Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

1989. augusztus 22. Kelet-Magyarorazíg 7 Áz almaárak Megkezdődött az almaszezon és egy pillanatra az ország figyelme is Szabolcs-Szatmárra irányult. A tele­vízióban és Falurádióban szakemberek nyilatkoztak ar­ról, hogy 1989-ben a tavalyitól jóval kevesebb téli al­ma termett, a minőség sem kifogástalan. Iklódi László, az Almaegyesülés elnöke az alma árával kapcsolatban elmondta, hogy az exportár 1 forint 30 filléres, illetve másodosztály esetében a 60 filléres árnövekedés, az idei termelői többletköltségeket sem fedezi. Sajnos, az alma ára nem a kereslet és kínálat, azaz a piac értékítélete szerint alakul. Az úgynevezett nagy piac, a szovjet partner, az almáért az államközi szer­ződések alapján fizet, ez korábban köttetett, így nem tudják figyelembe venni a szezonális jellegű költségrá­fordításokat, termesztési, termelői gondokat. Az idei almaár tehát nem javít, vagy csak kismértékben javít valamit a termelők nyomasztó gondjain. Ezek után lás­suk a Zöldért, illetve az áfészek felvásárlási árait: Az egyéni kitételű alma átvételi árjegyzéke szerint (érvényes augusztus 31-ig) a piros alma: I. o. minőség 9,30 forint, II. o. minőség 6 forint, III. o. minőség 3 forint. Szeszipari 1,50 forint, léalma 4 forint kilogram­monként. Fehér alma: I. o. minőség 6 forint, TI. o. minőség 4,50 forint, III. o. minőség 3 forint, szeszipari 1,50 forint, léalma 4 forint kilogrammonként. Ha a termelő az almáját csomagolja és Tuzséron, il­letve Mándokon vagonba rakva adja át, úgy a piros almáért osztályonként li, 7, 3,20 forintot kap kilogram­monként. A fehér alma 7, 5, illetve 3 forint. Szeptem­ber 1-től november 5-ig ez az ár is változik: a piros „K” csomagolt I. osztályú alma 10,20 forint, a II. osz­tályú 6,20 forint, a III. osztályú alma 3,20 forint kilo­grammonként. A fehér alma ára nem változik. A Tuzséron, Mándokon átadott alma után az átvé­teli árakon felül kilométerpénzt térítenek. Ez 1—30 ki­lométeres körzetben nettó kilogrammonként 0,25 fo­rint, 31—60 kilométeres körzetben 0,40 forint, 61—100 kilométeres körzetben 0,60 forint. 100 kilométer felett 0,80 forint. Ha termelő az almatárolókban, telephelyeken adja le az almát, úgy a piros „K” csomagolt exportalma ára 9—5.60, illetve 3 forint kilogrammonként. A fehér „K” csomagolt alma 6,50—4,80, illetve 3 forint kilogrammon­ként. Az itt közölt árakon kívül még más árak is érvénye­sek, amelyeket a felvásárlószervek közöltek partnereik­kel. Egy vonatkozásban minden ár azonos, ez pedig az. hogy a harmadosztályú exportalma ára egy forinttal alacsonyabb a léalma áránál. A termelők érdeke tehát, hogy exportra csakis első, illetve másodosztályú almát csomagoljanak, gondos válogatással növeljék a minősé­gi arányt. Ha fajtát választunk.., Még az őszi telepítés előtt gondoljuk meg, hogy mjlyen gyümölcsöt akarunk Augusztusban a szokásos meleg még a nyarat idézi, de a bű­vösebb éjszakák, a kiadós reggeli harmatképződés már az ősz kö­zeledését jelzi. Az őszi betakarítási munkák mellett időszerű fel­adat a gyümölcsös telepítésének előkészítése. Az árugyűmölcs iránt megnyilvánuló kereslet további szerkezetátalakítást igényel a me­gye ültetvényeiben is, amit már a telepítések előkészítésénél figye­lembe kell venni. A mai számban egy három részből álló cikksorozatot kez­dünk, melyben a kistermelőknek, a gyümölcstermesztés iránt ér­deklődőknek szeretnénk szakta­nácsot adni a fajtakiválasztás­hoz, telepítéshez és néhány ter­mesztéstechnológiai eljárást is­mertetni az ültetvény további gondozásához.. Első helyen érdemes említeni a csonthéjasokat. A helyi gyü­mölcsellátásban, ipari