Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-18 / 194. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 18. Az augusztus 20-i megemlékezésekről, az ünnep mondanivalójáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar közleményének egyes tartalmi kérdéseiről, II. János Pál tervezett magyarországi látogatásáról nyilatkozott Paskai László bíboros, esztergomi érsek Király Ernőnek, lapunk tudósítójának. A magyar katolikus egyház vezetője bevezetőben elmondta: az idei ünnepség abban különbözik a korábbiaktól, hogy most szorosabban kapcsolódnak egymáshoz a társadalmi és egyházi megemlékezések. A másik különbözőség az, hogy 42 év után ismét lesz Szent Jobb-körmenet Budapesten, amelyen ott lesznek a társadalmi élet reprezentánsai, a diplomáciai testületek képviselői. Az idei Szent István ünnep tartalmi mondanivalójáról szólva a,bíboros kiemelte: magyarságunknak a társadalmi, közösségi életben is a múlt hagyományaira kell épülnie, a közösségi és társadalmi élethez nélkülözhetetlenül szükséges erkölcsi értékekre irányítja a figyelmet az egyházi és társadalmi megemlékezés egyaránt. Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást és a történelmi folyamatosságot fönn kell tartani, a múlt tehertételeit is vállalva akarjuk a jövőt építeni, közösségileg. — Bíboros úr, a Magyar Katolikus Püspöki Kar állásfoglalást tett közzé az egyházi és társadalmi élet megújításáról. Ez a fontos dokumentum egyebek között azt mondja, hogy a felgyülemlett problémák megoldása számos feladatra kötelez, de egyben veszélyeket is hordoz magában. Milyen veszélyekre kell gondolnunk? — A nyilatkozatban szó'esik a veszélyekről is. Ügy' látjuk, hogy a mai társadalmi életünkben bőven előjönnek a problémák. Megoldásukhoz lényegesen hozzátartozik s ezért a nyilatkozatban is tudatosan szerepeltek — a megfontoltság, a meggondoltság kérdése. Ezek hiányát gyakorta tapasztaljuk. Veszélyt rejt a kapkodás jelensége. Üj lehetőségek nyílnak és ezekben a kapkodás vonásai is megfigyelhetők. Veszélyt hord magában a magyar emberek egyfajta negatív tulajdonsága; a párbeszédre való készségben még nagyon sokat kell tanulnunk. A nézetekben való különbözőség igen könnyen csap át személyi feszültségekbe, személyi ellenségeskedésekbe. Veszélyt rejt magában az is, hogy gyorsan szeretnénk — és kellene is — eredményeket elérni, ám az ehhez szükséges megfelelő elvi, eszmei alap, a távlati gondolkodásra' való beállás még sokszor hiányzik. Veszélyt jelent, hogy mennyire tudunk élni a szabadsággal. Mert a szabad- . Sággal vissza is lehet élni és az már szabadossággá válik. Ift csak egyre utalnék; a szabadság nagyobb lehetősége nyílt meg előttünk, ám a szabadosságnak már oly sokféle vonása van jelen a magyar társadalomban, s ez mindenképpen negatív jelenség. Már arról beszélnek, hogy kellenek-e, legyenek-e szex-shopok. A szabadosságnak ez a jele társadalmi szempontból káros. — Az egyház történelmi tevékenységének tárgyilagos értékelése a nemzet öntisztulási folyamatának elodázhatatlan része. Ezt a dokumentum is leszögezi: „A történelmi múlt tárgyilagos feltárása, a tények rögzítése igen fontos feladat. A püspöki kar egyháztörténeti bizottsága a katolikus egyházra vonatkozóan már megkezdte a munkát.” Ezzel kapcsolatban ön milyen kardinális pontokat jelölne meg? — A történelmi múlt rögzítése, feltárása ez esetben lényegében az elmúlt négy évtizedre vonatkozik. Ebben az időben, főleg kezdetben,* az egyház a hivatalos ideológia szerint mint társadalmilag negatív jelenség szerepelt és ennek megfelelően születtek olyan rendelkezések, törvények, amelyek a működését is visszaszorították, illetve amelyek a hívek körében is félelfhet okoztak. Ezek föltárása, rögzítése gyakorlatilag nem történt meg. A dokumentációkban, történelemkönyvekben nem lehetett róluk tudomást venni, illetve nem voltak nyilvánosak. Tehát ez az egyik terület. Vagyis az, hogy miképpen alakult az egyház élete. En azt a kifejezést szoktam használni, hogy 1948 után az egyház kényszerpályára került és ott kellett keresnie a kibontakozás lehetőségeit. A másik, amire utalni kívánok az, hogy a vallási meggyőződés miatt papok, szerzetesek és hívek, sőt főpap Is igen sok zaklatásnak voltak