Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 30. Munkanélküli-segélyen — meddig? Akiket elűz a kényszer Kedd volt, amikor a városi tanács épületében a munkaerőszolgálati iroda ajtaján kopogtattunk, s fel­tűnően nagy volt a nyugalom. Ám Benő Ottó, az iroda munkatársa csak legyint csodálkozásunkon: jöttünk volna tegnap... lent a földszinten állt a sor legutol­só embere. Az iménti mondatot akár jelképnek is felfoghatjuk, hiszen ha az országban nagy a munkanélküliség, akkor, Szabolcs-Szatmárban igen nagy. Ám maga a megye még mindig az „emeleten" található, míg Szatmár és Bereg a földszinten. Ha nem az alagsorban ... Legnehezebb helyzetben: a cigányok A gyarmati munkaerőszol­gálati irodán kilencvenhá- rom olyan embert tartanak számon, aki már kapja a munkanélküli-segélyt, mint­egy száz újabb kérelmet pe­dig most bírálnak el. Távo­labb, az Erdőháton még rosszabb a helyzet, hiszen a négy nagyközség területén. Kölesén, Jánkmajtison, Tisza- becsen és Rozsályban, illetve környékén százhúsz ember­nek folyósítják a munkanél­küli-segélyt, s hogy még há­nyán lesznek... azt bizony senki sem tudja. — Az analfabétától az egyetemi végzettségűig min­den réteg képviselteti ma­gát, ám a legnehezebb hely­zetben a cigányok vannak — foglalja össze a legfonto­sabbakat Benő Ottó. — A segélyezetteknek jó harma­dát ők adják, s arányuk minden bizonnyal csak nö- vékszik majd. Az itteni szakképzetlen munkaerő sokáig biztos ke­nyeret kereshetett a főváros környékén és a Dunántúlon, s ha szidták, szidtuk is az aránytalan iparfejlesztés okozta nehézségeket, mégis­csak nyugodtak lehettünk a segédmunkás-dinasztiák fe­lől. Most viszont, a gazdasá­gi válság kellős közepén a nagy iparvállalatok jó része többek között úgy igyekszik rentábilissá tenni gazdálko­dását, . hogy megszabadul a sokszor vattaemberként fel­használt segédmunkásaitól. S természetesen azoktól, akiket három-négyszáz kilométeres távolságokban kellett bu- szoztatniuk, így legalább a szállítási költségeket megkí­mélik. A * II w jovo sem biztat? A jövő sem biztat semmi jóval, komolyabb beruházás­ra, s így jelentősebb számú új munkahelyre nemigen le­het számítani. Paradox hely­zet: az ipari műszergyárban mintegy ötven betanított munkást fel tudnának venni, mégsincs elég jelentkező. A fő ok, a kényszerű ingázás. Ráadásul ott a két műszak, s közismert, itt nincs vasút, és a buszok sem olyan sűrven követik egymást, mint mond­juk Nyíregyházán. A közép­iskolát végzettek ódzkodása viszont már valóban nehe­zen érthető. Pedig mint a városi tanács egyik nemrég készített kimutatásában is olvasható, az ő helyzetük a legproblematikusabb. Az idén nyolcvankilenc gimnazista, kilencven szak­középiskolás és százhetven- négy szakmunkás végzett a területen. Az ő elhelyezkedé­sükről idei adatok még nin­csenek. Rendelkezésre áll­nak viszont a tavalyiak, azokból is komoly figyelmez­tetéssel felérő tanulságokat lehet levonni. A nyolcvanki­lenc gimnazista közül mind­össze huszonkettő talált munkát, több mint valószínű, az idei adatok sem lesznek kedvezőbbek. A gimnázium­ban érettségizetteknek saj­nos tudomásul kellene ven­niük. hogy a környéken egy­szerű gimnáziumi végzettsé­gükre nincs szükség, hiszen nincs annyi íróasztal, butik, vagy bolt, amennyi fel tudná szippantani őket szakképzet- lenül is. Két megoldásuk marad így. Vagy távolabbi tájakra vándorolnak, vagy a szüleik nyakán csüngnek a mielőbbi férjhezmenés remé­nyében. Még a szakmunkásképzőt végzettek vannak a legsze­rencsésebb helyzetben, közü­lük tavaly is, majdnem százharmincán találtak hely­ben munkát. A gyarmati szakmunkásképzőben lett esztergályos Szakács János is. A most huszonhárom éves fiatalember hosszú ide­ig a MEZÖGÉP-nél dolgo­zott, ám április dereka óta munkanélküli-segélyből él. — A katonaidővel együtt öt évet töltöttem el a válla­latnál, de most az év elején betelt a pohár, — mondja. — Ha 3500 forintnál többet kaptunk havonta, már bol­dogok voltunk. Korábban jobb volt. Lehetett géemkáz- m ___ Ha ilyen a feltétel... A kisajtóban kezdjük a beszélgetést, ebben a perc­ben érkezett meg Mátészal­káról, és sugárzik az arca, mert sikerült a vizsgája, ha­marosan megkapja a hivatá­sos gépkocsivezetői enge­délyét. Megpróbálja felvenni az újrakezdési kölcsönt, vesz egy ócska, de még használ­ható IFA-t, «, maszek teher- autósofőrként kíván élni. — Csak a rettenetesen ma­gas törlesztéstől félék — folytatja. — Ügy hallom, van olyan eset, araikor a 300 ezer forintot két óv alatt kell visszafizetni. Ha nekem is ezt a feltételi szabják .. hát akkor nem tudom mi lesz. Talán visszamegyek a pesti fegyvergyárba, ahol ka­tonaként már megfordultam. Marasztaltak. a dupláját ígérték az itteni fizetésem­nek, csak én hazavágetam ... Nem tudni pontosan, ma­napság hány ember fontol­gat hasonlókat Gyarmaton és a környékén. Csak azt tudni, sokan vannak, akiket más tájakra űz el a kény­szer. Mert munkanélküli-se­gélyből élni... Nem az itte­ni, munkához embernek va­ló. Akadozott a finanszírozás A tanács forintjai Az eredeti tervtől kedve­zőbben alakult a magánsze­mélyek jövedelemadó 'befize­tése, s a meglévő intéz­ményhálózattól származó bevétel is — hangzott el a városi tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén, melyen az 1989. év’ egységes pénzügyi terv első félévi teljesítését értékelték. A be­vételek 58,6 százaléka állami támogatás, s mint sok he­lyen az országban, a finan­szírozás itt is akadozott. Értékesített a tanács 11 tel­ket, ebből 1,887 millió forint bevételre tett szert. Befeje­ződött a Petőfi, Ady és Vas­vári utcákban a járdaépítés. Megindult a KÉV-telep melletti út szabályozása, el­készült a Gábor Áron utca alapozása. A régi penyigei úton a Szenke-híd javí­tásának terve a Mártírok ut­cai buszmegállóval együtt megvalósításra vár; ami biztos, ez utóbbinak a KÉV lesz a kivitelezője. Ugyan­csak megrendelte a tanács a Lenin utcai gyalogátkelő­r Ui posta a főutcán Tavasszal birtokba vehetik A megye városai közül ta­lán a fehérgyarmati postások dolgoznak a legmostohább körülmények között. Ám ha­marosan gyökeresen megvál­tozik a helyzet, rövid időn belül egy minden igényt kie­légítő, szemre is tetszetős épületet vehetnek majd bir­tokba. Jelenleg mintegy hú­ron. hónapnyi előnyt mond­hatnak magukénak a posta műszaki épületének formálói. A helyi építőipari szövetkezet dolgozói már a „Gang”-fedél- szerkezetet is elhelyezték az épületen, A felvonulási terü­leten van már a műemlék Formálódik az épület. hely megvilágítási, illetve a Móricz Zsigmond utcai forgalomtechnikai okok kö­vetelte rendezési munkákat. A Kisgyarmat utcában elké­szült az árok burkolása, s folyamatban van a Gábor Áron, a Zalka Máté, s a Jókai utcában a földárkok ásása, ez utóbbiak kivitele­zője az Ecsedi-láp Vízgaz­dálkodási Társulat. A helyi vízgazdálkodási társulattal közösen e társulat építi a csatlakozó átereszeket a vá­rosszéli befogadókhoz is. Az egészségügyi „tárcát” érinti a kórházi véradó- állomás kialakítása, a költ­ségvetési üzem a munkák kétharmadát elvégezte. Gép- és Felvonószerelő Vállalattal kötöttek szerződést a sze­mélyfelvonó fülke cseréjére. Folyamatban van a központi fűtés rekonstrukciója is, melynek kivitelezője a Má­tészalkai PIROLUX Tüze­léstechnikai GMK. Elkészült a Kossuth tér közvilágítása, itt 324 méter­nyi közvilágítási kábel le­fektetése mellett 12 lámpa­testet is felszereltek. Jó hír: már megérkezett a gázháló­zat kiviteli terve, s jól ha­lad a vágóhíd felújítása. Társadalmi munkával járda épült a Bem, Kölcsey és Jó­kai utcákban, a szükséges folyamkavicsot és cementet a városi tanács vásárolta. Az idén visszaadott 8 ta­nácsi lakásra négyszeres la­kás-használatbavételi díjat fizetett a tanács. A helyi lakásépítési, vásárlási hitel­keretből két család része­sült, míg vissza nem térí­tendő támogatást egy család kapott. Egyedi magánlakás építéséhez az Ady Endre közben 92 építési telket ala­kítottak ki az első fél év­ben. Egy évtizede kezdte meg működését az akkori Társa­dalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Iroda vá­rosunkban. A TÜSSZI azóta Családi Irodaként működik, de tevékenysége ma is kiter­jed a névadók, s házasságkö­tések szervezésére éppúgy, mint az üzemi-intézményi ünnepségekre, nőnapi ­anyáknapi rendezvényekre. Közreműködésükkel rendsze­ressé váltak a bronz-, ezüst- és aranylakodalmak, s jut a figyelmességből a város leg­idősebb lakóinak is. Az új városháza épületé­ben, belsőépítész tervezte bú­torzat ékesíti az ünnepségek­nek helyt adó nagytermet, ma már orgona, akusztikus berendezés, videokamera is rendelkezésre áll. A Családi Iroda rendezvé­nyeihez sok segítséget nyúj­tanak az üzemek, intézmé­nyek, iskolák is. Őket is kö­szöntötték azon az összejöve­telen, melyen a tizedik évfor­duló alkalmából a legaktí­vabb szervezőket a városi ta­nács megjutalmazott. Ezúttal ők voltak az ünnepség fő­szereplői. Köszöntik a legjobb szervezőket. (M. K. felv.) jellegű épületek fedésére is alkalmas pala, mely a csak­nem 16 méter magas gerincű épületet burkolja majd. A 130 milliós építési költ­ség tartalmazza a forgalmi épület munkáit is. A kazán- ház már szinte teljesen kész. A fűtők egyelőre olajat használnak, ám a későbbiek­ben —, ahogy a gázprogram a városban megvalósul — gáz alkalmazása is lehetővé vá­lik. Augusztus első napjaiban kőművesek, kubikosok, s a szakipari munkát végzők tar­tózkodtak az építkezésen. Né­mi fennakadás van deszká­ból, ezért halad vontatottan a cserép felrakása. Ennek elle­nére ebben az évben már el szeretnének jutni a belső pu- colásig, s ha a mostani előnyt tartani lehet, jövő tavasszal már hurcolkodhatnak a régi épületből a fehérgyarmati postások. Sokat segítene, ha a járdát lezárhatnák, s a pos­ta előtti parkoló felét is az építők vehetnék birtokba. Er­re vonatkozó igényüket már eljuttatták a tanácsi illetéke­sekhez. Az építők a korábbi gyakorlatnak megfelelően, ha szükséges, a jövőben is vál­lalják, hogy hétvégeken is dolgoznak az épület mielőbbi átadásáért. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Féltékeny a nyálra Róka a kertben A fehérgyarmatiak úgy ismerik id. Balogh Gyulát, aki nagyon szereti az állatokat. A helybeli vadász város­széli kertes házának udvara egy kis állatkertnek is be- illene, melynek lakói a nyáron egy új jövevénnyel gya­rapodtak. A tunyogmatolcsi vadászterületen akkortájt egy rejtett rókavárat fedezett fel az egyik vadász. Né­hányon összefogtak, s megpróbálták kifüstölni őket. Elő is jött kicsinyeivel az anyaróka, de mint ahogy a mesében szokott történni, ezúttal is túljárt az emberek eszén. Köd előttem, köd utánam, — s csak egy kis gyá­moltalan gyermekrókát sikerült megfogni. Balogh Gyula vette gondjaiba a kis kölyköt, hazavit­te a kertbe, a barackfa Alá. Szépen nő, s együtt játszik a kutyákkal, de nem bántja a nyulat sem. A mind éle­sebb fogú ravaszdi azóta a környékbeli gyermekek ked­vence lett, s egyáltalán nem bánja, ha látogatók érkez­nek az udvarra. Mely persze be van kerítve, mert azt azért nem sikerült elérni, hogy szabadon engedve se dézsmálja meg az aprójószágot. De a vizslát sem bánt­ja, legfeljebb morog rá, mint képünkön is, amikor fe­hér szőrű nyúlbarátját éri inzultus. (M. K. felv.) Szervezőket köszöntöttek Szertartást — kulturáltan

Next

/
Thumbnails
Contents