feldolgo­zásban, export vonatkozásban egyaránt fontos szerepük van. Iskolánk tanüzemében 10 ezer csonthéjas gyümölcs szemzését kezdték meg a tanulók szakmai gyakorlat keretében. így 1990 őszén 1500 szilva-, 1500 megy- és 7000 darab őszibarackoltvánnyal tudjuk a választékot bővíteni. A csonthéjasok közül a meggy­ből jelentős árbevételt ér el a megye. Vezető fajta az Ujfehér- tói fürtös. Rendszeres évenkénti metszéssel, jó víz- és tápanyag­ellátással piacképes árutömeget ad. Választékbővítése miatt az Érdi bőtermö és a Debreceni bő- termő fajtákat lehet figyelembe venni. A meggy igen nagy elő­nye, hogy a megye egész terü­letén eredményesen termeszt­hető. Jóval igényesebb a zamatos gyümölcsöt termő őszibarack­fa. Csak melegebb és védettebb fekvésű talajba célszerű telepí­teni. Az őszibaracknak különös szerepe van a helyi gyümölcs­ellátásban. A szezon idején a megye kereskedelmének távoli beszerzéséből származó gyü­mölcs egy jelentős része leg­jobb esetben is csak kommersz minőségű volt Jelenleg a faiskolák által kí­nált 30 fajtából válogathat a vá­sárló. Ezek közül csak néhány fajtát emelek ki. Korán érik a állóképessége miatt igen kedvelt fajta az USA-ból származó Stan­ley. Befőzésre, gyorsfagyasztás­ra is kitűnően alkalmas. Szabolcs-Szatmár megye je­lentős részén eredményesen ter­meszthető a tavasz kedvelt gyü­mölcse, a cseresznye. Igen bőven A Szamuely Tibor Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai tízezer csonthéjas csemetét nevelnek. A fiatalok a szemzést Mészáros Fe­renc tanár irányításával tanulják. Gólyák az uborka­földön Nyírmeggyes határában készült a nem mindennapi felvétel. A környéken fész­kelő gólyák előszeretettel portyáznak a negyven hek­táros uborkaföldön. Nem valószínű, hogy a közkedvelt és faluszerte tisztelt mada­rak a békapecsenyéhez uborkasalátát fogyasztaná­nak. Miért látogatják hát olyan nagy előszeretettel az uborkást? A választ az egyik termelő adta azzal, hogy az uborka nedvességtartó dús lombozata alatt sok a hideg­vérű állat, rengeteg a bogár, a gólyáknak az uborkaföld táplálékul terített asztalt kí­nál, különösen a mélyebb fekvésű részeken. tetszetős külsejű zamatos Sprin- gold. Jól vizsgázott megyei vo­natkozásban is a középkorai (VII. 15.) érésű, igen trmékeny, szép külsejű, piacos Collins. A fogyasztó szívesen vásárolja a fehér húsú, magvaváló Shampion fajtát is. Az ipari céra ajánlott Babygold 5, Babygold 6 a meleg­igényes fajták közé tartozik. A híradásokból tudjuk, hogy az idei bő kajszitermés nehezen ta­lált vevőre. Ennek ellenére a megye jó néhány településen a kajszibarack sajnálatosan hiány­cikk volt. Hozzáértéssel, megfele­lő fajtakiválasztással a helyi el­látási szükséglet felét a megyé­ben lehetne megtermelni. Nem ok nélkül panaszkodnak a ter­melők a kajszifa korai pusztulá­sa miatt. Szakmai szempontból elgondolkodtató, hogy 35—40 éves fa még ma is elfogadható ter­mést ad Penyigei szilvafaala- nyon a kissé keményebb éghaj­latú beregi részen. Akinek mód­jában van, próbálja ki ezt az alanyt. A penyigei szilvafát a kajszi alanyaként az iskola tan­üzemében a jövőben mi is tele­pítjük megfigyelés céljából. Kaj­szibarackfából a faiskolák 15— 18 fajtát szaporítanak. Ezek közül a Gönci Magyar kajszi, a Ma­gyar kajszi C 235, Ceglédi bíbor­kajszi fajták tűrik legjobban a megye termőhelyi adottságait. Szívesen ültetnek szilvafát kis­termelők, szakcsoportok egy­aránt. A faiskolák fajtakínálata is elfogadható. Friss fogyasztás­ra, házi befőzésre a Besztercei fajtákat keresik. (Korai Beszter­cei, Besztercei Bt. 1. Besztercei Bt. 2.) Nagy termőképességű, ed­zettsége, vírussal szembeni ellen­és konzervipari feldolgozásra is alkalmas gyümölcsöt terem a Vega. Erős növekedéssel és nagy, ropogós gyümölcsével tűnt ki a Bigarreau'r Burlat nevű fajta. Beporzása miatt célszerű a Ger- mesdorfi fajtával társítani. A megye mai körteültetvénye nem tudja kielégíteni a friss fo­gyasztás és a konzervipari fel- használás igényét. A nyári faj­ták közül a talajhoz, éghajlat­hoz jól alkalmazkodó konzerv­ipari és friss fogyasztásra egy­aránt jól használható gyümöl­csöt adó Vilmos körtefajtát lehet javasolni. Hasonló jó tulajdon­ságokkal jellemezhetjük az ősz­szel érő Bőse kobak körtefajtát. Ize, zamata egyedülálló. Rend­szeres metszést igényel. Igénye­sebb körtfajták a Hardenpont téli vajkörte és a Serres Olivér. Jó talajon, védettebb házikertek­ben eredményesen termeszthetők. Gyümölcsük a téli időszakban kiváló csemege. A felsorolt gyümölcsnemeknél a javasolt fajtákon kívül még sok új fajtával találkozik a ter­mesztő. A bőség zavarának el­kerülése miatt és a fogyasztók által már jól ismert áru bizton­ságosabb értékesítése céljából ja­vaslom a fenti fajták teiepítését. Sok jó tulajdonsága miatt a fa­iskolák tömegesen állítják elő például a cacaki szilvafajtákat. Ennek ellenére a fogyasztó még mindig a vírusérzékny Beszter­cei fajtákat vásárolja szívesen. Filep Tibor mérnök-tanár Szamuely Tibor Szakközépiskola Nyíregyháza Mennyibe kerül a táp? Túl nagyok a különbségek Az állattartó gazdák im­már állandósult panasza, hogy nem érdemes állathíz- lalással foglalkozni, hiszen a takarmánytápok ára és ál­talában a költségek olyan magasak, hogy a jövedelem minimális, esetenként ráfi­zetéses. A gazdaságtalanság hatása érzékelhető. Csökken a sertéshízialás, mérsékel­tebb a mahhahízlalás, a csir- kehízlalásról pedig nagyon sokan lemondtak. A magas takarmánytáp árak mellett azt is kifogá­solják a gazdák, hogy lé­nyeges árdifferenciák van­nak, nem csak kereskedelmi szektoronként, de területen­ként is. Lássuk tehát van-e különbség? Van, de nem nagymértékű. A Broiler (csirke) indítótáp Baranyá­ban 1114 forint. Fejér me­gyében 1161 forint, Hajdú- Biharban 1165, itt Szabolcs­ban a tsz-ár 1157, a GMV-ár 1136 forint. Ugyanebben a sorrendben a háztáji koca­táp 713, 680, 734, Szabolcs- Szatmárhan a tsz-keverők ára 797 forint, a GMV ára 914 forint. A sertéshízótáp I-es 716 forint, Il-es 817 forint szek­toronként kismértékben vál­tozó. De nem ez az alapvető gond, hanem az, amit már az írás elején is jeleztünk. A tápárakkal nincsenek arányban a húsfelvásárlási árak és ha ez az állapot to­vább tart, félő, hogy a csir­ke- és sertéshízialás csökke­nése olyan mértéket ölt, hogy a hazai húsellátásban is kellemetlenül érezteti majd hatását. A sertéshús-ellátás­ban egyes térségekben már jelentkeztek zavarok, illeté­kesek ezt szervezési fogyaté­kossággal magyarázzák. Bí­zunk abban, hogy valóban csak az ellátás szervezése okozta a gondot, de a biza­kodás mellé azért tegyünk egy erőteljes kérdőjelet. Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Zöldségfélék tartósítása Dús fű terem a Kraszna partján. A füvet lekaszálják, forgatják, boglyába rakják, majd hazaszállítják. Kell a takarmány télire. Tiborszálláson, a Kraszna mentén sok gazdának van kaszálási területe. Képünkön Kovács Albert és Pituk István jó minőségű szénát ra kod. (Baján Erzsébet felvétele) Sós vizes uborka Talán nincs olyan házikert, amelyikben néhány lő vagy né­hány ágyás uborka ne lenne. Mi teszi kedveltté ezt a közhasznú zöldségfélét? Elsősorban kedve­ző táplálkozásbiologiai hatása, s a különböző zöldségfélékkel ki­egészítve, fűszerezve, kellemes íze miatt fogyasztjuk. Jelentős a C-vitamin-tartalma, száz gramm­ra vetítve 10—20 milligramm C- vitamin található benne. Hasznos a magnézium-, kalcium-, fosz­for- és vastartalma is. Az ubor­ka kilencvenöt-kilencvenhét szá­zalék víztartalma révén az em­beri szervezet számára csekély kalóriamennyiséget biztosít. A legújabb kutatási eredmé­nyek szerint káliumtartalma víz­hajtó hatású, így jó vesetisztító, de az emésztést is kedvezően be­folyásolja. Sokak kedvelt cseme­géje a sós vizes uborka, melyet kis fáradsággal mi magunk is készíthetünk. Vizes uborkának 10—15 cm hosszúságot elérő uborkák a leg­alkalmasabbak. A szedési érett­ség bekövetkezésének ideje: a fajta tulajdonságain, koraiságán kívül a hőmérséklettől is függ. Melegebb időben a fejlődés üte­me sokkal gyorsabb, átlagos kö­rülmények között a vizes ubor­ka háromnaponként szedhető. Akkor járunk el helyesen, ha egyforma közepes méretű érett, de nem sárgult uborkákat válo­gatunk ki. Kevesen tudják, hogy az erje­dést gátló mikroorganizmusok zöme az uborka héján található, ezért célszerű az uborkát egy­két órán keresztül vízben áztat­ni, majd felületét tisztára kell dörzsölni, annak érdekében, hogy az értékes tej savbaktériumok mi­nél gyorsabban az uborka belse­jébe kerülhessenek, ajánlatos az uborkát tiszta kötőtűvel meg- szúrkálni. így az erjedés gyor­sabban, néhány hét alatt lezaj­lik. Az előkészített uborkát fahor­dóba vagy nagyméretű beföttes üvegbe lehet rétegezni. s közben fűszerként kaprot, mustármagot, tormát és tárkonyt adhatunk hoz­zá. A pikáns ízek kedvelői né­hány meggyfalevelet, s pár csepp száraz fehérbort is tehetnek be­le. A kellően ízesített uborkát sós berakólével töltsük fel. Egy liter vízhez harminc gramm sót számítsunk. Amint végeztünk a munkával, az edényt gondosan fedjük le. Erre a célra különböző méretű tányérok is kiválóan alkalmasak. Természetesen ügyeljünk arra, hogy a felső uborkákat ne nyom­juk meg túlságosan, mert akkor könnyen megpuhulhatnak. Az edényt, illetve az edényeket hű­vös helyen kell tárolni, mert így válik egyenletessé az erjedés-is. A tapasztalatok szerint: ha precí­zen végeztük munkánkat, az er­jedés 3—4 hét alatt befejeződik, s a finom csemege jó étvággyal fogyasztható. A kovászos uborka Ha gyorsan akarunk kellemes csemegéhez jutni, legegyszerűbb, ha kovászos uborkát készítünk. Ebben az esetben is (a sós vizes uborkához hasonlóan) egyforma, 10—15, esetleg 20 centiméter hosz- szúságú uborkákat válogatunk össze. Az uborkát vízbe áztat­juk, majd ledörzsöljük, s a két végét levágjuk. Meggyorsíthat­juk az érlelés folyamatát, ha két oldalról minden uborkát behasí­tunk, de vigyázzunk arra, hogy az egészben maradjon. Egy nagy méretű • befőttesüveg aljára gon­dosan megmosott kaprot teszünk és az uborkákat rétegesen rá­rakjuk. A berakás után az ubor­kára ismét tegyünk kaprot, s a munkát egy kis szelet kenyérrel — a kaporra helyezve — zárjuk. Aki szereti a fokhagymás étele­ket, az még egy gerezd fok­hagymát-is helyezhet az üvegbe. A gondosan előre elkészített langyos, sós vizes félőntőlével, melyben egy liter vízhez 2.5 de­kagramm sót adagoltunk, felönt­jük a befőttesüveget, úgy, hogy a készítményt teljesen ellepje, szobahőmérsékleten tartva 5—8 nap alatt lezajlik az érlelés, s a finom csemege jó étvággyal fogyasztható. Tök sóbem éltévé A tököt megmossuk, meghá­mozzuk, belét kiszedjük, s le­gyaluljuk. Jó besózás után egy­két óráig állni hagyjuk. Ha kel­lően kicsavartuk, úgy egy olyan befóttesüvegbe rakjuk, melynek az aljára sót szórtunk. Ezt köve­tően rétegesen, kissé lenyomkod­va berakjuk a tököt az üvegbe. Tetejére Ismét sót szórjunk, s az üveget „celofánnal” lekötjük. Dr. Széles Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents