Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
1989. július 10. Kdet-<Magyaronag 3 Reálisan történelmi távlatból ítélhetjük majd meg Kádár János munkásságát. Az>elhunyta alkalmából érzett gyász azonban sokakban felidéz olyan emlékeket, amikor személyes közelségbe kerültek vele. Két ízben ismerkedett nemcsak futólátogatásként Szabolcs-Szatmárral, hogy közvetlenül is/megtapasztalja e sokat szenvedett, hátrányos térség népének életét. Bár ekkor hangzott el az a bizonyos „nyíregyházi beszéd”, mely a bonyolódó politikai viszonyok között igyekezett tiszta képet adni, sokan mégis a közvetlen epizódokra emlékszünk.. ... Amikor befejeződött a nyíregyházi színházban rendezett aktívaülés, Kádár János sétára indult a belvárosban. Mire a Széchenyi utcára ért, valóságos tömeg kísérte, mert mindenki látni akarta, szót váltani vele. Ódzkodott mindenféle feltűnéstől, csendesen meg is jegyezte kísérőinek: „Mi van ma, május elseje”?... Aztán a Társadalombiztosítási Igazgatóság ablakából integető, üdvözlő asszonyokhoz, lányokhoz fordulva mondta: „És mit szól majd a főnökük, hogy munka helyett integetnek”? Az egyik asszony feltalálta magát; „Mi most tartjuk az ebédszünetet, Kádár elvtárs”..., ... A Zrínyi Ilona utcán akkor épült a Nyírfa Áruház, s az építőmunkások is kiálltak a járdaszélre, hogy lássák a vendéget. Tapsoltak ők is. porzott tenyerük a cementtől. Ezt látva Kádár János kiállt a „menetből”, hogy kezet foghasson a megfáradt emberekkel.. . ... Sokáig emlékezetes marad az a családlátogatás is, amelyet Fehérgyarmaton egy fiatal munkás modern lakásában tett. Sorolták a fiatalok, hogyan élnek, miként boldogulnak, s hogy nekik egyre jobb, amikor Kádár János a mama felől érdeklődött: Hol él a mama, miből él a mama, mikor látták utoljára, eljár-e ebbe a szép lakásba? Mondta a házigazda, hogy persze, tartjuk a kapcsolatot, bár a mama még dolgozik. Aztán megint a saját dolgaikról beszélt. Kádár János szinte ötpercenként visszatért a mamára, mert úgy érezte, hogy egy kicsit eltávolodott tőle a fiatal család. Megköszönve a vendéglátást, a kedves szavakat. Kádár Já- János így búcsúzott: „És csókoltatom a mamát"... Ilyen és ehhez hasonló apróságok persze nem minősítenek egy politikust. Csupán jelzései annak, hogy az ország dolgai közepette is — Kádár János mindig az emberben gondolkodott. A. S. ÚTJAVÍTÁS ŰJFEHÉR- TÖN. A vágányfelújításoknál fel nem használható kövekből vásárolt tetemes mennyiséget a debreceni pá - lyafenwtartási főnökségtől az új fehértói községi tanács. A közel 100 vagon követ a lakosság társadalmi munkában a földutak javítására, karbantartására használta fel. TŰZZOMÁNC-KIÁLLÍTÁST rendez a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, valamint a Nyírbátori Alkotóház és Képző- művészeti Stúdió Nyíregyházán a Pál Gyula-teremben. A kiállítás megnyitója július 20-án lesz 16 órától, s a kedd kivételével augusztus 1-ig mindennap megtekinthetik az érdeklődők a képzőművészeti alkotásokat. Itt a 11-277! Válaszol Gönczi Mária rovatvezető Bélieken nincs málnaháború, de... Kopog a mélyhűtött Kisebb a termés, a gyümölcsnek mégsincs jé ára Megfáztak a Tesszük, drága a napszám A kép láttán első pillantásra azt hihetnénk, hogy ősapáink kora beli fotó került elénk. Holott igazán csak friss, a múlt hét végén készült felvételünk Nyírbátorban. Az első igazi bemutatkozás a tavaszi BNV*n volt, ahol nagy sikert aratott. Most 11 darabot gyártanak a bicikli-hintó őszvér járműből. Szó van 50—66 darab gyártásáról a közeljövőben. Eljutott már Miskolcra, Egerbe, Mosonmagyaróvárra egy-egy jármű, hazánkon túl szállítanak Ausztriába, Hollandiába, az NSZK-ba, Kuvaitba és Dél-Afrikába. A kft. tervezi, hogy július 20. és 30. között a Budapesten megrendezésre kerülő repülősnapon öt bringó- hintót üzemeltetnek. Azt hisszük, nagy sikere lenne a nosztalgiaműveknek a gyermekek fes felnőttek körében Nyíregyházán a Sóstón, vagy Debrecenben a Nagyerdőn is, ha akadna vállalkozó az üzemeltetésére. (Elek Emil) Ügy látszik, az egy hete tartó kánikula olvasóink kér- dezőlkedvét is elbágyasztot- ta, mert a megszokottnál kevesebb levóí, telefonhívás érkezett szerkesztőségünkhöz. Ez ugyan megkönnyíti a válaszadásban soros újságíró dolgát, dehát az olvasóknak ilyesmire igazán nem kell tekintettél lenniük... S hogy iné szaporítsam tovább a szót. vágjunk mindjárt a közepébe. Séra Ferenc nyíregyházi olvasónk a moziműsort hiányolja lapunkból. Mint Írja, arinak idején olvasta a moziüzemi vállalat tájékoztatását, amely szerint a jövőben csak hetente egyszer kérik megjelentetni a lapban a műsort. Am — teszi szóvá a levélíró — azóta végképp eltűnt a program az újságból. Valóban így van, és sajnos a jövőre nézve sem tudok semmi biztatót mondani. A moziműsor közlése ugyanis hirdetésnek számít, tehát fizetni kell érte, és a moziüzemi vállalat úgy ítélte meg, hogy még .a kedvezményes díjat sem tudja vállalni. Ezért június elsejétől már hiihányzik a lapból ez az információ. Olvasónkhoz hasonlóan magam is mozirajongó lévén, én is sajnálom, hogy elmaradt a műsor, dehát, azt mondják, az üzlet az üzlet... Ä véletlen úgy hozta, hogy még egy .»„mozis” kérdés érkezett,, ez, » második telefonon, Lengyel István nyírbátori lakostól, akká'z autósmozik iránt érdeklődik. Itt a megyében csak egyetlen autósmoziról tudok, ez Gergelyiugomyán működik, pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn van előadás. EzenMjfül r, figyelmébe ajánlom -a kisvárdai vármozit, amely ugyanezen a napokon vetít a nyárhoz illően kifejezetten szórakoztató .filmeket. * *-.*■* - * >. + í * 1 % Most pedig,. ahogy mondani szokták, váltsunk - témát. Özvegy Kópis Lajosné pirlcsel levélírónk arra panaszkodik, hogy nagy utánjárással sem kap 37-es, 38-as kismamacipőt, amire pedig neki — betegsége miatt — nagy szüksége van. Ügyében két helyen is érdeklődtem. A Topán Cipőkereskedelmi Vállalatnál úgy. tájékoztattak, hogy a kismamacipő általában nem hiánycikk, tehát ahol mégsem kapható, ott a kiskereskedelem a ludas — a Topán-tud szállítani. De ha olvasónk hoz-, zájuk fordul, közvetlenül is segítségére lesznek. Nyíregyházán, a Guszev lakótelep 3, sz. alatt keresse őket. Jó tanáccsal szolgáltak a mozgás- korlátozottak megyei egyesületében is, amelynek a néni — tudomásunk szerint — szintén tagja: ilyen, de tar- tósabb cipót csináltatni is lehet, az egyesületnek épp most áll szándékában meghívni egy debreceni szövetkezetei. Mind ennek az időpontját illetően, mind pedig az egyéb lehetőségekről szívesen tájékoztatják az egyesület Körte utcai székházéban. Az iméntiekhez még csak annyit, hogy a cipőt ortopédiai szakrendelésen is felírják, és így a rászorulók lényegesen olcsóbban — sőt,- esetleg ingyen — készíttethetik el. £ Vajon mi épül Nyíregyházán a Széchenyi utca—Vasgyár utca sarkán lévő, most már üres telken, a SZAÉV egykori épületének helyén? — kérdi N. I. helybéli lakos. A városi tanácson megtudtam,- hogy OTP-értékesítésű lakások készülnek majd a szóban forgó telken. A társasház földszintjén üzletek lesznek. Az építkezést még az idén szeretnék elkezdeni, de némi bonyodalom van az engedéllyel, mert az illetékesek egy része úgy véli, túl közel lesz a pályaudvar a leendő lakásokhoz, ami a zaj-miatt nem közömbös. H. S. Csengersimán több hőnapra kénytelen volt megszakítani munkaviszonyát. Most már újra dolgozik, de aggódik, hogy rövidesen esedékes szülését követően az említett megszakítás miatt nem kapja majd meg a kismamákat egyébként megillető juttatásokat. A terhességi-gyermekágyi segély, á gyes, a gyed folyósításának feltétele, hogy a kismama a szülés időpontjában munkaviszonyban álljon, továbbá a szülést megelőző két éven belül 270 nap biztosítási ideje meglegyen. A 270 nap számításánál a munkaviszonyt össze lehet vonni, nem számít, hogy a megadott időn belül milyen hosszú megszakítás volt. Aki soha életében nem termelt gyümölcsöt* és jószerével azt sem tudja, mi fán terem a málna, a televízió riportműsorától az is felháborodott. Országos egyetértést és szimpátiát alakított ki az a termelői magatartás, mely szerint á gazda porba dobta a málnaszemeket és kijelentette: ,.Megérdemli a sorsát az az ország, ahol a megtermelt értékeknek nincs becsülete.” Dióhéjban az ok és az okozat: ma az egyik legértékesebb és legkedveltebb gyümölcsünknek, a málnának nincs .elfogadható ára, nincs rekesz a málnaszürethez, tonnaszámra penészedik, romlik a termelő kárára az exportképes áru. . Mi a helyzet a megyében? A málha nálunk nem őshonos, de a hatvanas évektől Nyírbéltek térségében az egyéniek, a háztáji és kisáru- termelő gazdák nagy szorgalommal telepítették. Ma a házikertekben, a hátárban, a kisebb-nagyobb parcellák együttesen 50—60 hektárnyi termőfelületet adnak. Ez már nem kevés. — Valóban — mondja Deák Mihály, a bélteki Áfész felvásárlási osztály vezetője) — hiszen csak mi kétszáz tonna körüli mennyiséget vásárolunk fel. Ennek az értéke a mai árakon számolva is 7—8 millió forint. — Milyenek a mai árak? — Négyféle felvásárlási árunk van, az extra gurulós 45 forint, a gurulós 35 forint, a rekeszes 30 forint, és a hordósmálna (a málnaszörp alapanyag?) 15 forint. — Ez kisebb, mint a tavalyi ár, miközben a forint leértékelődött, a termelési és megélhetési költségek nőttek, a málna ára csökkent. Miért van ez? — Főként az exportpiac miatt. Mérséklődött az érdeklődés. Ahogy én tudom. Jugoszlávia és Lengyelország elárasztotta málnával Európát, jó volt.a termés. A bélteki térségben idén nem volt jó a termés. Fele annyi málna termett, mint tavaly, vagy azelőtt és a gazdák nem értik, ha kevesebb a málna, miért alacsonyabb az ár. Béliek környékén nincs túlkínálat, inkább kereslet tfan. Az árnak ehhez kellene igazodni. Igazodna is, ha csak Bélteken, Penészleken, Nyír- lugoson termelnék. Mert, hogy elfagytak a vesszők, rosszabb volt a gyümölcskötődés, annak is van előnye, ha előnynek lehet egyáltalán nevezni.-1- Nálunk nincs eladási, átvételi gond, nincs ládahiány, — közli Kujbus Mihály- né Áfész-felvásárló. — Ide hozzám naponta 20—25 mázsa málnát hoznak a termelők. Nem a málna a gond, inkább a meggy. Sok termett, sokat hoznának, de nem tudom mindet átvenni. A málnatermelők természetesen zúgnak és elégedetlenek. Török Istvánná Nyír- lugoson előbb a felényi, harmadnyi termésre panaszkodik, majd kijelenti: — Nincs ára a málnának. Jelen vannak többen is asszonyak és kontráznak. — Mi az, hogy nincs ára?! Egyszerűen semmibe veszik! Tessék elképzelni, mi munka van a telepítéssel, a gondozással, a szedéssel és a sok vesződés után néhány forinttal kiszúrják a szemünk. Hát megéri, főként annak, aki már nem bírja annyira, és napszámot is kell fizetnie. Elvitatkoznak a napszámról az asszonyok: egy ügyes ember naponta 50—60 vödör málnát is szed, így a napszám 600—700 forint. Kint a határban a málna- szedők között is jártunk. A sűrű sövényben, a bőrsértő, ruhakoptató, szúrós hajtások között 30—32 fokos hőségben valóban nem leányálom a munka. De a termelők konok akarással és kitartással dolgoznak. Olyan véleményeket mondanak: rossz ez az év, de még. nem annyira rossz, hogy az ültetvényeket felszámolják. Jövőre talán jobb lesz. Addigra talán a málnaár csinálóinak is megjön az eszük. Egyet viszont végképp nem értenek, ma a külföldi és hazai; piacokon annyira drága a málna, akkor a „tö- vinél” rabért olyan olcsó? 0[0V Seres Ernő Madarak A gólya Vidéki utaimat járva jóeső érzéssel látom azokat a villanyoszlopokat, amelyek gólyafészekkel koronázva, népes madárcsaládot tartanak a magasban. Minden fészekben három-négy fióka. Nem mindig költ ilyen bőséggel a gólya. Oka van annak — mondja a természet bölcsőjében ringott ismerősöm — a gólya nem egy buta madár. A gólya akkor nevel sok fiókát, ha bőven terített a természet asztala, ha van elegendő béka, vízisikló és hasonló csemege. Sőt, a gólya azt is tudja, hogy jövőre is lesz a felnövekvő új generációnak elegendő élelme. Hiszem is, nem is, amit hallok, de elgondolkodom a dolgon. Főként az előrelátáson. Ha a gólya képes ilyesmire, nagyon sok ember vajon miért nem? Lehet, hogy az ember gyerekét mégsem a gólya hozza? A veréb és a fecske Bérházban lakom és mégis fészkel az ablakom alatt a fecske. Már repülni tanul az idei fészekalja. Repülnek és kora hajnalon röptében kapkodják el a legyeket, bogarakat, amiből rengeteg van ebben a rek- kenő melegben. Van verébcsaládom is. Ott fészkel abban a hézagban, ami a rosszul illesztett panelek miatt keletkezett. A veréb tehát hézagpótló és milyen rossz és milyen buta. Kínkeservesen fog az én vereben egy végelgyengülésben szenvedő legyet, odarepül az ablakom alá és te- letorokból kiabál, dicsekszik. Mit látok! A légy mégsem elég béna, hess, a verébcsőrből menekül, elrepül. A légy nem jut messzire. Elkapja egy repülni tanuló fecskefióka. A fecske tanuló, a veréb öreg, kofát tekintve talán jnofesszor. Jut eszembe: de jó, hogy a nehéz életre a fecskét nem a veréb neveli. S. E. Bringó-hintó Bátorból A málna átvétele mindennap délután háromkor kezdődik a nyírbéltek! felvásárlótelepen. Kujbus Mihályné naponta 20 —25 mázsa málnát mérlegel, de veszi a meggyet is.
