Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

1989. augusztus 12. 11 Sír a lélek­harang. „Ki halt még?” — kérdezem a Madaiak egyi­két, aki ismer, akit én régóta ismerek és most sok év óta újra találkoz- korosodó ember el- nlomtorony felé, ndja: „Nem tu- •» de férfi ■>r haran- •unk.” no ta­^r, Esze Tamás kései utódai intézmények fenntartása sok­ba kerül. Fejlesztésre, fel­újítására alig jut valami. A szolgálati lakás felújítására településenként 50—50 ezer forint a keret. Mi ez, mire elég? Jellemző valamennyi korábban elkezdett munkára, hogy az eredeti költségvetési keret nem elég. Az árak me­net közbén is emelkednek. Végezzük például az óvodai, iskolai korszerűsítéseket és félek, mert nem tudom mi lesz a számla végösszege ... Nagy az erőfeszítés, az eről- ’és. Megtudom azt is, hogy nagy tervek egyike a '^vízelvezető csatorna- t kiépítése. Vezetékes ">ár régóta van Tar­környezetet mér- ’>oló szennyvíz el- >g elemi szinten . Ehhez a ki­ár készül. A sokba ke- m 25 mil- hozzájá- ■negy és érzés. rese- -30 bi­•sa- Tarpai fiúk Éne Tamás nyomdokain A­A tarpai „öreghegy" sző- lővesszei jó termést ígérnek ebben az évben. Kedvtelés­ből töltik itt szabadidejü­ket a község lakói, bár a hobbikertben mindig akad tennivaló. — Most éppen kacsolni kellene — mond­ja Tóth Béla, aki már 12 éve rokkantnyugdíjas. Ki- kapcsolódást, felüdülést je­lent számára, ha itt lehet a hegyen. Megfoghatatlan, kü­lönleges Varázsa van ennek a helynek. A hétvégi házi­kók és a gondozott szőlőso­rok arról árulkodnak, hogy évtizedes hagyományai van­nak a szőlészkedésnek a hegy parcelláin. Sokan szü­leik, nagyszüleik után örö­költék a területet, ahol az uborka, a bab és a krump­li is megterem. Tóth Béla kőműves volt a termelőszövetkezetben, de egy sajnálatos balesetnél ráborult a tűzfal és öt he­lyen tört el a lába. A gyó­gyuláshoz hosszabb idő szükséges, de a kertészke­dés, a hegyen töltött napok hozzásegítik a felépüléshez. Bajcsy-Zsilinszky Endre sírhelye Tarpán. Az év minden időszakában felkeresik a turisták. A kegyeleti helyet a köz­ség lakói gondozzák, a síron mindig van virág. Szabó Gyula református lelkésszel beszélgetek, aki évtizedek óta kutatja és ír­ja Tarpa történelmét. — Nagymúltú település. Jelentőségét az adta, egykori mezővárosi rangját valószí­nűleg azért kapta, mert a felvidék és az alföld találko­zásánál gazdasági és politi­kai jelentősége nagy volt. A település múltjáról sok az írásos emlék. 1299-ben pél­dául egy László nevű pap 6 garas pápai adót volt köte­les fizetni ... Jó lenne a múltban hosz- szan elmerülni, de a látoga­tás és a beszélgetés célja most nem ez. Azért még valamit a szárazmalomról, a mal­mokról és a freskókról. Volt idő, amikor Tarpán hét ma­lom is működött, főként szá­razmalom, valamint a Ti­szán vízimalom is. Az egy­háznak még a század elején is két szárazmalma volt, jól jövedelmeztek, de végülis a szárazmalmokat, vízimalmo­kat, a gőzmalom, a technika térhódítása halálra ítélte. Csoda, hogy a szárazmalmok közül még maradt egy. Csoda a templomi freskók fennmaradása is. A templom középkori szárnyában az ősi falakon látható Szent György küzdelme a sárkánnyal, a kálvária kép és Mihály ark­angyal, mérleggel és kard­dal. Felbecsülhetetlen és le­nyűgözően szép kultúrtörté­neti emlék, de van ott más is, egy hatalmas kézi vasalá- sú ajtó. kőtár és maga a templom is, az élő, beszelő történelem. — Ez a faajtó — mond­ja a tiszteletes — ha a fa életkorát is tekintjük, és a kifaragástól eltelt időt, ak­kor ez az ajtó legalább ezer éves. — Ezeréves múlt és 1989. Hol a helye, és mi a szere­pe az egyháznak ma? — Az egyház végezte és végzi a maga dolgát. Az egy­házi és a világi személyisé­gek között soha nem volt itt rossz viszony. A településen az egyházfenntartói járulé­kot csaknem mindenki fize­ti. — Tehát erős a vallásos­ság. — Én inkább úgy monda­nám, nem is a templomos gyülekezet a nagy, de be­csülete van az igének. Aztán ki-ki tehetségéhez mérten adakozik Isten dicsőségére. Beszélgettümlk még arról is, hogy az állam és az egyház viszonyának változása, a po­litikai élet' demokratizálódá­sa miként hat az egyház és az ifjúság kapcsolatára. Lesz-e hitoktatás például? — Hitoktatás eddig nem volt. konfirmáció mindig. Most 28-an konfirmáltak. Tartottunk és tartunk gyer­mek-istentiszteletet, tartunk ifjúsági bibliaórát, és már kihirdettük az iskolai hit­oktatásra szóló jelentkezést. Már jelentkeztek is egy pá­ran. Sajnos itt már sok az idős ember és kevés a fiatal. Hogy a fiatalok, elmemnek, az a megélhetéssel függ össze. Megélni Tarpán miből és hogyan lehet? A legbizto­sabb, a legstabilabb eltartója és fenntartója a térségnek a termelőszövetkezet. Szécsi Zoltán főmérnöktől kérde­zem, hány tagja is van a há­rom település határában 7100 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetnek. — Ezertől több, de ennek kétharmada már nyugdíjas. Talán 300 az, aki állandó jelleggel, minden nap dolgo­zik. — Akkor mások miből él­nek? — Nemcsak a termelőszö­vetkezet az egyetlen, ahol dolgozni lehet. — Jó, elfogadom, de aki a termelőszövetkezetben dol­gozik, az hogyan él, mekkora a jövedelme? — Nehéz kérdés. Aki a termelőszövetkezetben dolgo­zik, az sem csak a fizetésé­ből él, van mellékes is, de a kettőt összeadva sem könnyű a megélhetés. Ennél a pontnál egy kissé elkalandozunk, de azért tárgyszerűek maradunk. Tar­pán ősi foglalkozás a szilva-, a diótermesztés, ez még ma is virágzik. Sok ember­nek jól jövedelmez a dióbél, a szilvalekvár, de inkább a szilvapálinka. Üjabban alma­pálinkát is főznek. Divatja van a méhészkedésnek. A méheszszakesoport 22 tagot számlál, és nem ritka az. aki száznál is több család méhet gondoz. A tsz-re időnként rájár a rúd. Az idei év például nem kedvezett az almatermesz­tésnek. — Tavaly annyi almánk volt, hogy nem győztük le­szedni. Idén se menyiség. se minőség. A búzával viszont meg vagyunk elégedve. Most fejeztük be az aratást, és 577 hektáron 4 tonnás volt az átlag, kiváló minőség­ben ... Szívesen beszélgetnék még tovább is a gazdálkodásról, de van valami, ami na­gyon érdekel. Tarpa a ha­gyománytisztelő, az ősök em­lékét ápoló és kuruckodó te­lepülése, lakossága miként politizál. Van-e több párt? — Nincs — mondja Szűcs Miklós, a nagyközségi párt- bizottság titkára. — Miért nincs? .Ide nem ér el a pluralizmus szele? — Nem érnek rá az embe­rek. Nem is nagyon akarnak a politikával foglalkozni: Ezzel nem azt mondom, hogy a tarpaiak teljes égészében meg vannak elégedve az MSZMP-vel. Arról van szó, hogy a parasztember az vár, nem kapdos összevissza. Egyébként van elég gon­dunk. Talán jó is lenne, ha ennek megoldásához part­nernek jelentkezne ellenzéki vagy más szervezett erő. — Ez komoly? — Miért ne. Még az ör­döggel is cimborálunk, hogy az elszegényedés, a lélek- szám fogyása megálljon. Re­torikára. hordószónokokra nincs szükség, de arra igen, hogy aki idejön, és együtt tud élni velünk, osztozni akar bajainkban, az segít­sen . .. Kevés a hely a papíron, sok minden marad a jegy­zetfüzetben. Tarpán ezúttal hosszan elidőztem. Láttam a táj bíborvörösbe játszó alko­nyát. Benne a kombájnt, te­hénszekeret, és visszatekint­ve az öreg hegy úgy tűnt, ko- morodik. Seres Ernő Fényképezte: Csonka Zsolt Filmesek a szárazmalomnál Indulásra kész a filmes stáb. Jankura Péter rende­ző-operatőr irányításával már az utolsó felvételek is elkészültek Tarpa idegen- forgalmi nevezetességéről: a szárazmalomról. A kame­ra már a fémkazetta mélyén lapul, befejeződött a közel háromórás forgatás. Suldi István gyártásvezető vállal­kozik arra, hogy beszámol­jon jövetelük céljáról. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ megbízásából ké­szítenek dokumentumfil­met hazánk népi iparmű­vészeti' ritkaságairól, a ví­zimalmoktól kezdve a kék­festő műhelyekig. Túrist- vándiból érkeztek a község­be és innen Szendrőre visz tovább az útjuk. Működés közben örökítették meg az utókor számára ezt az ipa­ri remekművet, hiszen Si­mon Zoltán fogatos, lovaival beindította a nagy fogaske­reket. A szárazmalom az 1800-as évek elején épült vándor ácslegények kivite­lezésében. 1930-ban őrölt utoljára búzát, gabonát, az­óta sokféle célra használ­ták. Néhány éve még bál, lakodalom helyszíne is volt a tágas malomtér, majd ké­sőbb szövetkezeti raktár­ként hasznosították. A 70- es években felújításra szo­rult a malom faszerkezete, és azóta kedvelt célpontja a turistáknak. y Kelet a magyarorszi HÉTVÉGI MELLÉKLETE

Next

/
Thumbnails
Contents