Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
XLVI. évfolyam, 158. szám A*A: 4.M ROBir ‘ 1988. július 7.. péntek Ma kezdídík a Varsái Szerződés bukaresti csúcstalálkozója iNyers Rezsi vezeti a magyar delegációt Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének vezetésével csütörtökön Bukarestbe utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének július 7— 8-ai ülésén. A delegáció tagja Nemeth Miklós, a Minisztertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, .honvédelmi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kötői Géza, az NSZMP KB osztályvezetője, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási * miniszter. Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Traian Pop, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. ME6HILT KÁDÁR JÁNOS h MSZMP nyíregyházi bizottsága napirendjei Küldöttválasztási read A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése, Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Kádár János, a mágyar és a nemzetközi' munkásmozgalom kiemelkedő személyisége hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnöke, több mint három évtizeden át első titkára, illetve főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, korábban két ízben miniszterelnök olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatát és erejét mindenkor a magyar nép, a dolgozók boldogulását, az ország szocialista átalakítását szolgáló küzdelemnek szentelte. Megegyezésre törekvő emberségével, reformkezdeményezésekkel nehéz időszakokban törekvései mellé tudta állítani az ország haladó erőit, majd népünk túlnyomó többségét, elismerést szerzett külföldön is a magyar szocializmus ügyének. Kádár János kimagasló államférfi volt. Életútja, egész munkássága a magyar nép azon törekvéseit szolgálta, amelyek a társadalmi közmegegyezés talaján, a reformpolitika segítségével eljuttathatják országunkat a felemelkedéshez. Kádár János neve és emléke élni fog a kommunisták, a magyar nép, az emberek emlékezetében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Országgy űlése, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Miniszter uácsa Nehéz történelemben gondolkodni, hiszen kortársai voltunk. S tudjuk azt is, hogy olyan személyiség volt, aki a kultusz minden változatát határozottan elutasította. Ilyenkor szerénységét szokták emlegelni. bizonyára a munkásemberek erkölcse is kötelezte őt. a valóságos ok azonban más lehetett. Kádár János ugyanis egész tudatos politikai tevékenysége során a népfrontos politika kategóriáiban gondolkozott. Akkor lett kommunista. amikor hatni kezdtek a Komintern hetedik kongresszusának eszméi, amelyek kivezették a különböző országok kommunista pártjait a szektás elszigeteltségből és a nem- lífet. az antifasizmus. a progresszió általános kötelezettségét vállalták. Hitler fenyegető árnyékában, s hogy ne feledj ük. Horty-ország valóságában. Kádár János, mint fiatal politikus hamar rádöbbent arra, hogy az illegális kommunista párt szükségszerűen korlátozott lehetőségeit akkor sokszorozhatja meg, ha a nemzeti érdekek általános képviseletét ugyancsak vállalja. Ehhez pedig — egyebek között — az is szükségeltetik, hogy az ilyen feladatokra vállalkozó politikus az empátia, a beleérzés képességével rendelkezzen. Képes legyen arra, hogy az egymásnak ellentmondó érdekek, a földrajzi adottságok és a politikai viták bonyolult szövevényében felismerje: mi az az egyetlen, ám legfontosabb probléma, amelynek megoldásától függ minden további lépés. Nehéz történelemben gondolkodni. hiszen kortársai voltunk. Ismerjük, hogy a felszabadulás után. a hazai kommunista mozgalom egyik vezetőjeként miként kezdett hozzá az új rend szervezéséhez. Ismerjük személyes tragédiáját is: annak a rendszernek a börtönében kellett szenvednie, amelynek egyik legelköte- lezettebb híve volt. Mindannyian tudjuk, hogy Kádár János mindenkor és minden körülmények között fegyelmezett pártmunkás volt. Ügy is, mint a Magyar Szocialista Munkáspá: . első tisztségviselője. Az ő szájából nem olcsó szólam volt ha hallgattuk: a nép szolgálatában álló munkásnak tekinti történelmi szerepét. Valóban szolgált, de nem volt rabszolga. Fontos különbségtétel : túlságosan sok udvarnoka gyülekezett össze Sztálinnak, akik feltételek és valóságos hit nélkül bármilyen kérdésben alárendelték akaratukat, szándékaikat a diktatúra kiszolgálásának. Kádár Jánosnak azonban többször nyilvánosan is kinyilvánított elképzelése volt arról, hogy a magyarországi társadalom öntörvényű fejlődési követelményeit figyelmen kívül hagyni nem lehet. Kádár János számos kompromisszumot kötött, mint politikus — ugyan, !é- tezhet-e politikus kompromisszumok nélkül?! —1 de alkui nem voltak elvtelenek. Lehettek ezek az alkuk sikertelenek, de nem voltak elvtelenek. Öt ugyanis nem a hatalom ténye érdekelte, hanem a magyarság érdekében akart dolgozni. Manapság sokat és sokszor beszélünk az 1956 utáni évekről. Szenvedélyesen, szélsőségektől sem mentesen. A gyász pillanatában azonban tárgyilagosnak kell lennie. Az illem szabályai szerint ugyanúgy, mint a saját érdekünkben. Időtől és tértől függetlerrüi elképzelhetőek a politikai cselekvésnek akármilyen lehetőségei. Kádár János egyik nagy érdeme azonban az volt, hogy semmikor sem feledkezett meg az időről és a térről. Realista volt. A magyar történelem jeles egyéniségei közül egyike a ritka realista politikusoknak. Fájdalmas konfliktusokba sodorta az élet. Nem tudhatjuk, noha sejthetjük, hogy a konszolidáció folyamata, s annak a folyamatnak a szélsőségei mennyire idegenek voltak tőle. A szükségszerűséget ismerte el, s az Élet pártján volt. Tudta: a nemzet nem folytathat öngyilkos politikát. Nehéz történelemben gondolkozni, hiszen kortársai voltunk. Hadd idézzem fel azt az írását, amelv a Kritika új folyamának első számában 1972-ben jelent meg. Az akkor elhunyt Veres Péterről szólt ez az emlékezés. Meghatottan idézte fel, hogy Veres Péter, amikor kórházba szállították, a mentőautóba való beszálláskor is a nemzetre gondolt. S kimondta: három kérdésben volt vitája Veres Péterrel, ebből az egyik ügyben neki. Kádár Jánosnak nem volt igaza. A hetvenes évek legelején még nem éltünk olyan időket, amikor divattá Lettek a bűnbánások. Kádár János azonban szükségesnek tartotta, hogy ország és világ előtt igazságot szolgáltasson hajdani vitapartnerének. Ez is része a történelemnek. Kortársai voltunk mindannyian, mert munkatársainak hívott mindannyiunkat. Az álma az volt, hogy egy boldogabb és szebb Magyarország legyen az ezredfordulóra, mint az a romhalmaz, amelyet 1956 [ őszén örökölt. Nem volt hiba nélküli ember. Voltak | elfogultságai, s akadt — í sajnos — nem csekély hi- I bás döntése is. A mérleget j elkészíteni — a higgadt tudósok feladata lesz. A búcsú pillanata sem- I miképpen sem alkalmas j erre. Azt azonban nem kegyeletsértés elmondani. I hogy Kádár János sokszor cselekedett, sokszor határozott a körülmények kényszerében. Meggyőződése ellenére is. Abban a reményben — hadd tegyem i ezt hozzá —, hogy az idő majd meghozza a javítás lehetőségét. Nem hozta meg, többször nem hozta meg. Ezeket a kudarcokat a szolgálat részének tekintette. Erkölcsös politikus volt. Mert realista volt, és sohasem cinikus. Erről nehéz kívülállóként ítélni, akik az úgynevezett nagy politika műhelyétől távol éltek. Realistaként volt bátor. 1964 őszén leváltották f funkciójából Nvikita Hrus- s csovot. Kádár János a j moszkvai döntés idején Varsóban tartózkodott. Hazaérkezve, a Nyugati pályaudvaron beszédet mondott. Hruscsov mellett? Inkább kiállás volt ez a XX. kongresszus eszméi mellett. Azon eszmék mellett, amelyek életének legfontosabb éltető eszméjét jelentették. Kádár János — szándékai szerint — az emberarcú szocializmus elkötelezettje volt. Most már történelemben kell gondolkoznunk, hiszen kortársai voltunk. Szemerszki Miklós felmentése Tegnap ülést tartott az MSZMP nyíregyházi városi bizottsága, melyen megvitatták a kongresszusra váló felkészülés és a küldöttválasztás legfontosabb tennivalóit. A testület elé terjesztett javaslat három megoldási módozatot tartalmazott, amelyről élénk vita bontakozott ki. Az első változat szerint a 372 nyíregyházi alapszervezet taggyűlésen foglal állást a szervezeti szabályzat tervezetéről és a pártról, s itt dőlne el a kongresszusi küldött személyének megszavazása is, s ekkor választanák meg a városi pártkonferencia helyi küldötteit is. A második módozat szerint össztitkári értekezleten beszélnék meg a feladatokat, alakítanák ki a véleményüket a kongresszusi küldöttekről, megalakítanák ez ügyben a titkárok tanácsát. A harmadik változat egy számítógépes névsor alapján gondoskodna a párttagok összehívásáról, helyi rendezvényeken jelöltállításról, fórumok szervezéséről, s így a fórumokon jelenlévő párttagok szavaznának a jelöltre. A városi pártbizottság alaposan mérlegelve mind a három változat előnyeit — és hátrányait — az első változat mellett döntött. A pártbizottság személyi kérdésekkel is foglalkozott. Tóth Pál, a vb tagja terjesztette elő azt a javaslatot, amely szerint dr. Szemerszki Miklós első titkár — a városi pártbizottságnak történt előzetes bejelentése alapján — hosszú pártbizottsági tisztségviselői múltja és megromlott egészségi állapota miatt — korkedvezményes nyugdíjazását kérte. A városi pártbizottság felmentette első titkári funkciója, pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól. Tudomásul vette, hogy 1989. szeptember 1-jei hatállyal nyugdíjba vonul. A testület köszönetét fejezte ki eddigi munkásságáért. A megyei pártbizottság nevében Gazda László megyei titkár tolmácsolta a megyei testület elismerését. Szemerszki Miklós megköszönte a munkájához nyújtott segítséget, a testület, valamint a párttagság bizalmát. Az MSZMP kongresszusának elég közeli időpontját figyelembe véve a pártbizottság nem kezdeményezte új első titkár megválasztását. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a testületi irányítás erősítése mellett, a személyi felelősség egyidejű érvényesítése érdekében a pártbizottság két titkárát válassza a vb tagjává. A választásokig a pártbizottság vezetésével a testület nyílt szavazáson Bányász Jánosné dr.-t bízta meg. Hidrológiai vándorgyűlés Bánjanak okosan a vízzel A megye településeinek több mint a fele a levonuló árvízszint alatt van. Vagyis árvíz esetén közel 200 ezer ember otthona kerülhet veszélybe. Az árvizekkel egy időszakban jelentkezik a belvízveszély is. amely további gondokat okozhat. A töltések kiépítettsége pedig csak 50 százalékos, hosszú évek feladata a megoldása annál is inkább, mivel az állami költségvetésből egyre kevesebb pénz jut — tudtuk meg a Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlésén. Dr. Szalai György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, aki egyben a társaság főtitkára elmondta, hogy a Nyírség vízgazdálkodásának sajátosságát az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység adja. Vízből van elég. csak okosan kell vele gazdálkodni. Az országban 12 igazgatóság működik, a Felső-Tisza-Vidéki Igazgatóság sajátos helyzetét meghatározza. hogy három országgal határos. Romániával, Szovjetunióval, Csehszlovákiával különböző ..határvízi egyezményeket” kötnek. Ez rendszeresen adatcserét, tájékoztatást jelent, például egy esetleges szennyeződést időben jelezni kell. A háromnapos konferencián egyébként külföldi vendégek is részt vesznek. A vándorgyűlésen minden olyan témát megtárgyalnak, ami vízzel kapcsolatos, azzal összefüggésben van. A társaság tagjai között vannak biológusok. orvosok, közgazdászok, akik révén sokoldalúan közelíthetik meg az aktuális problémákat. A vándorgyűlésre közel kétezer tanulmány érkezett, ebből 28 szabolcsi volt. Ez is jelzi, hogy komoly tudományos munkát folytatnak, s mindez önkéntes társadalmi tevékenységen alapul. Az itt elhangzott ötleteket, tapasztalatokat összefoglalják és javaslatként eljuttatják az illetékes intézményeknek és gazdálkodó szerveknek. A Magyar Hidrológiai Társaság legnagyobb szakmai rendezvényét egyébként kétévenként szokták megszervezni. Ebben az évben Sza- bolcs-Szatmár megye vállalta a házigazda szerepét. A csütörtöki nyíregyházi megnyitón Bánóczi Gyula megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, átfogó tájékoztatót Varga Miklós államtitkár tartott. (bojté)