kitéve. Koncepciós perek áldozatai lettek. Börtönbe került igen sok pap azért, mert jól végezte, vagy akarta végezni a munkáját. Vagy mert nem akarta az akkor kialakult helyzetet elfogadni. Ezekről följegyzések vannak, de gyakorlatilag egy-egy per lefolyásáról hivatalos értesítés sem történt. A magunk részéről inkább csak azt tudjuk rögzíteni, főleg a meghaltakkal kapcsolat-* ban,. hogy mettől-meddig tartott a börtön- büntetés. Es ha ki is szabadultak a börtönből, többen egy ideig nem kaphattak egyházi beosztást, kénytelenek voltak más munkaterületre menni. Harmadik témaként említeném meg az egyházi intézményeket érintő problémákat. Ide nem csupán az egyesületeket sorolom, hanem mindenekelőtt a szerzetes közösségeket, amelyeknek működési engedélyét 1950-ben megvonták. Közel 12 ezren kényszerültek elhagyni a kolostorokat anélkül, hogy bármiféle megöl - dást kaphattak volna. Teljesen új környezetben kellett megtalálniuk azt az életmódot és lehetőséget, hogy egyrészt hűségesek maradjanak a hivatásukhoz, másrészt pedig megtalálják a helyüket az életben. A kezdeti időkben nagyon sok záklatásnak voltak kitéve, ám legtöbbjük hű maradt a hivatásához. Ez is történelmi fölvázolása az elmúlt négy évtizednek, nevezetesen, hogy a kolostoraikból kikerült szerzetesek hol és hogyan tevékenykedtek. Miképpen próbálták megtartani azonosságukat, sőt, adott esetben a veszélyt is vállalva, titkos formában utánpótlásról is gondoskodtak. — A szóban forgó dokumentum a feladatok kapcsán — amelyek igen széleskörűek — az egyház tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítását is kinyilvánítja. Ezen a téren folynak-e tárgyalások, s na igen, mit érintenek? — Tárgyalások természetesen folynak és azokat két részre kell választani. Az -egyik az egyház belső feladatát érinti, nevezetesen azt, hogy mi magunk hogyan tudjuk biztosítani intézményeink újjászervezését, működését, a vallási élet megújulását. Ez az újjászervezés 40 év után igen nehéz, nem egy területen szinte emberfeletti feladatot jelent. De tárgyalunk a társadalmi élet képviselőivel is, pillanatnyilag átalakuló helyzetben, hiszen köztudott, hogy megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal, ezért most alakult ki az állami hatóságokkal való kapcsolatfelvétel, a kapcsolatrendezés jövendő módja: Ismeretes az is, hogy előkészületben van a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelynek az irányelvei már a sajtóban is megjelentek. Ez szintén a tárgyalások egyik témája. Tárgyalások vannak a szerzetesi intézmények reorganizálásával kapcsolatban arról is, hogy az ötvenes években államosított épületekből visszakaphassunk, hisz épületei? nélkül a szerzetesi közösségi élet nem lehetséges. — A püspöki kar dokumentuma fölveti a közös felelősség kérdését is. Ezt Írja: „Az a keresztény, aki e hazában él és szereti népét, nem nézheti közömbösen az eseményeket és nem állhat be a felelőtlenül ltritizálók táborába. Mindannyian felelősek vagyunk saját közös országunkért.” Kérem, segítsen értelmezni ezt a rendkívül fontos véleményt. — Közösséghez tartozunk, közösségi emberek vagyunk és ehhez kapcsolódik a közösségi felelősség is. A mai magyar élet sok problémát állít elénk és számos területen kell hozzákezdeni az újjáépítéshez. Mint ahogy az imént már szó esett róla, a hibák lehetősége is könnyen előjön. Ezek közé tartozik a felelőtlenség és az önzés. Az, hpgy ki-ki csak a saját javát keresi. Ide tartozik az is, hogy felelőtlen kritikával illetünk embereket és törekvéseket. Ide tartozik, ha valaki nem akarja vállalni a jövő építésével kapcsolatban a szolidaritást, a munkát és az áldozatot. Mindez tulajdonképpen egy általános negatív magatartásra utal. Ehhez hozzáfűzném, hogy a kereszténység mindig is társadalomformáló és megtartó erő volt. Azonban nem úgy, hogy közvetlenül beleszól a társadalmi és politikai életbe, hanem oly módon, hogy a társadalmi, közösségi élethez annyira szükséges etikai értékeket képviseli, ezt törekszik megvalósítani és az emberek életébe belehelyezni. A nyilatkozat zárórésze tulajdonképpen erre a hatásra utal, amelynek érvényesülnie kell a mai magyar társadalomban is. . — A. katolikus egyház a híveit hívja fel arra,. hogy ne a meggondolatlanság, a felelőtlen kritizálás, a személyi feszültségek áldozatai legyenek, hanem pozitív, konstruktív módon, a saját területükön, a munkahelyükön, a családjukban kapcsolódjanak be a jövő építésébe. Egyet még hozzáfűznék és ezt az olvasó is megérti az idézetből, azt, amire a mai időben mindenkinek nagy szüksége van, ez a felelősségtudat. Hogy ki-ki a maga felelősségét lássa — az önzéstől függetlenül — az egész közösség érdekében. És ha ezt minél többen, igazi jószándékkal teszik, felelősséggel és felelősségtudattal irányítják az életet, akkor a kibontakozás is könnyebben elérhető. — Az elmúlt évtizedekben a vallást elméleti problémaként fezeitek, amihez elegendőnek tartották a tudati befolyásolását. Ügy tűnik, ezt a felfogást nemcsak a valóság vetette le, hanem az MSZMP is minősítette azzal, hogy tagjaira bízta a lelkiismereti és vallásgyakorlás szabadságát. Önnek mi a véleménye erről a döntésről? — Kérdésének az első részéhez hadd fűzzem hozzá: a történelmi tapasztalat igazolja, hogy a vallás hozzátartozik az ember életéhez. A régi időkben közismert kifejezés volt, hogy az ember szükségképpen vallásos lény. Manapság "felbukkan az á vélemény, hogy mindez talán csak a természetet kevésbé ismerő ember pótideológiája. Ha az ember természetét kutatjuk, úgy tudnám megfogalmazni, hogy az ember természeténél fogva Istent kereső lény. Amit ön említett, tulajdonképpen ennek a tételnek az alátámasztása. Hogy amikor elméleti meggondolásból és adminisztratív irtodon nyomás alatt volt a vallás, illetve negatív jelenségként tüntették fel, az események folyamata mégis - csak igazolta, hogy az emberi léthez hozzátartozik az Istenkeresés. Kérdésében kitért arra, hogy az MSZMP legutóBTöi állásfoglalása a vallással kapcsolatban is alkalmazza tagjaira a lelkiismereti és vallásszabadság elvét. Ezzel kapcsolatban a magam meggyőződése szerint is azt mondhatom, hogy egy ilyen álláspontot csak örömmel lehet fogadni. Az MSZMP-nek ebben a döntésében azt látom, hogy a mai társadalmi megújulásban a fölzárkózást is keresi olyan értelemben, hogy ne ideológiai párt legyen, hanem társadalmi párttá váljon a magyar ‘közéletben: Egyéni véleményem az, hogy az MSZMP- nek szüksége van a jelenlegi körülmények között arra, hogy valóban mint társadalmi és mint ideológiai párt szerepeljen. Az ideológián itt elsősorban a vallással való kapr csolatát értem és nem a társadalmi modellre gondolok. , — Magyarországon fokozott érdeklődés tapasztalható II. János Pál tervezett látogatása iránt. On, a pápával való találkozása során feltenetően beszámolt erről a nagy várakozásról. Megtudhatnánk, mi a Szentatya véleménye a magyarországi utazásról, illetve annak programjáról? — Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a Szentatya nagyra becsüli a magyar népet, a régi lengyel—magyar barátság gondolata él az ő lelkűkben is. Jól ismeri a magyar történelmet. Ha magyarokkal találkozik, bárhol és bármikor, mindig van^néhány kedves szava Magyarországról, ha más nem, magyarul mondja: „Éljen Magyarország.” Ezt a figyelmességet a pápai kihallgatáso1 kon is tapasztalhatjuk. Ha például egy-egy magyar csoport van jelen á tömegben, még ha aránylag kis létszámmal is, mindig igyekszik magyar nyelven köszönteni őket. Ez a figyelem különösen megmutatkozott az elmúlt esztendőben, amikor Szent István halálának 950. évfordulóját ültük. Akkor igazán meleg hangú levélben fordult Magyar- országhoz. Ezt tudnám mondani azzal kapcsolatban, hogy miképpen fogadta a meghívást a Szentatya. — A látogatás programját illetően arról számolhatok be, hogy a mi javaslatunk egyelőre az időpontra szól, s ez 1991 ősze. Mert nekünk is időre van szükségünk a felkészüléshez, amelynek egyik lényeges eleme a vallási életben való megújulás. Az elkövetkező két esztendő erre is szolgál. Éspedig abból a szempontból is, hogy a pápalátogatás ne csak egy külsődleges esemény legyen — amelyre visszaemlékszünk, vagy elfeledjük —, hanem olyan lény, amely a vallási élet megújulását erősíti és később is megtenni gyümölcseit. A konkrétumokra vonatkozóan tudni kell, hogy az eddigi gyakorlat szerint csak a látogatás előtt egy évvel adnak végleges választ arra, hogy elfogadják-e, módosítják-e az általunk javasolt programot. Ebben az értelemben a javaslatra nem is érkezhetett konkrét válasz. Egy év múlva azonban megtudhatjuk, hogy az általunk javasolt időszakot és programot elfogadja-e a pápa. Figyelembe véve a különböző országokban tett látogatások programját és időtartamát, én, a magam részéről úgy gondolom, hogy négy, legfeljebb ötnapos látogatásra számíthatunk. — Bíboros úr, köszönjük a beszélgetést. Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről A húsáremelés szerepelt a tervekben Számos aktuális bel-, illetve külpolitikai kérdésre ■js választ kaptak az újságírók csütörtökön a Parlamentben, ahol a Miniszter- tanács késő délutáni órákban is folytatódó ülésének fontosabb napirendjéről Bajnok Zsolt, megbízott szóvivő adott tájékoztatást. Különösem nagy figyelem kísérte az elmúlt napokban a nemzeti kerekasztal-tár- gyalások.kal kapcsolatos fejleményeket. Ezzel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta, hogy az igazságügyminiszter előterjesztésében a Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások tapaszta- "latairól és a további teendőkről. A kormány kifejezte reményét, hogy — a Jószolgálati Bizottság megállapításaival és ajánlásaival összhangban — minden érintett fél őszintén törekedni fog arra, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek. Ez felettébb szükséges az ország kormányoz- hatóságának, a gazdaság működőképességének megőrzése, javítása érdekében. Mindezek alapján a kormány fontosnak tartja, hogy felgyorsuljon a sarkalla- tos törvények előkészítését szolgáló szakértői munka, s ha nem is minden részletében, de legalább az elvekben közös álláspont alakuljon ki. A szóvivő kérdések nyomán kitért a kormány álláspontjára a VSZ-tagállamok 1968-as csehszlovákiai beavatkozásával kapcsolatban. Ügy vélte, hogy az MSZMP szerdán napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kormányzat véleményét is. A Minisztertanács egyébként e dokumentum megszületésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ’68-as események értékelése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusztus 20-ai ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt ez ügyben. Az újságírók -érdeklődtek arról is. mi a kormányzat álláspontja a tervezett húsáremelések miatt meghirdetett figyelmeztető sztrájkokról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mai ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A polémia lényegét összefoglalva hangoztatta: Az utóbbi napokban olyan bejelentés hangzott el, hogy idén októberben Magyarország területén a Szovjet Déli Hadseregcsoport és a Magyar Néphadsereg kijelölt csapatai részvételével közös hadgyakorlatra kerül sor. A Honvédelmi Minisztérium minden ellenkező híreszteléssel szemben e mostani áremelés fyenrie volt az előzetes ártervekben. Valójában nem központi áremelésekről van szó. mert az' intézkedések olyan áruféleségeket érintenek, amelyek szabadárasak, s jó részüknél bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint az áremelések évente mintegy 360 millió forinttál terhelik meg a lakosságot.) tájékoztatja a magyar közvéleményt, hogy a közös gyakorlatot az éves kiképzési tervek pontosítása során már korábban törölték. Tehát idén októberben semmiféle közös gyakorlat nem lesz. Bankigazgatósánot avattak (Folytatás az 1. oldalról) takarékbetétek gyűjtése, továbbá jogi és magánszemélyek részére bankszámlák vezetése és a pénzforgalom lebonyolítása. A hitelek folyósításán túl értékpapírok kibocsátásával, vételével és eladásával is foglalkozni kíván a fiatal pénzintézet. Nem zárkóznak el a vállalkozások segítése, támogatása elől sem. Szolgáltatásaik körébe tartozik még a bérleti ügyek finanszírozása »(lízing), értéktárgyak megőrzése, megtakarítások befektetése, a kezességvállalás és a banki garancia nyújtása. Az ünnepélyes megnyitó kulcsátadással zárult. A vezérigazgatónőtől Fazekas Sándor ügyvezető igazgató átvette a páncélszekrény kulcsát és ezzel jelképesen is felavatták a nyíregyházi igazgatóságot. (cs. zs.) Már korábban dönttfttek Elmarad a közös hadgyakorlat ..Nem állhatunk be a felelőtlenül kritizálok táborába../’ Exkluzív beszélgetés Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel
