Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. július 12. Hazánkba érkezett az Amerikai Egyesült Államok elnöke Bush köszönő szavai Az amerikai elnöknek többször is meg kellett köszönnie a lelkes üdvözlést. „Nézzék, eltépem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid leszek, éppen eleget álltak már itt az esőben” — fordult tréfálkozva az őt üdvözlők felé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fogadtatást. Üdvözlöm Magyarország vezetőit, a népet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országában végbemennek. Azért jöttem ide az Egyesült Államok elnökeként, mert országunkban különösen szívélyes érzésekkel viseltetünk Magyarország népe iránt. — Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, két estére és egy napra. Örömmel tekintek a konzultációk elé, amelyeket ennek a nagvszeAz amerikai elnök 8 óra^ kor lépett be a Parlament épületébe. A Nándorfehérvári-terembe kísérték. ahol Straub F. Brúnó — Kovács László külügyminisztériumi államtitkár társaságában — megmutatta a falon lévő freskókat. Néhány szóval utalt arra. hogy a nándorfehérvári csata milyen jelentőséggel bír népünk történelmében. A rövid ismertetés után vendég és vendéglátó egymással szemben helyezkedett el. Ekkor az egyik amerikai újságíró közbekiáltott: hozott pénzt Magyarországra? Válasz nem hangzott el; megkezdődött a kötetlen megbeszélés. amely mintegy fél óra hosszat tartott. Még folyt a megbeszélés, amikor a kupolacsarnokban gyülekeztek a vacsoravendégek: az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az MSZMP Elnöksége adott díszvacsorát az amerikai elnök és felesége tiszteletére. Mindenekelőtt elnézést kérünk önöktől a váratlan esőért, de hát ezt az ég küldte, és nem kérte ki kormányunk engedélyét. Történelmünk során első ízben lehetünk házigazdái egy olyan küldöttségnek, amelynek élén az amerikai nép első számú vezetője áll. Tisztelettel és barátsággal köszöntőm önöket fővárosunkban, itt, Duna-parti Parlamentünkben. Az amerikai és a magyar népet sok-sok szállal kapcsolja össze a tudomány, a kultúra és a gazdasági élet lüktető tempója. Mi kívánjuk, hogy ezek a szálak szaporodjanak és erősödjenek, összekapcsol minket a szabadság és a függetlenség eszméjének a tisztelete, hidat képez köztünk számos történelmi esemény és az Egyesült Államokban élő nagy számú magyarság. Jól emlékszem 1978. január 6-ának estéjére, amikor Budapesten milliók ülhettek a televízió képernyője elé azért, hogy szemtanúi lehessenek egy történelmi eseménynek: a magyar királyi korona és a koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának. Nemzeti ereklyénk hazahozatala a magyar—amerikai kapcsolatok történetének egy kiemelkedő állomása volt. Ma egy újabb állomáshoz rű országnak a vezetőivel folytatok majd. Átadom majd nekik az amerikai nép meleg üdvözletét, tolmácsolom az Egyesült Államok népének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Magyarországgal, együtt akarunk működni Magyarországgal, az önök vezetőivel együttműködve előbbre tudjuk vinni az önök országában végbemenő reformokat. — Köszönöm ezt a fogadtatást, és remélem, holnap szárazabb helyen hallhatnak majd engem — tette hozzá az amerikai elnök. — Meggyőződésem, hogy már régén elmúlik majd az eső. de én még mindig emlékezni fogok arra a meleg fogadtatásra, amelyben Magyarország népe részesített. Köszönöm önöknek ezt — mondotta az amerikai elnök, aki végül Isten áldását kérte Magyarországra. A kupolacsarnokban Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és felesége köszöntötte az érkező elnöki párt. A Vadászteremben, a virágokkal díszített főasztalnál foglalt helyet Straub F. Brúnó és felesége. Szabolcsi Gertrud, George Bush és felesége, Barbara Bush. Nyers Rezső. Grósz Károly, Németh Miklós és felesége, Némethné Szilágyi Erzsébet. A díszvacsorán — amelyen pohárköszöntők hangzottak el — magyar részről jelen volt Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke. Pozsgay Imre államminiszter, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Horn Gyula külügyminiszter, valamint a kormány több más tagja. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, s meghívást kaptak a magyar egyházak, valamint az Ellenzéki Kerékasztal vezető képviselői. érkeztünk. Ennek fontosságát ezúttal a Kossuth téren ösz- szegyűlt emberek sokasága is jelezte. Országunk lakói tudják és érzik, hogy az Egyesült Államok és Magyarország együttműködése, a zavartalan jó kapcsolatok fenntartása, további fejlesztése nemzeti boldogulásunk egyik fontos hajtóereje. Tudatában vannak e ténynek az itt jelenlévő különböző magyar- országi politikai erők képviselői, tudják, hogy a nemzetközi források jó hasznosítása egyesített, békés erőfeszítést is igényel tőlünk, magyaroktól. A több ezer kilométeres távolság és a széles óceán igazában nem választja el egymástól országainkat, ha él bennünk az együttműködés akarása. Mi azt szeretnénk, ha az óceánon túlról erősödne a szándék a mai Magyarország „gazdasági és kulturális felfedezésére”. Országunk most a gyökeres átalakulás, a megújulás . állapotában van. Mélyreható demokratizálódási folyamat indult el. amelynek éppen ez az épület, az Országgyűlés háza lett az egyik színhelye. A pluralizmus kibontakoztatásához, a jogállamiság kiteljesedéséhez sokat meríthetünk és kell is merítenünk a parlamenti demokráciák évszázados hagyományaiból. így hasznosítani kívánjuk az amerikai demokrácia fejlődésének és intézményrendszerének tapasztalatait, a gazdasági vállalkozások iránti amerikai fogékonyságot, a híres amerikai gyakorlatiasságot. Meggyőződésünk, hogy gazdaságunk reformja, a piacgazdaság kiépítésére tett lépéseink kedvező feltételeket biztosítanak az amerikai vállalkozók számára is. Gazdaságunk talpraállításában. korszerű, versenyképes szerkezetének megteremtésében számítunk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekre, s ebben megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk az Egyesült Államok növekvő szerepvállalásának. Elnök Űr! Magyarországi tartózkodása során barátokkal fog találkozni. A magyar párt- és állami vezetők személyében olyanokkal ül majd a tárgyalóasztalhoz, akik a hazai politikai és gazdasági reform- folyamattal összhangban törekednek a magyar külpolitika még nyitottabbá tételére. A társadalomnak minél szélesebb rétegeivel kerüljön ón kapcsolatba, aho! majd igaz barátokkal találkozik. Reformtörekvéseinkhez felbecsülhetetlen értékű támogatást jelentenek azok a változások, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban az utóbbi években bekövetkeztek. Üdvözöljük a két nagyhataNagyon örülök, hogy ismét alkalmam nyílt meglátogatni Magyarországot és saját szememmel láthatom az itt végbemenő, figyelemre méltó változásokat. Az emberiség történetének nagy pillanatát éljük — egy olyan korszakot, amikor a változás megrázza a fennálló rendet. Pekingtől Budapestig — a Tienanmen tértől a Hősök teréig, a sebek begyó- gyulásának nem egészen egy hónappal ezelőtti napjáig, mely oly sokáig váratott magára — olyan demokratikus eszmék kifejezésének vagyunk tanúi, melyeknek vonzása egyetemes, befolyása világméretű. Itt, Közép-Európa szívében, Magyarország a változás középpontjában áll. Az Önök nemzete egy példa nélkül álló kísérlet részese — egy kommunista rendszer igyekszik egy nyitottabb gazdaság, nyíltabb és pluralista politikai rendszer irányába fejlődni. Ma senki sem tagadja, hogy a reform a jövőbe vezető út. Több évtizedes tapasztalatok alapján egyik nemzet a másik után győződik meg minden kétséget kizáróan egy eszme szegénységéről, nevezetesen arról, hogv a fejlődést az állam hozza létre. Épp ellenkezőleg: a fejlődést az emberek valósítják meg. Az állami ellenőrzés egyszerűen nem tudja biztosítani a tartós gazdasági növekedést, és képtelen arra is, hogy rezsimnek azt a politikai legitimitást biztosítsa, melyre annak a kormányzáshoz szüksége van. Az állam elsősorban az emberi szabadsággal van állandó konfliktusban. Ma Magyarországon egyre mélyebbé válik a közmegegyezés a reform szükséges irányáról, az állam és a társadalom új modelljéről: a gazdasági életben ez a szabad piacot, a politikában pedig a (demokratikus) pluralizmust és az emberi jogokat jelenti. A gazdasági növekedés kulcsa az, ha engedjük, hogy a piac maga végezze a munkáját. Ez véget vet a kormány kártékony piaci beavatkozásának — és a végét jelenti annak a holt tehernek, amely visszahúzza az általános gazdasági növekedést. v lom között kialakult párbeszédet, viszonyuk folyamatos javulását. A Szovjetunió és az ön országának kapcsolatai meghatározóak a számunkra létfontosságú európai helyzet alakulásában. Manapság gyakran hivatkozunk a közös európai ház gondolatára. Mi szívesen részt veszünk e ház felépítésében. Olyan házat akarunk, ahol szabad a gondolatközlés, szabad a kereskedelem, ahol a mai vándorolni akaró emberek nem ütköznek szüntelenül korlátokba. De ezen túlmenően olyan házát szeretnénk, amelyből szabad és intenzív az érintkezés a világ más részeivel, ahol európaiak élnek, de nem zárkóznak be saját házukba. Tisztelt vendégeink! Kívánom, hogy magyarországi tartózkodásuk alatt érezzék jól magukat. Találkozóik, megbeszéléseik szolgálják a két ország közötti kapcsolatok erősítését, az együttműködés bővítését, népeink barátságát és felemelkedését. Szívből remélem, látogatásuk tapasztalatai meggyőzik önöket arról, hogy e kis ország népének törekvései nem csupán figyelemre, de támogatásra is érdemesek. Emelem poharam: Elnök Ür és Bush Asszony, valamennyi kedves amerikai vendégünk egészségére; az amerikai nép boldogulására; a magyar—amerikai kapcsolatok további fejlődésére; a békére! Cheers! Ez azt jelenti, hogy a legkülönfélébb gyárak és vállalatok a szabad piac játékszabályai szerint játszanak — a kereslet-kínálat törvényeinek megfelelően. Más szóval: olyan szabályok szerint, melyek az egyén és a köz javát szolgálják. A gazdasági versenynek pedig megvan a megfelelője a politikai szférában. A pluralizmus nem más. mint a pártok közötti nyílt és becsületes verseny, a nézetek versenye. A pluralizmust mi Nyugaton „az eszmék piacának” nevezzük. A nyílt választások, melyekre Magyarország ígéretet tett, nagy előrelépést jeden- tenek majd a demokrácia és a politikai szabadság felé vezető úton, és lehetővé teszik az önölk nagy nemzete számára, hogy élvezze a pluralizmus áldásait. A reményt keltő helsinki folyamat megvilágítja a szabadság kiteljesedéséhez vezető utat Kö- zép-Európában, és megteremti ezzel egész Európa biztonságának és együttműködésének új alapját. Tekintsen minden magyar bizakodva a jövőbe, bízzon abban, sünivé Magyarország válhat. Ez még csak a kezdet. Magyarország jövőjében a kisvállalatok százezreinek országát látom — az újítások, a termelékenység, a prosperitás forrásait. Magyarország jövőjében új hangon szólókat látok, akik a nemzet sorsát formálják. Olyan Magyarországot látok, amely békében él önmagával, olyan Magyar- országot, amely elfoglalja az őt megillető helyet, egy igen lényeges .részt a felemelkedő Európában — egy oszthatatlan és szabad Európában. Az önölk előtt álló út nehéz lesz, ez tagadhatatlan. De én hiszek Magyarországban. Hiszek abban, hogy képes elfogadni a kihívást és megbirkózni vele, és sikerre viszi a reformot. A kulcs ehhez Magyarország legértékesebb erőforrása: népe maga. Minden ember maga a végtelen lehetőség; amire az egyéni tehetségek összessége képes, abban rejlik nemzetük jövője. Emeljük hát poharunkat a magyar reform jövőjére, az amerikai és a magyar nép igaz barátságára, és köszönöm ezt a meleg fogadtatást. Kötetlen megbeszélés és díszvacsora IVYKKS BBZSfl; Számítunk az együttműködés lehetőségeire GEORGE BUSHi Hiszek Magyarországban Javaslat a kongresszus napirendjére Ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága július 11-én, kedden ülést tartott. A testület az ősszel megrendezésre kerülő kongresszus napirendjére és ügyrendjére tett javaslatot vitatott meg. Megállapította: a kongresszus ügyrendi szabályait, munkaszervezeteit, időbeosztását a politikai célok figyelembevételével kell kialakítani. Ezek közül különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy a párt új útra lép, új szocialista politikát és magatartást képvisel. A'Jövő felé fordul, megvalósítható javaslatai vannak a társadalmi problémák megoldására. Az MSZMP demokratikus párt, amely teret ad a nézetkülönbségeknek, de képes az egység megteremtésére az alapvető kérdésekben. A testület javaslatot fogadott el a kongresszusi jelölőbizottság összetételére, a tanácskozás megrendezésének módjára és költségvetésére. Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága véleményt cserélt a párt, valamint a pártszervek 1989-es gazdálkodásának helyzetéről. Hangsúlyozta: az a cél, hogy a párt gazdálkodásában messzemenően érvényesüljenek a takarékossági követelmények. A testület állásfoglalástervezetet tekintett át a nemzet és a nemzeti kisebbségek néhány időszerű kérdéséről. A témát további, mélyebb vizsgálatra utalta. Irányadó elvként úgy foglalt állást, hogy az MSZMP mind markánsabban törekszik a valós nemzeti érdekek érvényesítésére. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette a párt programnyilatkozatára javasolt téziseket, majd különfélékről tárgyalt. Átszerkesztik a világot... Július 14-én ünnepli Franciaország — és vele a világ — a nagy francia forradalom 200 éves évfordulóját. Forró szeretettel köszöntjük ezt az eseményt, amely egybeforrt az emberi és polgári jogok nyilatkozatának évfordulójával, amit ma három madár szimbolizál a világ minden sarkában. A francia forradalom egyetemes jellege abból is adódik, hogy meggyorsította a világ országainak fejlődését, a francia forradalomra való emlékezés csak erősíti a barátságot a népek között. Mint azt 1751-ben Argen- son márki írta: „Franciaország veszélyes állapotba került. Itt minden gyúlékony, a nép lázadása a felkeléshez, a felkelés a forradalomhoz vezethet.” 1787—88-ban a válság eléri tetőpontját, a politika zsákutcába kerül, a franciák elvesztik korábbi „jótulajdonságukat', nem engedelmeskednek a királynak. A király, XVI. Lajos, hogy megoldja a válságot, a nemzetgyűléshez fordul, amelyet a papság, a nemesség és a nép képviselői alkotnak. A nép éhezett, ennek ellenére a nemzetgyűlés első két rétege mindent megtett a reformok akadályozására. A nép szembeszállt a királlyal, kifejezve, hogy a király többé nem sértetlen. A forradalmárok 1789 július 14-én megszerezték az Invalidusok épületének fegyverzetét és indultak a Bastille királyi börtön felé. amelyet rövid harc után be is vettek, majd leromboltak — Ez lázadás! — mondta a király. — Nem uram — válaszolták neki — ez már forradalom! A Bastille ugyan rém volt fontos katonailag, de jelentős szimbólum volt a k :ilyi des- potizmus ellen. XVI. Lajos megingott és engedett. Július 17 - én a párizsi városházán at új polgármester beiktatásán elfoGyőztes francia forradalmárok a trikolór alatt. gadja a háromszínű zászlót, amely magába foglalja a forradalmárok és a királyi ház színeit. De a trikolór a francia forradalmárok számára a forradalom győzelmét jelenti. A hatalom a nemzetgyűlés kezébe kerüli, az próbál rendet teremteni az anarchikus állapotban. Augusztus 26-án kihirdetik az emberi és polgári jogokat, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, s ezek az elvek gyorsan hatalmába kerítik a vidéket is. A nemzetgyűlés megkezdte a reformtervek megvalósítását is: a francia vidéket megyékre osztották, elvették az egyház földjeit. A képviselők megszerkesztették az új alkotmányt, ami 1791-ben lépett érvénybe. A forradalmárok azt tervezték, hogy átszerkesztik a világot. Mint mondják, ezekben nem voltak realisták, túl sokat markoltak, rosszul mérték fel a világ helyzetét, a többi ország nem követte őket. Sőt! 1792 nyarán Franciaország hadat üzen Ausztriának. Megkezdődnek a forradalmi és a napóleoni háborúk. Sikerül visszaverni az ellenséget Párizs alól. majd a konvenció pert indít XVI. Lajos király és családja ellen. A királyt és néhány hozzátartozóját kivégzik a Concorde téren. Közben bizalmatlanná váltak egymás iránt a forradalmárok mind a harctéren, mind a nemzetgyűlésben és ez megosztja erejüket. A nyaktiló állandóan működik Párizsban. Mindent elhomályosított a terror. A jakobinus Robespierre halála szinte a végét jelezte a forradalom legfontosabb éveinek. A nagy demokratizálási kísérlet, azonban — amiért a jelenlegi világ is harcol — így is a történelem fontos részévé vált. Kovács István Egy nagy évfordáié: július 14.
