Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. augusztus 12. 11 Sír a lélekharang. „Ki halt még?” — kérdezem a Madaiak egyikét, aki ismer, akit én régóta ismerek és most sok év óta újra találkoz- korosodó ember el- nlomtorony felé, ndja: „Nem tu- •» de férfi ■>r haran- •unk.” no ta^r, Esze Tamás kései utódai intézmények fenntartása sokba kerül. Fejlesztésre, felújítására alig jut valami. A szolgálati lakás felújítására településenként 50—50 ezer forint a keret. Mi ez, mire elég? Jellemző valamennyi korábban elkezdett munkára, hogy az eredeti költségvetési keret nem elég. Az árak menet közbén is emelkednek. Végezzük például az óvodai, iskolai korszerűsítéseket és félek, mert nem tudom mi lesz a számla végösszege ... Nagy az erőfeszítés, az eről- ’és. Megtudom azt is, hogy nagy tervek egyike a '^vízelvezető csatorna- t kiépítése. Vezetékes ">ár régóta van Tarkörnyezetet mér- ’>oló szennyvíz el- >g elemi szinten . Ehhez a kiár készül. A sokba ke- m 25 mil- hozzájá- ■negy és érzés. rese- -30 bi•sa- Tarpai fiúk Éne Tamás nyomdokain AA tarpai „öreghegy" sző- lővesszei jó termést ígérnek ebben az évben. Kedvtelésből töltik itt szabadidejüket a község lakói, bár a hobbikertben mindig akad tennivaló. — Most éppen kacsolni kellene — mondja Tóth Béla, aki már 12 éve rokkantnyugdíjas. Ki- kapcsolódást, felüdülést jelent számára, ha itt lehet a hegyen. Megfoghatatlan, különleges Varázsa van ennek a helynek. A hétvégi házikók és a gondozott szőlősorok arról árulkodnak, hogy évtizedes hagyományai vannak a szőlészkedésnek a hegy parcelláin. Sokan szüleik, nagyszüleik után örökölték a területet, ahol az uborka, a bab és a krumpli is megterem. Tóth Béla kőműves volt a termelőszövetkezetben, de egy sajnálatos balesetnél ráborult a tűzfal és öt helyen tört el a lába. A gyógyuláshoz hosszabb idő szükséges, de a kertészkedés, a hegyen töltött napok hozzásegítik a felépüléshez. Bajcsy-Zsilinszky Endre sírhelye Tarpán. Az év minden időszakában felkeresik a turisták. A kegyeleti helyet a község lakói gondozzák, a síron mindig van virág. Szabó Gyula református lelkésszel beszélgetek, aki évtizedek óta kutatja és írja Tarpa történelmét. — Nagymúltú település. Jelentőségét az adta, egykori mezővárosi rangját valószínűleg azért kapta, mert a felvidék és az alföld találkozásánál gazdasági és politikai jelentősége nagy volt. A település múltjáról sok az írásos emlék. 1299-ben például egy László nevű pap 6 garas pápai adót volt köteles fizetni ... Jó lenne a múltban hosz- szan elmerülni, de a látogatás és a beszélgetés célja most nem ez. Azért még valamit a szárazmalomról, a malmokról és a freskókról. Volt idő, amikor Tarpán hét malom is működött, főként szárazmalom, valamint a Tiszán vízimalom is. Az egyháznak még a század elején is két szárazmalma volt, jól jövedelmeztek, de végülis a szárazmalmokat, vízimalmokat, a gőzmalom, a technika térhódítása halálra ítélte. Csoda, hogy a szárazmalmok közül még maradt egy. Csoda a templomi freskók fennmaradása is. A templom középkori szárnyában az ősi falakon látható Szent György küzdelme a sárkánnyal, a kálvária kép és Mihály arkangyal, mérleggel és karddal. Felbecsülhetetlen és lenyűgözően szép kultúrtörténeti emlék, de van ott más is, egy hatalmas kézi vasalá- sú ajtó. kőtár és maga a templom is, az élő, beszelő történelem. — Ez a faajtó — mondja a tiszteletes — ha a fa életkorát is tekintjük, és a kifaragástól eltelt időt, akkor ez az ajtó legalább ezer éves. — Ezeréves múlt és 1989. Hol a helye, és mi a szerepe az egyháznak ma? — Az egyház végezte és végzi a maga dolgát. Az egyházi és a világi személyiségek között soha nem volt itt rossz viszony. A településen az egyházfenntartói járulékot csaknem mindenki fizeti. — Tehát erős a vallásosság. — Én inkább úgy mondanám, nem is a templomos gyülekezet a nagy, de becsülete van az igének. Aztán ki-ki tehetségéhez mérten adakozik Isten dicsőségére. Beszélgettümlk még arról is, hogy az állam és az egyház viszonyának változása, a politikai élet' demokratizálódása miként hat az egyház és az ifjúság kapcsolatára. Lesz-e hitoktatás például? — Hitoktatás eddig nem volt. konfirmáció mindig. Most 28-an konfirmáltak. Tartottunk és tartunk gyermek-istentiszteletet, tartunk ifjúsági bibliaórát, és már kihirdettük az iskolai hitoktatásra szóló jelentkezést. Már jelentkeztek is egy páran. Sajnos itt már sok az idős ember és kevés a fiatal. Hogy a fiatalok, elmemnek, az a megélhetéssel függ össze. Megélni Tarpán miből és hogyan lehet? A legbiztosabb, a legstabilabb eltartója és fenntartója a térségnek a termelőszövetkezet. Szécsi Zoltán főmérnöktől kérdezem, hány tagja is van a három település határában 7100 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetnek. — Ezertől több, de ennek kétharmada már nyugdíjas. Talán 300 az, aki állandó jelleggel, minden nap dolgozik. — Akkor mások miből élnek? — Nemcsak a termelőszövetkezet az egyetlen, ahol dolgozni lehet. — Jó, elfogadom, de aki a termelőszövetkezetben dolgozik, az hogyan él, mekkora a jövedelme? — Nehéz kérdés. Aki a termelőszövetkezetben dolgozik, az sem csak a fizetéséből él, van mellékes is, de a kettőt összeadva sem könnyű a megélhetés. Ennél a pontnál egy kissé elkalandozunk, de azért tárgyszerűek maradunk. Tarpán ősi foglalkozás a szilva-, a diótermesztés, ez még ma is virágzik. Sok embernek jól jövedelmez a dióbél, a szilvalekvár, de inkább a szilvapálinka. Üjabban almapálinkát is főznek. Divatja van a méhészkedésnek. A méheszszakesoport 22 tagot számlál, és nem ritka az. aki száznál is több család méhet gondoz. A tsz-re időnként rájár a rúd. Az idei év például nem kedvezett az almatermesztésnek. — Tavaly annyi almánk volt, hogy nem győztük leszedni. Idén se menyiség. se minőség. A búzával viszont meg vagyunk elégedve. Most fejeztük be az aratást, és 577 hektáron 4 tonnás volt az átlag, kiváló minőségben ... Szívesen beszélgetnék még tovább is a gazdálkodásról, de van valami, ami nagyon érdekel. Tarpa a hagyománytisztelő, az ősök emlékét ápoló és kuruckodó települése, lakossága miként politizál. Van-e több párt? — Nincs — mondja Szűcs Miklós, a nagyközségi párt- bizottság titkára. — Miért nincs? .Ide nem ér el a pluralizmus szele? — Nem érnek rá az emberek. Nem is nagyon akarnak a politikával foglalkozni: Ezzel nem azt mondom, hogy a tarpaiak teljes égészében meg vannak elégedve az MSZMP-vel. Arról van szó, hogy a parasztember az vár, nem kapdos összevissza. Egyébként van elég gondunk. Talán jó is lenne, ha ennek megoldásához partnernek jelentkezne ellenzéki vagy más szervezett erő. — Ez komoly? — Miért ne. Még az ördöggel is cimborálunk, hogy az elszegényedés, a lélek- szám fogyása megálljon. Retorikára. hordószónokokra nincs szükség, de arra igen, hogy aki idejön, és együtt tud élni velünk, osztozni akar bajainkban, az segítsen . .. Kevés a hely a papíron, sok minden marad a jegyzetfüzetben. Tarpán ezúttal hosszan elidőztem. Láttam a táj bíborvörösbe játszó alkonyát. Benne a kombájnt, tehénszekeret, és visszatekintve az öreg hegy úgy tűnt, ko- morodik. Seres Ernő Fényképezte: Csonka Zsolt Filmesek a szárazmalomnál Indulásra kész a filmes stáb. Jankura Péter rendező-operatőr irányításával már az utolsó felvételek is elkészültek Tarpa idegen- forgalmi nevezetességéről: a szárazmalomról. A kamera már a fémkazetta mélyén lapul, befejeződött a közel háromórás forgatás. Suldi István gyártásvezető vállalkozik arra, hogy beszámoljon jövetelük céljáról. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ megbízásából készítenek dokumentumfilmet hazánk népi iparművészeti' ritkaságairól, a vízimalmoktól kezdve a kékfestő műhelyekig. Túrist- vándiból érkeztek a községbe és innen Szendrőre visz tovább az útjuk. Működés közben örökítették meg az utókor számára ezt az ipari remekművet, hiszen Simon Zoltán fogatos, lovaival beindította a nagy fogaskereket. A szárazmalom az 1800-as évek elején épült vándor ácslegények kivitelezésében. 1930-ban őrölt utoljára búzát, gabonát, azóta sokféle célra használták. Néhány éve még bál, lakodalom helyszíne is volt a tágas malomtér, majd később szövetkezeti raktárként hasznosították. A 70- es években felújításra szorult a malom faszerkezete, és azóta kedvelt célpontja a turistáknak. y Kelet a magyarorszi HÉTVÉGI MELLÉKLETE
