Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-02 / 180. szám
1989. augusztus 2. Kelet-Magy Mórásig 3 Centrumban az inneváció (2.) Tőkés társ a munkás Megoldás a megyének Tegnapi cikkünk után — melyben Szabolcs-Szatmár megye helyzete ismeretében I indokoltuk, mi tenné szükségessé egy innovációs park létrehozását, valamint áttekintettük távolabbi vidékek i tapasztalatait — megkísé- rerjük felvázolni azt a le- I hetséges utat, amelyen elindulva térségünk is részesülhetne a másutt már élvezeti előnyökből. Miért most, miért pont innovációs parkot, kinek a pénzével, hol, milyen cégjogi formában, mennyi idő alatt, milyen ütemben ... Ezekre kísérel ! meg választ adni írásunk második része, dr. Kerekes Imre tanulmánya alapján. FEJLETT ÉS KEVÉSBÉ FEJLETT NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN van számos példa arra, hogy innovációs parkokat működtetnek regionális problémák megoldásának eszközeként. Megyénkben is élni kellene ezzel az eszközzel, annak érdekében, társadalmi, gazdasági változásaink negatív tendenciáját megfordítsuk, és a megyét stabil gazdálkodási pályára vezéreljük. Megoldódna ezzel jelenleg bizonytalan öneltartó képességünk, 5 számos más problémánk is. Most még nem késő, viszont semmiképpen nem mondható el az sem, hogy elkapkodnánk, ha hozzákezdenénk. A legnagyobb buktató elkerüléséhez rendelkezésre állnak nemzetközi és hazai tapasztalatok. Külföldön már működik a parkok nemzetközi szövetsége, idehaza pedig kialakulóban van. A külföldi tőke ismeri a nyugati parkok működését, bízik benne, és keresi a hasonlókat. Az elmúlt egy-másfél évben kiadott rendeletek megfelelő keretként szolgálnak az alapításra. Az innovációs parkforma azért lenne hasznos, mert egyidejűleg képes egy régió fejlesztési érdekeit képviselni és sajátos eszközeivel úgy érvényesíteni, hogy az a vállalkozók érdekeivel egybeessen. Ez az a forma, amelyben egyidejűleg megférnek profitérdekű és nonprofit tevékenységek. Mód van kialakítani információs és tanácsadó központot, megvédeni a vállalkozást a kezdetek idején és a műszaki fejlesztés folyamán. Megszervezhető a vállalkozó és a munkaerő szakmai színvonalának növelése és továbbképzése. Integrálható a különböző mértékű és anyagi összetételű tőke a területfejlesztés érdekében. Az infrastruktúra koncentrálható, márpedig ez térségünkben elengedhetetlen. Bevonhatók különböző alapok, például a Soros-alapitvány az iskolatelepítésre, tömeges magas szintű szakképzés kialakítására. Ide csábítható az igazi kockázati tőke, az innovációs parkon belüli pénzügyi kapcsolatok kialakítá- i sával. Mód van arra, hogy j az induló vállalkozásokat az | innovációs parkon belül lí~ 1 zinggel és gépkölcsönzéssel szervezetten, célratörően támogassuk. Megfelelő lenne a „klíma” az innovatív beállítottságú értelmiségnek. Kipróbálhatnánk és kifejleszthetnénk a régió adottságainak megfelelő ipartelepítési módokat, eszközöket, formákat. INDULÁSKÉNT A MEGYE VÁROSAINAK ÖSZ- SZEFOGÁSA, egyenként 1 —3 millió forintos tőkehozzájárulás elegendő lenne. Természetesen hasonló arány célszerű a megyei tanács részéről is. Már a kezdetekkor kérni kellene a Minisztertanács anyagi támogatását. Mivel a szervezetet cégjogilag folyamatosan bővíthető tőkéjű vállalkozásként érdemes megcsinálni, az alapításkor vagy azt követően mód van más pénzek bevonására is. Nyíregyházán lenne a legcélszerűbb az innovációs centrum létrehozása. Alkalmas e célra a technika háza. Más épület, vagy épületek bevonására a feladatok növekedésével kerülhet sor Nem célszerű — amíg kísérleti, gyártási, termelési fázisok be nem lépnek — egy iparkörzetbe kihelyezni az innovációs parkot. A korlátolt felelősségű társaság mutatkozik a legkedvezőbb cégjogi formának. Ebben jobban érvényesíthetőek a regionális érdekek. A kft. kellően független és az üzleti vállalkozás ahhoz, hogy bizalmat keltsen mind a magyar, mind pedig a külföldi vállalkozásokban. Ez a cégjogi forma elviseli a kezdeti tőkevesztést, az alapítói elhatározások függvényében, és lehetőséget nyújt a non- prolit-tevékenységek telepítésére és működtetésére. A részvénytársasági forma ezt nem, vagy nehezen teszi lehetővé. A nyitottság folytán, és ez nagyon fontos, a külföldi és a belföldt tőke folyamatosan csatlakozhat, beépülhet. A vegyes tőke mindig vonzóbb, és ha valahol, hát a mi régiónkban nagyon fontos az ilyen vonzás. Nem indokolt a gazdasági társaság formájában való indítás; mert ez a felelősség hiánya miatt lassúbb kezdeti fejlődést is megenged. A vállalkozás elindítása nem vesz több időt igénybe két-három hónapnál, hiszen eleinte csak két-három emberre lenne szükség. A célok meghatározására, a kapcsolatok kialakítására. az alapító személyzet kiválasztására, a technikai eszközök megszerzésére és a rendszer beállítására kellene eleinte koncentrálni. Ezután körülbelül egy év stabilizációs időszak következne. Ezalatt a szervezet beágyazódna a belső és külső környezetbe. A kibontakozás és ez önfenntartás lehetősége a második évben várható és elérhető. A hosz- szú távú működés időhorizontja, a várható élettartam, a szervezet munkájától, az általa is gerjesztett környezeti fejlődéstől, a gazdasági szabályozás változásától függően tíz vagy jóval több év is lehet. AZ INNOVÁCIÓS PARK ÉS MÁS HASONLÓ TÍPUSÚ SZERVEZETEK viszonyáról már most érdemes befejezésül szót ejteni. Bizonyos körülmények között tevékenységük, érdekeik kiegészíthetik egymáséit. A más típusú tanácsadó szervezetek kialakítását nem szükséges korlátozni, de mindenképpen figyelembe veendő, hogy a régió érdemi, komplex fejlesztése a cél. Ha akarjuk, ha nem, és ezért jobb ha akarjuk — a világ körülöttünk, velünk, vagy nélkülünk üzleti alapon szerveződik. Az érdekeltség mozgatja a dolgokat. Az innovációs centrum amennyiben létrejön, ennek jegyében fog működni. Az elmúlt mintegy negyedszázad tengerentúli és európai tapasztalatai bizonyítják, hogy a megfelelően irányított és elegendő anyagi erővel rendelkező innovációs park, (mint intézmény, mint gazdasági egység, mint szervezeti forma) nagy segítségére lehet tulajdonosainak céljaik elérésében. (Vége) É. S. A korlátolt felelősségű társaságok alakulásának időszakát éljük, íme egy újabb: július 1-jétől a MEZŐGÉP baktalóránt- házi gyáregysége is kft.-vé alakult. A gazdálkodás számos átalakulását és viharát megélő üzem — volt gépállomás, gépjavító állomás, gépgyártó és ezen belül sok minden — most az új szervezeti formával próbálkozik. Jelenlegi profiljuk a mezőgazdasági pőt- kocsigyártás. De mi változott, mi változik? A változás lényegét Béres István részben a gazdálkodás önállóságában, másrészt a dolgozók anyagi érdekeltségében látja. Ez utóbbira nagy hangsúlyt helyez: TulajdonosHak érezheti magát Hisznek a változásban — Ennek a Kft.-nek tagjai a vállalat és a gyáregység dolgozói. A törzstőke nagy részét, az állóeszköz teljes egészét és a forgóeszköz többségét a Mezőgép adja. A dolgozók, szám szerint 64-en, személyes hozzájárulásként 10—20 ezer forintókat fizettek be tőkerésziként. — Mire jó ez és mire jogosít? — Elismerem, a. 10 ezer forint, még ha a 64 befizetést össze is adjuk, nem nagy összeg. Ebből a pénzből egyelőre nemigen tudunk alapvető változásokat finanszírozni. Ellenben az a 64 ember, aki a megtakarított pénzét moßt befektette, kismértékben már tulajdonosnak érezheti magát. Ezt is szeretnénk. A tulajdonosi érzés növelését, a személyes érdekeltség gyarapítását annak érdekében, hogy jobban menjenek a dolgok. A tulajdonosi jog gyakorlásának a fóruma a közgyűlés. Minden tíz fő, aki a személyes hozzájárulását befizette, egy-egy megbízottat választ, aki a közgyűlésen véleményével, szavazatával képviseli társait. Hogy miről dönt majd a közgyűlés? Fejlesztésről, törzstőikeemelésről, osztalékról, nyereségről és hasonló dolgokról, de a termelés operatív irányításába nem szól bele ÉrlclBdBck a változás csirái A baktai Kft. már működik. Látványos nyomai ennek még nemigen vannak, hiiszen tucatszámra készülnek a hagyományos termékek, az MBP—6,5 tonnás pótkocsik, de a változás, változás csírái már érlelődnek. Az önállóság első lépései, hogy napirendre Ikerült az egytengelyű kis pótkocsi gyártása, tárgyaltak lengyel és jugoszláv kooperációs lehetőségekről. Mindezt azért, hogy ha az MBP-gyártás kifut, legyen más termék, legyen elég munka a gyáregység 180 dolgozójának. Ezek után az is érdekes, hogy miként véle- ikediik a Kft.-ről egy olyan ember, aki a maga tízezer forintját befizette. Nagy Miklós lakatos csoportvezető, 11 ember munkáját irányítja, sokszakmás ember. — Budapesten, a gázműveknél tanultam a szakmát, A Szolnokon áthaladó 4-es főközlekedési út forgalmát lebonyolító Tisza-híd a jövőben mentesül az eddigi megterheléstől: új híd építését kezdték meg a város határában. Az építés előkészítő szakaszában a fő tartópillér munkaterületének körbevédését az élő Tiszán már elkezdték a szakemberek és ezzel egyidőben a földmunkák is folynak. (MTI- fotó: Csikós Ferenc) Bővítés Kisvárdán Termel az új vízmű Az egyhónapos sikeres próbaüzemet követően július 27-én 13 órától már vizet szolgáltat Kisvárdán az új vízmű, mely ötezer köbméter per napi kapacitással üzemel, a városon kívül ellátja még Ajak, Anarcs, Szabolcsbáka és Gyulaháza községeket is tiszta, egészséges ivóvízzel. A városi vízmű kapacitása így már 11 ezer köbméter naponta. A tározókban ösz- szesen állandóan négyezer köbméter víz fér el. A beruházás, melynek generálkivitelezője a SZA- VICSAV volt, az eredetileg tervezett 50 millió forint helyett 30 milliós költséggel határidőre készült el. Ez köszönhető annak, hogy olyan magánvállalkozókat sikerült az építőmesteri munkára szerződtetni mint a Rad- vánszki család, akik a II. vízmű építőmesteri munkáit határidőre elvégezték annak ellenére, hogy a munkaterület átadása fél évet késett. (vp) de hamar hazajöttem, mert itt érzem jól magam. Itt Raktalórántházán házat építettem, családom van és nem lenne jó, ha ennyi év után nem maradna meg a munkahelyem. — Csak azért fizette be a 10 ezer forintot, hogy a munkahelye megmaradjon? Mi teltette meeekiilt — Résziben, másrészt azért, hogy ha a mi pénzünk csak egy kicsit is hozzájárul a fellendüléshez, már megérte. Az igazság az, hogy nemcsak a munkaellátottság, . do a munkabérek is problémásak, a gyártást is lehetne korszerűsíteni. A Mezőgépre az utóbbi években nem a fejlődés és a fejlesztés volt a jellemző. Ez a baktaló- rántházi gyáregységre is érvényes. Aki tehette ment, menekült. A bakta- lórántházi gyáregységben a létszám rövid idő alatt 250-ről 180-ra apadt. Senkit sem küldtek el. A Kft. most bizalomébresztő és stabilizálni, fejleszteni akar. Hatvannégyen ebben most nagyon erősen hisznek. Seres Ernő Perspektíva Az Opel sohase köp el, — mondja a szlogen. Jól néz ki a szemüreg, amíg nem kell szemüveg, — mondom én, mert az olvasáshoz már én is szemüveget használok. Sajnos, haladva a korral, egyre rö- videbb perspektívákat látok magam előtt, öregszem, de az okuláré még nem üvegszem, — ám a szemüveget még nem szoktam meg. Nem komolyodtam hozzá. A szemüvegviseléssel véget ér az ember ifjúkora. Nem járhat garbóban, bermudanadrágban, mert nincsen rajta zseb. És akkor hová teszi? A zakó zsebébe, az való a szemüvegeseknek. A mostanában látható nyakba akasztott szemüvegektől még viszolygok, — nőiesnek érzem. A férfihez jobban illene, ha a nyakában sörnyitó, vagy bicska lógna, legrosszabb esetben használaton kívüli protézis. Én is még felelőtlenül szemüveg nélkül indulok el sokszor. Azt remélem, nem lesz rá szükség és nap mint nap csalatkozom. Megyek vásárolni. és nem tudom kiolvasni a termékek árát, szavatossági idejét. Amikor a pénztárosnő látja, hogy nem elég hosszú a karom, hogy elolvassam az üvegre ragasztott árcédulát, — már tudja, hogy vastagon számolhat. A jó múltkor is fagylal- tozni akartam. Kérdezte a kisasszony, hogy milyen gömböket leérek. Homályosan láttam, hogy hosszú a lista, hát azt mondtam, hogy az első négyből. * Ha régebben a postán valaki megkért, hogy állítsam ki feladóvevényét, meg voltam győződve arról, hogy analfabéta, — most már a magam tapasztalataiból tudom, hogy csak otthon felejtette az olvasószemüvegét ... De nem vagyok egyedül. Sok korosztályombeli férfi hasonló problémákkal küszködik. Különös ismertető- jegyünk a nagyvonalúság. Ha a pincér 217 forintos számlát számol, fizetünk egy százast és odavetjük, — o többi a magáé. Ha az utolsó buszjárat indulását nem tudjuk kisi- labizálni a menetrendből, — taxival megyünk. Ha a taxióra tarifáját nem látjuk jól, azt mondjuk, hogy ezért mindért tessék hazavinni. Ha a halálos ítéletünket teszik elénk, két kereszttel arra is beleegyezésünket adjuk. Ha valami szexre kerül sor otthon, vagy akárhol, nem ragaszkodunk már az éjjeli lámpa fényéhez. a vak ember kifinomult ujjat a sötétben is látnak. Ha egy kaputelefon lakónévsorában szeretnénk megtalálni valakit, sorra felcsengetjük az összes lakót, hogy „Te vagy az Jenő?” — ameddig valaki azt nem mondja, hogy én. Ha egy utcai telefonfülkében ki akarunk keresni egy számot, akkor szerencsére nincs szabad fülke, vagy vonal, és egyszerűbb, ha a homlokunkat püföljük utána, mert úgy sem tudtuk volna kiolvasni a hívandó fél telefonszámát. Ha váratlanul írni kell valahol pár sort, — sort sor alá tapogatva, úgy írjuk a „verset”, mint Radnóti Miklós. Szerintem a házasságtörések többségét is azok a férfiak követik el, akik letéve az éjjeli szekrényre szemüvegüket, nem képesek azonosítani az anyajegyről feleségüket... Kulcsár Attila
