Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

1989. július 26. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Sárguló szegfű^ Borzalmas fájdalom ér­te olvasónkat, családját. Gyermekük baleset áldo­zata lett és meghalt. Eb­ben a szörnyű tragédia; ban senki más nem tndjá a valóság pillanatait fel­fogni. Ilyenkor azt gondol­ja az ember, hogy megáll az élet. Valakinek az el­vesztése, aki közel állt hozzánk, mindig nagy szo­morúságot, hiányt jelent. Ilyenkor mindent odaad­nánk, csak megfordíthat­nánk a történteket. Sok­szor nem lel nyugalmat a lelkünk, mert talán nem kapott tőlünk az a valaki annyi szeretetet, amennyit kellett volna, talán nem törődtünk vele eléggé. Ezek a lelki töprengések, gyötrelmek súlyos válság­ba juttatnak sok-sok em­bert. Kedves Édesanya! ön arról ír, hogy húszéves gyermeke koporsójánál észre sem vette, milyen fonnyadt virágból, sárgu­ló, foltos szirmú szegfű­koszorút fontak. A „vir­rasztáson” azt suttogták az emberek, vajon hol készülhetett? Megdöbben- ten nézte mindenki. „A temetés rendezésénél min­denből a legszebbet (ha lehet ezt szépnek nevezni) kértük. Felháborított min­ket, ahogy kinézett a ko­szorú.” A temetkezési vállalat­nál Vásárosnaményban megmosolyogták rekla­mációjukat. „A főnök mosolyogva közölte a fér­jemmel, hogy nem ő kö­tötte.” Nem kérdeztük meg a temetkezési vállalat ille­tékes dolgozóját, valójá­ban hogy is volt. Meg­mondom őszintén, feles­legesnek tartom ezt most tisztázni. Mindezt azért irom le nyugodt szívvel, mert ha olvasónknak csak egy picit van igaza, akkor is nagyot vétettek ellene. A temetésen nem az övék volt a legszebb vi­rág, pedig úgy lett volna rendjén. Nem tudták azt a végtisztességet megad­ni, amit szerettek volna, amit a környezetük is el­várt tőlük. Hiszen megje­gyezték a faluban. Nagymamám mondta egy temetés után, hogy Erzsink szépen megsiratta az urát. Kicsit csodálkoz­tam ezen, de azt hiszem azóta már értem. — Fon­tos, hogy így legyen. Ne akarjunk a fejünkkel a szívünkön túltenni. Jól tudjuk, hogy az em­ber ilyen helyzetekben sokkal érzékenyebb, sér- tődékenyebb. De hát ha tudjuk, miért nem vigyá­zunk? „Semmit nem akar­tunk tőle, csak annyi em­berséget, hogy bocsánatot kért volna...” — írja le­velében olvasónk. — Nem jelentett volna ez olyan nagy terhet, de még az se, ha új csokrot készítettek volna. A közösség szabályait ml rendezzük össze, s van­nak köztük olyanok, me­lyeket senkinek sem sza­bad megsérteni. Csak szi­gorúan tiszteletben tar­tani. Bojté Gizella JÓ SZÁNDÉK KÉRDÉSÉ! Falunkban nagyon sokan foglalkoznak állattartással. Ezért takarmányért, tápért gyakran kell menni a bolt­ba. Csak annyira rendezetlen, gidres-gödrös a bolt kör­nyéke, hogy ha esik egy kis eső, szinte meg sem lehet közelíteni a bejáratot. Az eladónak mindig mondtuk, hogy ez szörnyű, szóljon már valakinek. Megemlítet­tük a tanácselnökünknek, a tanácstagunknak, mert hát azért vannak, hogy segítsenek megoldani a lakosság problémáit, képviseljék az érdekünket. Ez nem nagyon sikeredett nekik. De a tehetetlenség és a bosszúság nem hagyott nyugodni, ezért tollat fogtam és megír­tam a falu panaszát, nem a szerkesztőségnek, hanem annak, akihez tartozik. A gabonaforgalmi vállalat két hét alatt nem csak, hogy választ adott, hanenj tnégesi-’ nálta az utat, s elnézést kértek, hogy sok hasonló prob­lémájuk van, de „ideiglenes, gyors megoldásként ter­mészetesen gondoskodunk ezen bolt környezetének job­bá tételéről, zúzott követ borítunk le, így a nagy sár megszűnik és könnyebben megközelíthető lesz a bolt.” Köszönöm a falu nevében, valahogy így kellene csi­nálni, talán nem lenne ennyi bajunk. Pájer Józsefné Gávavencsellő gólyánk. A most felépült gyö­nyörű kis lakásunk előtt ra­kott fészket. Nem is volna baj, ha egy kicsit odébb es­ne, de pont a házfal előtt. Ez azért kellemetlen, mert ide hordja a békákat. Döglött állatkák potyognak le, na meg a sok piszok. Elmentünk a tanácsra, azt mondták, hogy húzzunk nejlont a ház­ra. Felhívtuk a Titászt. mert hogy villanypóznán fészkel a gólyánk, ök sem segítettek. Megkerestünk Hortobágyon egy állatvédelmi egyesületet, de hiába. Most kőporoztuk ki a lakást és szörnyű, ahogy kinéz. Pénzünk meg nincs a felújításra és kártérítést sem adnak. Ha valaki tud segíte­ni abban, hogy megszabadul­junk a gólyától, jelentkezzen. Takácsék Tiszavasvári, Ifjúságház 12. sz. H. A.-né, Nyíregyháza: Második gyermeke után is jár szülési szabadság. Ez azt jelenti, hogy százhat­vannyolc napig a teljes fi­zetését kapja, míg otthon gondozza gyermekét. Ter­mészetesen csak abban az esetben illeti meg, ha két­százhetvennyolc napot mun­kaviszonyban töltött. Érte­lemszerűen ha most GYES- en van és a második gyer­mekének születése ez idő alatt várható, a szülési sza­badság szintén megilleti. H. B.: Ha buddhista szer­vezettel kíván kapcsolatot teremteni, Budapestre kell írnia. A Buddhista Misszió címe: Budapest,. VIII. k„ Múzeum u. 5. szám. Tele­fon: 189-258. Szabó Lajos, Berkesz: örülünk, hogy segíthettünk problémájának megoldásá­ban. így soron kívül kárta­lanították és visszafizették a rotációs kapa vételárát. Zsignár Ferencné, Nyír­egyháza: Az IKSZV pana­szára azt a választ adta, hogy januárban megtör­tént az ön lakásában is a hibafeltárás. A vállalat dol­gozói a napokban megke­resték, de nem tette lehe­tővé a lakásba való bejutá­sukat. A vállalat igazgató­ja arról is tájékoztatott ben­nünket, hogy nem fedi a valóságot az ön állítása, hogy az épületben lévő ösz- szes lakás rossz állapotban van. Az elvégzett szavatos­sági munkákat maguk a bérlők igazolják. S ezzel kapcsolatos panaszbejelen­tés vállalatukhoz nem ér­kezett. Balatoni Boglárka, Nyír­egyháza: A világútlevél ké­szítéséhez 500 forintos il­letékbélyeg szükséges. A kérelmet a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon kell benyújtani. Az elintézési határidő egyébként egy hó­nap. Ha valaki szolgálati útra megy, vagy táviratot kap, és sürgőssé válik a ki­utazása, lehetőség van ar­ra, hogy előbb megcsinál­tassa az útlevelét. Ebben az esetben azonban plusz 200 forintot kell még fizet­nie illetékbélyegben. SÖTÉT LÁMPA Házunkkal szemben az ut­cai lámpa már közel négy hónapja nem világít. A Ti- tász illetékesének eddig öt­ször jelentettük telefonon vagy személyesen. A válasz mindig kielégítő volt; ha ar­ra járnak, majd megnézik. Tudni szeretnénk, hogy ez mikor lesz. mert a lámpa az­óta sem világít. Még valamit: az utca ezen szakaszában társulás formá­jában vezettük be a villanyt, szeretnénk, ha már fizettünk érte, világítana is. Ladányi Józsefné Nyíregyháza, Lakatos u. 62. Álló mozgólépcső Rendszeresen járok keze­lésre a megyei kórházba Nyírbátorból. Gyakran meg­esik, hogy van egy kis időm, és benézek a Kelet Áruházba. Tavasztól azt tapasztaltam, hogy soha nem működik a mozgólépcső lefelé. Mindezt én csak azért teszem szóvá, mert sajnos mozgássérült va­gyok és a járás nagy nehéz­séget okoz. Gondolom, más észre sem vette. De ha már van, miért nem csinálják meg rendesen. Az információnál egyébként jeleztem észrevé­telemet, de azt tanácsolták, hogy menjek fel a második emeletre és ott keressem meg az illetékest. O. J. Nyírbátor „HIDEG VÍZ” A július 13-án megjelent „Meleg víz” című írásukról jut eszembe és üzenem, hogy mi már annak is örülünk, ha van „Hideg víz”. Ugyanis községünkben törpevízmű szolgáltatná a vizet. Nagyon jó és szép elképzelés lett vol­na, csakhogy rákapcsoltak még egy falut, aminek a la­kossága nem sokkal keve­sebb, mint a mi községünk. Arra nem gondoltak az ille­tékesek, a törpevízmű két községet nem tud ellátni víz­zel? Szárazabb időszakban egyáltalán nincs egy csepp víz sem. Akinek van kitartá­sa, éjfél körül már meg tud mosakodni. S ez így megy évről évre. Most, hogy már esett egy kis eső, tudjuk csak igazán, hogy nemcsak a má­jusi eső ér aranyat, hanem az is, ha a csapból is folyik a víz. Csupán azért nem írom le a nevem, mert községünkben a vezetés ad minden részlet- kérdésre, és ebből hátrányom származna. (A levelet Fényeslitkéről kaptuk) KÉT MEGOLDÁS Az illetékes válaszol Nem mindennapi jó cselekedetről szeretnél« ír­ni. Az előzmény a követke­ző: több mint egy éve kér­tem a Jég utcai ipari kisszö­vetkezetet, hogy az üveges­részleg két üveget vágjon le és csinálja meg lakásomban az ajtót és az ablakot. De mindeddig nem tudták meg­oldani. Vagy két héttel ez­előtt megkerestem, kilenc óra körül, a bútoripari szövetke­zetei, a Dózsa György utcá­ban. Még aznap, három óra után, eljöttek és megcsinál­ták. Köszönöm nekik a gyors munkát és jó egészséget kí­vánok. Ladányi Andrásné Nyíregyháza, Főzde u. GÓLYA, GÓLYA ... Biztosan komikusnak ta­lálják, hogy maguknak tele­fonálok, de kétségbeesésem­ben már igazan nem tudom, hogy kihez fordulhatnék. Ar­ról van szó, hogy van egy CSOMAGBONTÄS Korábban közöltük la­punkban Kaczári Ilona nyír­egyházi lakos panaszát. Azért fordult szerkesztőségünkhöz, hogy már több esetben ka­pott olyan csomagot a postá­tól, amit felbontottak. Leg­utóbb Finnországból érkezett küldemény és szintén ezt ta­pasztalta. Az 1. számú Postahivatal megbízottja felkereste olva­sónkat. A kézbesítő a külde­ményen sérülést nem vett észre, a vámhivatal zárópe­csétjével le is volt zárva. A kézbesítés nem volt szabály­talan, mert közönséges kül­demény levélszekrény útján is kézbesíthető. A postásnak egyébként a kilencéves kis­fiú nyitott ajtót és mondta, hogy édesanyja otthon van, de nem tud kijönni. Nevezett részéről korábban sérült kül­deménnyel kapcsolatban be­jelentés nem volt. A postaszabályzat 92. pa­ragrafusa alapján közönséges küldemény téves kézbesíté­séből, elvesztéséből, megsérü­léséből eredő károkért a pos­ta kártérítést nem fizet. A hivatalvezető levelében azért még azt is hozzátette, hogy mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a közönsé­ges küldeményeket nemtörő­döm módon kezelik a posta dolgozói. Aki nem tesz eleget a munkaköri kötelességének, attól igyekeznek minél előbb megszabadulni. HASZNÁLT CIKKEK ÁRUSÍTÁSA . „Szabad-e” címszó alatt július I2-én név nélkül há­rom idős nyugdíjas aláírásá­val olyan panaszos cikk je­lent meg, hogy nem engedik őket használt ruhadarabjai­kat árusítani a piacrendezők, parancsolgatnak nekik, fe­nyegetőznek. A Nyíregyházi Városi Ta­nács 1986. évi 8. számú ren­deleté meghatározza a vásá­rok és piacok helyét és ide­jét — fogalmazta meg válasz­levelében a piac- és város­gazdálkodási iroda. — Meg­jegyezni kívánjuk, hogy a használtcikkpiac minden szerdán és szombaton !a Ró» zsa uícábaW' és a" Csnfág'ű id­eában (Haiäel tér és Szilfa utca közötti szakaszán) van. Itt forgalomba hozható min­den használt cikk. A piacel­lenőröknek viszont nagy gon­dot okoz,-hogy az ezeket áru­sító egyének, valamint vi­szonteladók azokon a terüle­teken akarnak árusítani, ahol az nincs megengedve, aka­dályozzák a forgalmat, a piac rendjét. Sok bosszúságot okozva még az iparosoknak és magánkereskedőknek is. A piaci ellenőröknek pedig munkakör^.kptetessc^ük^^’ tartani a piac rendjét, hogy'a forgalmat ne akadályozzák az árusítók, a közlekedési utakat ne torlaszolják el. Ezért ha­tározottan fellépnek a piac rendjét megsértőkkel szem­ben. A vásári és piaci szabá­lyok megszegéséért helyszíni bírság szabható ki. Akik használati tárgyaikat kijelölt piac területén árusít­ják, azokat ellenőreink nem küldözgetik és nem is.fenye­getik büntetés kilátásba he­lyezésével. Kollár György Piac- és Városgazdálkodási Iroda vezetője, Nyíregyháza FöJdjáradék kamata Tsz-tagság 14 évtől Veres József nyíregyházi termelőszövetkezeti dolgozó ez év november hónapjában — mivel eléri a 60 évet — nyugdíjba megy. Kérdezi, köteles-e a nyugdíjkorhatár el­éréséig dolgozni. Ha a termelőszövetkezetben alkalmazottként dolgozik, a munkáltató a tsz munkaügyi szabályzatában meghatáro­zott felmondási idő egy részére vagy annak teljes tarta­mára a munkavégzés alól felmentheti. A felmentás tarta­mára a dolgozót átlagkeresete megilleti. A nyugdíjazással egyidejűleg a termelőszövetkezettel fennálló munkaviszo­nya megszűnik. Ha a termelőszövetkezetben tagként dol­gozik, a tsz vezetősége a nyugállományba vonulást meg­előző 6 havi időtartamra átlagrészesedésének folyósítása mellett a munkavégzés alól felmentheti. Ez esetben a tag­sági viszony nem szűnik meg. összegzésképpen a nyug­díjazást megelőző munkavégzés alóli felmentés a belső szabályzat rendelkezésétől, illetve a munkáltató elhatáro­zásától függ. Nagy Imre nyíregyházi levélírónk 800 öl földterületét édesanyja özvegyi haszonélvezeti jogával terhelve a ter­melőszövetkezet használja. Az özvegy ez évben történt el­halálozása után megállapítást nyert, hogy a tsz — téve­désből — 1934 óta az elhalt részére földjáradékot nem fizetett. Levélírónk, mint örökös arra kér választ, hogy jogosult-e a ki nem fizetett földjáradékra és a késedelmes fizetés miatt annak kamatára. A földjáradék kifizetése a zárszámadás jóváhagyásának napján esedékes. A tsz-ek ezen kötelezettségüknek eleget is tesznek. Nincs gyakorlata annak, hogy késedelmes fizetés esetén kamatot fizetnének. Véleményem szerint levélírónk esetében a tsz — ha tévedésből is — olyan pénzt használt, amelyet a jogosult részére az esedékesség­kor ki kellett volna fizetni, ezért késedelmes teljesítés miatt kamat megfizetésére is kötelezhető. Kovács Máté nyíregyházi olvasónk középiskolai tanul­mányainak befejezése után az egyik termelőszövetkezet­ben arról érdeklődött, hogy tagként dolgozhatna-e a tsz- ben. Az elutasító választ sérelmesnek tartja. A tsz-törvény rendelkezései szerint tsz-tag lehet min­den tizennegyedik életévét betöltött állampolgár, ha az általános iskoláit eredményesen elvégezte. A tagfelvétel kérdésében a tsz vezetősége dönt, s határozatáról'az érde­keltet értesíti, a legközelebbi küldöttgyűlést pedig tájé­koztatja. A tagfelvételt belépési nyilatkozattal lehet kér­ni, amelyet a vezetőséghez kell írásban benyújtani. A be­lépési nyilatkozatot a vezetőség a benyújtást követő első ülésén bírálja el. Ha a vezetőség elutasító határozatot hoz, a belépni kívánó személy a küldöttgyűléshez fordulhat, kérelméről a legközelebbi küldöttgyűlés köteles dönteni, s döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Javasoljuk, hogy kérelmét írásban terjessze elő a tsz vezetőségénél. T. Jánosné termelőszövetkezeti tag olvasónk munkaké­pesség-csökkenését 50 százalékban állapította meg az or­vosi bizottság. Kérdezi: köteles-e a közös munkában részt venni és jár-e részére háztáji juttatás. Általános szabály, hogy a közös munkában való rész­vétel a tsz minden tagjának joga és kötelessége. A tsz köteles gondoskodni tagjainak — az adottságuknak meg­felelő és képzettségük szerinti — foglalkoztatásáról. Nem köteles a közös munkában részt venni a tsz-tag (többek között), ha munkaképessége megváltozott és nem rehabili­tálható. A rehabilitációs eljárás során arra kell töreked­ni, hogy a csökkent munkaképességű dolgozó egészségi állapotának megfelelő munkát kapjon. Ha ez nem lehet­séges a tsz-től, e tényről igazolást kell kérni és a reha­bilitációs eljárás keretében járadék megállapítására lehet előterjesztést tenni. A tagsági viszony fennállásának ide­je alatt, háztáji juttatás akkor illeti meg olvasónkat, ha arra már korábbi munkateljesítménye alapján jogot szer­zett. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents