Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
1989. július 8. Kelet-Magyarország 3 A pártmunkában nincs nyári szünet Beszélgetés Szabó Istvánnal a gazdaságfejlesztés terveiről A minap — a pártbizottság korábbi döntése alapján — két ideiglenes munkabizottság alakulását jelentette be Szabó István MSZMP megyei titkár. Mindkettő a gazdaság jobb működését célozza. Ezekről, s más időszerű feladatokról beszélgettünk a gazdaságpolitikai ügyekért felelős pártmunkással. — Júliusi és augusztusi eseménynaptára tele van bejegyzéssel. Mikor lesz nyári szünidő a megyei pártbizpttságon? — Olyan időket élünk, amikor szünetről nyáron sem lehet szó. Zajlanak a pártkongresszus küldötteit választó előkészületek: A gazdaságban is lényeges változások előkészítésén dolgozunk. Véglegesítjük az élelmiszergazdaság jövőjével, kapcsolatos elképzeléseket, azokat széles körben megvitatjuk a kommunista gazdaságvezetőkkel. Folyamatosan dolgozunk a térség hátrányos helyzete csökkentésére készülő tervezeten — ebben a csomagban a különleges gazdasági övezet kialakítására is javaslatot teszünk. Előttem van a pártbizottságunk kezdeményezésére született MÉM-válasz. E szerint a Mezőgazdasági és a Pénzügyminisztérium együttesen kezdte kidolgozni a belvízkárosult gazdaságok segítésének konkrét módjait. 105 üzemünkben kell pontosítani a teendőket, amelyek a pénzügyi zavarok enyhítésétől egészen a szanálási eljárás kezdeményezéséig terjedhetnek. — Min dolgozik a két alkalmi bizottság? — Az egyik a tulajdonreform kimunkálását célozta meg, a másik a különleges gazdasági övezet létrehozásának lehetőségeit vizsgálja. Ezek olyan politikai feladatok, melyekért felelősek vagyunk. Javaslatot várunk tőlük a megyei gazdaság hatékonysága javítására, a dinamizálásra. Semmiképpen sem akarunk mások helyett intézkedni, vagy mások feje fölött átnyúlni. A mi feladatunk az érvekhez szükséges tények felsorakoztatása, javaslatok kidolgozása, a befolyásolás, meggyőzés. — Bizonyára sokan kiváncsiak: miket is takarnak a fenti címszavak? — A tulajdonreform esetében munkánk lényege: hogyan lehet átvezetni, hatékonyabbá az állami tulajdont, valódi vegyestulajdonú gazdaságokat létrehozni, a névtelen és személytelen állami tulajdonból felelős gazda által irányított jó gazdasagot léthehozni. Ez nem feltétlenül konkrét egyéni tulajdont jelent, hanem olyanok megtalálását, akik képesek j(jl'.működtetni a rájuk bízott vagyont. Természetesen a írrtagántulajdon térnyerése sem kizárt, de ma is hiba lenne iegyenbaegoldásokat alkalmazni. Röviden e folyamat gyorsí- tását'Céloztuk meg a megyében. : ~ ‘ : ‘ ;.............. ... '' s — A különleRCs "azdaságí övezel vámszabad-területet jelent? .Kiét (képzeljük el területileg? feltétlenül vámszabad területet, de magába foglalhat ilyet is. Mi a kormányzatnak azt javasoltuk, hogy a szovjet határnál — nagyjából Záhonytól a Tisza által bezárt természetes határövezet mentén — jelöljünk ki olyan szabadkereskedelmi zónát, amely alkalmas annak a kísérleti megvizsgálására, milyen eredménnyel jár a magyar— szovjet kereskedelem konvertibilis elszámolásra állítása. Szeretnénk, ha e térségben sikerülne olyan vállalkozást ösztönző szabályozást bevezetni, amely vonzza a beruházókat, a korszerű technikát, csábítaná a nyugati befektetőket, akiknek ez megkönnyíti a szovjet piacra bejutást. Az itt folyó kereskedelem az államközi egyezményekben meghatározott tételeken felül folyna, a pénzügyi szabályozós pedig itt már nem visszatartó, hanem élénkítő hatással járna. Ügy gondoljuk, hogy az itt működő gazdasági egységeknek teljes felhatalmazást kell kapniuk az üzletkötésre akár rubelben, akár tőkés valutában történik. — Van ennek realitása, s ha isen, hol tart most az ügy? — Több minisztérium támogat bennünket ebben, s a Szovjetunió is érdekelt egy ilyen típusú kísérletben. Ezt jelzi, hogy a kárpátaljai vezetők is hasonló megoldást javasoltak kormányuknak. Jelenleg a bevezetés konkrét feltételeit, a szabályozást vizsgáljuk. Azt is, hogy egyszerre és teljes mélységében, vagy folyamatosan és szakaszonként fejlődjék-e ki a kereskedelmi és működési szabadság a térségben. Júliusban a szakértők már leteszik az asztalra az előzetes mérések adatait, s a tudományos műhelyek bevonásával nyár végére a kormány asztalára szeretnénk tenni javaslatunkat. — Nem kevesen kísérik állandó figyelemmel a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésével kapcsolatos kormányprogramot, s az ezzel összefüggő megyei elképzeléseket. Ismertetné ezeket? — Űjabb szakasz következik. A kormány július vége felé tárgyalja e témát, amelynek friss vitaanyaga itt van a megyében. Ebből is kitűnik, hogy a fővárosban ismerik gondjainkat, ezek azonban nem jelennek meg elég plasztikusan, a javasolt megoldás módjai is keretjellegűek. lényegesen több szabályozási kedvezményt is várunk. A térségfejlesztés gyorsításához lehetővé kell tenni az itt előállított jövedelem nagyobb hányadának újrabefektetését, hogy az itteni beruházást a pénzszegény viszonyok között se büntessék. Olyan öngerjesztő, vállalkozást élénkítő folyamatot szükséges elindítani. amellyel új munkahelyek is teremtődnek. Konkrét segítséget szeretnénk kapni az infrastruktúra fejlesztéséhez is. — Es vannak erre jó esélyeink? — A kongresszust követő megyei pártértekezlet programjában ennek már konkrétan kell szerepelnie. De kormány- támogatás nélkül — s ezt mindenki tudja — nem lehetünk eredményesek. Ennek a révén indulhat el a vállalkozók közvetlen érdekeltségére épülő hatékony gazdaság fejlődése. Az irányítás-koordinálás feladata pedig a vállalatok előtt tornyosuló akadályok, bürokratikus korlátok leépítése legyen — ezek következtében jelenik meg a vállalkozói kedv, szabályoz a piac. Ezek érvényesülését kell segítenünk. K. J. A felújított siófoki Aranypart Kemping mellett a Balaton-parton ideális környezetben épült fel a SIÖTUR új üdülőtelepe. ötvenhat négyágyas és tizennégy kétágyas lakosztályt foglal magában a huszonnyolc faház. A 106 millió forintos beruházás a minőségi turizmus fejlesztését szolgálja. „BIZALMI KÉRDÉS” KISVÁRDÁN Leköszön a tanácselnök Hosszú ideje foglalkoztatja Kisvárda lakosságát, hogy kisebb-nagyobb ellentétek miatt megbomlott az egység a város vezetésében. Egy korábbi tanácsülésen a szervezeti és működési szabályzatot utasítottak el a tanács tagjai, mert úgy érezték, hogy egyik pontjának megváltoztatása az elnök- helyettes személye ellen irányul. Legutóbb egy fejlesztési ügy kapcsán felkerült az i betűre a pont: Tóth László tanácselnök bejelentette, ha ezt a testület elfogadja, akkor lemond. Minthogy minden személyi kérdésnél és minden személyes ellentétnél fontosabb a város ügye, egy beszélgetésre ült le a tanács mostani vezetőivel az MSZMP kisVárdai első titkára, a Hazafias Népfront városi titkára, a Magyar Demokrata Fórum kisvárdai szervezetének elnöke. A beszélgetést Kőrössy Kálmán, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára vezette. Mindenekelőtt szakmai dolgok hangzottak el Kőrössy Kálmán szájából. Ugyanis a tisztségviselők megválasztása, felmentése a városi tanács testületének a feladata, nekik kell róla dönteni, hogy felmentik-e, visszahívják-e hogy legyen, vagy ne legyen elnökhelyettes. A város vezető testületé felel ugyanis a település minden gondjáért, s ha személyi ellentétek nehezítik a gondok megoldását, annak a város lakói látják kárát. Természetesen a megyei tanács vezetőinek és a végrehajtó bizottságnak is van véleménye Kisvárdáról, a kisvárdai vezetőkről, ennek ellenére sem szólnak bele, s még csak nem is akarják befolyásolni a döntést. Azt is elmondta, hogy Tóth Lászlót jó tanácselnöknek tartják, a kialakult helyzetet azonban nem. És a város túl nagy érték ahhoz, hogy bárki is átnézhessen a vezetésben támadt gondok fölött. „Lemondásom végleges" Tóth László tanácselnök.-— hogy a beszélgetés konkrét fordulatot vegyen — bejelentette: „Nem tudom elképzelni, hogy tanácselnök maradjak, tehát lemondásom végleges. Nem tudom elképzelni, hogy végrehajtsam a tanácsnak azt a döntését, amelyet én rossznak, városellenesnek tartok. A tanácsnak joga van így dönteni, nekem pedig jogom van lemondani ...” Varga András, az MSZMP városi első titkára arról tájékoztatta a beszélgetés résztvevőit, hogy noha a pártbizottság nem kíván beleszólni a tanács ügyeibe, az elmúlt időszakban többször is beszélgettek a tanácselnökkel és az elnökhelyettessel, megkérdezték tőlük, hogy tudnak-e együtt dolgozni, s minden alkalommal arra a megállapodásra jutottak, hogy a választásig mindenképpen. Hete Szabolcsúé, a népfront városi titkára: — Az elnökség úgy foglalt állást, hogy egy etikai bizottság vizsgálja meg a tanács vezetőinek dolgát, ám ez az új információ, — hogy a tanácselnök lemondási szándéka végleges — szükségtelenné teszi a vizsgálatot. Kiss Gyula, a Magyar Demokrata Fórum helyi elnöke arról beszélt: van a városban vezetésellenes hangulat. s ezt csak felerősítette, hogy a tanácselnök bizalmi kérdési csinált a vár újjáépítésének ügyéből. (Arról van szó, hogy a tanács testületé a vár felújítására 65 millió forintot szavazott meg, a tanácselnök pedig azt mondta: ilyen gazdasági helyzetben, ha mégoly fontos a vár felújítása, akkor sincs rá ennyi pénz, legfeljebb tízmillió forint ráfordítással értett egyet. A tanács döntése után bejelentette, ő inkább lemond, de ezt a határozatot nem hajtja végre.) Bizalmi szavazás volt ez inkább, mint konkrét gazdasági kérdés. ,* Csődbe jutott a vezetés Tóth László: — Nem zsarolni akartam a tanácsot a lemondásommal, csak elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ilyen döntést most végre lehet hajtani, amikor fontos dolgokra sem jut pénz. Kiss Gyula azzal folytatta, hogy a lemondás igazi oka a két vezető közötti ellentét. Az MDF három lehetőséget lát a megoldásra. Az első: az elnök adja be írásban a lemondását. A második: ha ez nem történik meg, vagy nem változik kedvezően a vezetés, akkor kezdeményezik a visz- szahívását. A harmadik: átmenet a kettő között, vagyis az elnök beadja a lemondását és elmegy szabadságra. Azt is hozzátette azonban: szeretnék elkerülni, hogy az egyik vezető bukik, a másik pedig győz. Ez a város lakosságát nem elégíti ki, s azért is igazságtalan volna, mert mindketten sokat tettek a városért, ugyanakkor mindketten okai az ellentétek kiéleződésének. Mindenképpen sürgősen dönteni kell, mert most működésképtelen a tanács, a vezetés csődbe jutott. Ennél is nagyobb kérdés azonban a kibontakozás, az, hogy mi lesz a lemondás után? Olyan megoldást kell találni, ami előre viszi az ügyet, és kielégíti a közvéleményt is. Hí irritálja a lakosságot? Varga András szólt közbe, hogy nincs döntésképtelen helyzetben a városi tanács, még akkor sem, ha a vezetése megoldatlan. Inkább az a baj, hogy az előkészítésben meglévő vitákat úgy viszik a testület elé, hogy az ott hozott döntéssel még jobban kiéleződik az ellentét. Az MDF elnöke csokorba kötötte, mi irritálja a város lakosságát. Például az a döntés, hogy nem akarják eladni a tanácsi lakásokat, szabálytalanul épül az MHSZ-lőtér, nincs körülötte megfelelő védőterület, gátolja majdan a kórház bővítését, s egyáltalán miért költenek rá, ahelyett, hogy kegyeleti helyet létesítenének a II. világháborúban elesettek emlékére. Irritálja a lakosságot a telefonhiány, az elmaradt iskolaépítés, nem mozdul előre a központi rendelőintézet ügye, s áll a felüljáró építése. Tóth László megválaszolta, hogy a tanácsi lakásokat majd akkor célszerű eladni, ha azért pénzt is kaphat a tanács, mert g mostani rendelet a leromlott fővárosi lakások érdekében született. A lőtér építését szakemberek végzik a rendezési tervnek megfelelően, tehát nem gátolja a kórház bővítését. A telefongondok kialakulása a posta monopolhelyzetén múlik, ami pedig az iskolát illeti : s ha elveszik a tanácstól a fejlesztésre költhető pénz felét, akkor valamiről le kell mondani. Egyébként ebben a tanács és nem a tanácselnök döntött. A felüljáróra most 15 millió forint hitelt szeretnénk felvenni, és természetesen naponta sürgetik a minisztériumot, hogy minél hamarabb elkészüljön. A beszélgetés végeredménye már a kezdetkor eldőlt, tehát a tanácselnök a legközelebbi tanácsülésen benyújtja lemondását. Azt is elmondta azonban, — mert szóbakerült —, hogy az apparátus munkájában ez nem okoz törést, „a meccs sípszóig tart”, tehát leköszönése utolsó pillanatáig lelkiismerettel látja el feladatát. A következtetések megvonása ezután sem maradt el. Nem lehet csokorba kötni sem az eredményeket, sem a gondokat, és azt egy ember nyakába varrni. Már csak azért sem, mert fontos ügyekben a tanács testületé döntött. Valamennyi résztvevő felajánlotta segítségét a kibontakozás elindításához, mert nemcsak városról van szó, hanem emberekről, és nem csak leköszönő, hanem új emberekről is, akiknek —, ha nem segítenek a közhangulat formálásában — a mostanihoz hasonló helyzettel kell szembenézni. És az már a mainál is többet ártana a városnak. Balogh József
