Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

4 Kelet-Magyarorazág 1989. július 11. Budapesten megnyílt a Zsidó Világkongresszus irodája Edgar M. Bronfman, a Zsi­dó Világkongresszus elnöke Budapesten, az Izraelita Hit­község Síp utcai székházá­ban hétfőn megnyitotta a szervezet első kelet-európai irodáját. Megnyitó beszédében hang­súlyozta: azért esett Buda­pestre a választásuk, mert Kelet-Európábán a Szovjet­unió után Magyarországon él a legtöbb zsidó. Mint mond­ta, a magyar kormány is je­lentős szerepet játszott ab­ban, hogy Magyarország és a Zsidó Világkongresszus kap­csolatot létesített egymással. Glatz Ferenc művelődési mi­niszter köszöntőjében hang­súlyozta: nem lehet olyan kormány Magyarországon a XX. század végén, amely ne érezne felelősséget minden magyarországi zsidóért. I George Bush Varsóban Az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökét és kísérőit szállító négy különgép közül utolsóként, néhány perccel vasárnap este 10 óra után szállt le Varsóban az egyes számot viselő elnöki gép. fe­délzetén George Bushsai és feleségével. A lengyel főváros repülő­terén Busht, aki 12 év óta az első, sorrendben a 4. ameri­kai elnök lengyel földöm Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Államtanács elnöke és a lengyel politikai, társadalmi élet vezető személyiségei üd­vözölték. Egy alapvető változások ál­lapotában lévő országba, a' gazdasági és politikai refor­mok útján haladó, a demok­ráciát, a társadalmi önren­delkezést létrehozó Lengyel- országba érkezett. Elnök-úr — mondta Wojciech Jaru­zelski üdvözlő beszédében, hozzátéve, hogy e változások­nak ma minden korábbinál kedvezőbb nemzetközi felté­telei vannak, mert egyre na­gyobb teret nyer az egész vi­lágon a felismerés: az ellen­séges szembenállás filozófiá­ját fel kell cserélni az együtt­működés lehetőségébe vetett Sajtókonferencia a Bush-látogatás előtt (Folytatás az 1. oldalról) hogy az MSZMP formálódó programja reális helyzetfel­ismerésen, a legfontosabb cé­lok helyes megjelölésén ala­pult. Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a reali­tásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai meghatározottságát. Igen fontosnak tekinti a Szovjet­unióhoz fűződő viszony meg­őrzését, fejlesztését. A külügyminiszter felidéz­te, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó — szögezte le, hoz­zátéve: egy elnöki látogatás­nak nem is lehet ez a témá­ja. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglé­vő akadályok elhárításában, amelyek nehezítik az új típu­sú együttműködés kialakítá­sát. A magyar fél konkrét tö­rekvései között említette an­nak elérését, hogy a legna­gyobb kedvezmény elvét öt évre, vagy időbeli korlátozás nélkül terjesszék ki Magyar- országra; ugyancsak üdvözöl­nénk az amerikai tőkebefek­tetésekre vonatkozó kor­mánygarancia megadását, to­vábbá a technológiaátadás megkönnyítését, ezzel össze­függésben a COCOM-lista enyhítését. Horn Gyula rá­mutatott: „Nem azt várjuk, hogy mindezek a kérdések a látogatás idején megoldód­nak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépéshez”. Egy kérdésre válaszolva a kiMügyminlszter kifejtette: az amerikai elnök útja min­den bizonnyal tovább erősíti a kapcsolatokat az Egyesült Államokban élő hxagyáinság-.y, gal is. * ' • £& Horn Gyula a nemzetközi sajtóértekezleten több kér­dést kapott a magyar-román viszonyról, a Bukarestben a hét végén megtartott talál­kozóról. Megismételte: a nem hivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem si- kérült előbbre jutni, megol­dást találni. A másfél órás megbeszélésen a magyar kül­döttek tényekkel és adatok­kal cáfolták meg a magyar politikáról Romániában han­goztatott és a találkozón Ceausescu elnök által is megismételt vádakat. A fe­lek egyébként nem kértek fel harmadik országot közve­títésre. Egy kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter ki­tért az úgynevezett román katonai fenyegetés témakö­rére is. — A találkozó során, mi­közben számba vettük az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet, megemlítettük azt is, hogy megjelentek olyas­fajta nyilatkozatok, amelyék katonai fenyegetést is tartal­maznak Magyarország címé­re. Ennek részletezésére a ta­lálkozó során nem került sor, nem is volt erre idő. Mi az, amire konkrétan gondolunk, mire alapozzuk ezt a megál­lapítást? Mindenekelőtt arra, hogyha egy szomszédos or­szág kijelenti, hogy képes az atomfegyver előállítására, továbbá, hogy a nem távoli jövőben hozzálát középható- távolségú rakéták gyártásá­hoz, az mindemképpen kell, hogy érintse szomszédos or­szágok, adott esetben Ma­gyarország biztonságát. Megjelentek olyan nyilat­kozatok román részről, fele­lős román vezetők tollából, amelyek ugyancsak tartal­maznak katonai jellegig fe­nyegetést. (MTI) George Bush és Wojciech Jaruzelski kézfogása. Ügyelet az AGROKER-nél (Folytatás az 1. oldalról) Az E—516-osnál hiánycik­ként jelentkezik a kormány­mű orbytszivattyúja. Ennek felújításával a mezőgazdasá­gi főiskola tanüzeme foglal­kozik. Akadozó az ellátás az E—516-nál hengerhüvelyből, dugattyúból és főtengelyből. Amennyiben az AGROTEK pótolja az elmaradását, úgy ezekből az alkatrészekből sem lesz hiány. A K—453-as bálázó alkat­részei közül egyedül a futó­görgő, míg a HESSTON tí­pusú bálázónál a hevederek hiányából vannak ellátási gondok. Ennek enyhítésére az AGROKER jelenleg osztrák céggel tárgyal. Az AGROKER számítógé­pen vezeti raktárkészletét, illetve a hozzá befutó meg­rendeléseket. Az aratási idő alatt ügyeleti telefonvonal van köztük és az AGROTEK között. Igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy a gépek minél keveseb­bet álljanak alkatrészhiány miatt a földeken, (sz. a.) hittel. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnök láto­gatása új korszakot nyit a két ország viszonyában és hozzá­járul a kelet-nyugati kap­csolatok fejlődéséhez. Válaszában George Bush maga is úgy értékelte, hogy egy egészen más Lengyelor­szágba érkezett, mint ahol 1987 szeptemberében még al- elnökként járt. Olyan ország­ba, ahol egy új, világosabb jövő rajzolódik ki a szabad­ságért évszázadokon keresz­tül harcot folytató lengyel nép előtt, de ahol még igen sok erőfeszítésre, lesz szük­ség a jobb jövő valóra vál­tásához. A lengyel parlament két kamarájának közös hétfői ülésén felszólaló George Bush hat pontban foglalta össze azokat az amerikai lé­péseket, amelyeket Lengyel- ország stabilitása érdekében készül tenni az amerikai kor­mányzat. Bejelentette: javasolni fog­ja a Hetek párizsi csúcstalál­kozóján. hogy az ott részt vevő országok egyeztessék erőfeszítéseiket a lengyelor­szági és a magyarországi re­formok serkentésére, a nem­zetközi pénzintézetek, a Nem­zetközi Valuta Alap és a Vi­lágbank közreműködésével vizsgálják meg hitelek nyúj­tását, járuljanak hozzá a szakemberképzés finanszíro­zásához. a társadalmi bizton­ság javításához. Kongresszu­si jóváhagyással 100 millió dolláros hitelt helyezett ki­látásba a lengyel magánszek­tor megsegítésére és jelezte: ugyanilyen összegű támoga­tás nyújtását fogja kérni Pá­rizsban a Hetektől is. Az amerikai kormányzat támo­gatását ígérte ahhoz, hogy a Világbank 325 millió dolláros hitelt nyújtson a lengyel me­zőgazdaság és ipar teljesít­ményének javítására. Arra is ígéretet tett, hogy a párizsi csúcson a jelenlevők segítsé ­gét fogja kérni a lengyel adósságok szolgáltatásának mielőbbi átütemezéséhez. Bush ezután arról szólt, Lengyelország és Magyaror­szág, a két országban folyó reformok jelentősen hozzá­járulhatnak egész Európa stabilitásához, jólétéhez, most és a jövőben. Az amerikai elnök Mihail Gorbacsov sza­vait idézte arról, hogy az ál­talános biztonság alapja minden nép jogának elisme­rése arra, hogy maga választ­hassa meg társadalmi fejlő­désének útját a belügyeibe való külső beavatkozás nél­kül. — Az Egyesült Államok — mondotta — nem kíván nyomást gyakorolni senkire abban, hogy a kapitalizmust vagy a szocializmust választ­ja-e. — Az Egyesült Államok és szövetségesei szabad, de­mokratikus, független és jó­létben élő Lengyelországot akarnak — mondotta. A lengyel parlamenti sze­replés mellett George Bush hétfőn két és fél órán keresz­tül tárgyalt vendéglátójával, Jaruzelski elnökkel. Találko­zott Raikowskd kormányfő­vel. Olechowski lengyel és Baker amerikai külügymi­niszter külön tárgyalóasztal­hoz ült és megbeszéléseik vé­gén három megállapodást ír­taik alá: kettőt az Egyesült Államokkal szemben fennál­ló lengyel adósságok szolgál­tatásainak átütemezéséről, egyet pedig a kulturális és tájékoztató intézetek ködosö- nös megnyitásáról. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta ven­dégül a lengyel vezetőket és az ellenzék képviselőit, ahol a házigazda mellett Wojciech Jaruzelski és Bronislaw Ge­remek, a Szolidaritás parla­menti csoportjának elnöke mondott pohárköszöntöt. Ezt 'követően egy varsói baseball­csapatnál tett látogatást. Bush még délelőtt megko­szorúzta az Ismeretien Kato­na sírját és a varsói gettó emlékművet. George Husi életrajza Az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989, január 20-án lette le a hivatali esküt. G. Bush 1924. június 12- én született a Massachu­setts állambeli Miltonban 1942 júniusában végzett a Phillips (repülő) Akadémi­án (Andover, Massachu­setts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Álla­mok haditengerészetének tartalék erőihez, másodosz­tályú tengerészként. G .Bush, aki még tizennyolc évesen sikerrel tette le a pilótavizsgát és megkapta tiszti kinevezését, akkor az Egyesült Államok haditen­gerészetének legfiatalabb pilótája volt. 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig aktív állo­mányban szolgált. A San Jacinto repülőgép-anyaha­járól induló torpedóbombá­zó bevetéseken vett részt a Csendes-óceáni hadszínté­ren. A repülési érdemke- reszt és három más repülős kitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban köz­gazdaságtani diplomát szer­zett a Phi Béta Kappa klub tagjaként). Az egyete­mi baseball-csapat kapitá­nya volt. Az egyetem elvégzése után G. Bush Texasba köl­tözött és 1948—50. között a Dresser Industries Vállalat­nál dolgozott gyakornok­ként, majd nyugat-texasi és kaliforniai beszerző ügy­nökként. 1951-ben társala­pítója a Bush—Overby kő­olajipari kisvállalatnak 1953-ban társalapítóként létrehozta a Zapata Petro­leum Corporationt, egy év­vel később pedig már egy harmadik cég, a Zapata Off-Shore Company alapí­tója és elnöke. A szárnyait bontogató cég úttörő szere­pet vállalt a kontinentális talapzaton működő kőolaj- fúró-berendezések kísérleti gyártásában. 1966-ban Texas 7. körze­tében beválasztották az Egyesült Államok képvise­lőházába. G. Busht, azon kevés képviselők egyiket, akit újoncként beválasztot­tak a költségvetési eljárási kérdésekkel foglalkozó bi­zottságba, két év múlva el­lenjelölt nélkül újra meg­választották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete- ként, majd 1973 januárjától 1974 szeptemberéig a re­publikánus párt országos bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Pekingbe utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok összekötő hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hír­szerző Hivatal (ClA) igazga­tója. Érdemei között tatt- ják számon, hogy hozzájá­rult a CIA belső helyzeté­nek rendezéséhez és a hír­szerző tevékenység erősíté­séhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elnöki rendelet, megszövegezésében. 1980 júliusában a repub­likánus elnökjelölő konven­ción, Ronald Reagan alel- nökjelöltjévé választotta George Busht, akit novem­ber 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnöki­nek, és aki 1981. január 20- án, az Egyesült Államok 43. alelnökeként letette a hiva­tali esküt. 1985. január 20- án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnök- ként a szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsadója volt. 1985 júniusában G. Busht kinevezték a Reagan-kor- mányzat nemzetközi terro­rizmus elleni tevékenységé­nek koordinátorává. Hason­ló erőfeszítéseket fogott össze a szabályozási men­tesítésekkel foglalkozó el­nöki munkacsoport és az országos kábítószerelháríté határvédelmi rendszer (NNBIS) vezetőjeként. Rea­gan elnök megbízásából hetvennégy országba láto­gatott el, ahol két- és több­oldalú kérdésekről tárgyalt a vezetőkkel. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa volt. öt gyermekük szüle­tett: George, Jeb, Neil, Mar­vin és Dorothy Bush Leb- lond. A Bush-házaspárnak tíz unokája van. Az elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Connecticut állam republikánus szenátoraként szolgált 1952-től 1962-ig az Egyesült Államok szenátu­sában. A Bush-házaspár lakóhe­lye a Texas állambeli Ho­uston. Tagjai az episzkopá- lis egyház Szt. Márton temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyházközségi tanács tagja volt. Washingtonban a há­zaspár az episzkopális egy­ház Szt. János templomába jár. Az elnök korábban a Maine állambeli kenne- bunkport Szt. Anna-temp- lomi alapítványa igazgató- tanácsának tagja volt, és jelenleg is az episzkopális egyház alapítványi igazga­tótanácsának tagja. Ifjúsági Demokrata Fórum alakult Ifjúsági Demokrata Fórum néven új ifjúsági mozgalom alakult. Az IDF megalakulá­sát a július 61 és között a Gsongrád megyei Mártélyon tartott tábor mintegy 170 Résztvevője mondta ki. *'<■ Az Ifjúsági Demokrata Fó­rum ügyvivő testületének képviselői az MTI munka­társának elmondták, hogy az alakuló ülésen elfogadták az IDF ideiglenes alapszabá­lyát és 15 tagú ügyvivő tes­tületet választottak. Az IDF a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági, kulturális és politi­kai mozgalma, ugyanakkor szervezetileg autonóm. Vál­lalja az MDF szellemiségét és soraiba várja mindazokat a fiatalokat — függetlenül attól, hogy tagjai az MDF- nek vagy sem —, akik azo­nosulnak ezzel a szellemi­séggel. Marad a meleg (Folytatás az 1. oldalról) maximális hőmérséklet. Csa­padék utoljára június 29-én esett, akkor is igen kevés. A napsütéses órák száma július 5-én volt a legmagasabb, 14,6 óra. Nincs nyugalom éjszaka sem, a hőmérséklet alig csök­ken. v­Nehezíti a dolgot, hogy az átlagosnál jóval magasabb a levelegő nedvességtartalma is. A sZhkember szerint ek­kora hőséghez 27—30 száza­lék lenne az ideális, miköz­ben ezekben a napokban 58— 62 százalékot mérnek. Nem csoda hát, ha a ren­delőkben, kórházakban szin­te elviselhetetlen a tömeg, nagyon sok a beteg. Amint azt dr. Csépke Katalintól, a Jósa András kórház adjunk­tusától megtudtuk, a helyzet napról napra rosszabb, így nem árt néhány jó tanács. A jelenlegi időjárás főképp az érrendszeri, keringési be­tegségekben szenvedőket sújtja, hiszen közöttük a leg­gyakoribb a rosszullét, szé­dülés. Nem csak nekik, min­denkinek ajánlható: aki tehe­ti, maradjon a hűvös szobá­ban, kerülje a tömeget, este, és kora reggel menjen az ut­cára. Hiába kívánjuk, ne igyunk ilyenkor sok folyadé­kot, ha mégis, főképp teát fo­gyasszunk. A terhes kisma­mák szintén fokozottan ügyeljenek magukra! Bár most aztán.-igencsak barnít a nap,' mégse ajánlatos a nap­fürdőzést túlzásba vinni! Az orvos szerint ilyenkor egy óra is bőven elég. Egészsé­geseknek és betegeknek' egy­aránt megszívlelendő jó ta­nács: mindenféle alkohol fo­gyasztása tilos! Fokozottan kell figyelniük az autók ve­zetőinek is, hiszen a nagy melegben lassulnak a ref­lexek, tompul a figyelem, könnyebben adódik bal­eset is. A mentőknél nemcsak a hőség, a sok munka is nehe­zíti a dolgot. Nyeste József szolgálatvezető szerint főképp az idős korú, magas vér­nyomásos emberek szállítása adja e napokban a legtöbb munkát, de gyakran hívják őket közúti balesetekhez is. KG MEZŰTRADE Rt. Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) nének ezek a termékek, de bizonyítani akarják, hogy a nyugati piacon is életképes a*., szűrőcsalád. A másik fő tevékenység a már említett mentőautóval kapcsolatos. A szovjetek sze­retnének beszerezni közel négyezer korszerű autót és a nyugatnémet fél vállalkozott ezek behozatalára. A MEZŐ­GÉP feladata az, hogy a bel­ső berendezést elkészítse. Ez a meglevő Ford mintapél­dány, ennek alapján készül­het a többi, bár egyik fél sem ragaszkodik csak ehhez a típushoz. Az ára egyelőre két és fél millió forint. A ké­sőbbiekben, ha az Országos Mentőszolgálat is úgy gon­dolja, nálunk is megjelenhet­nek ezek a kocsik. Szilágyi Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents