Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

Százöt termelőszövetke­zet és két állami gazda­ság jelentett különböző mértékű belvízkárt. Ezek­nél az üzemeknél a ho­zamkiesés 8—50 százalék között mozog. Csak a szántóföldi növényekben a kár körülbelül 1 milli­árd forint. Kultúránként differenciál­tain jelentkezett a >kár. A kukorica ikelését akadályoz­ta a május végi, június ele­ji esőzés. Károsodott a szé­na és a lucerna is, amely közvetlenül hat a takarmá­nyozásra. Miivel a gyümölcsösök többsége vízben állt a per­metezést nagyon so'k helyen csalk helikopterek segítségé­vel tudták megoldani. A leg­nagyobb károk Felső-Sza­bolcsban Tonnyospálcám, Pát- rohán, Dombrádon, Máté­szalka térségében, Nagyecse- den és a szálkái Kraszna- menti termelőszövetkezetben valamint Csengerben kelet­keztek. Ugyancsak számotte­vő a veszteség Nagyfhalászon és Demeoseren is. A belvízikárosodott terme­lőszövetkezetek közül 23-nak nincs belvízre biztosítása, a többi közül soknak csak egyes kultúrákra. Emiatt is 50 termelőszövetkezet jelzett várható veszteséget. Júliusban ülésezett a tárca­közi bizottság, amely a szak­ági minisztérium, a TOT és a bankok képviselői két me­gye (Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén) ár- és belvízkár szenvedett ter- melőisz övei kőzeteinek helyze­téről tárgyalták. Az egyezte­tések alapján szerény lehe­tőség áll gyorssegély címén a károk pótlására. A legfon­tosabb ezeknek a termelő­szövetkezeteknek a pénzügyi helyzetének fenntartása. Je­lentős, hogy közülük egyik sem kényszerült a hitelek felmondására. A biztosító intézetek folyamatosan mé­rik fel a karókat. A Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság a kárt szenvedett tsz-ék­nek vállalta, hogy a TB já­rulék fizetését év végéig pót­lékmentesen elhalasztja. A jelenlévő hitelező bankok ígéretet tették, hogy meg­vizsgálják a már korábban folyósított hitelek átüteme­zésének lehetőségét és indo­kolt esetben további hitele­ket folyósítanak. Amennyiben a belvíz mi­att a várhatóan veszteséges termelőszövetkezet tartósan fizetésképtelenné válilk vagy a termelőszövetkezet vagy az őt finaszírozó bank ezt jelzi a Szanáló Szervezetnek. Re­méljük ilyenre nem kerül sor. Műn Ica hűl va a szSkfi TiaaAa ú A kormá‘ m • ■■ ■" ■■■■ ■ ■ nyos kabin­jában tekeri a kereket, és nap mint nap gyönyörködhet természeti kincsünk, a Ti­sza szépségeiben. Fehér Árpád bajóvezető a Zborai Károly nevű hajón tizennégy éve teljesít szolgálatot. Feladata: sétahajók (most éppen a Tiszavirág) igénylés szerin­ti célba juttatása az országhatár és Szeged közötti útvonalon. (Suri Attila felvétele) A magyar—szovjet határ mentén Legyen vámszabad terület A gazdaság kérdései megyénk külkapcsolatainak homlokterében Megyénkben járt az elmúlt napokban Nyikolaj Mihajlovics Pop, az Ukrán Kommunista Párt Kár- pátontúli Területi Bizottságának osztályvezetője, s a két terület közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről folytatott tárgyalásokat Tóth Lászlóval, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának szóvivőjével, aki egyben a megyei pártbizottság külügyi teendőinek felelőse is. Ez a látogatás adta az okot, hogy megkér­dezzük: mi a helyzet jelenleg az MSZMP megyei bi­zottságának külkapcsolatai terén. Megtudtuk többek között: a páirtközi együttműködést jóváhagyott külügyi prog­ramterv alapján végzik, s elsődleges célja, hogy erő­sítsék a határmenti terüle­tek közötti jószomszédi vi­Papírhajó a Tiszán (2. oldal) Alpesi ház az ipartelepen Új létesítményt avatott a CSŐSZER Nyíregyházán Az alpesi stílust idéző épület bejáratára már jóval a hivatalos átadás előtt szegezték a nemzetiszínű sza­lagot tegnap délelőtt Nyíregyházán. Hosszú évek jogos igénye teljesült a Csőszerelőipari Vállalatnak: korszerű telephelyet avattak a Derkovits utcán. Hogy miért érdekes ez a 35 millió forint értékű beru­házás, arra Csapó Ferenc, a vállalat északkelet-magyar- ország régiójában tevékeny­kedő 1-es számú gyár igazga­tója utalt. Amikor a hatvanas évek nagy ipartelepítésére sor került Nyíregyházán, a CSŐSZER egymás után kap­ta a megbízásokat. Szerel­tek a dohánygyárban, a Tau­rusban, a konzervgyárban, de még a tömeges lakásépítés idején a SZÁÉV-nek is bese­gítettek víz- és fűtésszerelés­sel. Hűtőházakon dolgoztak Kisvárdán, Nyírlugosan, fű­tőműveken Kisvárdán és Má­tészalkán, hogy a nagyobba­kat említsük. Bár a tervek már három évvel ezelőtt születtek, a tényleges kivitelezési tervet Bakó István, a debreceni Ke­letterv tervezője nemrégiben készítette. A kivitelezésre versenytár­gyalást hirdettek és több jelentkező közül a KEMÉV nyerte el az építésre a jogot. Mint arra Pethő András igaz­gató á tegnapi megnyitón utalt: árral, minőséggel, ga­ranciával, határidővel ver­senyeztek és ezeknek a reális ígéretével győztek. Tetszetős külsejű az épü­let, a tetőteret is beépítették. A csontszín, a drapp, a hal­ványbarna és a vörös árnya­latai otthonossá varázsolják Boszorkány, vámpír a zenekarnak (2. oldal) az irodákat és a tanműhe­lyeket. Ősztől ugyanis itt ké­pezik a. központifűtés- és csőhálózat-szerelő, valamint a vízvezeték- és készüléksze­relő ipari tanulókat. Az el­méleti tudást a nyíregyházi 110-eSiben és a tiszavasvári 115-ösben sajátíthatják el a másod- és harmadéves szak­munkástanulók. Itt az új te­lepen a hazai viszonylatban legmodernebbnek számító oktatási feltételek közt irá­nyítja a képzésüket Szikszói Menyhért oktatásfelelős. Me­legítőkonyha, szociális helyi­ségek. klub' videóval teszik kényelmesebbé a telepet — Bár manapság nem iro­daépítésre törekszik az or­szág, mégis hallatlanul fon­tos Szabolcs-Szatmárban ez az új telephely — mondta Staud Gábor, a CSŐSZER vezérigazgatója. — Termelő- beruházásnak tekintjük ezt a bázist és azt várjuk a fősze- relésvezetőségtől, hogy to­vábbra is jelentős részt vál­laljon a megye ipari beruhá­zásaiban. A szakmunkáskép­zésnek errefelé gazdagok a hagyományai, ezért az eb­ben rejlő tartalékokat ered­ményesen hasznosíthatja a CSŐSZER új telepe. ^ k j szonyt és barátságot. A szov­jet Kárpátaljával több mint egy évtizede — az államközi szerződés aláírását követően — épültek kii a két megye közötti kapcsolattartás terü­letei és formái, ezek egyre erősebbek. Ez időtől rend­szeresek a különböző delegá- ciócserék, a közös politikai, szakmai és kulturális rendez­vények. Érezhető átrendezés követ­kezett be a két megye kap­csolatában a 80-as évek má­sodik felében: mindkét terü­let igyekszik részt vállalni á népgazdaság fejlesztési prog­ramjából, azzal a céllal, hogy minél jobban. sikerüljön kölcsönösen kiaknázni az előnyöket. Ezért különösen az utóbbi két évben a párt- ikaipcsölatokban is a gazda­sági kérdések kerültek elő­térbe. Mindkét fél erőfeszí­téseket tesz a termelési kooperációs, integrációs együttműködés bővítésére, a ihatánmenti áruforgalmat bonyolító szervezetek tevé­kenységének élénkítésére és a közvetlen vállalati együtt­működések kialakítására. Ez azzal jár, hogy a felek visz- szaszorították az együttmű­ködés korábban kialakult formális elemeit. A harát- kozás új formái, módjai fő­ként munkakapcsolatokban realizálódnak, amire kedve­zően hat az új határátkelő­helyek megnyitása. Ez egyúttal több feladatot is jelent és a gyakorlatban nehézségek is adódnak. Ilyen például a szerződések megkötése, ami a két or­szág külkereskedelmi bonyo­lításában meglévő különb­ségből adódnak. Jelentős eltérések vannak a szabvá­nyok között, eltérő az orszá­gok árképzése, nincs kiala­kult érvényesíthető jogi szankciókat is magába fog­laló garanciarendszer. A ha­zai külkereskedelmi vállala­tok sem érdekeltek eléggé a kisihatármenti forgalom bő­vítésében, az ügyintézés egyszerűsítésében és a Szov­jetunió belső áruelosztási rendszere sem kedvez a kisbatármenti forgalomnak. (Folytatás a 4. oldalon) Országos Népművészeti Kiállítás Nagy eseményre készül­nek a nyíregyházi Váci Mihály művelődési köz­pontban: itt nyílik meg július 29-én délután öt órakor az Országos Nép- művészeti Kiállítás.. En­nek a kétévente sorra ke­rülő rendezvénynek folya­matosan- a nyíregyházi népművelők és az itt al­kotó népművészek a házi­gazdái, most kilencedik alkalommal fogadják az ország minden tájáról ide­érkező több ezer vendé­get. Ezúttal is pályázati fel­hívást adtak ki, melynek nyomán mintegy nyolc­vanezer népművész jelent­kezett munkáival. Megyei előzsűrizések után válo­gatták ki az országos zsű­ri elé tárt háromezer- nyoloszáz népművészeti tárgyat. Igen erős a me­zőny, magas színvonalú a kollekció, de a kiállító- termekben sajnos csak sokkal kevesebb fér el, így közel ezerhatszáz tár­gyat láthatnak majd a lá­togatók. Teremkísérő tárlatveze­tő készül a nézők kalau­zolására, annak segítségé­vel tájékozódhatnak az egyes tájegységek tárgyi néprajzáról, viseletéről. Újdonság a meghosszab­bított nyitvatartási idő is: most másfél hónapon át várják a közönséget. Megnyitotta kapuit a Nagy kalló melletti Ha­rangodon a Magyar De­mokrata Fórum első or­szágos tábora. Tanácskozás kellemes körülmények között (suri) Az egyhetes rendezvény el­ső napján, szerdán a vidéki Magyarországról volt szó. Ezzel kapcsolatos gondolata­it adta közre Serfőző Simon költő, akinek megfo­galmazása szerint 1945-ben felszabadultunk ugyan, de szabadságunkat nem nyer­hettük el, annál kevésbé, mert néhány év múlva az „egy 'kézbe markolt hata­lom” diktatúrája telepedett (Folytatás a 4. oldalon) I XLVI. évfolyam, 115. szám ÄBA: 4,30 FORINT 1989. július 27., csütörtök A szántóföldi növényikben Egymilliárdos kár Százüt tsz ieleotett belvízkárt Felkérte: a miniszter (3. oldal) Az MDF országos tábora Harangodon „A vidék — beavatatlan” — hangzott el a vitaindítóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents