Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-31 / 178. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. július 31. Zsúfoltság van, áru nincs Ellátási gondok Záhonyban Nemcsak a Kopogó utcán Mérik a repülözajt „...mintha a kéményen akarnának landolni“ Hogyan látja el feladatát az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat, mennyire veszi ki részét Záhony és környező településeinek ellátásából'.' — a kérdésre a helyi tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai kerestek választ a napokban. Megtudhattuk; a nyíregyházi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjai az elmúlt év­ben közel húsz százalékkal növelték forgalmukat. Zá­honyban három boltban, kö­zöttük egy ABC-ben és két élelmiszer-háztartási bolt­ban fogadják a-vevőket — az üzletek összes alapterülete 689 négyzetméter, ebből 290 az eladótér. A boltok közül kettő hagyományos formá­ban, egy pedig jövedelem- .érdekeltségi rendszerben dolgozik. A vevőket persze nem a működési forma ér­dekli, hanem sokkal inkább azzal törődnek, mi található a pultokon. Hiába szól a vb­tájékoztató arról, hogy a kis- határ-forgalomból eredően ellátási gondjaik nincsenek — ha a lakosok olykor a sa­ját boltjaikba sem tudnak bejutni. Amint a végrehajtó bizottság egyik tagja fogal­mazott, bizony jócskán akad­nak gondok a választékkal is. Véleménye szerint a keres­kedők mind gyakrabban a határ túloldaláról érkezők igéhyei szerint rendelnek. Ennek is köszönhető, hogy rágógumi, édesség, különfé­le'szeszes italok korlátlanul, alapvető élelmiszerek pedig hiányos Választékban kap­hatók. Sok gond akad mosta­nában a boltok tisztaságával is, s amint a vb-n elhang­zott, az állandósult zsúfolt­ság miatt soksz'or az eladók is ingerültek« türelmetlenek. A feszültségek feloldására,' a jobb ellátásra törekedve az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tervezi, hogy nem­csak a boltok alapterületét növeli, javítja a szolgáltatá­sok minőségét, növeli a hű­tőkapacitást is, s visszaállítja a fagylalt és kávé árusítá­sát is. Az utóbbival szemben szintén gyakori a kifogás az örökös zsúfoltság miatt. A végrehajtó bizottság to­vábbi programjában az épí­tési telkek értékesítéséről tárgyaltak, döntés azonban nem született, mért a testü­let tagjai közül néhányan a javasolt árat, mások pedig a leendő építők névsorát ki­fogásolták. Végleges állásfog­lalás várhatóan a jövő héten, egy e célra összehívott rend­kívüli ülésen várható. Hiá­ba van a város szívében, évek óta veszteséges a Ran­devú étterem és eszpresszó, ezért üzemeltetője,- a Sza­bolcs megyei Vendéglátó Vál­lalat nem kívánja tovább fenntartani. Szerencsére nem adtak fel nagy leckét a vá­ros vezetőinek, mert érdek­lődők máris jócskán akad­nak. A kishatármenti-for- galom e téren is széles le­Megbízhatóbb statisztikát aligha készíthetne más élet- színvonalunk „mélyrepülé­séről”, mint éppen az OTP. A csengeri fiók vezetője, Magyar László szerint a forgalmukon érezhető, hogy februártól novemberig még a megélhetésre is kénytele­nek a tartalékhoz nyúlni az emberek. Amikor az álma fizet, ismét növekszik a be­tét. Most 114 millió forint saját betétet kezel a csenge­ri ÖTP-fiók. Vannak, akik a postán, vagy a takarék­szövetkezetben - gyűjtik megtakarított forintjaikat. — A filléres tételeket is megfogjuk, hiszen az ala­csony keresetek mellett ne­héz lenne eredménnyel zár­ni az esztendőt. Ez év január elsej ével nyereségérdekeit. lett az OTP és a- fiókoktól is elvárják . az eredményt. Fel­vettük a kapcsolatot a gaz­dálkodó szervekkel, hogy a felesleges pénzüket nálunk kamatoztassák," .és akkor mi is nyugodtaibban hitelezhe­tünk az állampolgároknak. hetőségeket kínál. A legjobb ajánlatot a Magisztrál kis­szövetkezet adta, így a vég­rehajtó bizottság döntése alapján akár meg is veheti az épületet. A testület tag­jai mindössze azt kötik ki, hogy a város ellátása semmi­képpen sem romolhat. A vá­ros vezetői ígérik, a vendég­látóhely nyitva tartása is a lakók igényeihez igazodik majd. Kovács Éva A betétkiáramlást nem­esük a „sokadilka” indokolja, hanem a tehetősebbek ér­tékpapírokba fektetik a pénzüket. A hároméves le­járatú, 18 százalékkal ka­matozó letéti jegy a legnép­szerűbb Csengerben és a környékén. A mezőgazdasági hitel szinte elkerülhetetlen a ház­táji növénytermesztéshez és állattartáshoz. Eddig az idén 63 millió forintot kölcsönöz­tek ezen a címen, a hitelát­lag 50 és 100 ezer forint kö­zött mozog. Közelebb akarnak kerülni a lakossághoz, ezért fizetés­napokon kihelyezett ügyfél­szolgálatot szerveznek az üzemekben és a dolgozók a helyszínen befizethetik csekkjeiket. A cipőgyárban már volt rá példa, szeptem­bertől a tyukodi konzerv­gyárat is bekapcsolják ily módon az OTP vérkeringé­sébe. Korábban hét-nyolc kü* lönféle tervet kellett készí­Szerkesztőségünket gyak­ran keresik olvasóink, pa­naszkodnak a repülőkre — a vadászgépekre és a nyíregy­házi reptér zajára. Nagy András, Hímes utcai lakos arra kér választ, miért kell. eltűrnünk reggeltől estig a katonai repülőket. Szerinte — és ezzel a véleménnyel nincs egyedül — a debreceni reptérről szállnak fel a gépek és nem érti, miért nem ve­szik az irányt inkább a Hor­tobágy felé. Minderről Fábián Mihályt, az MHSZ-repülőtér parancs­nokát kérdeztem. Megtud­tam: a hazánk feletti repü­lést a katonai irányítás alá tartozó budapesti Egyesített Repülésirányító Főköpont koordinálja. A magyar és a szovjet megfelelő szintű ka­tonai vezetők döntenek arról, milyen közforgalmon kívüli (tehát nem utasszállító), el­sősorban katonai repüléseket hajtanak végre. Hozzátette, hogy bár ez szomorú vigasz, Nyíregyháza még mindig a legcsendesebb városok közé tartozik e te­kintetben. De vajon mennyi­re zajos a nyíregyházi fel­szállás? Azt leginkább a Ko­pogó utca lakói tudnák elme­sélni. Sokukat zavarja ugya­nis, hogy néha az az érzé­sük, mintha a kéményen akarnának landolni a gépek. . teniük az OTP-fiókoknak, most mindössze annyit vár el tőlük a megyei igazgató­ság, gazdálkodjanak nye­reségesen. fgy aztán nem csoda, hogy igyekeznek a pénzt hasznosan forgatni. Személyi kölcsönt 4 millió forint, áruvásárlásit 5 mil­lió és a mezőgazdasági hitelt 63 millió forint értékben fo­lyósítottak. Eme rövidlejá­ratú hitelek mellett 60 mil­lió forintot tesz ki- a hosszú- lejáratú hitelek összege. A ..halálmenet” a következő: sápadság. verejtékezés, n.válazás. hasmenés, pupiliaszükíilés. gyen­geség. remegés, hasi görcs, vátt- izomgörcs. légzésbénulás és . .. vége. Az említettek a foszforsav- észter által súlyosan mérgezettek esetében akár ..háláLmenetnek” is nevezhetők. Sajnos, az utóbbi időben a nö­vényvédő szerekkel egyre többen a kártevőkön kívül saját magu­kat is 'életképtelenné teszik. A Szabolcs-Szatmár megyei Nö­vényegészségügy i és Talajvédelmi Állomásnak a kórház kérésére • mind gyakrabban kell embert ért mérgezés miatt vegyi anyagot vizsgálnia. Ilyenkor a kórház az illető vegyi anyagból analizálásra mintát” küld a növényvédelmi szakembereknek. A szer alkotó­elemeinek ismerete a gyógyítás­hoz nélkülözhetetlen. Megtörtént, hogy a mérgező anyagot gyomor­mosó folyadékból kellett azono­sítaniuk. Sörösüvegben? — Előfordul — mondja dr. Lan­tos János, a talajvédelmi állomás laboíatóriumának vezetője —. hogy az illető valahonnan szerez, vagy kap egy növényvédő szert, azt 'otthon sörös-, vagy kólás- üvegben tartja, az edényre azo- • npsító címkét nem ragaszt, s va­laki véletlenül beleiszik. Van olyan anyag, melyből egy korty is halált okoz.. De sajnos, öngyil­kossági szándékkal is ittak már növényvédő szert. Annak illata valamennyi italétól eltér. A kisebb repülők, helikopte­rek még elviselhetők, de sokszor zavarják a tévé véte­lét. Bár lakossági bejelentés még eddig nem érkezett, a Felső-Tisza-Vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatósághoz, a napokban bu­dapesti szakemberek és mű­szerek segítségével zajmérést végeztek a város több pont­ján — a repülőtér köz-’ében, a Kopogó utcán, a Ságvári telepen és a Hímesben. A Környezetgazdálkodási Intézet munkatársai elmond­ták, hogy ennél nagyobb zaj­ra számítottak, mint amit a repülőtér produkált, holott 2000 felszállással ez a „leg­erősebb” hónap. Ök ferihegyi zsongáshoz szoktak — s bár ez a környékbelieket nem vi­gasztalja. Ám zajlik a mérés, majd a kiértékelés. A tavaly újjáalakult FE- TIKÖVIZIG környezetvédel- mi osztályon belül két fős zajvédelmi csoport jött létre és hamarosan megérkeznek a műszerek a zajvédelmi labo­ratóriumba is. Illés Lajos környezetvédelmi igazgatóhe­lyettestől és Spisák János csoportv< .etőtől tudtam meg, hogy léte nek már olyan mű­szerek, melyek a hangot nem dec oelben mérik, ha­nem úgy, mint ahogyan az emberi ül hallja. Tehát megkülönbözteti a zajon be­lül a magas és mély hango­kat, képes „érzelmi alapon” eldönten mi az, amit elvise­lünk és óit nem. Szeret ének sokkal gyak­rabban méréseket készíteni, mint eddig. Pontosan még nem tud ik, milyen mértékű zajterhelést okoznak a repü­lök, de amint megérkeznek az eredmények, azonnal nyilvánosságra hozzák. Ezt egyébként megerősítette Dö­me István, a repülőgépes szolgálat területi főpilótája is, és hozzátette, nekik is ér­dekük, hogy tisztán lássanak a kérdésben. A környezetvédelmi szak­emberek szeretnének minél hamarabb eredményeket lát­ni, még mielőtt a polgári re­pülőjárat . beindul. Céljuk: olyan előírásokat szabni, ami a jelenlegi helyzetet semmi­képpen nem rontja. A nyíregyházi mentőállomáson nagy a sürgés-forgás. A telefon­hívások között egy-egy nercet szakíthatnak beszélgetésre. Nyes­te József szolgálatvezető a mér­gezések ..menetrendjét" kaoásból sorolja. — A permetszeres mérgezések hétköznap általában az esti órák­ban történnek, hétvégeken pedig nappal is. Gyakori, hogy a család összekap, s a férfi, sőt újabban a nők is a házastársukat meg1 ijesztendő beleisznak a vegyszer­be. • vagy mérgező mennyiségű gyógyszert vesznek be. Ez nem egy embernek" az életébe került már. — Az nagy segítség lenne, ha a mérgezést béielentők azt is kö­zölnék, milyen vegyszerről van szó — vélekedik Antal Ferenc szolgálatvezető. — Sokszor a vegyszeres edény a beteg közelé­ben van. Ne csak tejet... — A mérgezésnek a gombos- tünyire ős .zeszükülő pupilla a legjellemzőbb tünete — teszi hoz­zá Gráféi .András. Buga József mentőtiszt pedig arról a tévhitről beszél, hogy mindenféle mérgezés esetén jó, ha a beteggel tejet itatnak. A 2j csak a savval, vagy lúggal méi üeződöttnek előnyös. Minden más vegyszernek a gyor­Meddig menjen a „hetem* • Az ára: járatritkftás A Korányi út III—IV. ütemében felépült házak la­kóinak tömegközlekedésével kapcsolatos nyílt levélre — melyet dr. Czövek Lászlóné tanácstag írt, — s a Kelet- Magyarország közölt — az alábbi választ adom: Vállalatunk 1988. évben — a lakásépítések ütemének megfelelően — tervezte a Korányi IV. ütem tömegköz­lekedésének javítását, mely­re egy autóbuszfejlesztést ütemezett. Ebben az évben a szükséges autóbusz-forduló megépítésére nem került sor, ugyanakkor a 14-es já­ratain a Korányi IV-ben lé­vő megállónál utaslemara­dás keletkezett a csúcsidei járatok egy részénél. Tekintve, hogy sürgősen intézkedni kellett, forduló nem épült, és ugyanakkor Sóstóhegy fejlesztése is erő­teljesen megindult, úgy dön­töttünk a városi tanács mű­szaki osztályával egyetértés­ben, hogy az autóbuszt a 14-es járatok sűrítésére hasz­náljuk fel. Ezt akkor mind a Korányi útiak, mind a sós­tóhegyi lakosok örömmel fogadták. 1989-ben a vállalatunknak nincs lehetősége arra, hogy növelje az autóbuszok szá­mát. A 7 A vonal járatainak egy részét csak akkor tud­nánk a Korányi IV-es ütem­ben épülő fordulóig közle­kedtetni, ha ritkítjuk a já­ratsűrűséget. Levelében utal arra, hogy a járatok ritkítá­sát a lakosság elfogadja an­nak érdekében, hogy a Korá­nyi út IV. ütemében lakók a 7-es busszal utazhassanak. Kérjük, hogy a 7/A vona­lon jelenleg utazók érdekeit képviselő tanácstagokkal és a városi tanács műszaki osz­tályával is egyeztesse ezt az álláspontot és amennyiben ezzel ők is egyetértenek — vállalva a csúcsidei zsú­foltság növekedését — vál­lalatunkon nem fog múlni: ezen az áron meg tudjuk ol­dani, hogy legyen 7-es busz a Korányi úton. Természetesen a 7/A-s betét járatokat a nagy laksűrűségű lakótelep miatt a jelenlegi végállomásig ter­vezzük közlekedtetni akkor is, ha épül forduló a IV. ütemben. Véleményünk szerint a forduló kiépítése önmagában még nem elegendő a térség közlekedésének javítására, változtatni kell a megálló­kiosztást is és szükséges a megállóhelyek megfelelő szintű kiépítése a nagyon hiányzó járdákkal együtt. - Erőss Károly igazgató Szabolcs Volán Vállalat sabb felszívódását segíti, tehát nagyobb bait o"koz. Jó ha a mér- . gezettet hánytatják, a légútjait, szabaddá teszik, illetve szódabi- karbónás vizet itatnak vele. . • A mérgezettek zöme a Jósa András megyei kórház felvételi osztályára kerül. Dr. Pikó Károly főorvos szekrényében 'időnként tekintélyes mennyiségű növény­védő szer gyűlik össze. Ugyanis a vegyszeres flakonokat (helye­sen) a beteggel együtt behozzák. Máris kopogtat... — Az utóbbi években hatáso­sabb szereket kísérleteztek" ki. s alkalmaznak a mezőgazdaságbart — említi a főorvos. — Olykor nem könnyű őket felismerni. Pél­dául a Gramoxonba hánytató szert is tesznek, de szerintem az nem hozta meg a várt ered­ményt. Az ezzel mérgeződöttnek először a veséje áll le, pár nap múlva májelégtelenség lép fel. s ha ezt is tyléll, akkor tüdőzsugo­rodás következhet be. s máris kopogtat a halál. — Fullerföldnek, és bentonitnak (az első ellátáshoz) mindenütt, rendelkezésre kellene állnia. Az­tán sok helyütt rossz a permet- szerek védelme, ahhoz llletékte­■ lenek is hozzájuthatnak. Cselényi György FOROG A PÉNZ Papírba fektetik HALÁLOS IJESZTÉS Gyilkos korty Ingerültek, türelmetlenek...

Next

/
Thumbnails
Contents