Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

1989. augusztus 15. Kelet-Magyarország •r 4 Csapóajtó macskáknak Egy ötlet: munkástanácsok Vállalati (v)iszonyok A megvalósítás kérdőjelei a gyakorlat oldaláról MA GYAKORTA FELVETŐ­DIK A MUNKÁSTANÁCSOK létrehozásának gondo­lata. írásunk ehhez próbál adalékot szolgáltatni, megköze­lítőleg elemezve ugyanakkor egy vállalat beásó „politikai erőte­rét”. A vállalatvezetők különle­ges uralmi helyzetét biztosítja, hogy az állam egyes tulajdonosi jogokat leadott a vállalatoknak, de a termelésben nem alakultak ki azoik az ellenőrző mechaniz­musok, melyek lehetővé tennék a munkások alulról jövő kont­rollálását e jogok gyakorlása fe­lett. Ezt erősíti az is, hogy a gazdasági társulásokkal és át­alakulással 'kapcsolatos törvé­nyek jogi biztosítékát adhatják a vállalatvezetők tulajdon felet­ti- rendelkezésének. Tehát ki­alakulóban van egy olyan gaz­daságvezetői elit, ami a koráb­biaktól még erősebben maga alá gyűrheti a munkások érde­keit. Szükségképpen vetődik fel a munlkáseLlenőrzés, a munkás- tanácsok gondolata. A jelenle­gi viszonyok között megvan- nak-e a feltételei a. munkásta­nácsok létrejöttének? , A vállalati környezet legfon­tosabb eleme' az állami költség- vetés újraelosztó tevékenysége, mely a misztikus bizonytalan­ság leple mögött „osztogatja- fosztogatja a vállalatokat. Jöve­delmeket von el és támogatáso­kat ad. Mindezzel teljesítmény- visszatartásra ösztönzi a jó és rossz gazdálkodókat egyaránt. Így a vállalatok valóságos tel­jesítménye nem mérhető. A tényleges nyereség hiányá­ban nincs kollektív érdek, ami összehangolhatná a vezető és munkások szándékait. Mindkét réteg eltérő akarata a nyereség növelése mentén szerződhetne és ütközhetne meg. Azonban mind a vezetők, mind a munkások sa­ját egyéni kívánságaikat helye­zik előtérbe. A vezetők irányítói pozíciójukat jövedelmük mér­téktelen növelésére és személyes előmenetelük „kijárására for­dítják. Az állami keresetszabályozás bérkiáramlást korlátozó jellege miatt a dolgozók visszafogják teljesítményüket, illetve energi­ájukat a második gazdaságban végzett munkájukra tartalékol­ják. Az üzemi demokrácia tere tehát szétszabdalt, mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. Nincs kollektív érdek, amely szerves termelői közösséggé egyesítené a vállalatot. Egy-egy termelőegységen belül léteznek olyan munkásrétegek, amelyek . alanyai lehetnek a munkástanácsnak. Az elit mun­kások a nagy szakmai tapaszta­latokat és speciális vállalati is­mereteket igénylő termelési kulcspozíciókat foglalják el. A vállalat belső viszonyait ismeri ve, könnyen jutnak jól fizető többletmunkához. A gyakorlati Idő növelésével fizetésük emel­kedik. Mivel a termelés kulcs- pozícióit foglalják el, a vezetés is megbecsülik őket. Ugyanakkor hűek a vállalathoz, mert másutt vállalatspecifikus ismereteiket nem tudják kamatoztatni. A ve­zetés szövetségesei. AZOK, AKIK „TELJESÍT­MÉNY VISSZATARTOK” szin­tén rendelkeznék szaktudással, de vállalatspeoifilkus ismeretek­kel nem. így kiszorulva a mun­kás kulaspozíciókból bérük ala­csonyabb'. Pótlólagos jövedelem- forrásként a második gazda­ságot választják. Olyan munka­köröket .. foglalnak el, amely ' nem igényel nagy energiát és időt. hiszen erejüket a munka- • időn túlra összpontosítják. A vállalatnak szüksége van rájuk, ezért „ikönnyű” munkaköröket kínál, de ennek fejében el kell fogadniuk az alacsonyabb bért. Ez a közömbösök csoportja, amelynek érdekei többnyire vál­lalaton kívülre helyeződnek. Létbiztonságuk védelmében • kö­tődnek a vállalathoz, hiszen a mellékfoglalkozás „bizonytalan”. A „hajtásaik nem .rendelkeznék sem vállalatspecifikus ismere­tekkel, sejn többletjövedelem- szerzési . lehetőséggel. Fiatal szak- és betanított munkások, akik ifjúságuk miatt még nem építettek ki kapcsolatot a máso­dik gazdasággal, vagy nem1 olyan ismereteik vannak, amit ebben a szférában alkalmazni lehetne. A családalapítás fázi­sában vannak, amikor a legna­gyobb az igény a jö.vedelemmi- velésre (lakásszerzés). A válla­lat ezek számára plusszjöve- delem-szerzési lehetőségeket ál­nál. A csoporton belül — a pén­zes munkák miatt — verseny van. így kijátszhatok egymás ellen. „Legalul van többnyire a se­gédmunkások rétege. A plusz­munka-szerzési lehetőségek mind az első, mind a második gazdaságban korlátozotta/k. Gyenge a munkahelyi pozíció­juk. Hosszú távon nem tudják keresetüket növelni. Rövid tá­von a munkahelyek eltérő bér- kínálatát kihasználva, maga­sabb jövedelemre próbálnák szert tenni. így mindig vándo­rolnak, és gyakorta szakítják meg munkaviszonyukat. Érdeke­ik nem kötődnek szorosan egy vállalatihoz. A vállalati teljesítmény nem mérhető reálisan. A munkásré­tegek érdekei ellentétesek, vagy különbözőek, hiszen a „fehér- galléros” elit szövetségese a ve­zetésnek, de szándékai ütköz­nek a „hajtósok” rétegével a pénzes munkák megszerzése mi­att. Ellentét feszül közöttük a tekintetben is, hogy a bérfizetés inkább kötődik a vállalatnál eltöltött időhöz, mint a teljesít­ményhez. E problémák gyakran generációs konfliktusokként is jelentkeznek. A „teljesítmény- visszatartók” és a „legalul” lé­vők érdekei pedig inkább vál­lalaton kívülre irányulnak. Ilyen körülmények között a munkástanácsok létrehozása azzal a veszéllyel jár, hogy a megmaradó, központosított vál­lalati szervezet és a szétszab­dalt érdekek nem hatékony el­lenőrzése miatt, a vezetők sajá­tos klikkérdekei a testület ál­arcában bújtatva jelennek meg, mint munkásérdekek. Miközben ezek az akaratok gyakran ép­pen a munkások ellen irányul­hatnak. A munkástanácsok létrejötté­hez több feltétel szükséges. Leg­fontosabb, hogy legyen magas technikai színvonalon álló ipari civilizáció, melynek munkaesz­közeit kiválóan képzett mun­kások kezelik. A tevékenységük már inkább szellemi, mint fizi­kai munka. A vállalat belső szerkezete nem központosított. A dolgozók maguk szervezik mun­kájukat, amelyben szabad tér nyílik képességeik kibontakoz­tatásához. A termelés eszközei­vel a munkások rendelkeznek. A vállalati adminisztrációs központ csupán kiszolgálja őket. A gaz­dálkodó szervezet tevékenysége pedig ténylegesen mérhető. E GONDOLATOKKAL nem a MUNKASTANACSOK REALI­TÁSÁT kívántam megkérdője­lezni. Kisebb méretű gazdálko­dó egységekben, ahol a termelés jól áttekinthető, a vezetés ki­csiny és könnyen ellenőrizhető, ahol a dolgozóknak személyes ér­dekeltsége vau a vállalat műkö­désében, kísérleti jeléggel meg lehet próbálkozni szervezésük­kel. Azonban olyan helyeken, ahol megteremtésüknek tárgyi és emberi feltételei nem adottak, csupán a vállalati tanácshoz ha­sonló szörnyszülöttekké vál­nak, amelyben a vállalatvezetői klikk bábujaként működnének. Addig is egy minőségileg új, vállalaton kívüli szakszervezeti mozgalomnak vagy (és a nyugat- európai ipari demokráciák ta­pasztalatára épülő dolgozói) ér­dekképviseletnek lehet jövője. Kertes! Gábor — Sziráczki György: Munkásmagatartások a munkaerőpiacon c. munkáját felhasználva készítette: Kántor Csaba Áron. Két angol feltaláló új találmá­nya csak a saját macskát en­gedi be a házba, és távol tartja az idegen állatokat, a betolakod­ni szándékozókat. A kisméretű csapóajtót - a bejárati ajtó alsó részébe kell beépíteni. Záró- kallantyúját elektromágneses tekercs vezérli. Ha a tekercs áramot kap a telepről, kiold a kallantyú és ki lehet nyitni a csapóajtó. Ezzel egy időben időzítő szerkezet kapcsolódik be, és az előre beállítható 1—10 másodperc elteltével bezárja az ajtót. Szellemes megoldás biztosít­ja, hogy csak a saját macska juthasson be a házba. Lemez- kopcsolót kapcsolnak párhuza­mosan az elektromágneses te­kerccsel és teleppel. Ez a kap­csoló üvegcsébe zárt mágneses fémcsík, amelyet a mágneses tér két érintkezőhöz vonzhat. A ház macskája kis mágnest tar­talmazó nyakörvet kap. Ha a macska feje a csapóajtó közelé­be kerül, a nyakán viselt mág­nes működésbe hozza a kap­csolót — az ajtó kinyílik. de csak éppen annyi időre, hogy a macska bejusson rajta. „Jegyzetfüzet” számítógép. Tokio: A japán fővárosban mutatják be a „jegyzetfüzet” számítógépet, amely csak méreteiben, de nem tel­jesítőképességében marad el termetesebb elődeitől. Kifejlesztői vé­leménye szerint a „jegyzetfüzet” komputer ismét közelebb viszi az embert ahhoz a korhoz, amikor a személyi számítógépek éppen olyan nélkülözhetetlen kellékei lesznek mindennapjainknak mint a toll és a papír. ítészek, takarékszövetkezetek, lakásszövetkezetek Az új szövetkezeti törvény koncepciója Beszélgetés Nagy Miklóssal, a MÉSZÖV titkárával Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége által megbízott jogi munkacsoportok, a SZÖVOSZ elnöksége elkészítette az új szövet­kezeti törvény koncepcióját, mely fölött országosan megkezdődött a vita.' Megyénkben augusztusban és szeptemberben küldöttérte­kezleteken vitatják meg, tesznek javaslatokat, illetve foglalnak ál­lást a tervezet felett. Megkerestem Nagy Miklóst, a MÉSZÖV titkárát, akivel az új törvénytervezetről, a viták ta­pasztalatairól beszélgettem. 4 A társadalmi vitaanyag eddigi tapasztalatai iga­zolják, hogy az új szövetkezeti törvény koncepciója éles Vitát váltott' ki.. Különösen fontos­nak tartom, hogy ezúttal nem az állami törvényhozók végzik- ezt a munkát, hanem maguk a szövetkezetek, azok £agi tulaj­donosai, a választott tisztségvi­selők.-- Valamennyi tagszövetkeze­tünk már júliusban megkapta a társadáljni vitaanyagot és így időben felkészülhetett a küldott- .