Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

12 1989. július 29. II szerelem és a szexualitás öt jncsolata” Tizenéves lányok és fiúk szá­mára szeretném összefoglalni ta­pasztalataimat. melyek a témáról folytatott viták során felmerülő legfontosabb kérdésekre vonat­koznak. (Természetesen felnőt­teknek sem mondhatnék mást!) 1. A szexuális élmény csak sze­relemben jó igazán, ezért várd meg vele! Kétségtelenül lehet művelni és élvezni a szexuális életet szerelem nélkül is. és sze­relem is létezik testi kapcsolat nélkül, de igazán nagy örömet, beteljesülést az jelent, ha együtt érezhetjük át mindkettőt. 2. Mindent a maga helyén és idejében! Az utcán csókolózó pár nemcsak a (néha álszent) néző­ket zavarja, igazából nekik ma­guknak sem igazán jó így. Az iskolában, munkahelyen is jobb mellőzni a szorosabb kapcsolat kötését, igen sok probléma for­rása lehet. Az idő nehezebb kér­dés. „Sohasem lehet elég korán kezdeni és elég későn abbahagy­ni” — irta a szerelemről egy ne­ves pszichológus, de azért bizo­nyos kort meg kell várni vele. A szexuális élet elkezdéséhez nemcsak testi érettség kell. ha­nem még inkább lelki érettség: a reális helyzetmegítélés, a meg­gondolt választás. a felelősség- vállalás képessége. Ez lányoknál 17—18 éves kor táján várhatóan kialakul (persze, van akinél csak 20 éves kora után), fiúknál 1—2 évvel később. Felső határ is van; a huszas évek közepe utár. már többnyire elmúlik az a fogékony időszak, amikor a fiatalban zök­kenőmentesen kiteljesedhet a szexuális örömképesség, és a sze­relem érzelmi rezonálókészsége: a párkapcsolati alkalmazkodást is időben be kell gyakorolni. (Itt megfordítva, a férfiaknál előbb lejár a határidő.) 3. Tartsd be a fokozatosságot hosszú és rövid távon is! Mint a díszebédet, vagy az izgalmas re­gényt, a szexet sem jó a végén kezdeni. A sorrend betartása le­het, hogy a türelmet próbára te­szi. de végül mindkét félnek tel­jesebb örömet biztosít. Ez nem­csak a megismerkedéstől az első szeretkezésig tartó időtartamra, az események sorrendjére, a kö­zeledés fokozataira érvényes, ha­nem a későbbi hétköznapokra is. Az örömteli szexuális élethez a mindenkori előjáték elengedhe­tetlenül hozzátartozik. és lega­lább ennyire fontos a békés, örömváró, szeretetteljes légkör megteremtése, minden nap újra és újra. 4. Ne csak magadra figyelj, ha­nem elsősorban a párodra! Gyer­meteg fiatalokra és egoista fel­nőttekre jellemző az önző öröm- keresés. Az érett szerelemmel szerető ember párja örömében találja meg igazi kielégülését. Tudatosan igyekszik, hogy a má­siknak is jó legyen. Ezt csak úgy tudja megvalósítani, ha ráfigyel, próbálja megérteni önkéntelen apró jelzéseit, és ha nyíltan meg­beszélik az élményeiket, meg az esetleges problémáikat. 5. Ne csak a jelennel törődj, gondolj a jövőre is! A pillanat­nyilag fellobbanó vágy és gyors kielégülés meggondolatlanná te­szi az embert, és elfeledkezhet a következményekről. Ezek közül egyik legjelentősebb a nem kí­vánt terhesség, melyet könnyebb lenne megelőzni, mint később meg nem történtté tenni, vagy a következményeit egy életen át viselni. Időben meg kell keresni a szakorvost, aki ma már egyre biztosabb védekező eszközöket tud ajánlani. A másik lehetséges következmény: a különféle lelki bonyodalmak, mint a gyors kiáb­rándulás; a partner csalódása; egy harmadik személy szenvedé­se; elhamarkodott elköteleződés, és Így tovább. A szerelem és a szexualitás nagy ajándéka az életnek: me­nekülni előle kár lenne, inkább keresni kell. nyitott szívvel fo­gadni. és ha megvan, gondosan ápolni, mert nem örök életű. Dr. Ignác Piroska Receptötletek Egy szép vonalú, egyszerű. mégis ünnepélyes hatású ruha — egy meghökkentő kalappal, amely újra divat Párizsban. A Car ven di­vatház *89 nyári modellje­(KM) Barkács-tanács -------­Napozógyékény helyett összeállításához erős roló-, vagy nyugágyvászon (esetleg frottír) a megfelelő anyag. 120 centi szélesből 2,40 méter szüksé­ges hozzá, valamint azonos mé­retű. méterben kapható 4—5 mil­liméter vastag habszivacs. egy erős — alul nyitható — cipzár, amit a két keskenyebb lap szé­lére varrunk, és 10 méter danu- biaszalag. A szabásminta szerint leszabott két egyforma vászonlap közé he­lyezzük az azonos méretű szi­vacslapot. s összeférceljük. majd elkészítjük a két keskenyebb la­pot. s rátűzzük a szélekre a cip­zárat. Ezt követően az egészet 2—3 centi széles, az anyag színé­hez illő danubiaszalaggal pasz- polozzuk, illetve összedolgozzuk, ezzel jelezve az egyes kockák összehajtogatásának helyét is. Elkészítjük ugyancsak paszpoloz- va a fogófüleket, ezt is a megfe­lelő helyre varrjuk. (Aki akar, még összegépelés előtt az egyik külső oldalra zsebeket is varrhat. amibe újságot, bérletet, laposabb dolgokat lehet tenni.) Lovagias diszkrimináció Nem várt fordulat követke­zett a születések számának csökkenését kísérő vitában, Itáliában. Minthogy a keve­sebb fiú kevesebb újoncot is jelent a hadsereg számára, a vezérkari főnök a jövőt ecse­telve azt mondta, hogy a hiányt nőkkel kellene pótol­ni. Az idő sürget, hiszen 1995-ben már csak a tervezett létszám 81 százalékát tudják feltölteni regrutákkal. És ugye, ennyi idő alatt semmi­féle szülői iparkodás sem se­gít már. Maradnak tehát a nők. Akiket olyan szolgálat­ra hívnának be. amely „men­tes a harctevékenységtől.” Nos. nem az ötlet, hanem annak indoklása, a „lovagias diszkrimináció” váltotta ki a tiltakozásokat. Szinte minden párt — ide számítva a kom­munistákat is — nőbizottsága kikérte tagjai nevében, amiért csak azért lenne szüksége nőkre a hadseregnek. mert férfiakból nem tudják feltöl­teni a kereteket. „Azok a lá­nyok, akik vállalják a szol­gálatot. semmiképpen sem érezhetik hátrányban magu­kat a karriercsinálásban” — nyilatkozta a kersztényde- mokrata pártvezetés egyik hölgy tagja. A viták e kilátástalan álló­háborújában esetleg arra is gondolhatnának a táborno­kok, hogy az utánpótlás ér­dekében is megérné kimódol­ni az általános mozgósítást. És ott még a diszkrimináció vádja sem érné őket. .. Nyári Karalábéleves Hozzávalók; 2 fej zsenge kara­lábé. 1 kiskanál reszelt vörös­hagyma. 1 deci tejföl, 1 csapott zöldség levesek M orvosi . rovata Idős emberek egészséges táplálkozása evőkanál liszt. 1 erőleveskocka. 1 evőkanál olaj. só. 1 mokkáskanál pirospaprika, 1 késhegynyi őrölt bors. 1 csokor petrezselyem. A karalábékat meghámozzuk, vékony csikókra metéljük, és hozzávágjuk a zsengébb zöld le­veleket is. Az olajban — a re­szelt hagymával — fedő alatt kö­rülbelül 15 percig pároljuk. Zsír­jára pirítjuk, megszórjuk a liszt­tel. megpaprikázzuk, hideg víz­zel felengedjük, s ha felforrt be­letesszük az erőleveskockát. meg a simára kevert tejfölt. Amikor újra felforrt, megszórjuk az ap­róra vágott petrezselyemmel, és azonnal tálaljuk. Kelgombócleves Hozzávalók: Körülbelül 60 deka kelkáposzta. 1 kis fej vöröshagy­ma. 1 evőkanálnyi vaj. 1 csapott evőkanálnyi liszt, 1 tojás. 1 pú­pozott evőkanálnyi zsemlemor­zsa. só. 1 mokkáskanálnyi őrölt kömény. 1 késhegynyi pirospap­rika. A kelt megmosva. cikkekre vágva, a megtisztított hagymával együtt egy liter sós vízben fel­tesszük főni. Amikor megpuhult, levét leszűrjük. A megfőtt kelt meg a hagymát villával összetör­jük. és a morzsával, a tojással, meg az őrölt köménnyel össze­dolgozzuk. Levét paprikás rán­tással besűrítjük. felforraljuk, feloldjuk benne az erőleveskoc- kát, végül belefőzzük a kelmasz- szából formázott gombócokat. Miután a gombócok a leves szí­nére jöttek, még körülbelül öt percig főzzük, majd forrón tálal­juk. Kaporlevea Hozzávalók: 2 csokor friss,•ka­por. 1 deci tejföl. 3 deka marga­rin. 1 lapos evőkanál liszt. 1 kis- kanálnyi citromlé, só. A kaprot megmossuk, nagyon apróra vágjuk, és a felolvasztott margarinban öt percig, fedő alatt pároljuk. Aztán egy kissé megpi­rítjuk, és a liszttel megszórva, a tűzön egy percig kevergetjük. Végül feleresztjük fél liter vízzel. Megsózzuk, felforraljuk, és meg- tejfölözve. citromlével ízesítve tá­laljuk. Nyári káposztaleves Hozzávalók: 50 deka édes ká­poszta. 5 deka füstölt szalonna, fél fej vöröshagyma. 1 púpozott kiskanál liszt. 1 deci tejföl. 1 zsemle, só, 1 mokkáskanál őrölt kömény, késhegynyi pirospapri­ka. Az apróra vágott szalonnát megsütjük. A megreszelt ká­posztát. a reszelt hagymát rá­tesszük. Megsózzuk, köménymag­gal megszórjuk, kevergetve kissé megpirítjuk, majd lefedve puhára pároljuk. Közben a lisztet a tej­föllel simára keverjük, a zsemlét apró kockára vágva pedig szára­zon megpirítjuk. Amikor a ká­poszta már puha. megpaprikáz­zuk, a lisztes tejfölt beleöntjük, és vízzel fél literre felengedjük, felforraljuk. A pirított zsemlét a tetejére szórva tálaljuk. Feleségsértés H a a dolgok így mennek to­vább, kenyér nélkül ma­radnak az udvari etitoít megfogalmazói. Mert mit mond például a Légrády testvé­rek kiadásában megjelent, „Az úriember” című társasági sza­bálykönyv? Azt mondja, hogy: Uralkodókkal és családtagjaik­kal szemben jelzőiket, címeiket használjuk. Például: Amint fel­séged kinyilvánítani kegyeske­dett. Továbbá: Kihallgatás alatt a jelenlévőknek beszélgetniük, vagy az uralkodóhoz közel állók­nak suttogniuk nem szabad. Ezzel szemben mit mondott Fülöp herceg királyi hitvesének, amidőn^ II. Erzsébet — egyébként láthatóan wiottan és kedvetlenül — vizitelt a Newburyban lévő süketnéma-intézetben? A Sunday Times szerint a felséges feleség füléhez hajolt és ezt suttogta: „Mosolyogj, te tökfej!” Nem történt íelségsértés. csu­pán pech. Fülöp herceg ugyanis nem számolt a kézenfekvő tény­nyel: a süketnémák nem halla­nak. nem beszélnek, de a száj­ról olvasásban verhetetlenek. Intim sarok I gyermekkori lélelemérzésekröl „Sokszor tapasztalják szülők és nevelők, hogy a gyermek fél. Fél az ismeretlen helyen, az új gyermekkozösségben. Gya­kori 1*—11 éves korig és szinte minden gyermeknél előfordul a sötétségtől való félelem. Ta- nácstalanség és ellentmondás tapasztalható abban is. hogyan kell reagálni a gyermekek ha­lálfélelmére. Mit kell tenni a rossz érzés, az elvesztés miatti félelem megszüntetéséért?” Abból a tényből indulok ki, hogy ne bagatellizáljuk a gyer­mekek érzelmi élményeit. Ne higgyük azt. hogy ami a fel­nőttnek is hosszú ideig tartó, nehezen, vagy soha fel nem dolgozható fájdalom a szeretett személy elvesztése miatt, az a gyermeket alig érinti. Az élmé­nyek és reakciók közötti kü­lönbség a gyermekek életkorá­ban. megélt tapasztalatainak mélységében és mennyiségében van. A gyász súlyosan negatív él­ménye abban keresendő, hogy soha többé nem lesz módunk azokat a viselkedésformákat megvalósítani az illetővel szem­ben, amelyekre a szeretetünk késztet. Elszakadást, elvesztést jelentő érzés ez, amelyet a pszichológia „tárgyvesztésnek” nevez. A korai „tárgyvesztés” a gyermek fejlődő személyiségét komoly mértékben károsíthatja. Ez a hatás kivédhető. ha a gyermek a gyászt mélyen át tudja élni. Tehát nem azzal se­gítenek a felnőttek a gyerme­ken. ha titkolóznak környezeté­ben és érdeklődésére elhallgat­nak. Fokozza a gyermek bi­zonytalanságát. félelmét az is, ha radikálisan változtatnak a megszokott környezetén. Nyug­talanító hatása van annak, ha eltüntetik a szeretett személy tárgyait. Eközben nő a becsa- pottság. csalódottság érzése, mert csak ideig-óráig lehet tit­kolózni. A gyermeknek a legnagyobb segítséget e kínzó trauma, fe­szültség feldolgozásában az a felnőtt nyújthatja, aki maga is gyászol és a gyermeknek mó­dot ad arra, hogy az a gyászá­ban részt vegyen. Ennek a fel­dolgozásnak fontos mozzanatai: a szomorúsággal és vágyako­zással teli visszaemlékezés a halottra. Beszélgetés róla. de az emlékeztető tárgyak látványa és használata is segít. Az „azo­nosulás” az elvesztett személy bizonyos tulajdonságaival azt is jelenti, hogy a gyermek alkal­mat kap azoknak a tevékenysé­geknek a végzésére, amelyek a szeretett személyhez fűzték. Egy 9 éves kisfiúval foglal­koztam. akinek gyászreakciója az volt. hogy abban a napszak­ban. amikor a nagymamával kártyázni szokott — halála után — szinte ugyanabban az idő­pontban fullasztó érzése volt, nehezen lélegzett, mellkasára nyomás nehezedett. Nyugtala­nul aludt, felriadásokkal és ijesztő álomképekkel. Az el­vesztés miatti felszültséget eny­hítette nála az. hogy megtanult beszélni rossz érzéseiről és jó élményeiről.. Amikor édesanyja megosztotta -vele fájdalmát. s ugyanúgy foglalkozott vele, mint ahogyan azelőtt a nagy­mama. egyre nyugodtabb lett, s visszanyerte biztonságát. Az elszakadási élmény jelenik meg a sötétségtől való félelem­ben. mert az „egyedül marad­tam” érzésével, bizonytalanság­gal. félelemmel jár együtt. Ha­sonló érzés keletkezik a szülők, testvérek távollétében, de ez a kínzó feszültségérzés keletkez­het a szülők válásával is. Még a pozitív élményeket jelentő változások (utazás, táborozás) is nehezítettek az elvesztés éle ményével, az azt kísérő bi­zonytalansággal. Ezért szüksé­ges. hogy a szülők megértő szeretettel, biztonságot nyújtó figyelemmel kísérjék a más he­lyen tartózkodó, átmenetileg tá­vollévő kisebb és nagyobb gyerm ekeket. A biztonságkeresésnek, a fel­nőttekkel való azonosulásnak leglátványosabb jelét gyakran tapasztalhatjuk pl. ha a kis­gyermek anyja cipőjében cset- ljk-botlik. Beszélni alig tudó másfél éves kisgyermeknél fi­gyeltem meg. hogyan próbálta rossz érzését feloldani a szülők távollétében. Hosszú ideig néz­te a fényképüket, újra és újra •mutogatva megnevezte őket, majd a szekrényüket nyitogat- va fáradhatatlanul ismételte a nevüket, mondta az „el” szót. Az elszakadás miatt érzett kín­zó feszültséget oldja az a távol­lévő családtag, nagyobb gyer­mek is. aki szinte tudattalanul is olyan tevékenységekbe kezd, olyan tárgyakat használ, olyan szokásokat elevenít fel, amelyet otthon, a biztonságot nyújtó környezetben tapasztalt. A félelmek. szorongások ugyanis a gyermek bizonyta­lanságából, kielégületlenségéből fakadnak. Enyhítésükre nem elegendő az érzésnek az értel­metlenségéről beszélni, nem le­het egyszerűen „kinőni”. A fel­oldást az adja. ha csendben, szinte észrevétlenül, de igen határozottan segítjük a gyerme­ket abban, hogy megismerje és elfogadja a helyét a környeze­tében és érezze a biztonságot nyújtó fontosságát. Dr. Madácsi Mária pszichológus II Kelet a magyarorszá$ HÉTVÉGI MELLÉKLETE dék stb.) és védő tápanyagokra (vitaminokra és ásványi anya­gokra). Ezek az anyagok bizto­sítják az emberi szervezet zavar­talan fejlődését, fenntartását, munkavégzőképességét, működé­sének szabályozását, védettségét. Az idős szervezet alkalmazkodó képessége csökken, ezért fontos, hogy élelmezése egyenletes, ki­egyensúlyozott legyen. A bőséges evés, ivás és az azt követő elég­telen mozgás idős korban káros. A jó emésztést elősegíti a tökéle­tes rágás is. Csak a jól megrá­gott étel tápanyagtartalma hasz­nosul, a rosszul megrágott fala­tok a gyomor megbetegedését okozhatják. A fogak ápolása, a hiányzó fogak pótlása azért is fontos, mert a kizárólag csak pépes ételekből álló étrend az étvágyat csökkenti. Szükség esetén érdemes meg­tanulni. begyakorolni a műfogak­kal való rágást. Idősebb korban gyakori a gyo- morsav-elválasztás csökkenése. Ezt az állapotot csökkentik a kellemesen ízesített, ízletesre pá­rolt ételek, a friss gyümölcsök, saláták, gyümölcslevek. Székre­kedésre való hajlam esetén hasz­nos a joghurt, a kefir, az aludt­tej. a tejföl, a friss gyümölcs, gyümölcslé, éhgyomorra savanyú káposzta leve. kovászos uborka leve, vagy 5—6 szem éjszakára 2 dl vízben áztatott aszalt szilva, a levével együtt. Jobb. természe­tesebb segítség, mint a hashajtó. Fokozott bélműködés (hasme­nés) esetén hasznos lehet a főtt burgonya, főtt rizs, búzadara, a nyersen megreszelt alma. Fokoz­zák a bélműködést a durva ros- tozatú főzelékek, a káposzta, bab, borsó, lencse. Segíti az idős emberek egészséges étkezésében az eligazodást, a Magyar Vörös- kereszt kiadásában megjelent ,,Idős emberek konyhája” című ismeretterjesztő füzet is. mely nagyon <5ok hasznos recepttel szolgál. a Dr. Bakonyi Éva üzemorvos Az egészség megtartásának alapfeltétele a kornak megfelelő helyes étkezési ritmus. Más a gyerek, más a középkorú felnőtt és más az idős ember életritmu­sa. Az idős ember kevesebbet mozog. munkájában is csak könnyebb, ereiének megfelelőt vállal. Ebből következik, hogy az idős embereknek kevesebb a kalória szükséglete, 1500—2000 ka­lória elegendő. Ennél több kaló­ria elhízást okozhat, ami megter­heli a szívet, a gerincet, a lába­kat, és sokféle betegségre hajla­mosít. Az sem közömbös, hogy a napi táplálékot mikor és milyen mennyiségben fogyasztják el. A régi mcndást — az étkezést illetően — az idős korra is alkal­mazni kell: reggelizzen bősége­sen, ebédeljen szerényen, s va­csorázzon szegényen. Ezt a tanácsot sajnos kevesen fogadják meg, sőt ennek fordí­tottja szerint étkeznek: reggeli­re alig valamit. vagy semmit, ebédre már többet, s vacsorára aztán alaposan jóllaknak, s utána már jön a pihenés, "nem követi mozgás. A reggeli étkezés meny- nyisége és minősége befolyásolja az egész napi közérzetünket és munkaképességünket A déli ét­kezés lehetőleg azonos időpont­ban legyen, a vacsora pedig ko­rán és könnyű ételekből álljon. A megfelelő táplálkozás előse­gíti az idős emberek egészségé­nek megtartását, késlelteti az öregedést és csökkenti a korral járó elváltozásokat. Ma már be­bizonyosodott tény, hogy a hely­telen étkezési szokás sok beteg­ségnek előidézője lehet. A túlzott zsírfogyasztás nemcsak elhízás­hoz vezet, hanem előidézheti a szív, az érrendszer megbetegedé­seit is. A megfelelő táplálkozás biztosítja a szervezet számára szükséges összes tápanyagot megfelelő mennyiségben és arányban. Az emberi szervezet­nek szüksége van testépítő anya­gokra (hús, tejtermék. tojás stb.), energiát adó anyagokra (liszt és tésztafélék, cukor, zsira-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents