Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. július 27. Baptisták kongresszusa Közös piaci tájékozódás Magyarországra látogat a pápa Zsolnai Hédi: Johanna a kocsmában (4.) A Kelet és a Nyugat közelítése, egymás jobb megismerése a célja az Európai Baptista Szövetség budapesti kongresszusának. amelynek első alkalommal ad otthont szocialista ország. Július 26. és 29. között 46 országból mintegy ötezer baptista találkozik a Budapest Sport- csarnokban, hogy a „Jertek és lássátok Isten tetteit” mottó jegyében keressék a közös hídépítés lehetőségeit. Az ellenzéki pártok, szervezetek nagyobb sajtó- és rádiós, televíziós nyilvánosságot kérnek, s azt várják, hogy a szerintük ma még túlzottan MSZMP-centrikus megyei lap az eddiginél rendszeresebben adjon helyet hasábjain a különböző pártok rendezvényei^, fontosabb állásfoglalásait’ tartalmazó tudósításoknak. A vitában résztvevők elismerték a tényt: — a megyei lap — bár fejlécén már nincs ott, hogy az MSZMP megyei bizottságának lapja —, véleményük szerint továbbra is az MSZMP orgánuma marad. A vitában az is kiderült, hogy számos esetben a megyei lap, a rádió azért nem ad hírt az ellenzéki pártok, szervezetek egyes rendezvényeiről, mert azokra nem kap meghívót. Az igények és a lehetőségek összehangolására a lap vezetői és az ellenzéki pártok, szervezetek képviselői megbeszélést terveznek. A tanácskozások másik, legalább ennyire izgalmas napirendje volt az ellenzéki pártok, szervezetek működési feltételéinek megteremtése. Épületek, különböző helyiségek biztosítása számukra. A városi tanács a legmesszebbmenőkig igyekszik megoldani az elhelyezési gondokat. Képviselője, a városi tanács elMásodik napja tárgyalnak Budapesten a Közös Piac brüsszeli székhelyéről érkezett magas rangú tisztségviselők, s tájékozódnak a magyarországi helyzetről, érdeklődnek azokról a magyar kívánságokról, amelyek a 23 fejlett nyugati ország augusztus 1-jére tervezett brüsszeli szakértői értekezletének napirendjére kerülnek. Az Európai Közösségek Bizottsága a jövő hónap első napján vitatja meg, hogy milyen módon segítse a magyar és lengyel reformok megvalósítását. nöke elmondta, kilenc szervezet vár elhelyezésre, s ezeket fokozatosan tudják megoldani. Az MDF-nek a Jókai téren sikerült egy helyiséget átadni, bár gondok vannak a magas bérleti díjjal, melyet jogszabályok kötnek. Elmondta még, hogy az irodaházban ig felszabadulnak helyiségek, amelyek megpályázhatók. Szóba került az eredetileg Parasztszövetség tulajdonában lévő — most szakszervezeti kezelésű — korábban a Kisgazdapártnak helyet adó épület ügyének rendezése is. Nem alakult ki közös álláspont az ellenzéki pártok képviselői között a kormány által a pártok működési feltételeinek megteremtésére elkülönített 50 millió forint felhasználásáról, ugyanis a történelmi pártok — így a Független Kisgazdapárt — igényelt a pénzből, míg a többi párt, szervezet nem tartaná etikusnak az állampolgárok pénzét elfogadni erre a célra. Az MSZMP — szerintük tetemes nagyságú — vagyonának megosztására számítanak. A résztvevők mindkét fontos kérdés megoldásában sokat várnak az új sajtó-, illetve párttörvény megjelenésétől, valamint az országgyűlési választások eredményeitől. II. János Pál pápa bejelentette, hogy 1991-ben Magyar- országra látogat. A katolikus egyházfő — heti audenciá- ján — magyar fiatalok csoportját fogadta. Hazánk Lengyelország után a második szocialista ország, amelyet a lengyel származású pápa felkeres. MDF-tábor Harangodon (Folytatás az 1. oldalról) az országra. Osa'k a hatvanas években oldódott ez a prés, ám továbbra is kiskorúnak tekintették a nemzetet; a vidéki Magyarország különösképp tájékozatlan, beavatat- lan maradt. Szinte csoda, hogy mégis jutottunk valamire — igaz, ennek, is nagy ára volt. „Messzetekintő hi- tek”-re van szükség ahhoz, hogy ez az ország talpra áll- hasison. Ezt követően Furman Imre, az MDF elnökségének tagja beszélt arról, hogy a vidék sonsa azért is különös figyelmet érdemel, mert a 'következő választások eredménye, a további demokratizálás esélye múlik rajta. A legutóbbi elnökségi ülésen a négy képviselői mandátum betöltésével kapcsolatos választások tanulságait is mérlegélte az MDF, komoly figyelmeztető jelként — az elmúlt negyven év érthető következményéként — értékelve az emberék közönyét (mint ismeretes, a négy képviselő közül csak egyet választottak meg — a gödöllő- it). Az MDF-nek az ellenzéken belül is meg kell őriznie a maga arculatát, ki kell dolgoznia programját — Furman Imre tájékoztatása szerint ezek előrehaladott stádiumban vannak. Megkezdődött a mozgalom napilapjának szervezése is, hiszen profi politizálás nem képzelhető el megfelelő eszközök, így a nyilvánosság nélkül. Azt is hangsúlyozta az előadó, hogy az MDF helyi szervezeteinek tudniuk keil, mit lehet és mit szükséges tenniük ott és azokért, ahol és akik között élnek. A Magyar Demokrata Fórum tagjainak létszáma a 18 ezerhez közelit, és közülük csak körülbelül háromezren toknak Budapesten. A legtöbb helyi szervezet Bács- Kiiskun, megyében található (mintegy 30), a legkevesebb pedig Zalában és Hajdúban (tíz alatt). Ma a Hitel és a Tiszatáj szerkesztőgárdájával találkoznak az országos tábor résztvevőd, továbbá Nagy Lászlóra emlékeznek — ez utóbbi programra meghívták a költő özvegyét, Szécsi Margitot is. (Sm) Nem kell az 50 millió az ellenzéknek ? Nagyobb nyilvánosságot és megfelelő működési feltételeket kérnek Két fontos kérdésről fejtették ki véleményüket legutóbbi ülésükön az MSZMP városi és megyei bizottsága, a Nyíregyházi Városi Tanács és az Ellenzéki Kerékasztal megyei képviselői. Elsőként a helyi politizáláshoz szükséges — és az esélyegyenlőségre építő — helyi nyilvánosság megteremtésének lehetőségeit vitatták meg, illetve fogalmazták meg a pártok, szervezetek igényeit. Érthetően a megyében megjelenő — jelenleg egyetlen — napilap, a Kelet-Magyarország, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, a Nyíregyházi Kábeltévé és a Határ-Szél került szóba, amelyeknek a jelenleginél nagyobb szerepük lehet a helyi politizálás elősegítésében. Legyen vámszabad terület (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP megyei bizottságának álláspontja szerint a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a könnyűipar és a gépipar bázisán fejleszthetők tovább a határmenti kapcsolatok. Ehhez azonban kormányzati intézkedés és közreműködés szükséges. Kívánatos volna például, hogy legyen különleges gazdasági övezet a két határmenti terület. A szovjet féllel közösen mielőbb meg kellene vizsgálni a vámszabad terület létrehozásának a lehetőségét. Ehhez egyszerűsíteni a területek közötti munkaerő- mozgást és munkavállalást. Egyre sürgősebb, hogy a partnerek között tegyék lehetővé a szabad megegyezést az árban; hogy vizsgálják felül a két állam közötti szabványügyi egyezményt. A megyei pártbizottság javasolta megvizsgálni, miként hozható létre a Külkereskedelmi Minisztérium határ- menti irodája, amelyet szak- tanácsadással, bonyolítással és engedélyezési jogosítványnyal szükséges felruházni. Indokolt, hogy mielőbb legyen mód áruszállításra Beregsurányban és Tiszabe- csen is. Megtudtuk: rendezették a politikai és pártkapcsolatok a Lengyel Népköztársaság Rzeszówi vajdaságával: kölcsönös a részvétel egymás nemzeti ünnepein, rendszeresek a pártdelegáció-cserék, gyakran keresik fel a testvérterületeket jól felkészült előadók; fejlődnek a kulturális kapcsolatok. Az utóbbi időszakiban a lengyel partnerrel is főként a termelési tapasztalatok cseréjére terelődik a hangsúly, itt is keresik a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének módját. Nincs lényeges változás viszont a magyar—román szomszédikapcsolatokban, a programtervben rögzítetteket csak részben sikerült teljesíteni. Elmaradt a tervezett munkadelegációk tapasztalatcseréje, nem sikerült előrelépni a kulturális kapcsolatokban, mérséklődött a kishatármenti forgalom, ám a meglévő kapcsolatformák a legszükségesebb szálaikat jelentik a folyamatosságban. Néhány vezetői és szakértői találkozó, levélváltás volt az utóbbi időszakban a kelet-szlovákiai pártbizottság képviselőivel és gyakran kerül sor megbeszélésekre a különböző nemzeték nagy- követségeinek munkatársaival. Mindamellett az MSZMP megyei bizottsága kezdeményező■ és segítő szerepet vállal.a különböző gazdálkodó szervezetek, intézmények, városok külkapcsolatainak kialakításában, erősítésében. Az ajánlólevél Az ötvenes-hetvenes évek népszerű sláger-, dal- és sanzonénekesnője húszéves, amikor a főváros felszabadul. Erőszakoskodó orosz katonák, édesanyja halálának hire jelenti számára a ,,szabadságélményt”. Am idővel a legnagyobb fájdalom is csitul, élni kell. kenyeret keresni, s az ifjú lányban fel-feltör a színpad utáni olt- hatatlan vágy. Kezdetét veszi — egyelőre Igen szerény lehetőségekkel — a művészpálya. Eme valóban szerény kezdetekről olvashatunk az alábbi részletben. mely Zsolnai Hédi a Magyar Világ Kiadónál ősszel megjelenő önéletrajzi regényéből való. Apa a szociáldemokrata párton keresztül patronánst szerez a lányának Keleti Márton filmrendező személyében, aki jó barátja a Fővárosi Operettszínház igazgatójának, Fényes Szabolcsnak. Keleti — talán, hogy lerázza a kisembert — valóban berendelteti a lányt. Brodszky—Ábrahám: Bál a Savoyban. Kétszavas kis szerep. Kis gázsi,’ de hatalmas boldogság. „Bekerült a tojásba” — gondolja. Hol volt ez még attól?.... Kisebb bulikon is kezd fellépegetni. Utcabál, mozimatinék stb. Ezekért nem fizetnek pénzt. Szalonnát, rizst, egyebet kapnak tiszteletdíjként. Első énekleckéiért szalonnával fizet. Nagyot mulatnak rajta Lendvay Andor énektanárral, az Operaház kitűnő szólistájával. Lendvay mindenáron Carment akar nevelni belőle. Hédinek más álmai vannak. Sem az operát, sem az operettet nem szereti. Tragi- ka akar lenni. A nagy álom: prózai színház. Bárdi Ödön, a Vígszínház tanára, maid dr. Németh Antal a Nemzeti Színház volt igazgatója, főrendezője tanítják. Bárdi tanár úrnál: Molnár Ferenc és más „polgári” könnyűségek. Németh tápár úrnál: Medeia. Ibsen, Shakespeare... Az örök szerelem: Medeia! A Színművészeti Főiskolán vizsgát tehetnek a magántanuló^. Hédi oklevelet nyer, s most már hivatásos! Brancsbeli. De prózai színház csak vidéken foglalkoztatná. Apát, nagymamát nem hagyhatja cserben. Apa még nem dolgozik. Rózsi és ő teremtik elő a napi szerény kis mindenfélét ... Dezső bácsi sem jött visz- sza. A Bethlen téri zsinagóga udvarán riadt sereg lesi naponta a listát, kikpt nem láthatnak soha többé... Nagymama, apa, Rózsi sokszor estig ott várakoznak, ö nem ér rá. Próbái vannak. Művészsorsa elrendeltetett, ismét zenés színház; ívled- gyaszay Színpad — zenés vígjátékok, kis szerepek. Majd a Pódium Kabaré. Első találkozás a sanzonnal! Persze ő itt is még csak kis szereplő, egészen kicsike. Kétlélegzet- nyi mondatából szeretne valamit kihozni, de a rendező fölszól: — Kis Zsolnai, ne nyavalyogjon, nem magáról van szó! A számot kell exponálnia. Ennyi a dolga! Érti? Na gyerünk! Gyerünk! Az ötvenes években, a Zeneakadémián. Premier után a Művész presszóban megkérdezi egyik haverját: — Na, milyen voltam? — Ne haragudj, de náthás vagyok, éppen tüsszentettem, addigra eltűntél... S ő áll a színfalak mögött, s már vagy századszor hallgatja a tüneményes sanzonet- tet. Fellegi Terit: „Élt Harlemben három kis négerboy, három kis fekete kölyök ...” Csodálatos műfaj. Bizser- gető műfaj. Három perc, és egy egész dráma. De, hogy valaki ki merjen állni csak úgy szólóban, partnerek nélkül. még a gondolat is halál- félelmet okoz, ha magát képzeli a helyébe... Pedig képzeli, de mennyire, csak éppen elképzelhetetlen. Színpadra hívják éppen, mikor apa keresi. — Apa. nincs most időm. Mi történt? — Anyád nincs többé. „Kis Zsolnay! Lekésik! Nem hallja?” A színházból kirakják. (Nem a késésért.) Van egy gazdag szeretője, „természetesen szerelem”, akitől nem fogad el semmit, fél. akkor nem hiszi el, hogy igazán szereti ... Q. Marci, aki ismeri a lány mániáit, kénytelen beszámolni a történtekről. S. D. (gazdasági igazgató — Marci pókerpartnere) szólt Marcinak: — Öregem, a színház anyagi zűrben van, te nyilván támogatod a kislányt, fizesd be nekünk a gázsiját, és maradhat. Nem kell tudnia az egészről. Marci az ő tudtán kívül nem mert belemenni, s ezt igen jól tette. A szerencsétlen, gátlásokkal teli „kis békának” már csak ez hiányPályázati felhívás Rakamaz Nagyközségi Tanács elnöke PÁLYÁZATOT HIRDET MŰSZAKI ÜGYINTÉZŐI munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: • felsőfokú, vagy középfokú szakirányú végzettség. Fizetés: a 13 1989. (X. 25.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés: a Rakamaz Nagyközségi Tanács elnökénél személyesen vagy írásban, Rakamaz, Vörös Hadsereg út 131. sz. alatt. Telefon: 1. Jelentkezési határidő: 1989. augusztus 10. Lakást 1989. december 15-től biztosítani tudunk. zott volna. Azért nem kell őt félteni, „kihasználja” Marcit. Erkölcsileg. Marci vonultatja föl először a Fészek, a Művész Klub bálján. Edit néniétől csodálatos nagyestélyi ruhát kap. Egyik lakótól kapta. akinek vigyázott a kincseire. Editek még házmesterek. A lakók fele nem jött vissza, a másik fele Nyugatra távozott. Sajnos Pali bácsi maradt. Ezen a bálon igazán nem „béka”. Nagy sikere van. (Bár már színpadon lenne ekkora!'...) Nem is akarja elhinni, egyik oldalán egy miniszter, másikon egy író. Hihetetlen az egész. Marci büszke rá. Ha olyasmiről van szó, melyet végképp nem ért, akkor rendkívül művelten hallgat. De most éppen egy miniszterfel beszélget. — Mivel foglalkozik, kislány? — Jelenleg éppen semmivel. — És mit tud, mihez ért, mi akar lenni? — Színésznő, énekesnő vagy festőművész... A minisztertől két ajánlólevelet kap. Egyik a Herendi Porcelángyár pesti főüzemének, a másik Vécsey Ernő zongoraművésznek címezve. Néhány hónapja elköltözött a Teleki térről, s azóta albérletről albérletre vándot-ol. Mint kislánykorában, kirakják, mert nem tud fizetni. Mégis jobban érzi így magát. Szabadon! Buci nevű förtelmes péksüteményeket árulnak, s ő naponta mustáros bucit eszik. Reggel, délben, s 'ha nem hívja meg valaki vacsorára, akkor este is. Apa már dolgozik. Ismét kiszolgál az egyik (sok ugyan még nem nyílt meg) áruházban De nem akar pénzt kérni senkitől. Nagymama dugdosott néha egy kis taxipénzt, amikor odalátogat. De szegényke nem könnyen jut pénzhez. A gyerekei adják ösz- sze... Azt mondja nagymama: — Tudod, kisanyám. egy anya eltarthat húsz gyerekei is zokszó nélkül, de sokszor húsz gyerek nem képes eltartani egy anyát... így azután nagy ritkaság, ha Hédi elfogadja 'az ötöst. Összevissza kószálnak a gondolatai, miközben szekrényét rakja rendbe a cselédszobában ... Egyszer csak kiesik a teljesen elfelejtett kél miniszteri ajánlólevél: Herendi Porcelángyár. Vécsey Ernő zongoraművész.