értekezletekre. Az> eddigi tapasz­talataim azt bizonyítják, hogy tagságunk a tulajdonosi felelős­séggel élve ré'ális értékelést adóit, aipit bizonyára a törvényhozók . figyelembe vesznek mielőtt az új szövetkezeti törvény a pariá­ment elé kerülne ... A legfonto­sabb, a szövetkezés szabadságá­nak kiemelése, a gazdaság irá­nyításának, feladatainak és esz­közeinek pontosabb meghatáro­zása. Megyénkben az az általá­nos vélemény, hogy a gaz­dasági szférára várható rendel­kezések további bővítésre szo­rulnak. Minden magyar állam­polgárnak legyen lehetősége a szövetkezésre, tevékenységi kö­rének megválasztására. — Vegyük például az áfészeket. Eddig csak kereskedelmi, ter­meltető, felvásárlási tevékenysé­get folytattak. Az új szövetkezeti törvény, — javasoljuk — tegye lehetővé, hogy ha kell termőföldet vásárolhassanak, azt megművel- tethessék, széles választékú ipari tevékenységet folytathassanak, akár lakásokat is építhessenek. Vegye figyelembe a törvény a tagsági igényeket, teremtse meg a kollektív érdekeltséget az élet számos területén. A takarékszö­vetkezeteknél például elképzelhe­tőnek tartom, hogy bérleménybe lakásokat építhessen, tovább bő­víthesse banki és az - esetleges devizatevékenységi^ körét. . . A munkajog feltételei az új tervezetben is erősen megkérdőjelezhelők. A viták során .felmerült: lehetséges, hogy a munkajog reformja csak a régi értelemben vett al­kalmazotti viszony körében fog mozogni? — Tudomásul kell vennünk, hogy a jövőben a tagságnak a jelenleginél sokkal szélesebb*kör- ben lesz önálló döntési joga. A jövő tanulsága, hogy az érdek- képviselet nem vállalkozhat aján­lásra a már megszokott sablo-- nők alapján, mert egyre jobban . ki lesz szolgáltatva a tagsági ér- • dekviszonyok erős nyomásának. Ez pedig megköveteli a belső szabályozások átértékelését, na­gyobb jogi kulturáltságot a veze­téstől . . . Felmerül a tulajdonviszo­nyok továbbfejlesztésének jogi kérdése is. Itt gondolok a vállalkozásokra, valamint a tagság felelősségére. Miről is van szó? — A korábbi években tagsá­gunk személyes követelésének és vagyoni érdekeltségének érdeké­ben több intézkedés szerepelt: tagsági üzletrész, vagyonrész be­vezetése. Most három dologról van szó. Egy: a tag tulajdont visz be, kettő: megfelelő üzlet­részt kap, három: a vállalkozás­ban aktív tevékenységet fejt ki. Ez stabilitást és áttekintést kíván az esélyegyenlőség jegyében. Ez­ért helyes, hogy a koncepció a szövetkezetek gazdasági, tulajdo­nosi, vállalkozói önállóságának alapvető garanciáit szorgalmaz­za. A vitaanyag foglalkozik egy általános vegyes szö­vetkezeti formával is. Ez elő­segítené a helyi dinamikusabb törekvéseket, amelyek eseten­ként az „Egy falu — Egy szö­vetkezet” kialakítását tenné le­hetővé. — Szövetkezet alakítható ve­gyesen termelői, a tagok szemé­lyes munkáján alapuló és fo­gyasztási, a tagok részére szól- gáltató tevékenységre is. Ennek- megfelelően egy szövetkezetnek lehetnek munkát végző és csak a szövetkezet szolgáltatásait igénybe vevő tagjai. * Ez jelenti az általános vegyes típusú szö­vetkezeti formát... * Az új törvénytervezet fog­lalkozik a szövetkezetek és a tagok vágyoni. kapcsola­tával. Kiemeli, hogy a tag rész­jegyet köteles jegyezni. , Nem köteles az a tag, aki az alap­szabály rendelkezése alapján földet, vagy a részjegy értéké­nek megfelelő más vagyontár- i-gyat adott a szövetkezetnek. — Helyes, hogy'az alapszabály, állapítja meg, hogy *a szövetke­zet a tagnak milyen további va­gyoni juttatást, kedvezményt és szolgáltatást nyújt és milyen mértékben. A tervezettel mi sza-, bolcsiak is egyetértünk, amikor kimondja: minden szövetkezet­nél egységesen. a részjegyekét minősíti a kötelező vagyoni hoz­zájárulásnak . . . Dragos