo Takashi festőművész Kaiitsu vára, illetve Fu- ji-hegy című alkotása. — A harmadik kép: Tsnkui Kohsa- ku: Naiko nő. (suri) Pont került a bútorügy végére Packázik-e a „hivatal”? Pénzbüntetésre ítélték Bepillantás — a réseken át — a tiszadobi pnstára lánugatás íz iskolásoknak Ingyen füzetek és könyvek Mátészalkán ingyen kapják az elsősök a füzetcsomagokat, adtuk hírül lapunkban. Nos, erre a szatmárose- kei községi közös tanács „rátett egy lapáttal”, ők a település és a társközség, Túr- istvándi 1—4. osztályos tanulói részére (151 gyereknek, ötvenezer forint felhasználásával) az 1989/90-es tanévre ingyen adják a tanszereket, amibe beletartozik' a füzetcsomag és a könyvek is. Nagy segítséget jelenített a szülőknek, hogy ez év február 1-jétöl a napköziben ingyen étkezhettek a tanulók, — mely összeget szintén a tanács fedezett. Természetesen ezt a kedvezményt az új tanévben is kapják a diákok, mivel sok szülő képtelen megfizetni a magas térítési díjakat. Emellett az óvodás gyerekek térítési díjait is részben átvállalja a tanács, (dm) a kisvárdai igazgatót A suttogások, pletykák a megye legtávolabbi pontjáig is eljutottak. Vajon mibe keveredett a BEAG Kisvárdai Faipari és Akusztikai Elemek Gyárának igazgatója? Mint már az lenni szokott, a szájról-szájra adott hírek erősen felnagyították a történteket. A megyei bíróság most tett pontot az ügy végére. Az igazgató, Tóth Sándor széles körű áralkalmazási jogosítványokkal rendelkezett a gyár által készített zsalu- gáterek és bútorok eladása terén. A jogosítványt azonban több alkalommal nem megfelelő módon alkalmazta. 1985- ben Ecsegi János budapesti lakos, a BEAG vezérigazgató-helyettese hat darab beépített szekrényajtót, öt asztallapot, 12 radiátor- burkolólapot és 60 folyóméter díszlécet gyártatott. A termékeket Tóth Sándor nem számiáztatta le. Hiába kérte több alkalommal is Ecsegi János, hogy állítson ki számlát, s a főkönyvelő hiába vitte be a szállítólevél másolatát, Tóth Sándor erre a „nem számlázandó” utasítást írta rá. Amikor a büntetőeljárás megindult, Ecsegi János azonnal kifizette a 12 072 forintot. Karnis, zsalupáter 1986-ban Tóth Sándor és Kői László, a Nyíregyházi BEAG igazgatója — mindketten építkeztek —, engedélyt kaptak a budapesti központtól, hogy a kisvárdai gyárban függönykamisokat készíttessenek. Tóth Sándor részére nyolc darab karnist, Kői Lászlónak pedig ötöt gyártottak. Az előbbi értékét 2082 forintban, az utóbbiét 1371 forintban állapította meg az utókalkulátor, melyet mindketten megfizettek. Ez az összeg azonban csak a közvetlen anyagköltséget fedezte. A faipari termékek között a gyár zsalugáterek készítésével is foglalkozott. Az 1986- os évben azonban erősen csökkent a zsalugáterek iránti érdeklődés. Az úgynevezett üzemi négyszög — melynek tagja az igazgató, a párt-, KISZ- és SZB-titkár — elhatározták, hogy referenciahelyeket alakítanak ki nagyforgalmú helyeken, ismert személyek lakóházainak felhasználásával. Tóth Sándort bízták meg azzal, hogy a reklámra alkalmas házakat találjon, s a megrendelések növelése érdekében a referenciahelyek tulajdonosainak akár olcsóbban is adfój másnak ítélte referenciahely kijelölésére. Nyolc darab zsa- lugátert készítettek el, melyet a gyár dolgozói fel is szereltek. Fazekas Tibor mindössze 368 forintot fizetett ezekért Az eljárás során Fazekas Tibor még további 16 675 forintot fizetett be a pénztárba. Baráti alapon A Tuzséri Érdért Vállalat igazgatójának fia, dr. Vilmán Barnabás az anyósa tuzséri lakására rendelt meg zsalű- kat. Tóth Sándor Vilmannal mindössze 980 forintot fizettetett be, annak ellenére, hogy a zsaluk fogyasztói ára 5160 forint volt. Az Érdért igazgatója is csináltatott két darab zsalugátert. Többször is sürgette Tóthot, hogy számlázzák le ezeket, de erre nem került sor. A két zsalu ára 5120 forint lett volna. Az MSZMP debreceni városi bizottságának titkára, Olajos Ernő valamikor Tóth Sándor középiskolai osztálytársa volt. Egy érettségi találkozón felvetődött a zsalugáterek kérdése, s Olajos Ernő olyan kijelentést tett, hogy ha majd lesz pénze, feltétlenül megrendel néhányat. Tóth Sándor csináltatott is neki 6 darab zsalut, melyért 5618 forintot kért el. A bírósági eljárás során azonban Olajos Ernő befizette a 41 486 forintot. így az okozott kár megtérült. Ezzel az üggyel kapcsolatban merült fel Varga Gyula, a Szabolcs-Szatmár Megyei Pártbizottság volt első titkárának neve is. Mint már többször megírtuk, könyvespolcot rendelt meg a kisvárdai gyárban. Kérte Tóth Sándort, hogy szabályosan, gyártási tasakkal, munkaszám feltüntetésével készítsék el neki a szekrénysort. Tóth Sándor ezt figyelembe is vette, s a bútor árát 27 504 forintra becsülte. A forgalmi adóval együtt Varga Gyula először 30 950 forintot fizetett be, majd miután magasabb árat — 65 ezer forintot — állapítottak meg, még 50 927 forintot fizetett a gyárnak. A kisvárdai bíróság a zsu- lugáterekkel kapcsolatos ténykedést nem találta jogszabályba ütközőnek. Szerintük az igazgatónak lehetősége volt referenciahelyek kijelölésére és reklámáron történő értékesítésre. Ráadásul a megrendelések száma válóban ugrásszerűen meg is növekedett. Bem szerencse A megyei bíróság szerint azonban a zsaluk megrendelőinek tudniuk kellett volna arról, hogy ezeket a gyár reklámtermékekként kívánja szerepeltetni. Nem kötöttek reklámpropaganda-szerződést, s a termékeken semmilyen azonosítási jel nem szerepelt, amelyről tudni lehetett volna, hogy ki gyártotta ezeket. Az elsőfokú bíróság két rendbeli hűtlen kezelés vétsége és hanyag kezelés vétsége miatt 15 ezer forint pénz- büntetésre ítélte az igazgatót. A másodfok az ítéletet 30 ezer forintra súlyosbította, s a minősítést is megváltoztatta, folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűlen kezelés bűntettével és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségére. Az ítélet jogerős. B. A. A járókelőkből, az András- sy-kastély felé tartó turistákból vegyes érzéseket vált ki a tiszadobi postahivatal elől-hátul aládúcolt épületének látványa. „Ha már a Postának nincs pénze...” — Es ez csak a külső állapotok szemlélőinek amolyan „csipkelődő” megjegyzése. Belül katasztrofális a kép: repedezett, megnyílt falak, leszakadt vakolatú mennyezet, elképesztő zsúfoltság. Az ügyfelek nyolc négyzetméteren mozoghatnának, ha ebből nem foglalna el jókora helyet a telefonfülke, az asztal és a pad. A ház az 1870-es években épült alap nélkül, vályogból. Felújítására 1972—73-ban került sor, amikor is bővítették a hivatalt, tetőt cseréltek „mindössze” 320 ezer forintért. (A rendelkezésre álló területen akkoriban új postát lehetett volna építeni majdnem ennyiért.) 1987-ben az épület állapotát a posta statikusa vizsgálta meg, aki a körülményeket kriminálisnak minősítette, a hivatalt élet- veszélyessé nyilvánította —, de csak szóban! — Nyíregyházáról reggel érkező és délután visszainduló postakocsi személyzetének pihenőhelyiségét mindenesetre megszüntették, számukra a gyermek- városban bérelnek szobát, A kisablakon tábla: Újlaki Vince hivatalvezető. Bekopogok, belülről meglibbentik a függönyt. Először az olajkályha ötlik a szerbembe, aztán a postamester, aki int: menjek be hozzá, mert az ablakon keresztül az ügyfelekkel nem, csak a kályhával tud érintkezni. Fürdőszobányi irodája egyben a főpénztár is. A hivatalvezető a faluszépítő egyesület titkáraként kétszeresen dühös ember. Nem csoda, ha a Debreceni Postaigazgatóság vele csak levélben és telefonon lép kapcsolatba, pedig hányszor hívta az illetékes vezető szaktársakat, ugyan győződjenek már meg személyesen a dobi viszonyokról. A Szerelem és féltékenység — ahogy a pszichológus látja Szerencsére nem feltétlen ve- lelJ£*í? a s.zerelmes állapotnak a féltékenység - hiszen sok emenénfüt szerrtencs«en . megússza éneikül —, de mégis csak a szerelem lényégéből fakad. Az ieakt" 1» ív kezdettől ^'n^egtóvánia 3 a ™ Vmber iffsaraa,a hűséget' hatja a p arm er fels>zítez pedig senkit Szélsőség'„ kenység $ . séggé Óf0t« Hha.1' lő Ml 10, szenved soyJ'lai 1VüIl $ . Posta ezzel szemben saját leveleit kézbesíti és telefonál „önmagának”. — Korábban az építési osztály véleménye az volt, hogy egyetlen forintot sem szabad a hivatalra költeni. Ám a szükség törvényt bont: két éve fenyőgerendákkal megtámogatták az épületet 70 ezer forintért, egyúttal megígérték, hogy az új postát 1989-ben elkezdik építeni. Ám a terv egy idő óta már nem törvény — mondja a postamester, akit talán még felelősségre is vonnak a hivatali titok megsértéséért, mert mi közünk, nekünk ügyfeleknek ahhoz, hogy ő leveleiben leírja: a felelősséget nem tudja tovább vállalni a hivatalért. A „főhivatal” válasza: új postahivatal építésének kezdési időpontja 1991. Addig az állagmegóvás érdekében szükség szerint folytatni kell az aládúcolást. Kérés: villanykályhák felszerelése lenne ideális, mert a postának csak háromórás takarítója van, aki a fűtést nem tudja vállalni. Az elektromos kályhákat az új hivatalban is fel lehetne szerelni. Válasz: cserépkályhákat építenek be. Kérdés: hová? (A főpénztár beköltözik a cserépkályhába?) Válasz nincs. A hivatalvezető azon óhaját fejezi ki utolsó levelében, hogy bár a tisztelt osztály dolgozna ilyen körülmények között Packázik a hivatal? A tisztelt osztálynak minden körülmények között „dolgoznia” kell? Újlaki Vince tehetetlen — a kör bezárult? A Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága céljai között szerepel- a minőségi turizmus elindítása, hiszen a gyönyörű környezettel bíró Tisza-menti község fejlődését csak ettől remélheti. A helyi népfront döntése: levelet fogalmaz, melyben követeli a Debreceni Postaigazgatóságtól, hogy a korábbi terveknek megfelelően még az idén kezdje el az új postahivatal építését Farkas Béla lemző, Sf minél V'Őbbl Wretl a S m‘néi Jobban xY Ma Csattogó H ogy mit ki nem találnak! Nekem néhány napja tűnt fel a KGST-piacon, de biztos hetek óta árulják a lengyelek azt a kis fém mütyürt, aminek ha nyelvét nyomkodjuk, iszonyatos csattogó hangot hallat. Nekem tetszik, mert még olcsó is. Állítom, van esély a tiki-taki és a jojó mánia visszatérésére, de ha most pedagógus lennék, azon rettegnék, hogy minél rövidebb életű legyen. Mert ez aztán az igazi zsebben megbúvó „ketyere”, amit észrevétlenül meg lehet szólaltatni az órán, és még csak az sem derül ki, melyik köpenyből hallatszott a cset- tenés. De nem adok tippeket és szerencsére szeptember ú messze van még. Úgyhogy csattogjuk ki magunkat, gyerekek! (cak) A telefon tízezer csenget K i ne ismerné a telefonkezelők elfoglaltságának magyarázatát? Hogy addig nem veszik tel a kagylót, amíg a kötésben a sor végére nem érnek... Amerikában rossz napok járnak e szorgalomra. Pontosabban Kaliforniában, ahol is a törvényhozás drákói szigorral lép fel július elseje óta e maszek buzgalommal szemben. A szenátus ti szavazattal I ellenében elfogadta- azt a törvényt, amely szerint, ha a telefonközpont a tizedik csengetés után nem Jelentkezik. a keeelSt meg kell büntetni. Bili Lockyer szenátor szerint erre az intézkedésre azért volt szükség, mert ,Jgy kívánják védeni* közösség érdekeit azokkal szemben, akiket egyáltalán S»*”- '■« ««*, p ki
