Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 17. Ausztria A semlegesség határai Az MSZMP Politikai Inté­ző Bizottságának véleménye szerint a csehszlovák társa­dalomban 1368-ban végbe­ment folyamatok értékelése Csehszlovákia népeinek, Csehszlovákia Kommunista Pártjának joga és feladata. Az MSZMP ebbe nem kíván beavatkozni. Az MSZMP mai vezetése nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai katonai bea­vatkozással. Történelmi tény­ként állapítja meg ugyanak­kor, hogy az akkori vezetés a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit és a szocia­lizmus érdekeit tiszteletben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt. A Politikai Intéző Bizott­ság kifejezi azt a határozott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán fogadta azt az üzleti küldöttséget, amely Andrew Sarlós kanadai üz­letember vezetésével tartóz­kodik hazánkban. A delegá­ció tagjai között van Nova Corporation of Alberta és Tengelman üzleti csoport több vezetője és képviselője. A találkozón véleményt cse­réltek a magyar-kanadai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Egyetértés volt abban, hogy előrelépés­(Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozás alapfogal­mainak tisztázásáról, a gaz­dálkodó egység irányításá­nak eszközeiről, a gazdálko­dó egység irányításáról, a vagyongazdálkodásról, az árkalkulációról, az értékesí­tésről, az anyagbeszerzésről, a termékekről és termék­rendszerekről, a döntési fo­lyamatokról hallhatnak. A programot és a tematikát a már említett két magyar származású nyugatnémet szakember dolgozta ki, fi­gyelembe véve a magyar gazdaság sajátosságait és a magyar adórendszert. A tréninget és a tanfolyamot ugyancsak a már említett NSZK-ból érkező szakembe­rek vezetik. A tanfolyam a kisvállalko­zók számára önköltséges. A Vállalkozók Országos Szövet­ségének megyei szervezeté­től kapott névsor alapján az érintettek és az érdekel­tek á lakáscímükre megkap­ják . a részletes tájékozta­tást. álláspontját, hogy minden szocialista ország szuverén módon válasszá meg fejlődé­sének útját. Az egymás bel- ügyeibe való katonai és min­den más eszközzel történő beavatkozás módszerét eluta­sítja. Az MSZMP elvi állás­pontja, hogy az országok és a pártok nézeteltéréseit csak nyílt, tisztázó vitákkal lehet megoldani. A Politikai Intéző Bizott­ság hangsúlyozza, hogy az MSZMP eltökélt szándéka a magyar—csehszlovák jószom­szédi viszony és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztése, az MSZMP és a CSKP kapcsolatainak bővíté­se a kölcsönös bizalom, az egymás iránti tisztelet és megértés jegyében. re van szükség a vegyipari együttműködésben, a Ma­gyar Beruházási Alap létre­hozásában és más jelentős üzleti vállalkozás fejlesztésé­ben. A megbeszélésen jelen volt Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete. Derek Fraser szerdán este vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. Az eseményen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, állam- miniszter. Részt vettek a magyar politikai és társadal­mi élet más vezetői is. Mint ismeretes, a DEMISZ a népi kezdeményezésről szó­ló törvényre hivatkozva alá­írásgyűjtési akciót indított azért, hogy a köztársasági el­nöki jogintézményt minél előbb hozzák létre Magyaror­szágon, Az Ellenzéki Kerék­asztal ezt az előzetes megál­lapodás felrúgásának tekinti, s némelyekben felvetődött az is, hogy ennek az akciónak a hátterében Pozsgay Imre, az MSZMP köztársasági elnök­jelöltje áll. Az államminisz­tert ezzel. kapcsolatos véle­ményéről kérdezte Kun Er­zsébet, az MTI munkatársa. — Részemről semmiféle ilyen kezdeményezés nem történt. Az MSZMP is és ma­gam is a hírközlő szervekből, a sajtóból értesültem ennek az akciónak az elindításáról. Szeretném kijelenteni, hogy nem tartom helyénvalónak Szerdán értekezletet tar­tottak az ágazati szakszerve­zetek és a szaktanács vezetői, a tervezett húsáremeléssel összefüggő kérdések megvita­tására. Az elmúlt napokban a húsellátásra vonatkozó, egymásnak ellentmondó nyi­latkozatok, a húsáremelésről szóló hírek tömeges tiltako­zást váltottak ki a lakosság körében. Az általános felhá­borodást a megbeszélés részt­vevői jogosnak tartják. A szakszervezeti kezdemé­nyezés arra irányul, hogy az Sajnálattal vettük tudo­másul, hogy a háromoldalú politikai egyeztető tárgyaló- sók megrekedtek. Ügy érez­zük, hogy mind az Ellenzéki Kerekasztal, mind az MSZMP tárgyaló delegációi rövid távú taktikai érdekei­nek vetik alá a társadalmi közmegegyezés stratégiáját. Az MSZMP a tárgyalások terméketlenségét igyekszik felhasználni arra, hogy nagy jelentőségű törvényterveze­teket — az ellenzék megke­rülésével — léptessen életbe, átmentve így egyes hatalmi pozíciókat. Az ellenzék idő­közi választásokon elért si­kere nem kis részben az MSZMP-ellenes, a pártot lé­járató választási taktikájá­nak köszönhető, amellyel ezt az akciót, mert ellentétes a tárgyalásokra vonatkozó előzetes megállapodással, rontja-a megegyezés esélyeit. Az előzetes megállapodások szerinti tárgyalások folytatá­sának a híve vagyok; semmi­féle olyan új körülmény nem következett be, ami miatt ezeket a tárgyalásokat szüne­teltetni, netán megszakítani kellene, sőt nagyon jelentős kérdésekben a megegyezés lehetősége is előtérbe került. — Az MSZMP küldöttsége, személy szerint én is tehát, a korrekt tárgyalások híve vagyok. Magammal kapcso­latban elmondhatom: semmi­féle olyan egyéni törekvés nem vezet, amelyért hajlandó lennék a tárgyalásos politikai megoldást kockáztatni és fel­adni, amíg azok eredményt ígérnek. Hiszen itt a nemzet sorskérdéseiről, s ezen belül is a legalapvetőbbről, egy európai színvonalú jogállam létrehozásáról van szó, amely nem korlátozza polgárait egyesülési törekvéseikben, önrendelkezési jogukban, ab­ban a jogukban sem, hogy a szocializmusról vagy annak elvetéséről önállóan, saját vé­leményt alakítsanak ki. illetékesek függesszék fel a tervezett áremeléseket, és a Minisztertanács egyébként is szeptemberre tervezett napi­rendjéhez kapcsolódva kerül­jön sor a gabona- és húster­melés, -értékesítés érdekelt­ségi rendszerének átfogó vizs­gálatára; Az ágazati szak- szervezetek és a szaktanács képviselői megállapították azt is, hogy a tervezett ár­emelések nincsenek össz­hangban a Minisztertanács és a SZOT közötti megállapodá­sokkal sem. párhuzamosan egy esetleges megegyezés az MSZMP-vel kompromittáló lehet. Mindemellett a tárgyaló fe­leknek érdeke fűződik a megegyezéshez a tekintetben, hogy egyikük mögött sincs széles társadalmi bázis, amit az időközi választások ér­dektelensége is igazolt. így legitimitásukat egymástól nyerik a tárgyalások révén. A társadalmi közmegegye­zés jegyében javasoljuk az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának és az ellenzék helyi szervezetei­nek, hogy szorgalmazzák sa­ját csatornáikon országos szerveik felé a kölcsönös to- larencián alapuló megegye­zéseket, amelyek lehetőleg ne rövidtávú szervezeti ér­dekeken, hanem össztársadal­mi igényeken nyugodjanak. Lehetetlennek tartjuk ugyanakkor azt, hogy a tár­gyalásokra kitűzött témák sokaságában rövid időin be­lül megállapodás születhet. Véleményünk szerint legfon­tosabb feladat a szabad, de­mokratikus választások elő­készítése. Az ezzel összefüg­gő kérdésekben kell a lehető leghamarabb megegyezni. Ezek a választási törvény és a párttörvény. A tárgyalások eredmény­telensége esetén a kormány ellehetetlenül, mert nem kezdheti el a békés átmenet­tel kapcsolatos lépéseket, az ország jelenlegi kormányoz- hatatlansága anarchiába csaphat át. SZABISZ Szövetségi Tanácsa AZ FDSZ INTÉZŐ BIZOTTSÁ­GA megdöbbenéssel értesült a húsáremeléssel kapcsolatos ár­hivatali döntésről, és tiitako- kozik annak bevezetése ellen. Nem fogadja el a tervezett áremelés magyarázatát, mert amögött a termelés, a felvá­sárlás és a feldolgozás közötti anarchiára utaló jelenségeket tapasztal. AZ FDSZ követeli a kormánytól, hogy racionizálja a hús és húskészítmények felvá­sárlását és feldolgozását, szün­tesse meg a feldolgozó, vállala­tok pazarló gazdálkodását. Szün­tesse meg továbbá a termelők létbizonytalanságát, garantálja •az adókedvezményt a következő Egy ország nem lehet csak egy „kicsit” semleges... a Szovjetunió csupán a törté­nelemre emlékeztet ben­nünket — nyilatkozta Bruno Kreisky volt osztrák kancel­lár abban a vitában, ame­lyik arról robbant ki, hogy mennyire fér össze Ausztria semlegessége és közöspiaci csatlakozási szándéka. A nézetek megint heveseb­ben csapnak össze, amióta a Szovjetunió a múlt csütör­tökön emlékeztető jegyzéket intézett Franz Vraiztky kancellárhoz. Az Aide Me- moire-ban a szovjet kor­mány annak az aggodalmának adott hangot, hogy az egykor „örökös semlegességét” dek­laráló Ausztria az EGK-ba történő belépéssel elveszíti a semleges politika folytatá­sának lehetőségét. A nyugat­európai integrációs szerve­zethez történő csatlakozás nem csupán gazdasági, ha­nem egyben politikai lépés is, hiszen az EGK számos nemzetközi politikai és biz­tonsági kérdésben közös álláspontot alakít ki, s végső soron unióra törekszik — mutatott rá a szovjet kor­mány. Ausztria egy milliméterrel sem tér el a semlegességtől — jelentette ki Vranitzky kancellár a szovjet jegyzék átvétele után. Majd egy saj­tónyilatkozatában is megerő­sítette, hogy Bécs csak abban az esetben hajlandó belépni az EGK-ba, ha a csatlakozás­kor írásos vagy más jogilag érvényes formában rögzí­tik: Ausztria semlegességének fennmaradását. A szocialista- párti kancellár közölte, hogy az egész közöspiaci-ügyet to­vábbra is nagyon óvatosan kívánja kezelni — de kitart a belépési szándék mellett. Mint mondta, a szovjet jegy­zéket az osztrák álláspont kommentárjának tekinti. A kormánykoalíció másik pártja, a néppárt vezetője, Josef Riegler alkancellár úgy vélekedett, hogy a szovjet ál­A Pa'rasztpárt és a Demok­ratapárt parlamenti cso­portjai szerda délelőtt ülésü­kön támogatásukról biztosí­tották Lech Walesa, a Szoli­időszakokra is, mert ellenkező esetben tragikus húshiány elé nézünk. MI, ALULÍROTT történé­szek, tudományos meggyőző­désünk és szakmánk etikája szellemében kötelességünknek tartjuk, hogy egyetértéssel vá­laszoljunk cseh és szlovák de­mokrata barátaink felhívására, és teljes egyértelműséggel el­ítéljük a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. augusztus 21-i Intervencióját Csehszlovákia ellen. Ez az intervenció nem­csak utólag bizonyult jogta­lannak és károsnak, hanem a döntés meghozatala -és végre­hajtása pillanatában Is az voltt á késősztálinista rendszerek és a rajtuk uralkodó szovjet hegemó­nia fenntartásának fegyveres agressziója — mégpedig az in­ternacionalista segítségnyújtás képmutató jelszavával — olvas­ható a magyar történészek ál­lásfoglalásában. MEGDÖBBENÉSSEL HALLOT­TUK a szovjet külügyi szóvivő augusztus 14-én elhangzott be­jelentését arról, hogy a Varsói Szerződés tagországainak csa­patai 1989. októberében had­gyakorlatot tartanak Magyaror­szág területén. A jelenlegi politikai helyzet­ben a magyar nép joggal érez­heti fenyegetésnek és egyfajta megfélemlítés! kísérletnek a VSZ csapatainak akcióját, amely semmiképpen nem szolgálja az országaink és népeink közötti bizalom erősödését. Jól ismert számunkra a történelemből a VSZ" 1963. évi csehszlovákiai hadgyakorlata, amely lényegé­ben előkészítése, terepszemléje volt az augusztus 21-ei fegy­veres intervenciónak. — han­goztatja FKGP újpesti szerve­zetének felhívása. lefoglalásnak nincs aktuali­tása. A közöspiaci csatlako­zást leghevesebben szorgal­mazó párt több politikusa is határozottan elvetette a szov­jet jegyzék nyomán támadt aggodalmakat, hangsúlyozva, hogy nem lehet helye semmi­fajta külső kioktatásnak, hi­szen az örökös semlegességet Ausztria önként vállalta — tehát kizárólagos belügye. Ezt az álláspontot utasít­ja vissza Bruno Kreisky, aki az egyetlen élő tanúja az Ausztria függetlenségéről és semlegességéről 1955-ben Bécsben és Moszkvában foly­tatott tárgyalásoknak. A Szovjetunió azután egye­zett bele, hogy aláírja az Ausztria függetlenségének helyreállításáról szóló állam- szerződést, miután az 1955 áprilisi úgynevezett moszk­vai memorandumban Auszt­ria svájci típusú semleges­ségre vállalt kötelezettséget — mutatott rá Kreisky, aki államtitkárként tagja volt a Moszkvában járt küldöttség­nek. Tény viszont, hogy a négy nagyhatalom által 1955. má­jus 15-én aláírt államszerző­désben —, amelyben az ad­digi megszálló hatalmak visz- szaadták Ausztria független­ségét — nem szerepel semmi­féle kitétel Ausztria semle­gességéről. Az osztrák képvi­selőház volt az, amely 1955. október 26-án alkotmányjogi törvényt hozott az ország örökös semlegességéről. Talán igazuk van azoknak, akik túl korainak, elsietett­nek tartják az egész vitát a közöspiaci csatlakozás és a semlegesség összeegyeztethe­tőségéről, hiszen 1993 előtt aligha várhatóak érdemi tár­gyalások Brüsszel és Bécs kö­zött. Az EGK ugyan már el­kezdte tanulmányozni Auszt­ria felvételi kérelmét, de mindenképpen nehéz proce­dúrára lehet számítani, hi­szen az osztrák feltételek tel­jesítése komoly engedménye­ket követelne a nyugat-euró­pai közösségtől. daritás elnöke javaslatát egy a Szolidaritást, a Parasztpár­tot és a Demokratapártot magában foglaló koalíciós kormány megalakítására, és ezzel egyúttal visszavonták támogatásukat Czeslaw Kisz- czaktól, aki több mint egy hete a fenti két párt és a Szolidaritás bevonásával nagykoalíciós kormány meg­alakításán fáradozott. A Paraszpárt és a Demok­ratapárt parlamenti csoport­jai felszólítják pártjaik ve­zetését, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül tegyék meg a szükséges lépéseket: szólítsák fel a köztársasági elnököt arra, hogy a Szoli­daritás, illetve a két párt kö­réből nevezze ki az új mi­niszterelnököt. A demokra­ták korábbi álláspontjuk megváltoztatását azzal indo­kolták, hogy a párt soraiban negatív fogadtatásra talált Kiszczak miniszterelnökségé­nek támogatása a párt ve­zetése részéről. Mindkét parlamenti cso­port nyilatkozatában Lech Walesa augusztus 7-i javas­latát nevezi elfogadhatónak, azaz azt az indítványt, amely­ben a Szolidaritás elnöke a LEMP kizárásával a Szolida­ritás, a Parasztpárt és a De­mokratapárt részvételével megalakítandó kormány ter­vét terjesztette elő. Ez azon­ban elvileg még nem zárja ki azt sem, hogy bizonyos tár­cákat LEMP-politikusok kap­janak, azaz esetleg — Lech Walesa keddi interjújának megfelelően — a honvédelmi és a belügyi tárcát a LEMP megtarthatná az új kormány­ban. Kocsis András MVMK Nyíregyháza A madridi torreádor-tanulónak, Angel Lerianak fele­másan sikerült az ismerkedés a bikával: nem éppen irigylésre, méltó helyzetből figyelheti meg az állatot. Szerencsére komolyabb sérülés nem történt. Grósz Károly kanadai üzletembereket fogadott Pozsgay Imre nyilatkozata Nem tartom helyénvalóaak SZABISZ-VÉLEMÉNY-V a politikai egyeztető tárgyalásokról Sajtószolgálati közlemények Parasztp&rt—Pemokra tápért Walesa a nyerő? Á LEMP-et kizárják a kormányból Szakszervezeti kezdeményezés a húsáremelés ellen Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának állásfoglalása ÉPTEK — KATALÓGUS! uewiétszn8m»is«£ifini vV'** HÁZÉPÍTŐK BOLTJA — TERMÉKISMERTETŐ ÉPTEK — KATALÓGUS VtoííQ/ Kiadványainkkal segítséget kívánunk nyújtani az építke­zőknek a megfelelő termék Kiválasztásához. Ismertetést adunk szolgáltatásainkról, fórgalmazott ter­mékeink köréről. ÉPÍTKEZŐK! BERUHÁZÓK! ANYAGBESZERZŐK! IPAROSOK!TERVEZŐK! A katalógusok megvásárolhatók; ÉPTEK-Kereskedelmi osztályain a HÁZÉPÍTŐK BOLTJA országos hálózatában ÉPTEK Katalógus ára: 980,— Ft + ÁFA Házépítők Boltja termékismertető: 49,— Ft. Utánvéttel megrendelhető: LAKÁSINFORM 1051 Budapest, Arany János u. 34. 1368, Pf.: 94. Kérem küldjenek címemre: ÉPTEK termékismertető katalógust .......................pld. 980,— Ft + ÁFA/db HÁZÉPÍTŐK BOLTJA termékismeretőt .......................pld. 49,— Ft/db _____________________________________________________(2018)

Next

/
Thumbnails
Contents