Gyula Az egyszer felhasználható amerikai űrrepülőgép modellje. A Marshall Űrrepülési Központban mutatják be az egyszeri utazásra alkalmas amerikai űrrepülőgép életnagyságú modelljét. Az új űr­jármű a jelenleg használt típusokkal azonosan fog csatlakozni a külső üzemanyagtartályhoz és a szilárd hajtóanyagú indítórakétá­hoz, ám a terhelhetősége kb. 85 tonna lesz, négyszer annyi, mint a mostaniaké. Mire képes az agrárágazat (9.) A zöldségtermelés lehetőségei Az 1970-es évek elejétől a zöld­ségtermesztés növekvő területen, és termésmennyiséggel biztosítot­ta a megye lakosságának friss áru­val történő ellátását, hozzájárult as országos ellátáshoz a feldolgo­zóipar igényeinek kielégítéséhez, az export szerződések teljesítésé­hez. A termesztés alapvetően össz­hangban bővült • a növekvő igé­nyekkel. de emellett továbbra is jellemző maradt a termésingado­zás. Ennek okai a környezeti té­nyezőkön túl a technológiai hiá­nyosságok. egyes növényeknél a nem megfelető fajtaválaszték, a termelés alacsony színvonalú mű­szaki háttere, és az öntözés hiá­nya. A termelés mennyiségét be­folyásolta a termelés-forgalmazás kapcsolatában meglévő szervezet­lenség is, ami főleg a szerződéses fegyelem jelentős lazulásában, a kereskedelem és feldolgozóipar termeltető tevékenységének hát­térbe szorulásában nyilvánult meg. Vezet a háztáji és kisgazdaság A termesztésben szektorális át­rendeződés ment végbe. A nagy­üzemi zöldségterület csökkent, és elsősorban már csak a jól gépe­síthető szántóföldi zöldségfélék termesztésével foglalkoznak, ami döntően élelmiszeripari nyers­anyagként kerül felhasználásra. A háztáji és kisegítő gazdaságok­ban (különösen a személyi jöve­delemadó bevezetése óta) nőtt a kézimunka igényes termékek előállítása. Az utóbbi években a zöldségfélék termesztésének jöve­delmezősége csökkent, a fejlesz­tési lehetőségek erőteljesen be­szűkültek. A jövedelemnövelés érdekében is szükséges viszont a feldolgozó kapacitások növelése, a vertikum bővítése. A megye több körzetében már hagyományai vannak a zöldség- termesztésnek: a nagydobosi sü­tőtök, a kéki és a* demecseri sár­garépa, a nagyecsedi és a levele- ki káposzta, a kótaji paprika, a tiszaberceli paradicsom, már jól ismert hazánkban.^ A. megyében terme,lt zöldségfé- . lék egyre nagyobb hányadát a Nyírség Konzervipari Vállalat, a Kőidért, egyre több állami gaz­dasági és termelőszövetkezeti konzervüzem és hűtőház, vala­mint más megyében működő fel­dolgozóipar dolgozza fel. ' Ez a_ feldolgozó kapacitás még tovább" is növelhető, ezért szükséges volt áttekinteni, hogy milyen ökológi­ai potenciállal rendelkezik a me­gye a zöldségtermelés tekinteté­ben. Lehet fokozni a termelési kedvet Ha megvizsgáljuk a megye ter­mészeti adottságait, akkor meg­állapíthatjuk. hogy azok nem. túlságosan felelnek meg a zöld­ségfélék igényeinek. A melegigé­nyes, hosszú tenyészidejű zöld­ségnövényeket csak a megye dé­li, délnyugati részében lenne cél­szerű termesztem, mert itt az op­timálishoz közelálló éghajlati feltételek vannak. Szupercement Az angol ICI vegyi konszern egyik kutatócsoportja rendkí­vül szilárd „makropórusmentes” szupercementet állított elő. Ki­indulási anyagként meghatáro­zott szemcse nagyságú cementet használta, amelyet kevés vízzel és vegyi adalékanyaggal kever­tek össze. Az így kapott ce­ment nem volt pórusmentes (a pórustérfogat mintegy 20 százalékot tett ki, mint a kö­zönséges cement esetében), de egyetlen pórusának, likacsának átmérője sem volt nagyobb 0,09 milliméternél. Ennek révén jóval nagyobb a szilárdsága, mint a porüandcementé. Külö­nösen kiemelkedő a hajlltó- szilárdsága: tízszerese a közön­séges cementének. A megye talajai rendkívül vál­tozatosak. Minden zöldségféle számára meg lehet találni szinte minden helység területén azt a 10—50—200 hektárt, amely alkal­mas az illető növény termesztésé­re, legtöbb esetben az öntözés is megoldható lenne — több keve­sebb befektetéssel. A rövldebb tenyészidejű fajtákkal és a széle­sebb fajtaválasztékkal egyre job­ban lehet igazodni az ökológiai adottságokhoz. A termelési kedv. a szerződési fegyelem fokozásával és a terme­lők. forgalmazók, feldolgozók kö­zös érdekeltségével a jelenleginél lényegesen több és jobb minősé­gű zöldség előállítására lenne le­hetőség. Az egyes kistájakban a zöld­ségtermesztés a következők sze­rint bővíthető: a tiszavasvárí kistájban a zöldborsó, a zöld­bab, valamint az uborka mellett a hosszú tenyészidejű, meleg­igényes zöldségfélék. (paradl- * csőm, paprika) területe is fej­leszthető. A rétközi kistájban szintén vannak hagyományai a zöldségtermesztésnek, és jő adottságú területein a fejlesztés is lehetséges. Itt a főbb zöldség­növények a paprika, paradicsom, káposztafélék és a sárgarépa le­hetnek. Negyedével több termés A közép-nyírségi kistájban fő­leg paradicsomot, paprikát, ubor­kát, zöldborsót és káposztafélé­ket termelnek. Ebben a kistáj­ban is bővíthető a termelés. Az- alsó-nyírségi kistájban, jelentős zöldségtermelés alakult ki. vala­mennyi zöldségfélét termelik, melynek bővítésé mindenképpen indokolt. A nyírbátori kistájban a zöldségtermesztés fejlesztése csak az igen jó minőségű talál­taitokon képzelhető el. (Ez is kö­zel száz 10—20 hektáros táblát je­lent.) A .mátészalkai kistájban a Kraszna mentén indokolt a fej­lesztés. A rövidebb tenyészidejű zöldségfélék hosszabb távon is perspektivikusak (uborka, ‘zöld­bab), míg a tiszaháti kistáj ta­laj- és éghajlati adottságai nem indokolják a "fejlesztést. A javasolt fejlesztések a jelen­legi 8 ezer hektár sz'ántóföldi és 8 ezer hektár kerti terület 15—20 százalékos növelésével a termelt mennyiség kétszázezer tonnáról 250 ezer tonnára való bővítését jelentik aj ezredfordulóig. . Holik Tibor főmunkatárs megyei tanács vb. Okmány* továbbítás A brüsszeli székhelyű DHL vállalat olyan Európára, Észak- Amerikára, Ázsiára és a Közel- Keletre — s hamarosan Afriká­ra és Dél-Amerikára is •— ki­terjedő űrtávközlési hálózatot épített ki, amely mindenféle okmányról (kéziratról, gépelt szövegről, rajzról, fényképről stb.) élethű másolatot továbbít az éjszakai órákban. Azok, akik ezt a szolgáltatást igénybe ve­szik. eljuttatják a továbbítandó okmányt a hálózat legközelebbi állomására, ott azt digitális je­lekké alakítják át, s egy táv­közlési mesterséges hold köz­bejöttével "a rendeltetési hely­hez legközelebbi hasonló állo­másra továbbítják. Ott a jele­ket visszaállítják eredeti alak­jukba, hogy ezután egy külön- futár az eredetivel teljesen‘meg­egyező okmányt elvigye a cím­zettnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents