Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

Kelet-Magyarország 7 }989. július 11. Háromszoros termés Kántorján ősi ban Meggyen vett nyugalom Rendkívüli kereslet — Árfelhajtók a kamionok — Bonbonalapanyag a 71 fokos szeszben A meggy termesztés megyei fellegvára Kántor jánosi. Nincs hozzá hasonló talán az országban sem, hiszen a kertek­ben, utcákon, egyszóval mindenütt, ahol van egy csipetnyi hely, ott meggyfa díszük. Millió darabszám. Kántorjánosiban és a szom­széd Hodászon, ahol szintén nagy a kultusza a meggy termesztésének, idén óriási volt a termés. A helyiek azt mondják, a szokványos évek átlagának háromszorosa ter­mett, ami azt jelenti. 1500— 1800 tonna, de biztosat még nem lehet tudni. A nagy terméssel, de az értékesítéssel is, a helybeliek fölöttébb elégedettek. Július 7-én — akkor jártunk a kán­tor jánosi tsz átvevőhelyén — kora reggeltől késő estig fo­lyamatos volt a meggyvásár. A hangulatra jellemző, amit Turóczi Mihály tsz-nyugdíjas mondott. — Hála istennek, annyi a meggy, hogy nem győzzük szedni. Rekesz is van, az át­vétel is zavartalan, így hát nem panaszkodhatunk. Az idős ember, aki kertjé­ben, portája környékén 126 meggyfának a tulajdonosa, egy Pannónia motorkerékpár­ral házasított házilagos kivi­telezésű jármüvei fuvaroz, amíg a mérlegre rakja megy- gyel teli rekeszeit, addig is beszél. — A kántorjánosi fürtös­meggynek nemes a gyökere, különlegesen jó ízű a gyü­mölcse, én mondom, a vilá­gon nincs párja. De az itte­ni meggytermesztőknek sem. Hiszem, amit hallok, de az is érdekel, hogy a 67 éves gazdának idén milyen termé­se lesz, miiyen jövedelemre számít. — Lesz vagy 35 mázsa, ta­lán több is, nem lehet még tudni. Egy biztos, szedi az egész család, az ismerősök, a rokonok. Nálunk ez így megy. Kalákában dolgozunk, segítjük egymást. Az árral kapcsolatban mit mondhat­nék? Most 16 forintért ve­szik át. Ez szár nélküli. De szedjük szárral is, exportra is. az ára annak megfelelő. Ami meggyet Turóczi Mi­hály ottlétünkkor mérlegelt, annak tiszta súlya 356 kilo­gramm volt. A gazda hely­ben kapja az átvevő közlését és indul egy újabb fuvarért. Odaáll a mérleghez a követ­kező leadó, de közben Szo- boszlai Gusztáv —, aki 20 éve a tsz felvásárlója — közli az idei meggyfelvásárlás addigi eredményeit. — A felvásárlást a cigány­meggyel a múlt hónap máso­dik hetében kezdtük. Azóta is napi 8—9 ezer kilogramm meggyet veszünk át. ma már 400 tonna körül járunk. Mi a tsz-nek vásárolunk, de van a községben áfész- és konzerv­gyári átvevőhely is. Hogy mit csinál a hodászi- kántorjánosi Béke Termelő- szövetkezet a felvásárolt meggyel, arról Tóth Elek megbízott tsz-elnök ad infor­mációt: — A meggy egy részét idén mi dolgozzuk fel. A Cseme­ge Édesipari Vállalattal együttműködve létesítet­be az NSZK-ból. Meggyért jöttek. Hívatlanul, szinte elő­zetes bejelentés nélkül is ér­keztek. Vasárnap kaptam a hírt: Kántorjánosiban. Hodá­szon az elmúlt hét végén a meggy felvásárlásában külön­leges világnap volt. Az ex­portmeggyet, hogy a kamio­nokat telerakják, 25 forintos áron vásárolták és a megy- gyért a helyszínen, készpénz­zel fizettek. A rózsák védelmében A panaszos levelek töme­gét írják a kertbarátok, hogy kedvelt rózsa-töveiket kü­lönböző károsítók támadták meg. Mi a teendő? A meleg, párás időjárás rendkívül kedvező feltételeket terem­tett a rózsa lisztharmat és a rozsdafertőzéshez. Precíz megfigyeléssel jól elkülönít­hetők a tünetek, és a tünetek alapján pontosan meghatá­rozható a helyes védekezési technológia. Ha a rózsa fiatal levelei kanalasodnak, majd meggör­bülnek, s a levelek felületén fehér színű lisztes bevonat formájában láthatóvá válik a kórokozó gombafonálzatának és szaporító képleteinek ha­talmas tömege. Egyértelmű, hogy a rózsa lisztharmattal állunk szemben! Ha nem vé­dekezünk kellő időben, ak­kor a károsított levelek be­sodródnak, elszáradnak és le­hullanak. Sajnos e veszedel­mes növénybetegség a hajtá­sokat, illetve hajtásvégeket de még a csészeleveleket sem kíméli. Tapasztalt kerté­szek szerint a Karathane FN—57 0,05 százalékos tö­ménységben kellő védő ha­tást biztosít a kórokozóval szemben. Ha viszont azt tapasztal­juk, hogy a rózsa hajtásain, levélnyelein és a csészeleve­leken narancsvörös spórate­lepek alakulnak ki, majd ha a fertőzött részek eltorzul­nak, elpusztulnak, úgy a ró­zsarozsda támadta meg nö­vényeinket. A védekezés el­mulasztása következtében, a nyár folyamán a levelek színén sárgás foltok, a leve­lek fonáki részén pedig szét- porló sárga telepek válnak láthatóvá. A nyár végére, il­letve ősz elejére a telepek fekete színt öltenek magukra, Ha kellő időben 0,3 száza­lékos Zinebbel permetezünk, gátat vethetünk a kórokozó elhatalmasodásának. A levél­darazsak álhernyói, a levél- tetvek telepei és a rózsaka­bóca „kegyetlenül” szívogató egyedei ellen Bi 58 EC, 0,1 százalékos oldatával vehet­jük fel a küzdelmet. A per­metezések során magunk, s környezetünk védelme érde­kében a munka- és baleset- védelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Hód ásson, s Béke Tn áj üzemében idén 1M tonna meggy­ből készítenek konyakosmeggy-alapanyagot. A gyümölcsöt ötliteres üvegekben, 71 fokos szeszben tartósítják. tünk egv feldolgozó üzeme*. A közismert konyakosmeggy alapanyagát készítjük. A vál­lalat adja a göngyöleget, szál­lítja a tartósításhoz szükséges 98 fokos szeszt, amit 71 fok­ra hígítva használunk. Mi adjuk a meggyet, feldolgo­záshoz a munkaerőt, a fel­dolgozó üzemi épületet. a raktárteret. — Megéri? — Nagyon. Hirtelenjében el sem tudnám sorolni, hogy a helyi feldolgozásnak mennyi haszna van. A legfontosabb, hogy a meggy feldolgozva jó­val többet ér, ez a többletér­ték itt marad helyben. Más­részt a meggyfeldolgozás 30 —35 alkalmi munkásnak — amíg a szezon tart — jó jö­vedelmet ad. Az sem utolsó szempont, hogy a mi feldol­gozásunkkal oldódott az a feszültség, ami korábban a felvásárlásra mindig jellem­ző volt. Egyébként a tsz ál­tal felvásárolt meggyből mi ötliteres üvegekben 160—180 tonnát tartósítunk, a többit kereskedelmi szerveknek, konzervgyáraknak adjuk el. A kántorjánosi meggyszto­ri a pénteki riport után nem érhetett véget. Ottjártunkkor tapasztaltuk, hogy sok ka­mion érkezett a vajai térség­A meggyszüret és meggy­felvásárlás még tart. Az áfé- szek, a konzervüzemek fel - vásárló telephelyein még élénk a forgalom. Kelendő a meggy. Az újfehértói áfésztől kaptuk a hírt. hogy telepükön mindenféle meggyet felvásá­rolnak és göngyöleget is ad­nak. Az első osztályú megy- gyért szárral és szár nélkül 20 forintot fizetnek, a másod- osztályú meggy ára 14 foriht, a lének való meggyért 9 fo­rintot fizetnek. Az újfehértói áfész eddig 300 tonna megy- gyet vásárolt fel, amelyből 200 tonnát exportált. Seres Ernő — Sz — Irány a tsx-átvevőhely. Turáni Mihály kántorján««! nynt­díjas a maga készítette fuvareszközével 126 meggyfa termé­sét szállítja folyamatosan eladásra. Kertünk díszei A puszpáng és a pálmaliliom A házikert kedvelt növé­nye a puszpáng, illetve válto­zatai. Mivel viszonylag ala­csony, de sűrű növésű „tö­veit”, magányosan és csopor­tosan is ültethetjük, szépen díszlő növények is nevelhetők belőle. A napot és az árnyé­kot egyaránt elviseli, értékes, tél álló, örökzöld cserjeként kiváló díszítő értékű. Azt viszont tudnunk kell a puszpángról, hogy talajával szemben jelentős igényeket támaszt. A kedvező, harmo­nikus összetételű tápanyag­ellátású, jó levegőjű, maga­sabb víztartalommal rendel­kező, kötöttebb agyagos tala­jokon a metszést jobban tű­ri. Gondos metszéssel külön­böző alakúra '— gömb, gúla — nevelhető. Ne késleked­jünk tehát puszpángbok­raink metszésével. Nagyobb pázsitfelületeken, kerti vázákban és lépcsőfel- járatok díszítésére kiválóan alkalmas a Yucca vagy köz­ismert .nevén a Pálmaliliom. Levelei körkörösen (rozettá- san) helyezkednek el a tör­zsén. Kard alakú levelei szürke színűek, s hirtelen hegyben végződnek. A leve­lek szélein látható rostok sa­játos díszítő értéket biztosí­tanak. A pálmaliliom krémszínű, harang alakú virága egy, másfél méter magas virág­száron, elágazó fürtben, a jó kertész nagy örömére: július —augusztusban nyílik. A szárazságot jól tűri, így na­pos helyre való. Tápanyag­ban gazdag, mélyrétegű ta­lajokban szépen tenyészik. Ha fejlődése vontatottabbá válna, úgy a talaj alacsony mésztartalmára gyanakod­hatunk. Laboratóriumban végzett talajvizsgálattal pon­tos képet kaphatunk a baj okáról, s mésztrágyázással küzdhetjük le azt. Sok kertbarát panaszko­dott, hogy szépen tenyésző diófáik levelein — azok szí­nén és fonákén — de a ter­més zöld burkán is, 3—5 mil­liméter átmérőjű, besüppedő, ovális barnásfekete foltok képződtek. Ezeket a sajátos tüneteket a dió gnomóniás betegsége váltja ki. Ha -nem védekezünk kellő időben, a fertőzés felerősödik, a foltok a leveleken és a termése­ken is egybefolynak. Végül az elbarnult, egykori zöld burok rászárad a csonthéjra. A 0,3 százalékos Miltox Spé­ciéi hatékony ellene. Sz. Cs. Okok és következmények A zöldség-gyümölcs piaca Sajátos helyzetben van a zöldség-gyümölcs termesztés Már évek óta szabad árfor­mába tartoznak a termékek, vagyis a termelői árat a pia­ci igényeknek megfelelően, a termelő és felvásárló közös megegyezésével kéne kiala - kítani. A valóságban azonban — és azt a termelők tudják a legjobban —, nem e sze­rint az ideális elv szerint zajlanak a folyamatok. Mi­lyen jelenségek mutatkoz­nak? 1. Jelentősen növekedett a kistermelői zöldségtermesztés termelési értéke 1988-ban (az előzetes adatok szerint közel 10 százalékkal). Ezen belül a legnagyobb növekedés a bur­gonya és a szőlő ágazatban volt. 2. Megnövekedett a kister­melők száma. Ez egyrészt a virágkertészek profilváltásá­ból adódott (a kedvezőbb adózási feltételek miatt), másrészt a jelentősen romló életszínvonal arra ösztönzi a termelőket, hogy legalább önellátásukat biztosítsák. 3. Az árukínálat miatt a szabadpiacon felkínált ter­mékek mennyisége is növe­kedett. Ezek nagyságáról, termékenkénti megoszlásáról a nem működő információs rendszer miatt nem volt elő­zetes jelzés. 4. Egyre több az egyéni ér­dekeltségű zöldség-gyümölcs üzletek száma, ezzel párhu­zamosan csökken a szövetke­zeti és állami kereskedelem részaránya e területen. 5. A zöldség-gyümölcs ága­zatban a termékértékesítési szerződéses kapcsolat még nem tölti be teljesen kettős szerepét (értékesítési bizton­ság és termeltetési koordiná­ció). A legnagyobb gond, hogy a szerződések kiszol­gáltatottá teszik a kisterme­lőt. Termelői árat (ha egyál­talán tartalmaznak), legtöbb esetben csak ún. „védőáras ’ termékek esetében tüntet fel a felvásárló. A termékértéke­sítési szerződésnek elsősor­ban az élelmiszeripari vál­lalatok (hűtőipar, boripar, szeszipar stb.), az exportle­hetőséggel rendelkező szerve­zetek, a legnagyobb mennyi­ségben tároló-értékesítő szö­vetkezetek, vállalatok kapa­citásának előzetes kitöltésé­ben van jelentősége. 6. Ezek az igények évente csak kismértékben változnak. A többlettermelés a szabad­piacon jelenik meg, elsődle­gesen a fogyasztói vagy vi­szonteladói szférába kerül­nek. Ez a legszervezetlenebb terület, de aki termelőként érdekelt az ügyben, annak ezt nem is kell hosszasan ecsetelni. (A Kistermelők lapjából) Egészséges-e a kecsketej? Sok mendemonda járja a kecsketejről. A tenyésztők úgy tartják, kétszer-három- szor többet ér a tehéntejnél, — Mi az igazság tehát, ho­gyan kell helyesen értékel­nünk a kecsketejet, milyen szerepet foglaljon el étren­dünkben? — ezt kérdeztem dr. Zajkás Gábortól, az Or­szágos Élelmezés- és Táplál- kozástudoYnányi Intézet osz­tályvezető főorvosától. Más mint a tehentej — Nem egészségesebb a te­héntejnél, választék-bővítés­re azonban mindenképpen alkalmas, kár tehát, hogy a lakosság nem juthat kecske­tejhez, illetve az abból ké­szült termékekhez. Más, mint a tehéntej, de nincs rendkívüli tápértéke vagy gyógyereje. Tulajdonképpen jól kiegészítik egymást. A kecsketej több fehérjét tar­talmaz (100 grammonként 3,6, a tehéntej 3,4 grammot), a fehérjék összetételét te­kintve azonban a tehéntej fe­hérjéi értékesebbek. A kecs­ketej zsírtartalma magasabb, 100 grammonként 3,9 g, a tehéntej átlagosan 3,6 gram­mos zsírtartalmával szemben. Magas vér­nyomásra Vitamin- és ásványianyag­tartalmuk szintén eltérő, ami az egyikben kevesebb, a má­sikban több és fordítva. A kecsketej például négyszer annyi D-vitamínt, kétszer annyi A-vitamint, hatszor annyi nikotinsavamidot tar­talmaz, mint a tehéntej, vi­szont négyszer kevesebb B12-őt és hétszer kevesebb folsavat, ezek hiánya miatt egyoldalú fogyasztása súlyos folsavhiányos vérszegény­séghez vezet. Ezt tapasztalták Éppen ezért nem pótolhatja a tehéntejet, anyatej helyett pedig semmiképpen nem ad­ható. egyes arab területeken, ahol tehéntejet nem fogyasztanak. Az ásványianyag-tartalom tekintetében is vegyes a kép. Kedvezőtlen például a ma­gas nátrium- (80 mg/100 g — s tehéntejben 52 mg/100 g) és a viszonylag alacsony magnéziumtartalom, kedve­ző viszont, hogy kevesebb benne a kálium (50 mg/100 g a tehéntej 160 mg/100 grammjával szemben), ez kü­lönösen érelmeszesedésben és magas vérnyomásban szen­vedőknél jelent előnyt. Vas­tartalma háromszorosa a te­héntejnek (0,70 mg—0,20 mg) és a kalciumtartalom is va­lamivel magasabb. — Gyógyhatása van-e? Használható-e diétás étrend összeállításához, mert úgy hírlik, hogy a tenyésztők kórházaknak és gyermekin­tézményeknek kívánják el­adni? Nem versenytárs — Elvben lehetséges ilyen felhasználás. A tejcukor­emésztés zavara esetén nem jelent megoldást, mert ugyanazt a tejcukrot (lak- tózt) tartalmazza, mint a te­héntej, tejfehérje-allergiás betegek viszont fogyaszthat­ják. Elképzelhető, hogy zsír­savemésztés- vagy zsírsav­felszívódási zavarban szen­vedők diétájában is használ­ható, mert könnyebben emészthető, rövidebb szén­láncú zsírsavakat tartalmaz a tehéntejnél. — ön szerint van-e jövője a kecsketejfogyasztásnak? — Csupán összetétele alap­ján a kecsketej nem lehet a tehéntej versenytársa, hiszen amennyi előnye van a tehén­tejjel szemben, körülbelül ugyanannyi a hátránya is. Az ára fogja sorsát meghatá­rozni. Ha olcsóbb lesz, ver­senyre kelhet a tehéntejjel. (Megjelent a Kistermelők Lapja 5. számában)

Next

/
Thumbnails
Contents