Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

1989. július 4. Kelat-Msfjraroraác 3 Mi a különbség? Ádóssághalmozók Ónok szerint mi a KÜLÖNBSÉG két ugyan­abban a betegségben szen­vedő között, akiket az or­vos kiírt táppénzre? Lát­szólag semmi, de ha a fog­lalkozásukat nézzük akkor már jelentős. Az egyik kis­iparos, aki a társadalom- biztosítási járulékot több hónapja nem fizeti, így nem jogosult táppénzre. A másik egy vállalat dolgozó­ja akitől munkáltatója ugyan havonta levonja a TB-járulékot, viszont nem utalta át a társadalombiz­tosítási igazgatóságnak. Utóbbi viszont kap táp­pénzt. Ellentmondásos a két eset, hiszen miért büntetik az egyiket a fizetés el­mulasztásáért és miért nem a másikat? — Jelentősen romlott a kisiparosok, kiskereskedők, vállalatok, szövetkezetek fizetőkészsége — válaszol­ta a kérdésre Holló László, a megyei társadalombizto­sítási igazgatóság igazgató­ja. — A vállalatok egy­másnak illetve a kisiparos­nak tartoznak, laza a szer­ződéses fegyelem és ez ki­hat a járulékfizetésére is. Megyénkre jellemző, hogy sok a fővárosközpontú gyáregység. Ilyenkor az anyavállalat utalja a TB- járulékot és ez is hossza­dalmas. Á szabolcsi taná­csok líagyön sok olyan iparjögösítványt adnak ki kisiparosoknak, akik sze­zonjellegű munkát végez­nek, így a befizetések is időszakosak. Nem kedvez a belvíz vagy az aszály sem és megkezdődtek a felszá­molások, szanálások, ami miatt fizetési halasztást kell adnunk. Ha már a dolgozó fizetett, nem szeret­nénk büntetni. A MEGYEI IGAZGATÓ­SÁGNAK jelentős summá­val tartoznak a magáno­sok, 52 millióval, vállalatok, téeszek, szövetkezetek pe­dig 140 millióval. Hiába próbálja a TB levenni in­kasszóval a számláról, ami­kor a hitelező cégek közül ő is sorban áll. A nyírbá­tori Auróra Cipőgyár 22, a mátészalkai Dunacoop 4, a vásárosnaményi Irodagép- technikai vállalat 5, a papi Kossuth termelőszövetke­zet 3 millióval tartozik. A jogutódok természetesen nehezen vállalják az adós­ságot, így a befizetés húzó­dik. A türelmi idő pedig sokszor 5—6 hónap is le­het. — A 192 milliós kintle­vőség ellenére folyamatos ellátási zavarok eddig nem jelentkeztek — folytatta az igazgató. — Azt szeretnénk elérni, hogy a TB-járulékot úgy kezeljék, mintha a munkabér után a legfon­tosabb lenne. Nem min­degy a vállalatoknak sem, hogy dolgozóik milyen jut­tatásban részesülnek egy- egy betegségük alkalmával. Sajnos nekünk nincs kor­szerű számítógépes rend­szerünk, amivel napra ké­szen ki tudnánk mutatni a tartozásukat. így néhány­szor zavarjuk azokat akis­kereskedőket, vállalatokat, akik elutalták ugyan az összeget, de a befizetés a számlánkon még nem je­lentkezett. A befizetés vagy az al­kalmi munka bejelentésé­nek elmulasztása a nyug­díjba vonuláskor jelent kellemetlenséget. Mivel az alkalmi munkás nincs be­jelentve nem lehet a szol­gálati időnél ezt beszámol­ni, ha az alkalmazott bale­setet szenvedett, hiába áll sorba táppénzért, nem kap kiegészítést. * A tanácsok­nak, a TB-nek is érdeke, hogy beszedje az adótarto­zást illetve a járulékot. Előbbit az iparjogosítvány visszavonásával vagy ingó és ingatlan vagyon lefogla­lásával teheti meg. Utóbbi­ra ritkán adódik példa. Az viszont már kevésbé jő megoldás, hogy a családi pótlékot tiltják le, mond­ván így letudta a járulék fizetését. ARRA, HOGY A TB IS KEZDEMÉNYEZHETI a fizetést elmulasztóknál a felszámolást, egyelőre Ígé­ret van. Az viszont való­ság, hogy bármennyire ön­állóan gazdálkodik bevéte­leivel a TB, ha a kiadásai meghaladják a bevételei­ket és emiatt ellátási zava­rai keletkeznek, az állam garantálja a hiányzó össze­get. Viszont ekkor már a költségvetésből is csökken a keret, hiszen úgyis pótol­ni kell. (máthé) | Táborozik a család,.. | Kilenc gyermek gondja „Amit nekem akkor mondtak..." A hivatásos nevelőszü­lőkkel még csak most kezd igazából ismerkedni a gyermekvédelem. Olyan családokat, felnőtteket bíznak meg ezzel a csep­pet sem könnyű munká­val, akikben az átlagosnál jóval több a szeretett má­sok iránt, s akik sajátjaik mellett a valóságos szülők által eldobott gyerme­keket is felkarolják, saját­jukként szeretik. Ma még nincsenek soksan. Közülük hat családnak iga­zán jól indult az idei nyár. A nyírbátori általános iskola és diákotthon — valamikor gyermekvédelmi intézet — közös táborozásra hívta őket. A megyei gyermek- és ifjú­ságvédelmi intézet a nyírbá­toriak segítségével és aktív közreműködésével a gondta­lan pihenést, a 'kulturált szó­rakozást kínálta számukra. Gyámkodott és nem neheztel... Igaz, ezúttal nem teljes a család, a szülők egyike sajnos helyhiány miatt nem tudott eljönni. Akárcsak a kölesei Szalmás Pál felesége, így aztán a papa nyaral a gyerekekkel. — Két saját, öt nevelt gyermekem van, emellett két gyámlányom is — mondja szemében nem titkolt büsz­keséggel. Értetlen tekintete­met látva rögtön hozzáteszi' őket majdnem nagykorúsá­guk előtt vettem magamlhoz. Igaz, azóta egyikük mégis visszament a családjához, de nem neheztelek érte... a másik már harmadik éve mellettünk van. Hogyan let­tünk hivatásos nevelőszü­lők? Ügy, hogy olvastunk a lehetőségről a Kelet-Miagyar- országban. Csodálkoztak is a falubán, azt hitték, elment a józan eszünk. Olyan is volt, aki szerint a gyermekeken akarunk meggazdagodni. Meggazdagodni biztos hogy nem lelhet, a nap huszonnégy órájából tizennyolcat talpon lenni viszont muszáj. Amíg beszélgetünk, két év körüli gyermek bújik az ölébe. Látszik, ő a kedvenc, igaz, a legkisebb is. Fejét a papa karjához dugja, híze­leg. Maricám, ki a legszébb? — kérdezi tőle ihuncut szem­mel Szalmás Béla, s látszik, tudja a választ, mert előre mosolyog. Rohály Mária tanárnő vezetésével foglalkozás a kicsiknek. Amíg a mamák, papák pihennek, gyermekeik éppen csákót, hajót, egyéb érdekességeket hajtogatnak. — A papa... — mondja a kicsi, s ezen mindketten jó­ízűen nevetnek. A hivatásos nevelőszülőket szigorú szempontok szerint választják ki a GYIVI szak­emberei. Csak olyanok je­lentkezését fogadják el, akik­nél biztosnak látják a gyer­mekek fejlődését. Közülük nem egynek felsőfokú vég­zettsége van, s jól fizető munkahelyet hagyott ott a gyermeknevelésért cserébe. Szigiró szempontok szerint Aki Jávor Istvánnét elő­ször megpillantja, szőke ha­ját, modem frizuráját látja, nemigen hinné, hogy kilenc gyermek gondja van a vál­lán. — Tudja, igazán nem szí­vesen mondok ilyet, de en­gem már akkor sem néztek normálisnak a kolléganőim, amikor a harmadik gyerme­kemet megszültem. Nem mondom el, miket kérdez­tek ... Gondolhatja, hogy nézték rám, amikor felmond- tam, mert hat állami gondo­zott gyermeket is magunkhoz vettünk a férjemmel. S tud­ja, mi számomra a legna­gyobb öröm? Hogy a most tizenhárom éves saját lá­nyom nemrég azt mondta, ha felnő, ő is hivatásos neve­lőszülő szeretne lenni... Imádja a gyerekeket. Ha ha­zajön az iskolából, a kicsit nem lehet róla levakarni. Az intézet dolgozóival elé­gedett vagyok, nagyon sokat segítenek. Mindössze az za­var, hogy a gyermekek elő­életéről nem tudok annyit, amennyit szeretnék ... Segítség a nevelésben Amíg a barátságos társal­gó asztalain elhelyezik a há­zilag készített hatalmas tor­táikat, hogy kezdetét vegye a vetélkedővel egybekötött kubdélután, Pataki Józsefné táborvezetőt hallgatom: — Tavaly országos tábor volt itt, idén ez az első me­gyei kezdeményezés. Célunk, hogy az egyébként nem pe­dagógus végzettségű nevelő­szülők számára nevelési, módszertani segítséget ad­hassunk. Igaz, ők szinte va­lamennyien ösztönösen jó apák, anyák, de a serdülő­kor, gyermeknevelés problé­máinak gondjaival nem árt kicsit tudományosaibban, kö­zelebbről ' megismerkedniük. Mi miért történik, hogyan győzhetők le a konfliktusok. Hagyományt szeretnénk ez­zel a táborozással teremte­ni, s ha sikerül, később vala­mennyi nevelőszülővel és családokkal is közösen tá­borozni, eltölteni néhány na­pot A közel ötven családtag — köztük kicsik és már majd­nem nagyok — életre szóló élményeket gyűjtöttek Nyír­bátorban. Megismerték a nyaralás, a gondtalan 'kikap­csolódás örömét, s közben néhányan bizonyára rájöt-* tek ama is: amíg léteznek fogadott szüleikhez hasonló emberek, addig talán ők sincsenek igazán nagy baj­ban ... Törvényes szüleik gondolkodása, felelőtlensége ellenére mégis családban él­nek, s van aki őket is szere­ti... Kovács Éva Mankál keressek — kínálnak is? Nem vesznek fel akárkit... Van aki munkát, s van, aki meg munkást keres. Bármi­lyen furcsa, egyáltalán nem ritka, hogy mégsem találnak egymásra. Nincs ez másképp a nyírbátori munkaerő-szol­gálati irodában sem. Amint azt Elek József iro­davezetőtől megtudtuk, a leg­nagyobb probléma jelenleg is az, hogy amíg a munkahelyek szakképzett, kvalifikált mun­kaerőt keresnek, addig a munkára várók zöme semmi­féle szakképesítéssel nem rendelkezik, jó, ha a nyolc osztályos általános iskolai bi­zonyítványt fel tudja mutat­ni. Sajnos, az idén érettségi­zett, szakmával nem rendel­kező fiatalokkal sem tudnak mit kezdeni, ma már szá­mukra sincs az évekkel ez­előtt oly könnyen megszerez­hető íróasztal. A városban különben is ke­vés a munkát adó üzem, vagy vállalat, s ámi van, ott is telt a létszám, némelyikben a meglévő dolgozókat is elbo­csátják. Ez idő szerint a helyi Üj Barázda Termelőszövetkezet rakodómunkásokat, .cipőipari melléküzemágába betanított munkásokat, a Faipari Kis­szövetkezet asztalosokat, a vasút pedig pályamunkásokat keres. Nem vesznek fel akár­kit. Az Űj Barázdában példá­ul nincs helye a gyenge fizi­kumú, munkát immel-ámmal végző rakodónak. Megesett, hogy az új jelentkezőt ezek miatt fel sem vették, vagy éppen hozzáállását látva rö­videsen elengedték. Mindezek után nem csoda, hogy a munkaerő-szolgálati irodánál, ez idő szerint szá- montartott háromszáz munkát keresőnek mindössze tizenöt munkahelyet tudnak ajánlani. A munkanélküli-segélyre Nyírbátorban I63-an jogosul­tak. Huszonhét kérelmet azért utasítottak el, mert aláírójuk a szükséges feltételeknek nem tett eleget. Egy részük több mint egy éve nem állt újra munkába, illetve a legutóbbi három év alatt a minimális 18 hónap munkaviszonnyal sem rendelkezett. A nyírbátori munkaerő­szolgálati irodán jelentkezők­nek több mint nyolcvan szá­zaléka cigány. (k. é.) AEROCARITAS — LÉGIMENTÖ-SZOLGÁLAT AUTÓSOKNAK. Huszonöt szegedi orvos, jogász, közlekedési szakember és rendőrtiszt Aerocaritas országos Légikutató, Mentő és Elsősegélynyújtó Egyesületet alapított. Az alapítótagok szándéka, ötéves programon belül egy elsősegélynyújtó rendszer kialakítása hazánk egyszámjegyű főútvonalai mentén. A bázisokat egymástól átlagosan 50 kilométeres távolságra tervezik, s gépkocsikkal, illet­ve helikopterekkel tartanak ügyeletét. Az Ml-es főútvonal Budapest—Győr közötti sza­kaszán, Bábolna térségében mutatkoztak be. Igen tisztelt vásárló! Ugye ön is észrevette már, hogy a különböző árukhoz kapott használati utasítások nem éppen hi­valkodó tartalmúak. Ellen­kezőleg, mintha a gyártó nem is termékét kívánná reklámozni, hanem már elő­re megértést kér a jövendő használótól. Hiszen a cé­gek tudják: sajnos, semmi sem tökéletes, összefoglal­va azt mondhatnánk, hogy a modern használati uta­sítás mindenekelőtt a rek­lamációtól kívánja megvé­deni a gyártókat. Nézzünk erre példákat! Itt van az egyik sztereó kazettás magnó. A csatolt használati utasítás szerint R 14C elemmel működik, s ez összesen 12 órás üzem­időt biztosít. Ezen belül na­pi 2,5 órán keresztül hasz­nálható, 10 százalékban rá­diózásra, 30 százalékban magnózásra. Tehát más sza­vakkal, az elemes magnó­val naponta egy teljes 45 perces kazetta lejátszható. Ez is csak akkor, ha egzakt módon tartjuk magunkat az előírásokhoz. Hiszen a gyártó egyébként semmi­féle garanciát nem vállal. Előfordulhat azonban így is ■meghibásodás. A vállalatok erre szintén fel­készültek, és pontosan elő­írják, hogy ilyenkor mi a teendő. A T 13-as varrógép esetében a következőket kell figyelembe venni: „A céghez történő visszakül­déskor az árut úgy kell be­csomagolni, hogy semmifé­le károsodás se érje. Az ere­deti csomagolás nem elég! Szakszerűtlen csomagolás esetén a garanciát az érin­tettek elveszítik". Még sze­rencse, hogy az ember fe- héren-feketén a kezében tarthatja a cég előírását. Természetesen vannak olyan gyártók is, amelyek biztosra mennek. Az egyi­kük az úgynevezett tartós használati idejű lámpáknál vigyázott arra, hogy sem­miféle ígéretet ne tegyen az időtartamra vonatkozó­lag- Csupán azt garantál­ja: „Több mint kétszeres használati időtartam”! Ezt igazán okosan kigondolták! A vevő mindent tudhat, illetve semmit sem. Az egyik vásárló például 3 lyen lámpát használt 4, 1, illetve 12 órán keresztül, s utána valamennyi tönk­rement. Mit bizonyít ezl Csupán annyit, hogy a kétszeres használati időtartam egy meglehetősen változó szám. Pontos meghatározására ezért nem is törekednek. Hiszen önöknél is így lehet, kedves vásárlók: éle­te hosszát — tisztesség ne essék szólva — senki nem tudja pontosan meghatároz­UTÓIRAT: Azt ajánljuk, hogy ezt a kis eszmefutta­tást csak az áru(k) haszná­latba vétele után olvassák el. Persze az a legjobb, ha nem is vesznek tudomást róla. Ha ezt betartják, ak­kor a vásárolt áru(k)ban igen sok örömük lehet. Szabó Béla VÁLTOZÓ SZÁM avagy: miről árulkodnak a használati utasítások?

Next

/
Thumbnails
Contents